A gazdasági etika paradoxona

A gazdasági etikát gyakran tekintik elméleti és gyakorlati szakemberek úgy, mint olyan eszközt, amivel a vállalatok tevékenységét javíthatjuk, ami egyfajta “hozzáadott értéket” biztosít a vállalatok számára. A Community of European Management Schools (CEMS) etika professzorainak legújabb könyvében a gazdasági etikai teljesen más megközelítésével találkozhatunk. Szerintük az etika önértékkel bír az üzleti életben, s csak akkor váltható át valós gazdasági eredményekre (profit, piaci érték), ha azt a szereplők őszintén, meggyőződéséből képviselik. A cikkben a kötet szerkesztője – a CEMS Business Ethics Interfaculty Group vezetője és a BKAE Gazdaságetikai Központjának igazgatója – foglalja össze a 10 ország 15 etika professzorának nézeteit, amelyek a gazdasági etika megvalósításának új megközelítését adják.

Innovációs verseny – Esélyek és korlátok

A hátunk mögött hagyott alig fél évtizedben korszakos trendek törtek meg, szilárdnak hitt intézmények roppantak össze, „cáfolhatatlan” igazságokat döntöttek romba a tények. Sok – korábban bevált – dolog porladt el körülöttünk, hogy helyet csináljon az újnak: új termékeknek, új szervezeteknek, új piacoknak és új gondolatoknak. E nagy erővel zajló kreatív romboláshoz nem lehet a szokott módon közelíteni. Az innováció ugyanis – amint e könyvből kiderül – maga is megújul, eddig nem ismert formákban jelenik meg. Az újításokat már nem feltétlenül a nagyvállalatok zárt kutatólaboratóriumaiban készítik elő, Bangladestől a kollégiumi szobákig a legváratlanabb helyeken bukkannak fel jelentős találmányok. Az innováció szülőhelye, éltető közege egyre inkább a világháló. A glóbuszon mindent magával sodró innovációs verseny zajlik, és hazánk egyre nehezebben tartja a lépést a versenyfutásban. 2001-ben a Nature, a tekintélyes brit tudományos magazin „A 20. századot Budapesten kreálták” címmel jelentetett meg cikket, listába szedve mindazokat a Budapesten született felfedezéseket, amelyek megváltoztatták az emberi történelmet. Mi történt a múlt század közepétől mostanáig, hogy ma már az innovációs lemaradásunkat kell magyarázni? A szerzők erre a kérdésre keresik a választ. A széles körű irodalom átpásztázása és a könyvben bemutatott empirikus kutatás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy kirajzolódjanak az innovációt mozgató erők, és kiderüljön az is, hogy milyen feltételek mellett lehetne azokat a növekedés serkentésére kiaknázni.

Választókörzetek igazságosan? = Fair apportionment of voting districts in Hungary

Az új választási törvény egyik célja a korábbinál igazságosabb választási körzetek kialakítása. Ezt a Velencei Bizottság választási kódexében megfogalmazott ajánlásokhoz hasonló, bár azoknál némileg megengedőbb szabályok révén biztosítja. A szabályok rögzítik a körzetek számát, illetve hogy a körzetek nem oszthatnak ketté kisebb településeket, és nem nyúlhatnak át a megyehatárokon. Tanulmányunkban belátjuk, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen. Javaslatot teszünk a probléma optimális megoldására elvi alapon is, vizsgáljuk a módszer tulajdonságait, majd az általunk megfogalmazott hatékony algoritmussal, a 2010. évi országgyűlési választások adatainak felhasználásával meghatározzuk a körzetek megyék közti elosztásának legjobb megoldását. Végül kitérünk a demográfiai változások várható hatásaira, és több javaslatot teszünk a korlátok hosszú távú betartására: javasoljuk a választási körzetek számának körülbelül 130-ra növelését; egy-egy felülvizsgálat alkalmával a választási körzetek számának megváltoztathatóságát; illetve a körzetek megyék helyett régiók szerinti szervezését. _______ One of the aims of the new electoral law of Hungary has been to apportion voters to voting districts more fairly. This is ensured by a set of rules rather more permissive than those put forward in the Code of Good Practice in Electoral Matters issued by the Venice Commission. These rules fix the size of the voting districts, and require voting districts not to split smaller towns and villages and not to cross county borders. The article shows that such an apportionment is mathematically impos-sible, and makes suggestions for a theoretical approach to resolving this problem: determine the optimal apportionment by studying the properties of their approach, and use the authors efficient algorithm on the data for the 2010 national elections. The article also examines the expected effect of demographic changes and formulates recommendations for adhering to the rules over the long term: increase the number of voting districts to about 130, allow the number of voting districts to change flexibly at each revision of the districts, and base the districts on regions rather than counties.

