How brand attribute typicality and consumer commitment moderate the influence of comparative advertising

This study examines how product attribute typicality and brand commitment influence the effects of comparative versus non-comparative ads on brand attitudes. Employing perspectives from the literatures on typicality and commitment, the study examines the effects of commitment to the comparison brand on the effectiveness of comparative versus non-comparative advertising. A between-informants experiment uses data from 466 student informants. It is hypothesized that (a) when the attribute under consideration is typical (atypical), among comparison brand committed informants, a non-comparative ad is more (no more) persuasive than a comparative ad, (b) when the attribute under consideration is typical, among comparison brand non-committed informants, a comparative ad is more persuasive than a non-comparative ad, and (c) when the attribute under consideration is atypical, among comparison brand non-committed informants, a comparative ad is likely to be more persuasive than a non-comparative ad, but the effect will be weaker than in the case of a typical attribute. Hypothesis (a) is supported while (b) has directional support. The results support a three-way interaction between consumer commitment, attribute typicality, and type of advertisement. The findings are relevant to a variety of contexts, such as markets characterized by high levels of market share and commitment for the market leader as well as fragmented markets where market share and commitment levels are low.

Marketing responsibility in an era of economic and climatic challenge

Purpose – The purpose of this paper is to illustrate Michael Thomas's concept of civic professionalism and social trusteeship as a future alternative to the current marketing profession's code of conduct and to put this in the context of climate change and ecological sustainability as a model for firms everywhere. Design/methodology/approach – Review of the marketing profession's responsibility towards society, communities and the ecology of the planet in the twenty-first century in the light of climate change. Findings – The hypothesis for the paper emerges as: whether it is possible for Chinese firms to embrace the needs of twenty-first century global ecological sustainability in meeting their own economic requirements for development and financial prosperity. Research limitations/implications – Limited secondary research and primary research that is also limited in terms of scope. Practical implications – As we move into an era of Chinese economic supremacy, we marketers must face up to the responsibility we have towards balancing the progression of global economic development (and selling goods and services in global market systems) with our responsibility towards our cultural systems and the global ecological system (the global ecosystem), the home of all our economic wealth. Social implications – To extrapolate lessons and opportunities for firms from developing economies as they move towards global domination of world economic markets and, suggest strategies for sustainability that they can, and should, adopt. Originality/value – The paper presents a theoretical framework for a global strategy for sustainability, and provides a vision of marketing responsibility that embraces civic professionalism, social trusteeship and a strategy for sustainability.

Aligning employee service recovery performance with brand values:the role of brand-specific leadership

This study investigates the effects of brand-specific leadership on employees' brand-aligned service recovery performance (SRP). In order to do so, we empirically test a conceptual model of relationships between brand-specific transformational leadership (TFL) and transactional leadership (TRL), trust in leader and in corporate brand, brand identification, and SRP from employees' perspectives. It is the first study to incorporate trust in corporate brand into the framework. Results from a study of 246 customer-contact employees show that brand-specific TFL has a positive impact on all variables studied, while brand-specific TRL is ineffective in fostering brand-building behaviours. More specifically, brand-specific TFL's effects on employee SRP are mediated by trust in the leader, trust in the corporate brand, and brand identification. Implications and future research directions are discussed. © 2013 Copyright Taylor & Francis.

Strategic marketing and e-business

The dramatic growth in e-business is manifest in phenomena such as the surge in internet retailing, the boom in social media based marketing communications, and the centrality of e-commerce to many organizations’ core strategies. Despite this the precise implications of e-business for marketing strategy remain little-understood. In order to guide theory development and practice in the marketing strategy domain, it is of fundamental importance to take stock of the impact that e-business has had upon strategic marketing. Therefore, this chapter develops a conceptual framework in order to explicate the implications of e-business for strategic marketing theory and practice. We find that the impact of e-business on strategic marketing is far-reaching; influencing not only isolated departments, but the organization as a whole. Finally, we conclude that whilst organizations should be alert to the dynamic opportunities and threats posed by e-business, the guiding principle of value creation should not be forgotten.

