A desztináció menedzsment szerepe a desztinációs versenyképességben – Hazai és dán tapasztalatok tükrében = The role of destination management in the destinations’ competitiveness – Hungarian and Danish experiences

A desztináció menedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell középponti eleme, és „csodaszerként” jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztináció menedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be, annak érdekében, hogy a desztinációk lépést tudjanak tartani a versenytársaikkal, mint ahogyan ez hazánkban is történt. Jelen tanulmány alapját a témában írt PhD Értekezésem (Sziva, I. (2010)) adja, amelynek fókuszában a desztinációs versenyképesség értelmezése, az ex ante oldali tényezők feltárása állt. A téziskutatás során feltárt tényezők, és a Bírálóim konstruktív fejlesztési javaslatai a téma továbbkutatására ösztönöztek. Mindezért tartottam elengedhetetlennek, hogy a tézisemben összefoglalt hazai és osztrák kutatások legfontosabb eredményeit további nemzetközi színtéren, ezúttal Dániában vizsgáljam, jelen esetben a fókuszt a desztináció menedzsment tényezőire, és annak kiemelt kontextusaira helyezve. Jelen tanulmány legfontosabb célja az, hogy egyrészt összefoglalást adjon a desztináció menedzsment szerepéről a desztinációs versenyképesség elméleti megközelítéseit tekintve. Továbbá, hogy a hazai tapasztalatok összevetésre kerüljenek a szakértői interjúk során megismert dán tapasztalatokkal és további kutatási irányok kerüljenek meghatározásra. Ezúton szeretném megköszönni dániai kutatásom interjú-alanyainak részvételét és a Budapesti Corvinus Egyetem TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt keretében nyújtott támogatását! _________ Destination management is the central element of the model concerning destinations’ competitiveness, and appears as „wonder medicine”, particularly in those countries, where the tools of destination management was introduced in the near past, as it happened in Hungary. The baseline of this study is given by my PhD Dissertation (Sziva, I. (2010)), which was focusing on interpretation and the ex ante factors of destinations’ competitiveness. The factors identified during my thesis research, and the constructive recommendations of my Reviewer gave the motivation for further analysis. That is why was it important to make further researchers based on the results identified in the Hungarian and Austrian cases of my thesis research, and add further international, this time Danish context to the research, by focusing on destination management among the factors of competitiveness. The aim of the article is to give a summary about the theoretical approach of destination management and compare the Hungarian experiences with that of the results of the Danish research based on experts’ interviews. Hereby I would like to thank my interviewees their participation, and the support of Corvinus University Budapest in the framework of TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project.

A kétszintű pályázati rendszer elemzése és kritikája

A Budapesti Corvinus Egyetem egy kutatócsoportja által végzett kutatás során arra az alapkérdésre kerestük a választ, hogy a kétfordulós típusú pályáztatási eljárás betölti-e eredeti szerepét a gyakorlatban, vagyis: hogy mindamellett, hogy kiszűri a nem megfelelő projekt-elképzeléseket, a pályázók számára egyszerűsíti a pályázatkészítést a lépcsőzetességgel, és elég időt hagy a projektfejlesztésre. Továbbá, hogy maguk a pályázók, miként viszonyulnak a kétfordulós eljáráshoz: egyszerűbbé teszi a pályázók dolgát, vagy éppen megnehezíti? Amennyiben indokoltnak tartják ennek a pályázati formának a fenntartását, milyen javaslatokkal tennék azt „felhasználóbaráttá”.