Kérdőjelek a közgazdaságtanban és oktatásában = Challenges in economic research and education

Ez az esszé a teljesség igénye nélkül kísérli meg áttekinteni azt, hogy mire vezetett a közgazdaságtan világméretekben megindult és a 2008-2009. évi válság lezáratlansága miatt vélhetően évtizedes szinten zajló önvizsgálata. A tudományszak egészét egyszerre jellemzi egyfajta tartalmi kiüresedés és a társtudományokkal való erőteljesebb kapcsolatkeresés, a módszertanok és az iskolák egymás mellett élése - ami egyáltalán nem békés -, valamint a gyakorlat által felvetett kérdések elméleti általánosításának igénye. A magyar közgazdaságtan hagyományos követő szerepe megmaradt, viszont a képzésben szerzett negyedszázados tapasztalatok és az új globális kihívások lényegi átalakításokat indokolnának a mai, túlságosan egységesített képzésben. _____ This essay joins the soul-searching that has developed globally among economists since the financial crisis of 2008-2009, whose still open-ended outcomes make it likely that such self-critical reassessments will continue in the years to come. Economics is marked by the parallel existence of substantive hollowing and in-creased reliance on interfaces with neighbouring disciplines. So the plurality and none-too-peaceful coexistence of schools and methodologies is likely to persist. Similarly abundant are the attempts to theorize and generalize new phenomena in policy and business practices. Hungarian economics continues to be a follower - a trend-taker rather than trend-setter - as it was in the inter-war period. Experience has been accumulating for over 25 years in introducing Western-style higher education in economics. The increase of student numbers and steep decrease in public funding thereof call for major restructuring in curricula, institutions and teaching methods and styles alike.

Modernitás, globalizáció, nemzetközi rendszer és a katolikus társadalmi tanítás fejlődése

A katolikus egyház a 19. század végétől egyre gyakrabban foglalkozott társadalmi kérdésekkel. Az erről szóló megnyilatkozások alapformáját a pápai enciklikák képezték. Ezek alapján kikristályosodott az egyház társadalmi tanítása, amely elsősorban a modern társadalom problémáira adott válaszként fogható fel. Az egyház a középkorban is foglalkozott a társadalmi igazságosság kérdéseivel, de akkori állásfoglalásait inkább közvetlen erkölcsi imperatívuszok határozták meg. Ennek alapján követelte például a 11. században Isten békéjét (treuga Dei), amely a feudális anarchia zűrzavarával szemben a közjó érvényesülését biztosította. A premodern korban a társadalomról való gondolkodás a hierarchikus társadalmat adottságként fogadta el, ezért az egyház sem gondolta úgy, hogy foglalkoznia kell az ideális társadalmi berendezkedés problémáival. Az egymással versengő ideológiák a 19. századi modernség jellegzetes termékei voltak, és a katolikus egyház sem kerülhette meg, hogy válaszoljon a helyes társadalmi berendezkedés elvi és gyakorlati kérdéseire. A nyugati modernség alapvető újdonsága abban is megragadható, hogy létrejöttek az egymással vitatkozó ideológiák, amelyek eltérő módon képzelték el a társadalom felépítését. Ez már önmagában is új jelenség volt, és a katolikus egyháznak időre volt szüksége ahhoz, amíg a polgári társadalom keretei között megfogalmazza saját alternatíváját.

