Capabilities for advanced services:a multi-actor perspective

Servitization involves manufacturers developing service offerings to grow revenue and profit. Advanced services, in particular, can facilitate a more service-focused organization and impact customers' business processes significantly. However, approaches to servitization are often discussed solely from the manufacturer's perspective; overlooking the role of other network actors. Adopting a multi-actor perspective, this study investigates manufacturer, intermediary and customer perspectives to identify complementary and competing capabilities within a manufacturer's downstream network, required for advanced services. Interviews were conducted with 24 senior executives in 19 UK-based manufacturers, intermediaries and customers across multiple sectors. The study identified six key business activities, within which advanced services capabilities were grouped. The unique and critical capabilities for advanced services for each actor were identified as follows: manufacturers; the need to balance product and service innovation, developing customer-focused through-life service methodologies and having distinct, yet synergistic product and service cultures; intermediaries, the coordination and integration of third party products/services; customers, co-creating innovation and having processes supporting service outsourcing. The study is unique in highlighting the distinct roles of different actors in the provision of advanced services and shows that they can only be developed and delivered by the combination of complex interconnected capabilities found within a network.

The relative advantage of marketing over technological capabilities in influencing new product performance:the moderating role of country institutions

Marketing and technological capabilities are major drivers of new product performance. Prior research has suggested that marketing capabilities outperform technological capabilities. This study shows that the relative advantage of marketing over technological capabilities for new product performance depends on the institutional context in a country. Meta-analytic data of 341 effect sizes of the relationship between capabilities and new product performance taken from 50 articles with 57 independent samples and collected in 17 different countries reveal new contingencies to the capabilities framework. Although in general, marketing capabilities have a stronger influence than technological capabilities on new product performance, this effect is moderated by institutional context factors. The relative advantage decreases and even reverses with increasing growth rates; it further decreases with increasingly stronger rules of law in a country; and it increases in societies that put emphasis on self-expression values over survival values. These findings contribute to research on the utility of different capabilities, inform the institution-based view of firms in international marketing, and provide implications for international marketing managers.

Interactively developed capabilities:evidence from dyadic servitization relationships

Purpose – The paper challenges the focal firm perspective of much resource/capability research, identifying how a dyadic perspective facilitates identification of capabilities required for servitization. Design/methodology/approach – Exploratory study consisting of seven dyadic relationships in five sectors. Findings – An additional dimension of capabilities should be recognised; whether they are developed independently or interactively (with another actor). The following examples of interactively developed capabilities are identified: knowledge development, where partners interactively communicate to understand capabilities; service enablement, manufacturers work with suppliers and customers to support delivery of new services; service development, partners interact to optimise performance of existing services; risk management, customers work with manufacturers to manage risks of product acquisition/operation. Six propositions were developed to articulate these findings. Research implications/limitations – Interactively developed capabilities are created when two or more actors interact to create value. Interactively developed capabilities do not just reside within one firm and, therefore, cannot be a source of competitive advantage for one firm alone. Many of the capabilities required for servitization are interactive, yet have received little research attention. The study does not provide an exhaustive list of interactively developed capabilities, but demonstrates their existence in manufacturer/supplier and manufacturer/customer dyads. Practical implications – Manufacturers need to understand how to develop capabilities interactively to create competitive advantage and value and identify other actors with whom these capabilities can be developed. Originality/value – Previous research has focused on relational capabilities within a focal firm. This study extends existing theories to include interactively developed capabilities. The paper proposes that interactivity is a key dimension of actors’ complementary capabilities.

Who you are and what you do:the role of entrepreneurial human capital in the demand and supply of external finance of high-tech start-ups

The existence of adequate financial capital at start-up as well as during the lifetime of a firm is considered to be vital not only for its survival but also for its effective trading and growth, as it can act as a buffer against unforeseen difficulties (Cooper, Gimeno-Gascon, & Woo, 1994; Chandler & Hanks, 1998; Venkataraman & Van de Ven, 1998; Cassar, 2004). Inadequate or inappropriate capital structure is often the most common reason for a large proportion of small business failures (Chaganti, DeCarolis, & Deeds, 1995).