A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében

A tanulmány egy olyan kutatás mélyebb elemzésének eredményeit mutatja be, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai kérdőíves felmérést hajtottak végre a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. A válaszok alapján összehasonlíthatjuk a fiatalok egyes csoportjainak környezettudatosságát és a fogyasztáshoz való viszonyát, amelynek alapján meghatározhatjuk a környezeti nevelés legfontosabb fókuszait és eszközeit. Két iskolatípus (egyetemisták és középiskolások) tanulóinak adatai alapján többdimenziós skálázás segítségével vizsgáltuk azt, hogy a diákokat leíró jellemzők közül melyek mozognak együtt, és melyek előfordulása mutat ellentétes irányba. Klaszterelemzéssel azt is feltártuk, hogy a mintába került személyek milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutatnak, milyen, többé-kevésbé homogén csoportok képezhetők belőlük. Az eredmények alapján szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a környezeti nevelés területére. _______ This paper presents the in-depth analysis of results from a survey of students from secondary and tertiary education. The survey was conducted by researchers from the department of environmental economics and technology of the Corvinus University of Budapest in the framework of the project titeld „sustainable consumption, production and communication” supported by the Norwegian Fund. The environmental consciousness and consumer behaviour of different groups of young people are compared, allowing identification of the main focus points and tools of environmental education. Multidimensional scaling is used to examine which characteristics of the students are related and which point in opposite directions. Similarities and differences between respondents were mapped through cluster analysis and relatively homogeneous groups were indentified. The results are used to make suggestions for the development of environmental education.

Hogyan bonthatók le a látható és láthatatlan falak? – Kooperatív kutatás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos mentális gátak lebontásáról (How to break down the visible and unvisible walls? – A cooperative research about the breaking down of mental barriers of the employment of disabled people)

A szerzők tanulmányukban egy kooperatív kutatási projekt eredményeit mutatják be, melyet emberierőforrás- menedzsment szakos master hallgatókkal folytattak megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. Magyarországon rendkívül magas a munkanélküliség a fogyatékkal élők körében, és a szerzők úgy vélik, hogy a HR-szakértőknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a foglalkoztatási korlátokat fenntartják-e, vagy változtatnak a jelenlegi helyzeten. A kritikai emberierőforrás-fejlesztés és a kritikai pedagógia hagyományait követve kutatásuk kettős célt tűzött ki. Céljuk volt egyrészt a jövő HRszakembereinek megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos mentális mintázatainak, attitűdjeinek és hiedelmeinek feltárása, amelyek az elnyomás, diszkrimináció vagy kizsákmányolás gyökerei lehetnek. Másrészt pedig a kooperatív kutatás alkalmazásával a hallgatók emancipációját szándékoztak előmozdítani, továbbá az üzleti felsőoktatást uraló pozitivista filozófiát és értékrendszert kívánták kihívás elé állítani, s ily módon segíteni egy kritikusabb világnézet kibontakozását. ________ In this paper we present the results of a cooperative inquiry research project undertaken with Master students specialized in Human Resource Management on the employment of disabled people. Unemployment among people with disabilities is very high in Hungary and HR professionals have a key role in maintaining or reducing employment barriers and modifying the present situation. Following the tradition of critical Human Resource Development and critical pedagogy, the aim of the research project was twofold. First, we aimed to reveal the mental patterns, attitudes and beliefs of future HR professionals to the employment of people with disabilities, which might become roots causes of domination, discrimination or exploitation. Secondly, through applying cooperative inquiry, researchers aimed to emancipate students and challenge the positivist philosophy and value system which usually dominate business education and thereby engender a more critical worldview.

A kreativitás megítélése a munkaerőpiacon (Creativity from view of job market)

A cikk két, felsőoktatásban dolgozó oktató és kutató törekvése arra, hogy feltérképezze a frissen végzett egyetemi hallgatókkal szemben, a munkaerőpiac oldaláról érkező kreativitással kapcsolatos elvárásokat. Az alapötlet egy EU-kreativitáskutatásból nőtt ki, melyben magyar középiskolai tanárok is közreműködtek. A szerzők kutatásukba beépítettek egy válaszokat tartalmazó adatbázist (337 fő). Ezt követően generáltak egy másik mintát, amely az egyetemi hallgatókat fedte le (292 fő). A lánc harmadik elemeként on-line formában és személyes lekérdezéssel 112 HR-szakember véleményét kérdezték meg a kreativitás fontosságával, mérhetőségével, az ötletet adó EU-projekt kreativitással kapcsolatos állításaival és a kreativitás definíciójával kapcsolatban. Cikkük a válaszok kvantitatív feldolgozásának eredményeit ismerteti. ______ The paper is the product of a professor’s and a researcher’s (both working in higher education) aim to determine the expectations of the job market as regards creativity in fresh graduates. The idea for this came from an EU creativity study which had included Hungarian high school teachers. The authors have integrated the database (337 persons) of these teachers’ answers into the study. They also generated a second sample that covered university students (292 persons). As a third element, the authors assessed the opinion of 112 HR managers online and in person as regards the importance and measurability of creativity, as well as their views on the statements pertaining to and definition of creativity as given in the EU creativity project. The paper presents the results of the quantitative analysis of the responses.

