Vállalati stratégiák, konfigurációk Magyarországon 1992 és 2010 között – 1. rész (Corporate strategies, configurations in Hungary between 1992 and 2010)

A vállalatok közvetlen versenytársaikkal összevetett eredményei alapján képzett teljesítményértékelési dimenziók, és az azok szerint képzett vállalati stratégiai archetípusok, konfigurációk azonosítása, leírása áll az empirikus kutatás fókuszában. Ezek során a szerző azonosítja a vállalati stratégiák archetípusait, felhasználva a konfigurációs iskola módszertanát. A kutatás az 1992 és 2010 között felvett magyarországi adatsorok alkalmazásával, több mint 1200 felsővezetői vélemény alapján készült. A válaszok alapján a vállalatok teljesítményét hét, egymástól független dimenzió mentén különíti el, melyek alapján különböző vállalatistratégia-típusok azonosíthatók. A kiemelkedő vállalati teljesítmény elérése érdekében a szerző konkrét ajánlásokat fogalmaz meg cikkében ______________ The identification and description of the strategic archetypes (configurations) are the focus of the empirical research. The author identifies and describes the archetypes of the adaptation strategies by using the methodology of the configuration school. The dataset of the research consists of more than 1200 CEO’s responses from Hungary between 1992 to 2010. Based on the responses, corporate performance has 7 independent dimensions, and they are suitable to identify and descripe different strategic archetypes. Based on the results, the article has practical advices how to deliver superior corporate performance.

A piaci likviditás hatása a vállalatokra (The effect of market liquidity for companies)

A 2007-ben kezdődő pénzügyi eredetű világgazdasági válság nyilvánvalóvá tette a kapcsolatot a likviditás két fajtája, a finanszírozási és a piaci likviditás között. A cikk megismertet a piaci likviditással kapcsolatos olyan alapvető fogalmakkal, mint order flow, ajánlati könyv, piaci struktúrák, bemutatja a piaci likviditás dimenzióit, a likviditás néhány mutatószámát és a piaci likviditás stilizált tényeit. A banki likviditáskezelés rövid összefoglalásán túl bevezetést nyújt a portfóliók likviditáskockázat melletti értékelésébe, végezetül összefoglalja, hogy az alapvetően finanszírozási likviditási kockázatnak kitett nem pénzügyi vállalatok hogyan vehetik figyelembe döntéseik meghozatalakor a piaci likviditást. _____________________ The global financial crisis starting in 2007 has showed that the connection between market liquidity and funding liquidity is apparent. This paper introduces the basic notions regarding market liquidity such as order flow, order book, and market structures. The article also presents the various dimensions of market liquidity, several measures of liquidity and the stylized facts of market liquidity. Besides a short description of liquidity management of banks it briefly introduces portfolio valuation in the presence of liquidity risk. Finally, the paper gives insight to non-financial companies, fundamentally exposed to funding liquidity risk, on how to consider market liquidity in their decisions.

"I would like to see that one is able to say I'm proud of being a citizen of the EU…" – the way Hungarian people see Europe and the European Union

This paper explores the concepts of Europe, Europeanism and European Union, their meaning to Hungarians, how people define them and how they relate to these concepts through the analysis of qualitative in-depth interviews. The main question is whether the discourse, expressing attitudes towards Europe and the European Union, are of symbolic or utilitarian character. The symbolic way to relate to the EU is based on principles, an ideological or an emotional approach of the subject, while the pragmatic or utilitarian logic is based on rational cost-benefit analysis. The main argument of this current paper is that the way Hungarians tend to relate to the EU is rather utilitarian and it is the utilitarian logic that represents the relevant frame to understand people’s attitudes on the subject.

Arrow-Debreu-modell és a Kornai-kritika harminc év után = The Arrow-Debreu Model and Kornai s critique, thirty years after

Több mint harminc év telt el Kornai János Anti-equilibrium című könyvének megjelenése óta. Ez volt az első mű a nemzetközi irodalomban, amely átfogóan bírálta az általános egyensúlyelméletet, mégpedig Debreu értékelméletén és az Arrow-Debreu modellen keresztül. A kritikára legélesebben Frank H. Hahn reagált, amire Kornai - fenntartva korábbi bírálatainak többségét - a közelmúltban megjelent önéletrajzában tért vissza. E cikkben elmélettörténeti előzményekkel együtt rekonstruáljuk a Kornai-Hahn-vita főbb pontjait, és megvizsgáljuk a kritikák és riposztok érvényességét. Látni fogjuk, hogy a legújabb közgazdasági elméletek nem mindenben igazolták Hahn ellenvetéseit. _______________ More than thirty years have passed since János Kornai s book Anti-Equilibrium appeared. This was the first work in international literature to criticize comprehensively the general theory of equilibrium, moreover through the value theory of Debreu and the Arrow-Debreu Model. The sharpest reaction to the criticism came from Frank H. Hahn, and Kornai returned to this in his recent autobiography. This article reconstructs the main points in the Kornai-Hahn debate, including its antecedents in the history of theory, and examines the validity of the criticisms and ripostes. It will be seen that Hahn s objections have not been endorsed in every respect by the latest economic theories.