Capabilities and roles of enterprise wikis in organizational communication

How can technical communicators in organizations benefit from wiki technology? This article alerts technical communicators to the possibilities of wiki-based collaborative content creation. It analyzes 32 articles on the use of corporate wikis, and compares them to three media choice theories: media richness theory, theory of media synchronicity, and common ground theory.

Organizing entrepreneurial judgment:a new approach to the firm

Book review: Organizing Entrepreneurial Judgment: A New Approach to the Firm. By Nicolai J. Foss and Peter G. Klein. Cambridge University Press, Cambridge. 2012. xxii + 299 pp. Pbk $36.99.

Túl a kritikus ponton…- Logisztikai képességek Magyarországon (Beyond the critical point … – Logistics capabilities at Hungarian firms)

A szerző kutatási célja, hogy megvizsgálja, vajon a hazai vállalatok mai gyakorlatában a fejlettebb logisztikai képességek együtt járnak-e magasabb teljesítménnyel. Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalat-gazdaságtan Intézete mellett működő Versenyképesség Kutató Központ vállalati versenyképességet vizsgáló kérdőíves felmérés immár 4. fordulójának adatbázisát használja, melyet 2009 folyamán összesen 300 vállalat vezetőinek megkérdezésével hoztak létre. Ennek az adatbázisnak a felhasználásával a cikk két kérdésre keresi a választ. A szerző egyrészt megvizsgálja, vajon a mintában kimutatható-e egy fejlettebb logisztikai képességekkel rendelkező vállalatcsoport. Másrészt arra is kíváncsi, vajon ezek a fejlettebb logisztikai képességek együtt járnak-e a vállalatok magasabb teljesítményével. A 2009-es adatok elemzése igazolta, hogy logisztikai képességekben két szignifikánsan eltérő fejlettségű vállalatcsoport létét. Az eredményekből az is kiolvasható, hogy a magasabb logisztikai képességek a mintában együtt jártak a magasabb működési teljesítménnyel is. _________________ The overall objective of the paper is to investigate the relationship between logistics capabilities and company’s performance. Empirical analysis is carried out based on an extensive questionnaire developed and conducted at the Competitive Research Center at the Corvinus University of Budapest in 2009. Using this database the author had two separate research questions: Can she detect companies in their sample with significantly different logistics capabilities. If yes, does more developed logistics lead to higher level performance at the company level? After carrying out their empirical analysis they could state, that they could prove the existence of two clusters, one with less and another with more developed logistics capabilities. They also were able to show that firms with more developed logistics can achieve significantly higher operational performance and can be characterized with a more developed customer orientation.

Menedzsmentképességek és döntéshozatali közelítésmódok longitudinális elemzése a versenyképesség-kutatások alapján (Longitudinal analysis of management capabilities and decision making approaches based on the competitiveness researches)

Számos korábbi kutatás – köztük a szerzők korábbi vizsgálatai is – azt mutatja, hogy a menedzsmentképességek és a vállalatok versenyképessége között pozitív kapcsolat áll fenn, a jobban teljesítő és a proaktívabb vállalatok rendre felkészültebb, jobb vezetői képességekkel bíró, kockázatvállalóbb vezetőkkel rendelkeznek. Az is megfigyelhető, hogy az ebből a nézőpontból sikeresebben működő vállalatok döntéseiben az átlagosnál is erősebben érvényesül a racionális közelítésmód, melynek alkalmazásával a menedzserek az optimális cselekvési alternatíva kiválasztására törekszenek. A cikkben a szerzők az elmúlt 15 év versenyképességi kutatásainak tapasztalatait összegzik, kiemelt hangsúlyt helyezve a legfrissebb felmérés eredményeire. ________________ The article summarizes the main findings of the Competitiveness Research Program with respect to the skills and capabilities of the Hungarian managers and the decision making approaches they use during their work. The results of the four surveys conducted in 1996, 1999, 2004 and 2009 are fairly stable over time: practice minded behavior, professional expertise, and problem solving skills are on the top of the list of the most developed skills of the Hungarian executives. The rational approach is the most popular among the most widespread decision making models in the authors’ sample which is rather alarming since the present turbulent economic environment may demand more adaptive and intuitive approaches.