Atomerőművi beruházások üzleti modelljei és várható megtérülésük

A tanulmányban két kérdésre keressük a választ: 1. A nukleáris fejlesztést végrehajtó vagy tervező OECD országok milyen üzleti modellek keretében kezelik vagy igyekeznek kezelni a nukleáris erőművi beruházások előkészítése, kivitelezése, az erőmű üzemeltetése közben, illetve az erőmű bezárása során felmerülő pénzügyi / gazdasági kockázatokat? 2. Mely tényezők befolyásolják kiemelkedő mértékben egy nukleáris erőművi projekt pénzügyi megtérülését? Nemzetközi összehasonlító adatok felhasználása segítségével mit mondhatunk egy idehaza tervezetthez hasonló méretű projekt pénzügyi megtérülési jellemzőiről?

Integrált kockázatmenedzsment a gyakorlatban

A kockázatmenedzsment-szakirodalomban sok módszer található, amely alkalmas lehet a kockázatok becslésére. Ám ezek közül több csak akkor használható, ha megfelelő mennyiségű és minőségű múltbeli adat áll rendelkezésre. Azonban a legtöbb kockázat értékeléséhez sokszor nem érhető el ilyen naprakész adatbázis. Természetesen e kockázatok bekövetkezési valószínűségét és hatását is megbízható módon kell becsülni/értékelni. A kérdés csak az, hogy mi módon tegyük is ezt? A kérdés megválaszolására a szerző kidolgozott egy módszert, amit máig már több mint ötven projekt esetében alkalmazott sikeresen. Az alkalmazások során szerzett tapasztalatokat felhasználva a módszert továbbfejlesztette. Ez a cikk a továbbfejlesztett módszer újdonságait foglalja össze. A cikkben található egy esettanulmány is annak szemléltetésére, hogyan lehet az általa kidolgozott megközelítéssel a kockázatokat felmérni és kezelni.

A beruházási projektek aggregált tőkeigénye = The Aggregate Capital Needs of Investment Projects

A tanulmány abból indul ki, hogy a beruházási projektek értékelése során egyidejűleg szükséges figyelembe venni a projektben lekötött tőkét és a lekötési időt mint jövedelemtermelési lehetőséget. Definiálja a projekt aggregált tőkeigényének fogalmát és megszerkeszti a vonatkozó mérőszámot. Az aggregált tőkeigény új vállalatgazdasági kategória, mely a beruházási projektek értékelésének egy új megközelítését teszi lehetővé. A projekt aggregált tőkeigénye azt a tőkeösszeget jelenti, mely a projekt működtetéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges. A három meghatározó tényező: a kezdőtőke, a megtérülési idő (illetőleg az élettartam) és a megtérülés gyorsasága. A számszerűsítéshez minden évre vonatkozóan meg kell határozni az adott évben lekötött tőkét, ami az adott évig még meg nem térült tőkerészt jelenti, majd ezek összegzése révén adódik az aggregált tőkeigény. A mértékegység egységnyi tőke egyévi lekötése. A tanulmány az összefüggések modellszerű levezetése mellett gazdag példaanyagot is tartalmaz. Az elemzés bővíti a nettó jelenérték tartalmára vonatkozó ismereteket, rávilágít az aggregált tőkeigény ismeretének fontosságára mind a nettó jelenérték, mind a belső kamatláb esetében. _____ The starting point of this paper is that in the evaluation process of investment projects necessary to take into account simultaneously the tied-up capital and tiedup time as the income-generating potential. For this, it defines a special content of aggregate capital needs of investment projects, and elaborates an index. The aggregate capital needs is a new business economics category, which provides a new aspect to evaluate investment projects. This means the amount of capital needed for the operation of the project during its full duration. Three factors determine the aggregate capital needs for investments projects. These are the amount of initial investment, the payback period (or the duration) and the rapidity of capital payback. The solution is to sum up the yearly tied-up capital, that is, the notreturned parts of the capital for each year. The measurement unit is one unit tied-up capital for one year. The paper formulates the main relationships as models and by way of explanation presents some examples. The analysis highlights the importance of considering the aggregate capital needs furthermore widens knowledge regarding the net present value and internal rate of return.

