A közérdek védelmének intézményei Public-Private Partnership esetében = Institutional approaches to protecting public interest in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) egyik nagy kérdésének megközelítéseit vizsgálja: miként védhető a közérdek e projektekben. Piaci és nem piaci megoldásokat tesz az elemzés mérlegre, valamint kitér arra, hogy miért különleges a PPP projektek esetében a közérdek védelmének kérdése. A szabályozott verseny körülményeinek kialakítása több megközelítésben is perdöntő kérdés a PPP értéknövelésének előmozdításához, bár a létező megoldások nem mentesek anomáliáktól. A képviseleti demokrácia intézményi működésének támogatására pedig a társadalmi részvétel megoldásait javasolja az irodalom. E megközelítés is több formájában, többféle céllal és szintén kihívásokkal segítheti az értéknövelő PPP projekteket. A tanulmány az elvi lehetőségek értékelő elemzését követően a megvalósítás realitásait is mérlegre teszi. = This study focuses on a key issue in Public-Private Partnership (PPP) projects: how may public interest be protected. It assesses market based and non market based approaches, and also explains why PPP projects are peculiar when addressing the protection of public interest. Setting up the conditions for simulated competition is of paramount importance for different reasons in order to enable value creating PPP projects. Existing solutions however are not without anomalies. To promote the institutions of democracy, participatory solutions are recommended in the literature. That approach may help value creating PPP projects in various forms, with a range of objectives and challenges. The study concludes the analytical assessment of options by highlighting the realistic conditions of implementation.

A Public-Private Partnership strukturális modelljeinek összevetése = Comparison of Public-Private Partnership models

A tanulmány a PPP különböző strukturális modelljeinek csoportosítását mutatja be, az egyes típusok rövid rendszerező áttekintésével. A tipológiák vizsgálata hasznos ahhoz, hogy a PPP projektek struktúrájának kialakításakor a különböző lehetőségeket mérlegelni tudjuk. Többféle megközelítésben lehet a modelleket tipizálni. Az együttműködés célja alapján a hatékonyság-, a minőség- és a finanszírozás-orientált modellek a legelterjedtebbek, a kockázatmegosztás módja alapján BOT, DBFO és koncessziós változatok, a haszonmegosztás szabályozása alapján árplafon-szabályozású, közvetlen haszonszabályozású, fixdíjas és árnyékáras megoldások a leginkább bevettek. A tanulmány ezek elemző bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyakorlati megoldások a legtöbb esetben az elméleti típusok valamilyen kombinációját tartalmazzák, a konkrét eset feltételeinek megfelelően. Így a gyakorlatban a fix tipológiák helyett alkalmasabb úgy megközelítenünk a PPP-t, mint egy folyamatosan változó, a helyi igényekhez idomuló jelenséget. A haszonszabályozó tipológia kapcsán a tanulmány melléklete rövid áttekintést nyújt a PPP esetében kritikus méltányos haszon becslésének lehetséges megoldásairól is. = This study shows a categorization of the different structural models of Public-Private Partnership (PPP) projects. The typologies are useful to assess the available options when decisions on PPP project structures are made. There are different categorizing aspects. Based ont he key purpose of the partnership there are efficiency, quality and financing focused models. From a risk sharing point of view, BOT, DBFO and concession models are most typical. Regarding the regulation of returns price-cap models, ’open book’ models, fixed price and shadow pricing models are most common. Based on the analytical assessment of these, they study concludes that actual projects are mostly a combination of theoretical types, as required by the given case. Therefore in practice, it is more appropriate to approach PPP projects as a constantly shaping concept, adjustable to particular conditions. Supporting the approaches to the regulation of returns, an appendix of the study summarizes the different methods to estimate fair returns, a critical issue in PPP projects.

Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

A Public-Private Partnership Magyarországon– egy félreértés volt? (Public-Private Partnerships in Hungary – was it a mistake?)

Az elemzés a PPP (Public-Private Partnership) magyarországi felfutásának és visszaesésének izgalmas éveit tárja fel, amelynek alapján megállapítható, hogy a magyar gyakorlatban körvonalazódó PPP nem az a PPP, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a közfeladatok megvalósításának közgazdaságilag megalapozott eszköze lehetne. A szerző úgy gondolja, hogy nem a PPP-módszer elvetése a megfelelő válasz a létező hibákra, hanem alkalmazásának módján kell javítani, a fokozatosan halmozódó tapasztalatok értő felhasználásával. ______ Public-Private Partnership (PPP) has quickly become a well-known phenomenon in Hungary. Despite its proliferation in various areas of activities, and the fact that most of these projects are still running, interest for starting new PPP projects has ceased, and even the cancellation of the project has become an issue. My research objective was to understand better how the concept of PPP has been interpreted by the wider public, through the assessment of the projects appearance in the main economic newspapers. The analysis shows that what has been implemented as PPP projects in Hungary are conceptually different from what PPP as an economically justified concept substantiates. PPP seems to be a phenomenon grossly misunderstood in Hungary.