Koherens kockázatmérés és tőkeallokáció = Coherent risk measurement and capital allocation

Bármennyire szeretne is egy bank (vállalat, biztosító) csak az üzletre koncentrálni, nem térhet ki a pénzügyi (hitel-, piaci, operációs, egyéb) kockázatok elől, amelyeket mérnie és fedeznie kell. A teljes fedezés vagy nagyon költséges, vagy nem is lehetséges, így a csőd elkerülésre minden gazdálkodó egységnek tartania kell valamennyi kockázatmentes, likvid tőkét. Koherens kockázatmérésre van szükség: az allokált tőkének tükröznie kell a kockázatokat - azonban még akkor is felmerül elosztási probléma, ha jól tudjuk mérni azokat. A diverzifikációs hatásoknak köszönhetően egy portfólió teljes kockázata általában kisebb, mint a portfóliót alkotó alportfóliók kockázatának összege. A koherens tőkeallokáció során azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy mennyi tőkét osszunk az alportfóliókra, vagyis hogyan osszuk el „kor­rekt” módon a diverzifikáció előnyeit. Így megkapjuk az eszközök kockázathoz való hozzájárulását. A tanulmányban játékelmélet alkalmazásával, összetett opciós példákon keresztül bemutatjuk a kockázatok következetes mérését és felosztását, felhívjuk a figyelmet a következetlenségek veszélyeire, valamint megvizsgáljuk, hogy a gyakorlatban alkalmazott kockázatmérési módszerek [különösen a kockáztatott érték (VaR)] mennyire felelnek meg az elmélet által szabott követelményeknek. ____________________ However much a bank (or company or insurance provider) concentrates only on business, it cannot avoid financial (credit, market, operational or other) risks that need to be measured and covered. Total cover is either very expensive or not even possible, so that every business unit has to hold some risk-free liquid capital to avoid insolvency. What it needs is coherent risk measurement: the capital allocated has to match the risks, but even if the risks are measured well, distribution problems can still arise. Thanks to diversification effects, the total risk of a portfolio is less than the sum of the risks of its sub-portfolios. Coherent capital allocation entails addressing the question of how much capital to divide among the sub-portfolios, or how to distribute ‘correctly’ the advantages of diversification. This yields the contribution of the assets to the risk. The study employs game theory and examples of compound options to demonstrate coherent measurement and distribution of risks. Attention is drawn to the dangers of inconsistencies. The authors examine how far the methods of risk measurement applied in practice (notably VaR—value at risk) meet the requirements set in theory.

A mérlegen kívüli tételek szerepének és megítélésének változása a magyar vállalatok működésében

Ebben a cikkben azt vizsgálom, hogy a hazai cégek életében milyen szerepet játszanak a mérlegen kívüli tételek, illetve a vállalati vezetők miként vélekednek az azok kezeléséhez kapcsolódó problémákról. Ehhez a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyben a világgal kutatási projektjeinek kérdőíves felméréseit használom. Mivel mind 2004-ben, mind 2009-ben végeztünk adatfelvételt, lehetőségünk van a változások dinamikájának nyomon követésére is. A „mérlegen kívüli tételek” kifejezés a szakirodalomban többféle értelemben is használatos: sokan például a tudáshoz kapcsolódó, a pénzügyi számvitel által nem mért javak (tehát eszközök) értékét nevezik így, míg például a pénzügyi intézmények kapcsán elsősorban a különféle feltételes kötelezettségvállalásokat (például garancia, kezesség), vagyis főként a kötelezettségeket fedi a fogalom. A következőkben a mérlegen kívüli tételek kifejezést a lehető legtágabb értelemben használom: minden olyan tényezőt így jelölök, amely (1) a vállalati értékre érdemi befolyással van, (2) a mérlegben nem vagy nem a valós üzleti értéken (vagyis üzleti érték szempontjából csak részben) szerepel, és (3) a vállalkozás képes az adott tényező értékét befolyásolni. Ez tehát azt jelenti, hogy egyaránt érthetünk alatta eszközöket és forrásokat is.