Hatalmi távolság és intézményi kollektivizmus – a versenyképesség előrejelzése szövegelemzéssel (Power distance and institutional collectivism – Forecast of competitiveness by text analysis)

A tárgyalófelek elé kitett mobiltelefon alkalmazása előrejelzi a beszélgetőpartnerek versenyképességét a versenyképesség-mutatók alapján, javaslatokat adva a tárgyalás további menetére. Ez a vízió nyilván még futurisztikus, ám a csúcsvezetői nyilatkozatok rejtett szövegtartalma alapján következtetéseket levonni a képviselt szervezetek versenyképességi orientációira – ez már ma lehetőség. A GLOBE-projekt kultúrakutatási módszertanával, valamint szövegelemzési módszerekkel sikerült kimutatni a versenyképességet előrejelző hatalmi távolság és az intézményi kollektivizmus szövegbeli jeleit. Mindez eszközt jelenthet egyebek mellett a szervezetfejlesztéssel, hírszerzéssel, HR-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek is. _______ The use of the mobile telephones laid in front of the negotiators during their conversations forecasts their indicators of competitiveness and gives suggestions for the further course of negotiation. This is obviously a futuristic vision, but drawing conclusions from the hidden content of top management narratives concerning the competitive cultural orientations of the represented organizations is a possibility that is already available. Using the culture research methodology of the GLOBE project as well as text analysis methods, it was possible to reveal narrative patterns both of the power distance, forecasting competitiveness, and of institutional collectivism. These findings may be useful tools for professionals, among others of organizational development, intelligence service and HR management.

A szervezet kockázati attitűdjének jelentősége a szerződéses kapcsolatokban (Significance of the organizational risk attitude on the contractual relations)

A tanulmány azt vizsgálja, milyen befolyással van a szervezetek kockázati attitűdje az általuk kötött szerződésre, elsősorban a projektszintű kockázatok megosztására. Esettanulmányként egy PPP-projekt szerződését használja fel, amely jól szemlélteti, hogy az eltérő kockázati magatartású szervezetek egymás közötti kockázatallokációja eltér az optimálistól. A konkrét esetben a közösségi aktor kerül kockázati aspektusból hátrányos helyzetbe. A vizsgálat eredménye, hogy meghatároz néhány kulcsparamétert, melyek a felek kockázati szempontból nyertes vagy vesztes pozícióját döntő módon befolyásolják. ___________ This paper examines the influence of the risk attitude of organizations on the contracts made by them, especially on allocation of the project level risk. A PPP project contract is used as a case study, because it illustrates expressively that the risk allocation between the concerned organiza tions with different risk attitudes differs from the optimal version. In this very case the public actor's position becomes disadvantageous. Specification some of the key parameters able to determine the winner or loser position of the risk taken parties is defined as the outcome of this study.

Az állami beavatkozás hatása a kockázati tőkebefektetésekre kettős erkölcsi kockázat mellett

A kockázatitőke-piacon napjainkban számos formában találkozhatunk az állami beavatkozással. Az állami részvétel hatásaival számos kutatás foglalkozott, de elméleti szempontból még kevesen vizsgálták. Tanulmányunkban két finanszírozási konstrukció, a hitelszerű és a részvényszerű támogatás hatását vizsgáljuk meg Andrea Schertler erkölcsi kockázat alapú modelljei alapján. A cikk fő következtetése, hogy az államnak érdemes beavatkoznia, de csak akkor, ha a kockázatitőke-befektetők még kevésbé tapasztaltak, az érett kockázatitőke-piacon ösztönző-romboló hatása lehet és összességében csökkentheti a projekt eredményét.