Negative brand personality:the construct, its antecedents and outcome variables

By evolving brands and building on the importance of self-expression, Aaker (1997) developed the brand personality framework as a means to understand brand-consumer relationships. The brand personality framework captures the core values and characteristics described in human personality research in an attempt to humanize brands. Although influential across many streams of brand personality research, the current conceptualization of brand personality only offers a positively-framed approach. To date, no research, both conceptually and empirically, has thoroughly incorporated factors reflective of Negative Brand Personality, despite the fact that almost all researchers in personality are in agreement that factors akin to Extraversion (positive) and Neuroticism (negative) should be in a comprehensive personality scale to accommodate consumers’ expressions. As a result, the study of brand personality is only half complete since the current research trend is to position brand personality under brand image. However, with the brand personality concept being confused with brand identity at the empirical stage, factors reflective of Negative Brand Personality have been neglected. Accordingly, this thesis extends the current conceptualization of brand personality by demarcating the existing typologies of desirable brand personality and incorporating the characteristics reflective of consumers’ discrepant self-meaning to provide a more complete understanding of brand personality. However, it is not enough to interpret negative factors as the absence of positive factors. Negative factors reflect consumers’ anxious and frustrated feelings. Therefore, this thesis contributes to the current conceptualization of brand personality by, firstly, presenting a conceptual definition of Negative Brand Personality in order to provide a theoretical basis for the development of a Negative Brand Personality scale, then, secondly, identifying what constitutes Negative Brand Personality and to what extent consumers’ cognitive dissonance explains the nature of Negative Brand Personality, and, thirdly, ascertaining the impact Negative Brand Personality has on attitudinal constructs, namely: Negative Attitude, Detachment, Brand Loyalty and Satisfaction, which have proven to predict behaviors such as choice and (re-)purchasing. In order to deliver on the three main contributions, two comprehensive studies were conducted to a) develop a valid, parsimonious, yet relatively short measure of Negative Brand Personality, and b) ascertain how the Negative Brand Personality measure behaves within a network of related constructs. The mixed methods approach, grounded in theoretical and empirical development, provides evidence to suggest that there are four factors to Negative Brand Personality and, tested through use of a structural equation modeling technique, that these are influenced by Brand Confusion, Price Unfairness, Self- Incongruence and Corporate Hypocrisy. Negative Brand Personality factors mainly determined Consumers Negative Attitudes and Brand Detachment. The research contributes to the literature on brand personality by improving the consumer-brand relationship by means of engaging in a brandconsumer conversation in order to reduce consumers’ cognitive strain. The study concludes with a discussion on the theoretical and practical implications of the findings, its limitations, and potential directions for future research.

Strategists' reactions and resistance towards forces of inclusion:soothing the anxiety of marketing (non-) influence

The firm is becoming more and more inclusive in its conception. And yet, marketing studies point to the same overwhelming conclusion that marketing, marketing departments and marketers are being increasingly 'pushed out' - excluded. We argue that where and when inclusion-exclusion intersect in the practice of strategic marketing is important, not least because their powerful boundary-setting and spanning roles have a determinant effect on the places and spaces, within which marketing strategists are (counter-) mobilized. This paper provides new insights relating to the contradictory forces existing around inclusion-exclusion in corporate strategizing. A further aim is to present the position of marketing (non-) influence within this context. The paper provides a unique theoretical contribution by illustrating some of the contradictions, struggles and activities that make the theoretical shift towards strategic inclusivity unstable, partial and by no means inevitable. A further contribution is a linking of this broader strategic debate, with anxieties over the influence of marketing in corporate strategizing. This leads to a discussion of the various ways that marketing research can sooth the anxiety of influence on multiple fronts via: understanding agency and strategic action; shaping marketing curriculum development; and, reconsidering the spatial dimensions of marketing influence. © 2010 Taylor & Francis.

Consumer engagement with self-expressive brands:brand love and WOM outcomes

Purpose: The purpose of this paper is to explore attitudes of consumers who engage with brands through Facebook "likes". It explores the extent to which these brands are self-expressive and examines the relationship between brand "liking" and brand outcomes. Brand outcomes include brand love and advocacy, where advocacy incorporates WOM and brand acceptance. Design/methodology/approach: Findings are presented from a survey of Facebook users who engage with a brand by "liking" it. Findings: Brands "liked" are expressive of the inner or social self. The study identifies a positive relationship between the self-expressive nature of brands "liked" and brand love. Consumers who engage with inner self-expressive brands are more likely to offer WOM for that brand. By contrast, consumers who engage with socially self-expressive brands are more likely to accept wrongdoing from a brand. Research limitations/implications: The research is exploratory and is limited to consumers who are engaged with a brand through "liking" it on the Facebook social network. Practical implications: The study offers suggestions for managers seeking to enhance brand engagement through Facebook "liking", and to encourage positive brand outcomes (such as WOM) among consumers already engaged with a brand on Facebook. Originality/value: This paper provides new insights into consumer brand engagement evidenced through Facebook "liking". It charts the relationship between "liked" self-expressive brands and brand love. Distinctions are drawn between brand outcomes among consumers who "like" for socially self-expressive reasons, and consumers who are brand engaged by "liking" to express their inner selves. © Emerald Group Publishing Limited.