A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.

Public-Private Partnership Design for Inclusive Cocoa Global Value Chains in Ghana

Within 10 years, there could be a severe global shortage in the supply of cocoa, according to industry practitioners and other experts. Due to global population growth and the emergence of a growing global middle class, by 2025 the cocoa crop would need to increase by nearly 50 per cent to keep up with projected demand. A potential shortage of supply is a direct threat to the business model of lead firms – including cocoa grinders and processors, chocolate confectioners, and retail distributors. But these international firms – the ones that will suffer the most if there is a shortage of cocoa supply – are helping create the market failure that is stifling sustainability. Functioning as a two-tiered consolidated oligopoly with a combined market share of approximately 89%, these firms enjoy the largest portion of value capture in the cocoa-chocolate global value chain (GVC). The smallholder cocoa producers, conversely, are trapped in low value-add segments of the GVC. In fact, most smallholder farmers survive on less than $1.00 per day per capita, on average in many cocoa exporting countries. In Ghana - the second largest producer of cocoa in the world - the government has accomplished little to help these smallholders upgrade and make cocoa an attractive sector for the next generation to inherit. The result – both in Ghana and around the world – is a lack of sustainability of the supply of cocoa. Demand is already beginning to outstrip supply. As a result of these underlying circumstances, the United States Agency for International Development (USAID) has posed the following policy question: "Under what conditions could USAID, as a development agency, support and enhance potential public-private partnerships in order to improve the bargaining power (and financial wherewithal) of smallholder organizations and farmers in the context of the global value chain for cocoa in Ghana?"

Policy Transfer and the Sustainability of Public Private Partnership in Ireland::A conceptual analysis

There has been private sector involvement in the delivery of public services in the Irish State since its foundation. This involvement was formalised in 1998 when Public Private Partnership (PPP) was officially introduced. Ireland is a latecomer to PPP and, prior to the credit crisis, was seen as a ‘rapid follower’ relying primarily on the UK PPP model in the procurement of infrastructure in transport, education, housing/urban regeneration and water/wastewater.  PPP activity in Ireland stalled during the credit crisis, and some projects were cancelled, but it has taken off again recently with part of the Infrastructure and Capital Investment Plan 2016 – 2021 to be delivered through PPP showing continuing political commitment to PPP.  Ireland’s interest in PPP cannot be explained by economic rationale alone, as PPP was initiated during a period of prosperity. We consider three alternative explanations: voluntary adoption – where the UK model was closely followed; coercive adoption – where PPP policy was forced upon Ireland; and institutional isomorphism – where institutional creation and change was promoted to aid public sector organisations in gaining institutional legitimacy. We find evidence of all three patterns, with coercive adoption becoming more relevant in recent years. Ireland’s rapid uptake of PPP differs from other European countries, mostly because when PPP was introduced in 1998, the Irish State was in an economic position where it could have directly procured necessary infrastructure. This paper therefore asks why PPP was adopted and how this adoption pattern has affected the sustainability of PPP in Ireland.  This paper defines PPP; examines the background to the PPP approach adopted in Ireland; outlines the theoretical framework of the paper: transfer theory and institutional theory; discusses the methodology; reports on findings and gives conclusions.   

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP FOR RESPONSIVE EXTENSION EDUCATION: THE CASE OF SAFE AND UCC IN GHANA