Egyéni és kormányzati felelősség a vállalkozói kultúrában – Európában és Magyarországon = Individual and state responsibility in entrepreneurial culture – In Europe and Hungary

Tanulmányunkban a European Values Study adatai alapján megvizsgáljuk, miben tér el Európában a vállalkozók értékrendje más társadalmi csoportokétól, különös tekintettel az egyéni és a kormányzati felelősségvállalás megítélésére. Kísérletet teszünk a vállalkozói értékrend különböző szintjei – személyes, társadalmi és kormányzattal kapcsolatos értékrend – közötti összefüggések feltárására. Összehasonlítjuk, mennyire jellemzi a vállalkozói értékrend az egyes európai országok lakosságát, kiemelt figyelmet fordítva Magyarországra. Egy hazai vállalkozói adatbázis alapján megvizsgáljuk, hogy a magyar vállalkozók értékrendje eltér-e az európai átlagtól, továbbá milyen törésvonalak húzódnak a vállalkozói populáción belül az értékrend szempontjából. _____ Data from the European Values Study are used to examine what sets apart the normative views of entrepreneurs from those of other social groups in Europe about individual and state responsibility. Different levels of an individual’s value system are distinguished: personal, social and state-related values are differentiated. The interrelationships among these levels are explored. Using multivariate statistical analysis, we examine the prevalence of ‘entrepreneurial’ views in European countries, especially in Hungary. Relying on data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, we explore if their value system differs from the average value system of European entrepreneurs. Finally, we examine the factors social and economic factors that influence entrepreneurs’ views on personal and state responsibility.

Potential entrepreneurs. Entrepreneurial inclination in Hungary, 1988-2011

Contents: I. Entrepreneurial inclination during state socialism: - On entrepreneurial inclination; - Crisis, expectations, entrepreneurial inclination; - Where do entrepreneurs come from? On the third way, the second economy, and entrepreneurial inclination; ____ II. Entrepreneurial spirit and post-socialist transformation: - The upswing of entrepreneurial inclination between 1988 and 1990; - Entrepreneurship and perception of economic changes in the early 1990s; _____ III. Long-term changes and a European comparative perspective: - From crisis to crisis: long-term change of entrepreneurial inclination; - The effect of entrepreneurial inclination upon entrepreneurial career and well-being; - Entrepreneurial inclination in comparative perspective.

Hallgatói vállalkozási tervek vizsgálata a GUESSS 2011-es felmése alapján (Assessing entrepreneurial intentions and plans among students based on GUESSS 2011 research)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen vállalkozást szeretnének indítani, honnan szerzik az ötletet és a társakat az egyetemi hallgatók, és milyen módon jelenik meg a vállalati felelősség. Betekintést ad az oktatott vállalkozáskurzusok elérhetőségébe, és a GUESSS adatbázisára építve értékeli a válaszokat. Jelen tanulmány csak a magyar adatok feldolgozását tartalmazza, egyes helyeken nemzetközi kitekintéssel. A szerző a cikk végén szemlélteti, hogyan térnek el vállalkozásindítást gátló tényezők Magyarországon a nemzetközi átlagtól a hallgatók körében. _____ The primary focus of the study, what kind of small business students intend to start, where the ideas come from, and how corporate responsibility present in student plans. It gives some figures about availability of entrepreneurial courses, and based on GUESS database it analyses results. This study is limited to the Hungarian results, with some international outlook. The author at the end of the article, shows how obstacles of start-up are differ from international average.

Entrepreneurial Inclination and Entrepreneurship in Hungary and in Europe

The lecture has two parts. The first part – based upon Eurobarometer data - briefly investigates the proportion and social characteristics of potential entrepreneurs in European comparative perspective. It proves that the Hungarian data are close to the European average. The second part – based on Hungarian panel data (1992-2007) - examines the predictive force of entrepreneurial inclination upon future entrepreneurial career and well-being. The results reveal that potential and actual entrepreneurship have strong social similarities and lasting connections despite the great volatility of both. Entrepreneurial inclination and more concrete plans have influenced the entrepreneurial career chances with nearly identical force, without cancelling each other’s effect. Entrepreneurial motivation has also to do with subjective well-being. The “push” factors of initial dissatisfaction with work and material conditions have lost their significance while the connection between entrepreneurial inclination and satisfaction with future perspectives persists in the longer run. The matrix of original motivation and further career provides a typology of four economic actors: that of “conscious” employees, “blocked”, “forced” and „conscious” entrepreneurs.

