A jövő intelligens technológiai és menedzsmentkérdései-avagy semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja milyen kikötőbe tart (Managerial questions of the future intelligent technologies, or there is no good wind for those who do not know which port they want to sail)

Az elmúlt évtizedek felgyorsult technológiai fejlődése komoly kihívásokat jelent mind a cégeknek, mind az egyéneknek. Intézményesített „jövőkezelésre” és ennek menedzselésére van szükség. A szerzők tanulmányukban át kívánják tekinteni a jövőkutatás, a technológiamenedzsment, az innovációmenedzsment és egyéb megközelítések releváns alapjait, viszonyait és lehetséges integrációjukat. Be kívánják mutatni a meghatározó területeket és trendeket. Keresik azokat a menedzsment-alapkérdéseket, tanulságokat és dilemmákat, amelyek minden olyan vállalatnak érdekesek és hasznosak lehetnek, amelyek a fejlődő technológia lehetőségeit szeretnék kiaknázni, vagy csak egyszerűen szeretnének a követhetetlenül gyors fejlődésben talpon maradni. _____________ The fast pace technology development creates a serious challenge both for individuals and for companies. There is a concept which attempts to handle this challenge by “institutional future management”. In their paper the authors survey the relevant concepts of future studies, technology management and other areas, and explore their connections and integration possibilities. They also would like to introduce some key technology trends, and at the same time some basic managerial questions, dilemmas, conclusions which might have importance to those corporations which have to survive in an environment determined by accelerated technology based innovation.

Forgatókönyvek készítése a hazai, lakossági hasznosítású IKT lehetséges jövőire

A lakossági fogyasztású IKT trendekről adok egy áttekintést, kitérve a globális és a hazai trendekre. Az eszközoldal bemutatása után a hazai fiatalok információs és kommunikációs technológiai eszközökkel kapcsolatos preferenciái alapján a humán tényező szerepére helyezem a hangsúlyt. A második fejezetben a forgatókönyvek készítésének fontosságát fejtem ki, és folyamatábráját szemléltetem. Végezetül a korábban felvezetett humán és a technológiai oldal beépítését emelem ki az infokommunikációs forgatókönyvek készítése szempontjából és további kutatási irányokat jelölök ki.

Jövőföldrajz. A hazai gazdasági fejlődés területi és települési aspektusai a jelenben és a jövőben

A kötet célja, hogy bemutassa a Gazdaságföldrajz és a Jövőkutatás Tanszék 2012-es összevonásával keletkezett új egyetemi szervezeti egység és formálódó holdudvara gyakorlatorientált kutatási potenciálját. A szerzők tudományos kutatási tapasztalata alapján olyan témakörökben készítettek tanulmányokat, amelyek bemutatják a globális centrumokban és a hazánkban lezajló egyes gazdasági folyamatok területi aspektusait, kitekintenek a jövőbeni területi és települési fejlődés és fejlesztés hazai lehetőségeire, valamint új jövőkutatási módszereket és eljárásokat mutatnak be a térségi, települési jövők feltárásában és formálásában. Bár a tanulmányok témakörei nem fedik le a hazai gazdasági fejlődés térségi és települési vonatkozásainak teljes körét, de a fejlesztési döntések előkészítésének földrajzi, gazdaságföldrajzi és jövőkutatási megalapozásának céljával készülő tanulmányok már a jelenlegi formájukban és tartalmukban is képesek tudományosan megalapozott és térképes háttér információkat nyújtani a gazdaságfejlesztési stratégiák, a területi gazdaságirányítás formálásához és a tervezés koordinációjához. A múltat, a jelent és a jövőt összekapcsoló, stratégiai megközelítésben készülő szaktudományi munkák építenek a statisztikai adatokkal is alátámasztott fejlődési trendekre, rámutatnak a gazdaság tágabb környezetében és a gazdasági térségekben formálódó olyan változásokra, amelyek trendtörést idézhetnek elő, az új innovációs központok formálódására, a már látható bizonytalansági és kritikus fejlődési/fejlesztési pontokra és szempontokra. A gazdaságföldrajzi stratégiai megközelítésű szaktudományi tanulmányok mellett a megújuló jövőkutatási eszköztárat és szemléletmódot bemutató tanulmányokat is tartalmaz a tanulmánykötet. A gazdasági fejlődés területi és régiós előretekintésére vonatkozó tanulmányok azzal járulnak hozzá a stratégiai gondolkodás fejlesztéséhez, hogy megmutatják azt, hogy a térségi jövő formálásába miként lehet bekapcsolni az érintettek, az ún. stakeholderek jövőformáló gondolkodását. A stakeholderekkel együtt kidolgozható alternatív forgatókönyvek, a stakeholderek közötti kommunikáció

Magyarország jövője szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve

A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére 2007-2008. között készített, „Magyarország 2025” című kutatás eredményeit tárja az olvasó elé. A modern jövőkutatás három módszertani elvét – komplexitás, participativitás és alternativitás – alkalmazza. Bemutatja a társadalom néhány jövő-érzékeny területén várható szakértői reményeket és félelmeket, valamint a millenniumi generáció jövő-vélekedésére alapozott négy forgatókönyvet. A szakértői előrejelzések és a nem-szakértői vélemények közötti kölcsönkapcsolat szilárd alapot nyújt jövőalternatívák és stratégiák kimunkálásához.

Changing attitudes to the future in Hungary

In the mid-1990s a theoretical definition of future orientation was elaborated by Hungarian futurists Nova´ ky, Hideg and Kappe´ ter to conduct empirical research on the capacity of human foresight under given historical conditions. Future orientation is a way human thinking is manifested, where thoughts are filled with preconceptions, imagination and expectations. Our research has shown that the following component parts characterise future orientation: thinking about the future, applying regular social techniques to limit its uncertainty, actions taken in the interest of the future, and expectations concerning the future. Based on these component parts the future orientation of Hungarian society was studied empirically in 1995 and in 2006. Comparative analysis of the findings of the two surveys is presented below.

Responsibility for the Future

Responsibility for the future can be closely linked to innovation and responsibility of entrepreneurship, nevertheless we are all responsible for our future. Since futurists have a special role in catalysing social changes and channelling actions for better futures, the present study analyses how the responsibility of futurists is seen in our times, characterised by great and far-reaching changes, and how this activity is enriched by elements of foresight. The responsibility of futurists lies in mapping out, communicating and implementing future alternatives. Futurists also have considerable responsibility to convince people that essential changes have to be accepted by the public.

The responsibility of futurists in strategic foresight - Hungarian examples

The Futures Studies Department at the Corvinus University of Budapest conducted a few strategic foresight projects at the beginning of the twenty-first century. The goals of two projects were to increase the regional competitiveness of two towns in Hungary; whereas, two other projects dealt with the long-term, 15- to 20- year-long, macro-development opportunities of Hungary. They focused on defining social trends that influence the long-termdecision-making environment of the regions and the country. The two types of experience made it possible to enhance strategic foresight by defining the role and responsibility of professional futurists and average, everyday people.