A társadalmi felelősségvállalás vállalati on-line kommunikációjának kritikai elemzése (Critical Analysis of Online CSR Communication in Hungary)

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (CSR) kapcsolatos alapelvek, kezdeményezések és tevékenységek kommunikációja a vállalati kommunikáció egyik sarkalatos pontjává vált szinte az egész világon. A cégek CSR-kezdeményezéseik bemutatásához egyre többször az internetet is igénybe veszik. Az on-line média használatával párhuzamosan az elmúlt évtizedben egyre többen kutatják a CSR-kommunikáció elektronikus formáit, jóllehet ezek a kutatások többnyire leíró jellegűek, és a CSR-kommunikáció, valamint egyes vállalati jellemzők (méret, iparág és más magyarázó változók) között keresnek kapcsolatot. A szerzők e cikkben a társadalmi felelősségvállalással foglalkozó vállalati weboldalakat kritikai szemüvegen keresztül vizsgálják. Céljuk, hogy feltárják az on-line kommunikációt jellemző belső ellentmondásokat és a vallott és követett értékek közötti különbségeket. _______ Communicating corporate social responsibility (CSR) principles, initiatives, and activities has become a common practice of companies all around the world. It is quite apparent that firms use internet more and more often to communicate their CSR initiatives to their stakeholders. Parallel with the extensive use of the online media, more and more research has been elaborated on the field of online CSR communication in the last decade as well. However, these studies usually have a strong descriptive focus trying to reveal connections between the intensity of online communication of CSR values and activities, and company size, industrial background, and other explanatory variables. In contrast, the authors analysed corporate web pages dedicated to CSR through critical lenses. Their research was designed to explore any dissonances and contradictions within online communication and between communication and real activities of firms from construction, retail, and telecommunication industries in Hungary.

Profit és/vagy közösségi szerepvállalás? Vállalati társadalmi felelősségvállalás vezetői szemmel

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR – corporate social responsibility) fogalma és menedzsmenteszköztára nem ismeretlen a hazai gazdasági életben, díjak, konferenciák, felmérések kapcsolódnak hozzá évről évre. A szerző dolgozatában először röviden elemzi a vállalati társadalmi felelősségvállalás elméleti megközelítéseiben a menedzserek szerepét kiemelő irányokat, majd a felelősségvállalás tartalmára vonatkozóan címszavakban bemutat néhány meghatározó elképzelést, amelyek a vizsgálati kérdések alapjait is adják. Ezt követi a kutatási eredmények bemutatása, majd a további kutatási lehetőségeket is tartalmazó konklúzió.

A kereskedelmi láncok CSR-tevékenysége – a versenyképességük fokozása (CSR activities of commercial chains – increasing their competitiveness)

A kereskedelmi láncok különböző stratégiákat választhatnak, illetve alkalmazhatnak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz való igazodáshoz. A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a társadalmi felelősségvállalásuk és a versenyképességük között, s a felelős magatartásuk javítja-e versenypozíciójukat. Bemutatja, hogy hazai viszonylatban a nagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi láncok milyen CSR-tevékenységet végeznek, ez beépült-e hosszabb távú üzleti stratégiájukba, és mennyiben járul/járulhat hozzá versenyképességük fokozásához. Elemzi több kereskedelmi láncnál, hogy miképpen sikerült összeegyeztetni társadalmi felelősségvállalásukat a profitérdekeltségükkel, továbbá megteremthető-e a felelős működésük és a költséghatékony gazdálkodásuk összhangja. Többek között rámutat arra, hogy a gazdasági és külső szociális felelősségvállalásuk, továbbá a versenyképességük közötti pozitív korreláció megkérdőjelezhetetlen, ami win-win szituációt alakít ki. ______ Commercial companies can embark on and apply different strategies to tackle social, economic and environmental challenges and to comply with the standards and expectations of the community. In the study the author analyses the relationship between corporate social responsibility activities and competitiveness, and whether or not the responsible attitude of these companies improves their competitive position. She outlines the CSR activities of high turnover commercial chains in Hungary, examining their incorporation into the company’s longer term business strategy, and how these activities may contribute to their enhanced competitiveness. She will analyse several commercial chains from the point of view of their success in harmonizing their CSR with their profit making, and whether they can create the harmony of an environmentally friendly attitude and cost-effective operations. Among other findings, the author concludes that there is an unquestionable correlation between corporate economic and outside social responsibility and profitability, which creates a definite win-win situation.