A követelésvásárlás egyes jogi problémái. A német jelzálogjogi szabályozás legújabb módosításai és annak tanulságai

Jelen tanulmány a vállalatfinanszírozás egy relatíve új jelenségéhez, a követelésvásárláshoz kapcsolódóan elemzi a német jelzálogjogi szabályozás legutóbbi módosításait, ezek gazdasági hátterét és következményeit. Ezek a módosítások a német jogban telekadósság (Grundschuld) néven ismert, nem-járulékos jelzálogfajtát érintették elsődlegesen. 2 A német telekadósság fő jellegzetessége, hogy a biztosítéki jog és a biztosított követelés közötti viszonyban hiányzik a törvényi járulékosság. Ezt kötelmi jogi eszközökkel – biztosítéki szerződéssel – pótolják. Ennek alapján telekadósság esetén a zálogkötelezett védelmét alapvetően a biztosítéki szerződés és az abból származó kifogások teremtik meg. A német jelzálogjogi szabályok módosításainak, illetve az azok hátterében álló gazdasági mozgatórugóknak a részletesebb bemutatása magyar szempontból azért lényeges, mert 1996-ban az önálló zálogjog konstrukciójának a megalkotásakor – a svájci jog mellett – a német Grundschuld volt az a szabályozási minta, amelyet a magyar jogalkotó alapul vett. Ennek alapján pedig levonhatóak olyan következtetések, amelyek a magyar jogban is hasznosíthatóak.

A bankok által alkalmazott működési kockázatkezelési módszerek és az intézményméret viszonya

A működési kockázat tudatos kezelése a 2007–2008-ban bevezetett Bázel II-es kockázatkezelési és tőkeallokációs keretrendszer fontos újdonsága. A szabályozás lehetőséget ad egyszerűbb és fejlettebb módszerek alkalmazására. A fejlettebb működési kockázati tőkemeghatározási módszerek bevezetésének előfeltétele nemcsak a kockázatmérés fejlettsége, hanem a kockázatkezelés tudatosságának megerősítése, megfelelő folyamatok kiépítése és az üzleti döntésekbe való beépítése. Tanulmányomban nemzetközi és hazai banki mintára is azt vizsgálom, hogy milyen kapcsolat van eredményesség, intézményméret, illetve a választott szabályozói működési kockázati módszertan között. Elemzésem alapján az rajzolódik ki, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai bankok között a nagyobb intézmények hajlamosabbak fejlettebb működési kockázatkezelési módszereket alkalmazni, miközben ennek a nyereségességgel nincsen szignifikáns kapcsolata. Mindez az eredmény a működési kockázathoz kapcsolódó rendszerkockázati szempontból kedvező, mivel fontos, hogy a potenciálisan nagyobb rendszerkockázati hatással bíró, nagyobb intézmények tudatosabb kockázatkezelést alkalmazzanak.

The Shapley value for shortest path games

In this paper shortest path games are considered. The transportation of a good in a network has costs and benet too. The problem is to divide the prot of the transportation among the players. Fragnelli et al (2000) introduce the class of shortest path games, which coincides with the class of monotone games. They also give a characterization of the Shapley value on this class of games. In this paper we consider further four characterizations of the Shapley value (Shapley (1953)'s, Young (1985)'s, Chun (1989)'s, and van den Brink (2001)'s axiomatizations), and conclude that all the mentioned axiomatizations are valid for shortest path games. Fragnelli et al (2000)'s axioms are based on the graph behind the problem, in this paper we do not consider graph specic axioms, we take TU axioms only, that is, we consider all shortest path problems and we take the view of abstract decision maker who focuses rather on the abstract problem than on the concrete situations.

Environmentally conscious consumption patterns in Hungarian households

This article provides a comprehensive review of the literature on the theoretical aspects of sustainable consumption. The conditions for consumers’ social responsibility and the formation of environmentally conscious behavior patterns will also be discussed, along with possible methods for motivating behavioral changes. The authors have completed a primary research study with the purpose of surveying environmentally conscious consumption patterns in Hungary. They also examined how the provision of appropriate information and the raising of awareness might encourage sustainable consumption. According to their findings, the respondents’ knowledge on environmentally conscious behavior was rather limited, and reinforcement was needed in identifying appropriate activity alternatives. This paper provides a summary of the qualitative research phase which employed in-depth interviews, logging and focus groups. The consecutive application of these methods enabled the authors to keep track of the process and the consequences of raising awareness.