Developing nations in Africa are not shielded from the pressures of a globalized competitive agricultural marketplace. With an appreciable bulk of her people deriving livelihoods from diverse agricultural enterprises, these nations must respond to important contemporary issues shaping global agriculture. Farmers from such nations, including Ghana, will be able to improve their participation in the competitive local, regional and global agricultural marketplace if the appropriate agricultural technologies and extension information support are available. To achieve this, a new breed of agricultural extension graduates who can respond to current and emerging challenges in agriculture and interface effectively with farmers must be produced through responsive extension education and training. While extension education can produce effective extensionists to hasten agricultural development, budgetary constraints make it difficult for most African governments to successfully and sustainably implement such educational programs. However, public-private partnership (PPP) initiatives offer a way out of this financial dilemma. Beginning in 1993, the Sasakawa Africa Fund for Extension Education (SAFE) worked with the University of Cape Coast (UCC) in Ghana to develop an innovative extension education program through a public private partnership. The program, comprising a BSc. and Diploma components, was designed to respond to the myriad of challenges facing higher agricultural extension education in Ghana. A key practical feature of the curricula is the “Supervised Enterprise Projects” (SEPS), which enable students to work with relevant stakeholders to identify and tackle agricultural problems in farming communities through experiential extension approaches and action research. The SAFE-UCC initiative fulfils important education goals such as: expanding and improving access; ensuring quality and relevance; ensuring funding and mobilizing resources for sustainability; building partnerships and linkages; and promoting international co-operation. The paper discusses the underlying conditions for a successful public private partnership in agricultural and extension education and sheds light on the impacts, lessons learned and challenges.

Developing a best practice framework for implementing public private partnerships (PPP) in Hong Kong

Public Private Partnership (PPP) is a well established methodology for procuring public works projects. By incorporating the private sector’s expertise, efficiency, innovation, business sense, risk sharing, financing etc. into public works projects, the quality of public services and facilities can be uplifted. Like many jurisdictions, Hong Kong is also keen to take aboard this methodology which is so familiar but yet so distant. Although they have been one of the first jurisdictions to utilise the private sector in public works projects, their comfortable financial reserves has meant that there has been no urge to push the movement until recently. PPP has become increasingly popular amongst governments. The Hong Kong Special Administrative Region (HKSAR) government is no exception. Some of the more active works departments have commissioned studies to investigate the best ways to deliver these projects, others have even trialed the method themselves. The efficiency Unit of the HKSAR government has also become an active arm in conducting research in this area. Although so, the information that is currently available is still very broad. Building from their works there is a need to develop a best practice framework for implementing PPP projects in Hong Kong by incorporating international experiences. To develop a best practice framework will require thorough investigation into the benefits, difficulties and critical success factor of PPP. PPP should also be compared with other procurement methods. In order to do so it is important to clearly understand the local situation by an analysis of projects conducted to date. Lessons learnt can further be derived from other countries and incorporated to those derived locally. Finally the best conditions in terms of project nature, complexity, types, and scales for adopting PPP should be derived. The aim and objectives of this study were achieved via a comprehensive literature review, in-depth case analyses, interview survey with experts from both Hong Kong and overseas, and finally a large scale data collection was conducted via a questionnaire survey with PPP practitioners. These findings were further triangulated before they were used as the basis to form the best practice framework presented in this thesis. The framework was then further validated by PPP experts to ensure it is comprehensive, objective, reliable and practical. This study has presented a methodology that can be adopted for future studies. It has also updated our knowledge on the development trends of PPP as well as opened up the experiences of other jurisdictions. The findings have shown that the local industry is familiar with “what” should be done in PPP projects but they are unsure of “how” these goals can be achieved. This framework has allowed this further knowledge to be delivered to PPP practitioners. As a result, the development of this framework can help to resolve the current economic crisis by encouraging more developments and business opportunities for the private sector. In addition, the correct projects can be delivered by PPP, the advantages of PPP can be maximised, and the general public can benefit from the private sector’s participation.

An evaluation of viability of public private partnerships in social infrastructure procurement projects in Queensland, Australia

Public private partnerships (PPP) have been widely used as a method for public infrastructure project delivery not only locally and internationally, however the adoption of PPPs in social infrastructure procurement has still been very limited. The objective of this paper is to investigate the potential of implementation of current PPP framework in social affordable housing projects in South East Queensland. Data were collected from 22 interviewees with rich experiences in the industry. The findings of this study show that affordable housing investment have been considered by the industry practitioners as a risky business in comparison to other private rental housing investment. The main determents of the adoption of PPPs in social infrastructure project are the tenant-related factors, such as the inability of paying rent and the inability of caring the property. The study also suggests the importance of seeking strategic partnership with community-based organisation that has experiences in managing similar tenants’ profiles. Current PPP guideline is also viewed as inappropriate for the affordable housing projects, but the principle of VFM framework and risk allocation in PPPs still be applied to the affordable housing projects. This study helps to understand the viability of PPP in social housing procurement projects, and point out the importance of developing guideline for multi-stakeholder partnership and the expansion of the current VFM and PPPs guidelines.