Motivations Behind Sustainable Purchasing

Sustainability issues in purchasing are receiving greater attention. Literature is rapidly growing, with several research programs being initiated to investigate the topic. This study presents the results of a research project which aims to reveal and structure the motivating forces leading companies to make efforts in sustainability purchasing and the means used to attain achievements in some fields of sustainability. Results presented in the literature are scattered in terms of the fields of sustainability: most of the studies focus only on green or corporate social responsibility issues and there is a lack of exploratory models. Sustainability in purchasing is addressed in a comprehensive way including green, social responsibility and corporate growth issues. After presenting the results of a literature review, theoretical development was undertaken to create a framework in which it is possible to describe the means of sustainability applied and the motivating forces behind them. This framework serves as the basis for an empirical investigation among Hungarian companies. Empirical results confirm the usefulness of the theoretical framework: the number and the characteristics of sustainability activities were determined by the particular types of motivation – to avoid negative effects, to achieve compliance with expectations and to attain positive effects.

Mining in Peru: Indigenous and Peasant Communities vs. The State and Mining Capital

The Peruvian economy depends for its growth on the export of natural resources and investment in the mining and hydrocarbon sectors. Peruvian governments and mining corporations have confronted anti-mining protests in different ways. While the current government has introduced policies of social inclusion to soften the negative effects of the operations of mining capital and policies of dialogue to engage social actors with the essence of governmental policies, mining companies use corporate social responsibility programs as a cover for the devastating effects of their operations on the environment and the livelihoods and habitats of the indigenous and peasant communities. Curiously, in the current context of the declining commodity prices and export volumes the Peruvian government strengthens its extractivist model of development. This article argues that whatever government that follows the rules of capital cannot but favor the corporations. It points out the main adversaries of the indigenous and peasant communities and the problems to transform the locally and/or regionally struggle into a nationwide battle for another development model.

A Content Analysis of Sustainability Dimensions in Annual Reports

This study examines the triple bottom line of sustainability, in the context of both profit-oriented and non-profit oriented organizations. Sustainability is a compound result of interaction between economic, environmental, and social dimensions. Sustainability cannot be achieved without balance between all three dimensions, which has implications for measuring sustainability and prioritizing goals. This study demonstrates a method for measuring organizational sustainability achievement in these three dimensions of sustainability. Content analysis of the annual reports of corporations from the United States, Continental Europe (and Scandinavia), and Asia reveals that the economic dimension remains the preeminent aspect, and corporations still have a long way to go to reach comprehensive sustainability by maintaining a balance between the three dimensions of sustainability. The analysis also shows a high level of isomorphism in the sustainability practices of corporations, suggesting that even the most sustainable corporations are taking a somewhat passive role in prioritizing sustainability goals. A list of 25 terms for each dimension of sustainability (economic, environmental, and social) has been developed which can be used by corporations to develop and communicate their sustainability practices most effectively to the maximum number of their stakeholders. In contrast, botanical gardens demonstrate more balance among the three dimensions of sustainability.

A vállalati reputáció és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása érintetti szempontból – ​kvalitatív kutatás egy bevásárlóközösségben