Vállalkozói attitűdök kutatása egyetemi-főiskolai hallgatók körében (Research of students’ entrepreneurial attitudes)

Magyarország 2006-ban csatlakozott a Szt. Gallen-i Egyetem (Svájc) által koordinált (GUESSS Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatáshoz, amely a hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos elképzeléseit és vállalkozási tevékenységét kérdőíves adatfelvétel segítségével vizsgálja. Az online megkérdezésnek köszönhetően Magyarország esetében 2011-ben 5 677 hallgató válaszai alapján értékelhették a szerzők a hallgatók vállalkozásindítási szándékát és azok legfontosabb alakító tényezőit. A kutatás nemzetközi jellegének köszönhetően eredményeik összevethetők a nemzetközi tapasztalatokkal is. A tanulmány bemutatja a nemzetközi kutatás célját, elméleti hátterét, a kérdőívet és a kérdezés folyamatát. A magyar adatbázis legfontosabb jellemzői mellett a szerzők ismertetik a vállalkozásindítási szándék, a főiskolai-egyetemi környezet nemzetközi összehasonlító adatait. _______ Hungary joined the GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) research project organized and led by the University of St. Gallen, Switzerland in 2006. GUESSS evaluated students’ entrepreneurial intentions and activities with the help of a questionnaire. In 2011 an online survey was conducted in Hungary, addressing 5.677 students. The students’ responses regarding their business start-up activities and intentions as well as the most important factors shaping them were evaluated. The international nature of the research allowed the authors’ to compare Hungarian results to international practices. This paper describes the purpose of the international research, its theoretical background, the questionnaire and the interview process. Apart from presenting the most important features of the Hungarian data set, they describe the start-up intentions, the university and college environment and compare them to the international data.

Magyar egyetemi hallgatók vállalkozási attitűdjei és az attitűdöket befolyásoló tényezők elemzése a GUESSS-felmérés adatai alapján - Kik is akarnak ténylegesen vállalkozni? (Entrepreneurial attitudes of the Hungarian students and the analysis of the factors influencing attitudes based on the datas of GUESSS survey – Who want to undertake really?)

A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studies

Vállalkozó hallgatók-Valóban reális jövőkép a vállalkozóvá válás? (Entrepreneurial students – Really realistic vision of becoming an entrepreneur?)

A tanulmány az egyetemi hallgatók, mint a jövő potenciális tudásintenzív vállalkozóinak sajátosságát hivatott vizsgálni, empirikus úton. A kutatás feltáró jellegű, hiszen igen keveset tudni általában az egyetemi hallgatók, és különösen a Szegedi Tudományegyetem egyetemi hallgatóinak vállalatalapítási motivációról, aktivitásáról és az egyetem ezzel kapcsolatos szerepéről. A vizsgálatok két fő cél köré összpontosulnak: a Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatóinak vállalatalapítási aktivitását feltárni, valamint a vállalatindításhoz szükséges ismereteket feltérképezni. A tanulmány első részében a szerzők a kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetik, mely keretében 840 főt kérdeztek meg a hallgatói vállalkozásalapítási aktivitás feltárása érdekében. Ezt követően húsz, már hallgató korában vállalkozást alapító személlyel történő mélyinterjúk eredményeit mutatják be, különös tekintettel arra, milyen specialitásokkal bírnak azon vállalkozók, akik már hallgatóként belevágtak egy vállalkozás elindításába. _______ Present paper provides an empirical analysis of the characteristics of university students as potential knowledgeintensive entrepreneurs of the future. The authors’ research is explorative since the knowledge of university students and especially of the students of the University of Szeged is scarce with regard to their entrepreneurial motivations, activities and the influence of the university. The authors set two fundamental objectives: first, to explore the entrepreneurial activities of the full-time students of the University of Szeged; and second, to map the knowledge necessary for starting a business. In the first part of the paper they demonstrate the results of an empirical survey based on 840 questionnaires that aimed at the exploration of students’ entrepreneurial activities.