The influence of brand equity on consumer responses

Purpose: The purpose of this paper is to propose and test a model to better understand brand equity. It seeks to investigate the effects of this construct on consumers' responses using data from two European countries. Design/methodology/approach: Hypotheses were tested using structural equation modeling (SEM). Measurement invariance and stability of the model across the two national samples was assessed using multigroup confirmatory factor analysis. Findings: Results indicate that brand equity dimensions inter-relate. Brand awareness positively impacts perceived quality and brand associations. Brand loyalty is mainly influenced by brand associations. Finally, perceived quality, brand associations and brand loyalty are the main drivers of overall brand equity. Findings also corroborate the positive impact of brand equity on consumers' responses. In addition, the general framework proposed is found to be empirically robust across the studied countries. Only a few differences are observed. Research limitations/implications: A limited set of product categories, brands and countries were used. Practical implications: Findings provide useful guidelines for brand equity management. Managers can complement financial metrics with consumer-based brand equity measures to track brand performance over time and to benchmark against other brands. Building brand equity generates more value for corporations since a more favourable consumer response results from positive brand equity. Originality/value: This study contributes to the scarce international brand equity literature by testing the proposed model using data from a sample of consumers in two European countries. It also enriches the brand equity literature by empirically examining the relationships among consumer-based brand equity dimensions and its effects on consumers' responses. © Emerald Group Publishing Limited.

A CSR helye a marketing elméletben

A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák időről időre változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakítása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelítések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósítás szempontjából, mivel a már meglévő gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erőteljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósítása jelenleg még meglehetősen divergens. Az előadás során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.

Az elektronikus kereskedelem alkalmazása a hazai vállalatok körében - a piacorientáció és a marketingkörnyezet szerepe (E-commerce practises of the Hungarian companies – Role of market orientation and marketing environment)

A szerzők tanulmányának célja, hogy bemutassa, milyen célokra alkalmazzák az internetet a hazai vállalatok, milyen várakozásaik vannak az e-kereskedelem versenyben betöltött szerepével kapcsolatban, és hogyan észlelik annak előnyeit. Vizsgálják azt is, hogy az elmúlt öt évben milyen változások tapasztalhatók a vállalatok gyakorlatában e téren. Elemzik továbbá, hogy a piacorientáció és a vállalat külső marketingkörnyezete hogyan befolyásolja az e-kereskedelem megítélését és alkalmazását. Elemzésük a "Versenyben a világgal" kutatási program 2009-ben készült felmérésének eredményeire támaszkodik, amelyben 300 vállalat szakembereit kérdezték meg. Kutatásukban megerősítést nyert, hogy Magyarországon az elektronikus kereskedelem jelentősége nő. A vállalatoknak kedvezőek az elektronikus kereskedelem jövőjével kapcsolatos várakozásaik, és úgy vélik, hogy ez versenyelőny forrása lehet. A vállalat piacorientációja erőteljesen befolyásolja azt, hogy egy vállalat milyen mértékben alkalmazza az internetet, és hogyan viszonyul az elektronikus kereskedelemhez / === / The objective of the authors’ research is to show how internet is used among Hungarian companies, to analyse their expectations with regard of the role e-commerce plays in competition, and the benefits resulting from e-commerce. They also focus on the changes that have taken place the past five years in the practice of Hungarian companies. The authors investigate how market orientation and the external marketing environment of firms influence evaluations of e-commerce and its implementation. Their analysis is based on the results of the research program „Competing with the world” , which includes the answers of 300 companies. Their research results confirm that the importance of e-commerce is growing in Hungary and overall Hungarian firms have positive expectations with regard of the future of e-commerce and consider it a source of competitive advantage. Market orientation of the firm strongly influences the extent of internet applications and attitudes toward ecommerce.