A TANULMÁNY CÉLJA A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalatok megítélésében, ezért a szervezeteknek egyre inkább üzleti érdeke fűződik ahhoz, hogy érintettjeik kedvező véleménnyel legyenek CSR-tevékenységükről. A vállalati reputáció és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolatát érintetti szempontból elemző elméleti modell alapján egy szervezet érintettjeinek körében vizsgálom meg a cég társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megítélését. Egy olyan kvalitatív módszert mutatok be, amelynek segítségével a vállalatok visszajelzést kaphatnak arról, hogy társadalmi felelősségvállalási tevékenységüket mennyire ismerik és hogyan értékelik az érintettek. Az érintettek által megalkotott "tükörkép" segítségével mind a társadalmi felelősségvállalás, mind a CSR-kommunikáció folyamatait lehet finomhangolni. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kvalitatív mélyinterjús kutatás az érintettek körében egy több elemből álló, vegyes módszertanon alapuló kutatás részeként. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÚJDONSÁGOK: A kutatás elméleti jelentősége az, hogy összekapcsolja egymással az érintettek, a társadalmi felelősségvállalás, az identitás és a reputáció fogalmait és együttesen vizsgálja ezeket. Az elvégzett kutatás különlegessége, hogy az érintettek bevonásával, az általuk alkotott „tükörkép” segítségével mutatja be egy szervezet társadalmi felelősségvállalását. A vizsgált szervezet, Szatyor Egyesület és Szatyorbolt érdekessége, hogy a szervezet egy nonprofit egyesületből és egy üzleti vállalkozásból áll, amelyek szimbiózisban működnek. A cikkben egy olyan modell hazai gyakorlati alkalmazását mutatom be, amely lehetővé teszi a vállalatok számára érintettjeik elvárásainak és észlelésének megismerését társadalmi felelősségvállalásukkal kapcsolatban. A CSR-szempontú reputáció elemzése hozzájárulhat az érintettek számára fontos ügyek meghatározásához, az érintetti bevonás megalapozásához, valamint az érintetti elvárásoknak való jobb megfeleléshez. GYAKORLATI JAVASLATOK A Szatyorbolt és Szatyor Egyesület társadalmi felelősségvállalásáról sokat tudtak az érintettjeik, a szervezet reputációja nagyon pozitív volt körükben. Bár nagyon elkötelezettek, az érintettek nem látták át a CSR-programok sokféleségét, ami a kommunikáció hiányosságaira vezethető vissza. Ezen a téren továbblépést jelenthetne egy, az elkötelezett érintettekre alapozott márka-nagyköveti rendszer, amely támogathatná a szervezet kommunikációs üzeneteinek közvetítését. A cikk azt szemléltette, hogy hogyan lehet a bemutatott elméleti modell gyakorlati alkalmazásával elemezni egy szervezet társadalmi felelősségvállalását, valamint reputációját.

El impacto de la presencia online en las cuentas de Twitter de las universidades vascas y navarras

Las Universidades han tenido que adaptarse a los nuevos modelos de comunicación surgidos en la época de Internet. Dentro de estos nuevos paradigmas las redes sociales han irrumpido y Twitter se ha establecido como una de las más importantes. El objetivo de esta investigación es demostrar que existe una relación entre la presencia online de una Universidad, definida por la cantidad de información disponible en Internet, y su cuenta en Twitter. Para ello se analizó la relación entre la presencia online y los perfiles oficiales de las cinco universidades del País Vasco y Navarra. Los resultados demostraron la existencia de una correlación significativa entre la presencia online de las instituciones y el número de seguidores de sus respectivas cuentas. En segundo lugar, esta investigación se planteó si Twitter puede servir para potenciar la presencia online de una Universidad. Es por eso que se formuló una segunda hipótesis que buscaba analizar si tener varias cuentas en Twitter aumentaría la presencia online de las Universidades. Los hallazgos para esta segunda hipótesis demostraron una correlación muy significativa entre tener varios perfiles en Twitter y la presencia online de las Universidades. Así queda demostrada la importancia de la presencia online para las cuentas de Twitter y la relevancia de Twitter a la hora de potenciar la presencia online de los centros.

Effect of reading sport chronicles on the perception of justice and the predisposition to protest actions in soccer

In this study three chronicles from national newspapers (one generalist and two sport press) were analyzed. The chronicles belong to Spain’s soccer final of the King’s Cup in 2014. The aim of the study was to know if there was any influence on the readers’ perception of justice and consequently if this influence could cause a particular predisposition to participate in acts of protest. 462 university students participated. The results showed that different chronicles caused differences in the perception of justice depending on the chronicle read. However, a clear influence on the willingness to participate in acts of protest was not obtained. These results should make us think about the impact of sport press and its influence, and to be aware of the indirect responsibility of every sector on the antisocial behaviors generated by soccer in our country.