Spillovers from Foreign Direct Investment in Central and Eastern Europe. An index for measuring a country’s potential to benefit from technology spillovers

In the paper, we construct a composite indicator to estimate the potential of four Central and Eastern European countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) to benefit from productivity spillovers from foreign direct investment (FDI) in the manufacturing sector. Such transfers of technology are one of the main benefits of FDI for the host country, and should also be one of the main determinants of FDI incentives offered to investing multinationals by governments, but they are difficult to assess ex ante. For our composite index, we use six components to proxy the main channels and determinants of these spillovers. We have tried several weighting and aggregation methods, and we consider our results robust. According to the analysis of our results, between 2003 and 2007 all four countries were able to increase their potential to benefit from such spillovers, although there are large differences between them. The Czech Republic clearly has the most potential to benefit from productivity spillovers, while Poland has the least. The relative positions of Hungary and Slovakia depend to some extent on the exact weighting and aggregation method of the individual components of the index, but the differences are not large. These conclusions have important implication both the investment strategies of multinationals and government FDI policies.

Hungarian International Development Cooperation: Context, Stakeholders and Performance

This paper explores the domestic and international context of Hungary's emerging international development policy. Specifically, it looks at three factors that may influence how this policy operates: membership in the European Union (EU) and potential ‘Europeanization’, Hungary's wider foreign policy strategy, and the influence of domestic stakeholders. In order to uncover how these factors affect the country's international development policy, semi-structured interviews were carried out with the main stakeholders. The main conclusions are: (1) While accession to the EU did play a crucial role in restarting Hungary's international development policy, the integration has had little effect since then; (2) international development policy seems to serve mainly Hungary's regional strategic foreign policy and economic interests, and not its global development goals; and (3) although all the domestic development stakeholders are rather weak, the Ministry of Foreign Affairs (MFA) still seems to play a dominating role. Convergence with European requirements and best practices is, therefore, clearly hindered by foreign policy interests and also by the weakness of non- governmental stakeholders.

Kormányzás és kormányozhatóság

Az euró magyarországi bevezetésének időzítéséről és mikéntjéről élénk szakmai vita folyt a kora kétezres években. Az utóbbi néhány esztendőben azonban az euróvitát kiszorította a magyar gazdaságpolitika lehetséges korrekciójának kérdése. Ezért is üdvözlendő Neményi Judit és Oblath Gábor tanulmánya, amely figyelmeztet: a rövid és középtávú nehézségek ellenére sem téveszthetjük szem elől az euróbevezetés célját. A szerzők egyszerre vizsgálják a magyar csatlakozás lehetőségeit és előfeltételeit, valamint magának az euróövezet intézményrendszerének az adósságválság hatására megindult reformját. Tanulmányuk terjedelme és mélysége sem teszi lehetővé, hogy minden felvetésükre érdemi reakció szülessen. Ezért a következőkben a gazdasági kormányzás kihívásaira koncentrálunk.

Climate or rural development policy?

Being heavily energy dependent, it is not much of a surprise that Europe pays special attention to reducing the use of fossil fuels. Each one of the ten new member states is characterized by relatively low per capita energy consumption and relatively low energy efficiency, and the share of renewables in their energy mix tends to be low, too. The paper examines the problem when policy measures create a decrease in environmental capital instead of an increase. In this case it hardly seems justified to talk about environmental protection. The authors describe a case of a Hungarian rapeseed oil mill which would not be of too much interest on its own but given that almost all similar plants went bankrupt, there are some important lessons to learn from its survival. The enterprise the authors examined aimed at establishing a micro-regional network. They completed a brown-field development to establish a small plant on the premises of a former large agricultural cooperative. By partnering with the former employees and suppliers of the sometime cooperative, they enjoyed some benefits which all the other green-field businesses focusing on fuel production could not. The project improved food security, energy security and population retention as well.

Happiness, environmental protection and market economy

The manufacturing sector is leaving the West for Asia’s low wages and good working culture. Europe would be better off keeping these manufacturing activities, slowing down wage inflation and what is more, letting a young, cheaper workforce from the East settle down within their borders. This would aid in preserving the diverse economic structure which has been characteristic for Europe.Beside the economic growth there are two more concepts which have turned into the “holy cows” of economics during the last fifty years. One is the need to constantly improve labor productivity and the other is increasing competitiveness of nations. The high labor productivity of some countries, induces severe unemployment in the globalized world. In the other hand it is high time we understood that it is not competition, but cooperation that brings more happiness to humanity.Should we still opt for “happiness” and “sanity”, it is quite obvious that we all should, in economists’ terms, define our individual welfare functions corresponding to our own set of values, staying free from the influence of media, advertisements and fashion. The cornerstone to all this is the intelligent citizen who prefers local goods and services.