Az európai paideia kialakulásának történelmi keretei - kultúrtörténeti vázlat

Az alábbiakban megkíséreljük felvázolni azokat a tágabb kultúrtörténeti folyamatokat, amelyek az európai paideia történelmi kereteit meghatározták. Európai paideia alatt az európai civilizáció megformálódásával jellemzővé váló művelődési eszményeket, illetve kialakulásuk történeti körülményeiből levezethető sajátosságokat értjük. Ezek hosszú évszázadokon át meghatározták a nevelés jellegzetességeit Európában. Kiindulópontunk abban áll, hogy az antik, keresztény és germán társadalomelemek egybeolvadásából megszülető európai civilizáció hatókörében létezik/létezett az európai paideia, amely egyaránt kiterjedt a művelődés eszményeire, meghatározta az iskola sajátos vonásait, illetve a nevelés lehetőségéről alkotott nézeteket. Az európai paideia fogalma alatt azokat a kultúrtörténeti folyamatokat is értjük, amelyek az európai művelődés egészének alapértékeit és struktúráját kialakították. Felfogásunk szerint az európai paideia olyan szellemi formának tekinthető, amelynek értékösszefüggései és szerkezeti sajátosságai – többszöri megújulásuk ellenére – meglehetős állandósággal bírnak, amit történeti elemzés révén kell feltárnunk. Ezek közül az egyik legjelentősebb tényezőnek a kereszténység és a klasszikus antikvitás egymásra hatásából fakadó következmények tekinthetők, amelyek a késő ókor kezdetétől (Kr.u. 3. század) a reneszánsz végéig (Kr.u. 16. század) terjedő majdnem másfélezer évben meghatározták az európai művelődés kereteit. További kérdéseket vet fel, hogy az európai paideia paradigmája hogyan alakult át a kora újkorban és a modern korban – az elmúlt négy-ötszáz évben – és mennyiben tekinthető a (poszt)modern nevelés az európai paideia örökösének.

A latin keresztény Európa születése

Arra törekszünk, hogy többtényezős leírás keretében bemutassuk a középkori Európa genezisét. Európa kialakulását a latin kereszténység kibontakozásával azonosítjuk, s megkíséreljük bemutatni, ahogyan az európai civilizáció a Kr.u. 3–10. században fokozatosan maga mögött hagyta a klasszikus ókor világát. Külön súlyt helyezünk a latin keresztény kultúrkör kialakulásának térbeli összefüggéseire. Megközelítésünk ötvözni szeretné a két világháború közötti polgári és keresztény humanista történetírás – Reynold és Dawson – törekvéseit a második világháború utáni gazdaság- és társadalomtörténet – leginkább az Annales-iskola – eredményeivel. Bár nincs módunk az érett középkor kialakulásához vezető valamennyi történeti tényező bemutatására, mégis arra törekszünk, hogy összefüggő képbe integráljuk a legfontosabb szempontokat. Az így felvázolt kép – reményeink szerint – a klasszikus értelemben vett pozitivista empirikus történetírás és a metahistóriai gondolkodásmód között félúton helyezkedik el.

Az athéni tengeri uralom születésének anatómiája a Kr.e. 5. század első felében

Az európai civilizáció kialakulása szempontjából a görög–perzsa háborúk a klasszikus antikvitás egyik lényeges fordulópontjának tekinthetők. A görögség számára ezek a háborúk többet jelentettek egyszerű katonai összecsapásoknál, hiszen az athéniek számára nélkülözhetetlen „demokratikus értékek” (iszonómia2) védelmét szolgálták, és hozzájárultak az ókori Hellász önértelmezésének kialakulásához. Eszmetörténeti hatásuk mellett a görög–perzsa háborúk katonai eseményei önmagukon túlmutató jelentést hordoztak. A Közel-Kelet egészét magában foglaló Perzsa Birodalommal való összecsapás eredményeként megszilárdult a görögök helyzete az Égei-tengeren és a keleti Mediterráneumban. A háborúk következtében a görög flotta legnagyobb kereskedelmi vetélytársai, a perzsa nagyhatalommal szövetséges föníciai hajóhadak is vereséget szenvedtek. A görög–perzsa háborúk nemcsak a görögség tengerészeti fölényét mutatták meg, hanem a nagy görög gyarmatosítással (Kr.e.8-6.század) kibontakozó földközi-tengeri kereskedelmi hegemónia fennmaradását is biztosították. Tágabb értelemben elmondható, hogy a perzsákkal vívott sikeres harcok megteremtették a hellén civilizációs eszmények továbbfejlődésének kereteit, illetve megakadályozták, hogy a görögség elveszítse eredeti és sajátszerű értékeit. A görög–perzsa háborúk következtében – Hérodotosz szavaival szólva3 – „Európa” megszilárdította határait „Ázsiával” szemben.