Risk Consumption: Children and Online Gaming. The Problem of “Responsible Gambling”

Online gambling is a popular activity among adolescents. However, there has been a notable increase in the number of young people who suffer or are on the verge of pathological gambling. We review the impact of online gambling on young people and discuss the desiderability of the concept of “gambling responsibly” in order to alert of their risks and effectively prevent access to minors. The main factors associated with pathological gambling are the age of start, the family environment, the infl uence of advertising, the consumption of stimulants, and the attitudes of the peer group. Both the government and the gaming industry itself should consider these factors and develop comprehensive plans that ensure a safe and controlled model game. In this context, advertising must take into account criteria of consumer protection knowing that even if they are not allowed, children can easily have access to online gambling. All agents involved, including public and social agents, must provide mechanisms for prevention and awareness of a problem that arouses little social consciousness and excessive carelessness.

Adaptación del sector turístico al cambio climático en España. La importancia de las acciones a escala local y en empresas turísticas

El 5º Informe del IPCC (Panel Intergubernamental de Cambio Climático, 2014) señala que el turismo será una de las actividades económicas que mayores efectos negativos experimentará en las próximas décadas debido al calentamiento térmico del planeta. En España, el turismo es una fuente principal de ingresos y de creación de puestos de trabajo en su economía. De ahí que sea necesaria la puesta en marcha de medidas de adaptación a la nueva realidad climática que, en nuestro país, va a suponer cambios en el confort climático de los destinos e incremento de extremos atmosféricos. Frente a los planes de adaptación al cambio climático en la actividad turística, elaborados por los gobiernos estatal y regional, que apenas se han desarrollado en España, la escala local muestra interesantes ejemplos de acciones de adaptación al cambio climático, desarrolladas tanto por los municipios (energía, transporte, vivienda, planificación urbanística) como por la propia empresa turística (hoteles, campings, apartamentos). Medidas de ahorro de agua y luz, fomento del transporte público y de las energías limpias, creación de zonas verdes urbanas y adaptación a los extremos atmosféricos destacan como acciones de mitigación del cambio climático en los destinos turísticos principales de nuestro país.

Varumärkesstärkande samhällsansvar : En studie om hur CSR påverkar konsumenters attityder

Företags samhällsansvar (CSR) har utvecklats från ett fokus på etik till prestation och att således kunna fungera som ett strategiskt verktyg för differentiering och det är idag allmänt vedertaget för företag att använda sig av CSR med antagandet att detta genererar konkurrensfördelar. Samtidigt som CSR påvisats kunna skapa mervärde till ett företags varumärke ställs numera också krav från konsumenter att företag tar ett samhällsansvar. Det har däremot uppmärksammats att konsumenters medvetenhet om företags CSR-initiativ är låg, vilket kan anses problematiskt i och med de investeringar företag lägger på CSR och om detta således tas i beaktande vid konsumenters utvärdering av företag. Uppsatsens syfte är därmed att förklara om och hur CSR påverkar konsumenters attityd till ett företags varumärke samt ifall detta innebär ett mervärde och därmed varumärkesstärkande. För att uppnå syftet genomfördes en kvantitativ undersökning och enkäter skickades ut till studenter vid Högskolan Dalarna där totalt 682 respondenter slutförde enkäten. Resultaten visar en låg grad av medvetenhet, men att konsumenter med en högre grad av medvetenhet uppvisar mer fördelaktiga attityder till företag som tar ett samhällsansvar. Det framkommer också att dessa attityder genererar företag immateriella värden vilket senare teoretiskt förklaras innebära ett mervärde och därmed varumärkesstärkande. Studien landar i att CSR kan användas av företag för att stärka sitt varumärke, men finner dock en begränsning gällande konsumenters låga medvetenhet om företags CSR-initiativ.

Supportrars åsikt om samhällsansvar : En studie om supportrars attityd till samhällsansvar utöver kärnverksamheten