A marketingeszközök alkalmazásának hatása a versenyképességre = The Impact of Marketing Tools on Competitiveness

A tanulmány a marketing szerteágazó területei és a vállalatok versenyképessége közötti összefüggéseket kereste és hasonlította össze az öt évvel ezelőtti felmérés eredményeivel. Az elemzés így kitért arra, hogy a vezetők hogyan észlelik a marketing szerepét a vállalati eredményesség szempontjából, hogyan hatnak a teljesítményre a termék- és márkázási döntések, a szolgáltatások menedzselése, valamint a reklámtevékenység. A kutatás érinti a marketing szervezeti megjelenését és a többi vállalati funkciókkal megfigyelhető kapcsolatát, majd az erőforrás-elmélet megközelítését felhasználva elemezte a marketing eszközök és képességek versenyképességre gyakorolt hatását. Az eredmények alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a marketing gyakorlata számos ponton kapcsolódik a vállalati teljesítményhez, azonban előtérbe kerülnek azok a marketing jellegű képességek, amely a vállalat marketing rendszerének működtetéséhez, nyomon követéséhez és megújításához szükségesek. ____ The study aimed to reveal the association between the widespread functions of marketing and corporate competitiveness and it compared the results to the ones of the similar survey research conducted five years before. The analysis concerns the perceived role of marketing in the success companies and how product and brand decisions, the management of services or advertising practices can influence the performance of companies. The organisational representation of marketing and the relationship with other corporate functions were also investigated. Finally, the study implemented the approach of resource-based theory to determine the effects of marketing assets and capabilities on competitiveness. Based on the results we can conclude that several connections can be determined between marketing and corporate performance but the role of marketing related capabilities that are necessary for managing, tracing and developing marketing systems is increasing.

A vállalatok politikája – vállalati, társadalmi felelősségvállalás, vállalati közösségek és a vállalati stratégia jövője (Corporate policy – corporate social responsibility, corporate communities, and future of corporate strategy)

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a diszciplinarizálódás korai szakaszában különböző tudományos hagyományokból táplálkozva, a vállalatirányítás, az üzleti etika, a környezetgazdálkodás és a marketingkommunikáció határvidékének szélesítésével, különböző hangsúlyú kiterjesztésével igyekszik saját helyét kijelölni a gazdálkodástudomány keretei között. Jelen tanulmány egy, az érintetti elméletekből kiinduló, ám alapvetően történeti és politikai hagyományhoz köti a CSR jelenét és jövőjét, majd ebből a megközelítésből kiindulva helyezi el a CSR elméletét és lehetséges managementgyakorlatát a vállalatirányítás és a marketingkommunikáció világában. A szerző álláspontja szerint a CSR inkább forma, mint tartalom; az üzleti értelemben vett fenntarthatóságot a vállalatok kevésbé jó ügyek képviselete révén, mint az érintetti (stakeholder) demokrácia megvalósulásának elősegítésével teremthetik meg. Jelen dolgozat azt mutatja meg, hogy az érintetti demokrácia mint üzleti működési modell megvalósulása messzemenő következményekkel járhat mind a vállalatirányítás, mind a modern marketingkommunikáció számára. ______ Corporate Social Responsibility (CSR) is in an early phase of disciplinarization and works towards establishing its level scholarly playing field from different traditions. It attempts to extend its territory on the boarderline of management, business ethics, environmental studies, and marketing-communications. This study applies a historical and political approach to the understanding of the present and future of CSR and places CSR in the area of management studies and marketing- communications from this starting point. CSR is more form than content; business sustanaibility is achieved less through good causes but via assisting in the establishment of stakeholder democracy. This study attempts to show what results stakeholder democracy as business modell would bring to the world of both corporate management and marketingcommunications.