Az európai történelem historiográfiai alapvonalai

A civilizációk történelmi portréját számos szempont alapján rajzolhatjuk meg. Egy civilizáció karakterét jól jellemzi az „időről” – annak múlásáról, szerkezetéről, irányáról – alkotott felfogása. A nyugati modernség civilizációja éppúgy létrehozta a maga sajátos időképzetét, mint a különböző archaikus társadalmak. A nagy világvallások között a zsidóság és a kereszténység időfelfogása kezdettől fogva különleges jelentőségre tett szert. A zsidó és a keresztény időképzet nélkül a modern haladáselvűség fogalma sohasem született volna meg. A nyugati modernség fejlődéselvű történelemszemlélete mégis számos vonatkozásban eltér a keresztény időfogalomtól. A továbbiakban a különféle időfelfogások különbségeinek értelmezésére teszünk kísérletet, és innen kiindulva mutatjuk be az európai történelmi fejlődés más civilizációkhoz viszonyított egyedi vonásait. E keretben kerül sor az európai múlt értelmezésével kapcsolatos koncepciók, illetve azok alakulásának bemutatására. Az európai történetírók sohasem függetleníthették magukat attól, hogy saját civilizációjuk milyen időfelfogásból kiindulva értelmezi jellegzetes történelmi mozgásformáját. Ezek a gondolkodási keretek az európai történelem értelmezésének historiográfiai alapvonalait is befolyásolták.

Spirituality and business: An interdisciplinary overview

The paper gives an interdisciplinary overview of the emerging field of spirituality and business. It uses insights from business ethics, theology, neuroscience, psychology, gender studies, and philosophy to economics, management, organizational science, and banking and refers to different religious convictions including Christianity, Judaism, Islam, Hinduism, Buddhism, Confucianism, the Baha'i faith, and the North-American aboriginal worldview. The authors argue that the materialistic management paradigm has failed. They explore new values for post-materialistic management: frugality, deep ecology, trust, reciprocity, responsibility for future generations, and authenticity. Within this framework profit and growth are no longer ultimate aims but elements in a wider set of values. Similarly, cost-benefit calculations are no longer the essence of management but are part of a broader concept of wisdom in leadership. Spirit-driven businesses require intrinsic motivation for serving the common good and using holistic evaluation schemes for measuring success. The Palgrave Handbook of Business and Spirituality, edited by the authors, is a response to developments that simultaneously challenge the “business as usual” mindset.

Comparing cost-sharing practices for pharmaceuticals and health care services among four central European countries

The paper reviews the existing cost-sharing practices in four Central European countries namely the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia focusing on patient co-payments for pharmaceuticals and services covered by the social health insurance. The aim is to examine the role of cost-sharing arrangements and to evaluate them in terms of efficiency, equity and public acceptance to support policy making on patient payments in Central Europe. Our results suggest that the share of out-of-pocket payments in total health care expenditure is relatively high (24–27%) in the countries examined. The main driver of these payments is the expenditure on pharmaceuticals and medical devices, which share exceeds 70% of the household expenditure on health care. The four countries use similar cost-sharing techniques for pharmaceuticals, however there are differences concerning the measure of exemption mechanisms for vulnerable social groups. Patient payment policies for health care services covered by the social health insurance are also converging. All the four countries apply co-payments for dental care, some hotel services or in the case of free choice of physician. Also the countries (except for Poland) tried to extend co-payments for physician services and hospital care. However, their introduction met strong political opposition and unpopularity among public.