Corporate Social Responsibility (CSR) är i grunden ett företagsbegrepp som på senare år allt mer börjat prägla idrottsvärlden. CSR är ett samlingsbegrepp på aktiviteter som utförs för att främja samhället. Anledningarna till att idrottsföreningar väljer att engagera sig i frågor som berör samhället är många men, inom Sverige har den idrottsliga kommersialiseringen och professionaliseringen bidragit till att elitidrottsföreningar arbetar med CSR-frågor utöver kärnverksamheten. Elitidrottsföreningar skapar stort medialt intresse och supportrar är en av elitidrottsföreningarnas primära intressenter som bidrar till framgång. Alla supportrar har inte samma engagemang eller åsikter i frågor rörande föreningen. Syftet med denna studie är att undersöka svenska elitidrottsföreningars supportrars attityd till CSR-arbete utöver kärnverksamheten samt jämföra om attityden skiljer sig mellan supportrar baserat på supporteridentifikation. För att uppnå syftet gjordes en kvantitativ enkätundersökning av supportrar till Hammarby Fotboll. Av totalt 96 respondenter identifierades 44 med lägre och 52 med högre supporteridentifikation. Resultatet visade att attityden mellan respondentgrupperna skiljde sig på det sätt att den högre identifikationsgruppen lutade åt en negativ attityd samtidigt som den lägre identifikationsgruppen var neutral med en marginell negativ lutning. Studien landade i att skillnaderna var marginella och att båda grupperna tolkas neutrala vilket ger slutsatsen att CSR utöver kärnverksamheten har ringa betydelse för supportrar oavsett identifikation.

Consumer reactions to different forms of CSR communication

Aim Companies around the world are making sizeable investments into CSR initiatives, but ensuring appropriate returns on these investments remains challenging. Therefore, it is of value to study the communication of corporate CSR efforts. The purpose of this study is to investigate how consumers react to rational versus emotional message strategies in CSR communication. Two categories of consumer reactions were considered: trust and purchase intention. Methods Qualitative research with four focus groups was conducted. Participants discussed three texts regarding a CSR project, utilising a rational, emotional and a hybrid rational-emotional message strategy respectively. The conversations focused on trust towards the communication and purchase intention. Results Trust - All of the respondents viewed the rational text over the emotional text as more trustworthy, but they most positively reacted to the combined strategy. Rational information was viewed as more reliable by many participants, with emotional cues adding value by better holding their attention. Purchase intention – Participants more positively reacted to the rational CSR communication strategy, compared to an emotional strategy. For approximately half of respondents, the hybrid strategy targeting both rational and emotional cues was the most successful in terms of purchase intention. Upon further analysis, it was identified that this division in respondents’ opinions may reflect a gender difference, where men portrayed the more task oriented and women the socially sensitive consumers. Conclusions The findings support previous research championing the use of rational strategies over emotional strategies in CSR communication. A number of managerial implications that can be used by companies in order to better communicate their CSR activities and increase returns on CSR-related investments are provided.

CSR Communication - An Employee Perspective : Tailoring Internal Communication using Employee Preferences for Content, Style and Channel.

Corporate Social Responsibility (CSR) represents a theory and practice that is well-known and communicating its content has shown to play an important role in order to exploit its advantages and engage stakeholders on CSR issues. Even though, CSR communication has shown to be a real challenge, since corporations are encouraged to engage in CSR, but not to communicate too loud about this engagement. This study was inspired by Jenny Dawkins (2005) and her initial idea that tailoring CSR messages by exploring stakeholder preferences for content, style and channel, would solve the communication challenge. One stakeholder group that corporations are highly dependent on is employees and exploring their preferences for CSR communication became the purpose of this thesis: to understand employee preferences for style and channel within the content of CSR. This was of specific interest, since existing research on CSR communication has mainly been centered around financial and external issues on the expense of internal. In addition, the idea of a tailored approach has not gained any interest in research so far, and a possible explanation might be its diffuse meaning, a problem this thesis has addressed. In order to understand employee preferences for internal CSR communication, a qualitative case study research was conducted with in-depth interviews, observations and exercises at site. A total of 20 interviews were arranged in order to collect primary data during a one week prolong engagement at the case. The empirical findings from the respondents’ answers were then transcribed and analyzed using both inductive and theoretical thematic analysis. Based on the findings, the authors of this thesis contribute with two models that help practitioners to understand how to best communicate about various CSR content to employees. The first model developed suggests an implementation of the tailored approach for content, style and channel, and demonstrates a relationship between nature of content and constraint recognition. Also, the model explains how practitioners can provide CSR explanation in order to reduce skepticism and enable endorsement processes where employees communicate CSR to third parties. To show a more dependent relationship between how changes in nature of content and constraint recognition affect employee preferences, the authors created the "CSR Communication Grid". The authors made a theoretical contribution by clarifying and providing a framework for the tailoring approach as initially developed by Dawkins (2005). Additionally, the authors managed to draw a relation between Public Relations (PR) and CSR by referring models of PR to communication styles, which filled this gap in previous research.