A projektek és a változtatások szerepelméleteinek összehasonlítása (Comparison of role concepts of projects and changes)

A szerzők jelen cikkükben a projektmenedzsment és a változásmenedzsment szakirodalmában olvasható szerepelméleteket hasonlítják össze. A hasonlóságok szembeötlőek, de nem nyilvánvaló, hogy az egyes definíciók pontosan miben egyeznek vagy térnek el egymástól. A két szakterület irodalmában nem találtak ilyen összehasonlító elemzést. Először összehasonlítják a projekt, az elsőfokú (morfostatikus) és a másodfokú (morfogenetikus) változás közkeletű definícióit, hogy körülhatárolhassák a közöttük lévő átfedéseket, ahol egyáltalán van értelme összevetniük a különböző szerepmeghatározásokat. Találnak közöttük átfedést, ahol a különböző szerepdefiníciók egyaránt érvényesek, így összehasonlíthatók egymással. A két szakterület szerepmeghatározásainak tartalmát elemezve teljes egyezések, részleges hasonlóságok és különbségek is találhatók. Legfontosabb megállapításuk az, hogy a tartalmi átfedések és kapcsolódások miatt mindkét szakterület oktatói, kutatói és gyakorlati művelői komoly haszonnal forgathatják a másik terület szerepelméleti szakirodalmát is. ________ This paper compares the role concepts which are in current use in project management and change management literature. The similarities are noticeable at first sight but it is not clear where the domains of the different definitions of the two management disciplines overlap and where they vary from each other significantly. The authors have not found such an interdisciplinary comparison in the literature of the two fields. At first, they compared the widely used definitions of project, first order (or morphostatic) and second order (or morphogenetic) changes to find the overlapping areas where it is reasonable to compare the different role definitions at all. They found an overlapping area where the different role definitions are all valid and the role theories can be compared. The typical project stakeholders are: project sponsor, project manager, project management team, project team, influencers, customer/user, performing organization etc. The typical change roles are: sponsor (initiating and sustaining), agent, target, advocate, facilitator etc. The authors found samenesses, similarities and differences alike between the two sets of roles. The most important conclusion is that the findings enable participants working on these types of activities to rely on both bodies of knowledge properly.

A magyar hallgatók vállalkozásindító szándékát befolyásoló tényezők modellje - Ajzen tervezett magatartás elméletének kiterjesztése (Model of the Hungarian students’ business start-up intention influencing factors – Extending of Ajzen’s Theory of Planned Behavior)

A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarországi adatbázisának köszönhetően közel 6000 hallgató válaszait elemezve rendszerezi a felsőoktatásban résztvevők vállalkozásindítási szándékára ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elméletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szándék alakítóit, majd további tényezők, így a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások, a családi háttér és a demográfiai jellemzők bevonásával igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulását. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzen’s Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.

Nemzetközi vállalatok országhatárokon átívelő belső kommunikációjának menedzsmentje

A tanulmány célja a nemzetközi vállalatok nemzeti határokat átlépő belső kommunikációjának vizsgálata, azaz milyen stratégiákkal irányítják a vállalatok vezetői az eltérő szociokulturális környezetben folyó kommunikációt. A szerzők nemzetközi vállalatnak azokat tekintik, amelyek értékesítési divíziót, képviseleti irodát működtetnek országhatáraikon kívül, amelyeknek leányvállalataik vannak külföldön. "Standardizálás vagy differenciálás: nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeinek kommunikációja" témájú kutatásukban a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi vállalatokat vizsgálják. Különbséget tesznek a vállalaton kívüli (extern), valamint a vállalaton belüli (intern) nemzetközi kommunikáció között. A kutatás a vállalaton belüli nemzetközi kommunikációt vizsgálta, hangsúlyos kérdésköre a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeikkel (leányvállalataikkal) folytatott kommunikációja. Módszerük a rendszerező szakértői interjú. A kis mintavételű kutatási projekt jellege modelltesztelő: Adler (1980), Perlmutter (1969) és Argenti (1994) modelljeit is figyelembe véve, Simone Huck (2005) standardizálás vs. differenciálás modelljét tesztelték. Azt tárták fel, hogy a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeinek kommunikációja a standardizálás vagy a differenciálás modell, illetve e modellek vegyítése mentén leírhatók-e, vagyis modelltipikusak-e. Kutatásuk újdonságértékét az adja, hogy kevés irodalom foglalkozik a vállalat belső, de a külföldön működő egységek miatt mégis határokat átlépő kommunikációjával.

A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.