A posztmodern marketing rózsaszirmai

UTÓSZÓ „A lényeg az, hogy mi belül vagyunk a posztmodernizmus kultúráján, oly mértékben, hogy felszínes és semmitmondó elutasítása éppoly lehetetlen, mint amennyire önelégült és romlott, hasonlóképpen felszínes és semmitmondó ünneplése.” (Jameson, 1997:18) A posztmodern filozófia úgy tűnik, nem túlságosan érintette meg a magyar marketing szakmát. Fojtik (1999) cikke után nem igazán lehet azt mondani, hogy elburjánzottak volna a posztmodern ihletésű munkák. Könnyed intellektuális hóbort vagy valami sokkal lényegesebb, amiről a szakma nem vett tudomást? A hazai menedzsmenttudományokban (lásd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentősebb nyomot hagyó posztmodern irányzat a magyarországi marketingirodalomban méltatlanul feledésbe merült. Radácsi (2003) a Vezetéstudományban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatások távolról sem mutatják azt az elméleti és gyakorlati sokszínűséget, ami a nemzetközi szakirodalomban már évtizedek óta megfigyelhető. Ez azért is különös, mivel a fogyasztói társadalom, a vásárlás, a reklámok, az üzletek / bevásárló központok, pozicionálás, a modern marketing teljes eszköztára a posztmodern jelenség létrehozója. (Brown, 1995). A posztmodern szerzők meglehetősen sokat példálóznak a modern marketing eredményeivel, vagyis a posztmodern fogyasztókkal, akik posztmodern reklámokat néznek, posztmodern bevásárlóközpontokba járnak, és Brown (1993) szavaival: „vásárolnak, tehát vannak”. Ráadásul a posztmodern gondolatok segíthetnek máshogy megközelíteni egy-egy problémát vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kézségek kialakulását. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szókészletet, valamint marketing talaján gyökeret vert posztmodern gondolatokat. A gyakran a filozófiai homály ködébe vesző értelmezések helyett és mellett utánajártunk a kérdés pszichológiai hátterének. Ez mindenképpen egy olyan adalékanyaggal szolgál, amelyre sok esetben nem kerül sor, amikor posztmodern gondolatokról olvasunk. Cikkünkkel szerettünk volna segíteni a tájékozódást a posztmodern irodalom rendkívül terjengős és ingoványos talaján. Fogásokat kerestünk rajta, de nem azért, hogy birkózó módjára magunk alá gyűrjük, sokkal inkább azért, hogy megismerjük. Utólag szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a tanulmányban sok a definíció. Vállaltuk azt, hogy wittgensteini értelemben „nyelvi játékokat játszottunk”, egy definíció használata ugyanis mindig egy nyelvjáték része. Ez egy posztmodernről szóló cikk, de alapvetően modern stílusjegyekkel: használtunk táblázatot, bekezdéseket, logikus vagy annak látszó szerkezeti megoldásokat. És nincsenek benne befejezetlen monda… Egy kiránduláson vettünk részt, ahol önfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rózsaszirmait, feltárva a szirmok sokszínűségét és végtelen kavalkádját. Közben azt sem vettük zokon, ha időnként megcsípte orrunkat a méhecske.

Re-written by machine and new technology: Did the Internet kill the Video Star

The traditional way of understanding television content consumption and viewer reactions may be simply summarised: information about the program, viewing at airing time, and interpersonal discussion after the program. In our digital media environment due to crossmedia consumption and platform shifts, the actual trend in audiovisual, and traditionally television content consumption is changing, the viewer’s journey is different across contents and platforms. Content is becoming independent from the platform and the medium is increasingly in the hands of technologically empowered viewers. Our objective is to uncover how traditional content expressly manufactured for television (series, reality shows, sports) can now be consumed via other platforms, and how and to what extent audiovisual content consumption is complemented or replaced by other forms (text, audio). In our exploratory research we identify the typical patterns of interaction and synergies of consumption across classical media content. In this study we used a multimethodology qualitative research design with three research phases including focus groups, online content analysis, and viewers’ narratives. Overall, the Video Star stays alive, but has to deal with immediate reactions and has to change according to his or her audiences’ wishes

Mindenki másképp vesz részt: A közönségrészvétel marketing-megközelítéseinek kritikus elemzése

„Túl a nyugati világon – hogyan hasonlítsuk össze a médiamodelleket?” – ezzel a címmel tartott Paolo Mancini 2012. május 11-én előadást. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára meghívására Budapestre érkezett előadót a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte Daniel Hallinnal társszerzőként jegyzett, Comparing Media Systems (2004) című könyvének fogadtatásáról és új, Hallinnal társszerkesztőként jegyzett, Comparing Media Systems Beyond the Western World (2012) című könyvének tanulságairól. Az uralkodó új marketinglogikának megfelelően a cégek rákényszerülnek arra, hogy egyre komplexebb cserefolyamatok során ragadják meg és vonják be fogyasztóikat közvetlenül üzleti folyamataikba. A fogyasztói részvétel ebben a kontextusban nem ér véget a márka iránti figyelemnél, a vállalat vagy a szervezet által indított elektronikus „szájreklámnál” és az egyéb, a vállalatot érintő interaktív, az interneten keresztül elérhető üzeneteknél. Maguk a fogyasztók, a célközönség tagjai is hirdetéseket hoznak létre és közvetítik azokat a szervezetek érdekében vagy az ellen, valamint új termékeket fejlesztenek több közös alkotófolyamat során, és az új árazási modellek bevezetése kapcsán nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Így a felhasználók által generált tartalmak elterjedése és fejlődése marketing- és üzleti szempontból is meghatározóvá válik. Jelen tanulmány célja, hogy a marketing- és a marketingkommunikációs szakirodalom alapján áttekintsük a közönségrészvétel jelenségének fogalmait és taxonómiai elemeit, s a kulcsfogalmak azonosításán, magyarázatán és csoportosításán keresztül javaslatot tegyünk az angol nyelvű fogalmak magyar nyelvű használatára.