Preferences of Hungarian consumers for quality, access and price attributes of health care services — result of a discrete choice experiment

In 2010, a household survey was carried out in Hungary among 1037 respondents to study consumer preferences and willingness to pay for health care services. In this paper, we use the data from the discrete choice experiments included in the survey, to elicit the preferences of health care consumers about the choice of health care providers. Regression analysis is used to estimate the effect of the improvement of service attributes (quality, access, and price) on patients’ choice, as well as the differences among the socio-demographic groups. We also estimate the marginal willingness to pay for the improvement in attribute levels by calculating marginal rates of substitution. The results show that respondents from a village or the capital, with low education and bad health status are more driven by the changes in the price attribute when choosing between health care providers. Respondents value the good skills and reputation of the physician and the attitude of the personnel most, followed by modern equipment and maintenance of the office/hospital. Access attributes (travelling and waiting time) are less important. The method of discrete choice experiment is useful to reveal patients’ preferences, and might support the development of an evidence-based and sustainable health policy on patient payments.

A népesség mint gazdaságföldrajzi tényező

A gazdasági élet minden rezdülése az emberrel kezdődik. Az ökonómia folyamatait is végső soron az ember működteti. Az etikus gazdálkodás eredményeinek haszonélvezője pedig maga a népesség. A népesség valójában a gazdasági élet alfája és ómegája. Szinte törvényszerű, hogy egy gazdaságföldrajzi tanulmánykötetet a népesség tárgyalásával kezdjünk. E fejezet a népesség és a tér igen szerteágazó összefüggéseinek legfontosabb elemeit tárgyalja, érintve a területi differenciákat és a népességgel kapcsolatos globális hatásokat is. A téma központi szerepköre miatt szakmegkötés nélkül ajánlható a közgazdaságtan általános kérdéseihez és a gyakorlati gazdálkodáshoz kötődő szakok hallgatóinak is. Haszonnal forgathatják a társadalomtudomány különböző területei iránt érdeklődő olvasók is.

Városföldrajz

Az antik és a feudális városoktól az ipari forradalommal megjelenő modern metropoliszokon át a posztmodern urbanizált terekig jelentősen átalakult a városokat meghatározó gazdasági szerkezet, miközben ugyanígy megváltozott a gazdaságokat meghatározó városok belső szerkezete is. Korábban a gazdaságilag fejlettebb városok nagyobb népességszámra és jelentősebb befolyásra tettek szert, napjainkban azonban a városnövekedés és a városfejlődés, valamint a városversenyben betöltött pozíció egyre inkább elválnak egymástól. A globális városhierarchia vezető nagyvárosai – akár fogyó népességszámuk ellenére is – még mindig a fejlett világból kerülnek ki, miközben Földünk óriásivá növő, legnagyobb megapoliszait már a világgazdaság (fél)perifériáján kell keresnünk. Ebből következőben a városok fogalmában és az urbanizáció folyamatában számottevő eltéréseket tapasztalhatunk a világ különböző részein. A fejezet elsődlegesen a városok fejlődése és a települések fejlesztése iránt érdeklődők számára ajánlott, de a témakör aktualitása és fontossága miatt szakmegkötés nélkül javasolt minden hallgatónak.

Településmarketing

Az ember intellektuális élménykörébe tartozik és még gazdasági haszonnal is kecsegtet, ha a lakhelyéül szolgáló települést olyan értékhalmaz jellemzi, amely valamilyen rangot jelentő sajátosságot ad városának. A településmarketing fogalomkörébe tartozó igen színes városversenyben a társadalmi élet és a vállalkozások fundamentumát is jelentő bizalom versenyez. Egy városhoz fűződő bizalom adható el turisztikai desztinációként, kereskedelmi csomópontként, ipari telephelyként, oktatási központként. A fejezet szaktól függetlenül ajánlható minden olyan hallgatónak, akiket ilyen és ezekhez hasonló kérdések érdekelnek. Ugyanúgy fontos lehet a beruházó pénzügyesnek, a vezető menedzsernek, a kereskedőnek, mint a turizmus szervezésével foglalkozó szakembernek.