99 resultados para Magyarországi Református Egyház
Resumo:
A magyar felsőoktatásban tanulók a jövő sikeres vállalkozói lehetnek, ezért nagyon fontos feltérképezni elképzeléseiket a vállalkozásindításról, és meghatározni, hogyan lehet ezeket kedvező irányba elmozdítani. Magyarország 2006-ban csatlakozott a Szt. Gallen-i Egyetem (Svájc) által koordinált GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatáshoz, amely a hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos elképzeléseit és vállalkozási tevékenységét kérdőíves adatfelvétel segítségével vizsgálja. A cikk négy adatfelvétel eredményeit felhasználva arra vállalkozik, hogy bemutassa a hallgatók karrierelképzeléseinek legjellemzőbb vonásait és a 2006 óta kibontakozó változások vállalkozásindítási elképzelésekre gyakorolt hatásait.
Resumo:
A cikk a magyarországi termékenység alakulását elemezi 1970 és 2011 között, paritásonként. A vizsgálathoz a hagyományos termékenységi mutatószámon kívül felhasználtuk a Bongaarts és Feeney-féle, ütem és paritás szerint kiigazított termékenységi arányszámot is . Az első és második paritás esetében az időszak második felétől csökkenő tendencia mutatkozott, a harmadik paritás esetében viszont a középső időszakot relatíve magas értékek jellemezték. A családpolitikai intézkedések után termékenységnövekedés az első és második paritás esetében legfeljebb 1-2 évig volt tapasztalható, a harmadik paritás kiigazított arányszámai azonban az intézkedéseket követően több évig is relatíve magas értékeket értek el.
Resumo:
Az állami intézmények tereket hoznak létre azáltal, hogy meghatározott területekre vonatkozóan szabályokat vagy normákat írnak elő. Az ott élő, tevékenykedő emberek használják e tereket, stratégiákat alkotnak, alkalmazkodnak a törvényekhez és piaci viszonyokhoz, kiskapukat keresnek, hogy megélhetésüket, túlélésüket biztosítsák. Eközben ők maguk is olyan tereket hoznak létre, amelyeket a társadalom szimbolikusan értékel vagy stigmatizál. De a terek maguk is alakítják az embereket, lehetőséget biztosítanak számukra, hogy alkalmazkodjanak a feltételekhez, amivel ugyanakkor megteremtik a társadalmi változások alapjait – akárhogyan is alakuljanak e változások. A médiában, a prostitúcióról szóló hírekben a főszereplők jellemzően háttérben maradnak, e tanulmány nekik szentel figyelmet. Ezzel egyidejűleg a szerző megkíséreli a magyarországi nyilvános tereken zajló prostitúciót Budapest, Pécs és Nyíregyháza legkülönfélébb terein megvizsgálni.
Resumo:
A tanulmány célja magyar és portugál vállalatok tőkestruktúra-döntéseinek elemzése és összehasonlítása. A munka alapját Booth et al. (2001) cikke képezi, melyben a szerzők bizonyítják, hogy a fejlődő és fejlett országokban a tőkestruktúra-döntéseket ugyanazon tényezők határozzák meg. A szerzők célja, hogy ezeket az eredményeket kiterjesszék a magyarországi és portugáliai cégekre is, és megvizsgálják, hogy a kiválasztott változók hasonlóan jól magyarázzák-e a tőkestruktúra-választást, és milyen e változók szignifikanciája a magyar vállalatok esetében. Megfigyelhető, hogy lényeges különbség van abban, ahogy ezeket a változókat bizonyos ország-tényezők, - mint például a GDP növekedési rátája, inflációs ráta és a tőkepiacok fejlettsége - befolyásolják. A szerzők ugyanakkor vizsgálják a hierarchiaelmélet, az információs aszimmetria és az ügynökelmélettel járó költségek létezését.
Resumo:
A környezeti konfliktusok egyik legfontosabb oka, hogy a résztvevők eltérően ítélik meg a beruházásokkal kapcsolatos környezeti és egyéb kockázatokat. Erre az alapvető szembenállásra rakódik rá a magyarországi intézményi háttér megannyi visszássága, amely bénítja az amúgy ellentétes érdekekből, értékekből fakadó konfliktusok feloldását. A cikk a magyarországi akkumulátor feldolgozó üzemek példáján a kiváltó okokat elemzi, majd néhány javaslatot is megfogalmaz a konfliktusok enyhítésére.
Resumo:
Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy mekkora szerepet játszhat a magyarországi erdők fatermelése a megújuló energia termelési célok megvalósításában. Elkészítettük az erdei és a fapiaci mérleget, és kutattuk a tűzifa kínálatára ható tényezőket, majd elemeztük, hogy mekkora tűzifa kínálat várható mezőgazdasági energia ültetvényekről.
Resumo:
A tanulmány célja kettős. Egyrészt bemutatja a geotermikus energia villamosenergia-termelési célú hasznosításának technológiai lehetőségeit, másrészt szakmai becslések alapján elemzi a Magyarország geotermikus potenciálján megvalósítható jellegzetes projekt gazdaságossági mutatóit. A tanulmány első részében bemutatjuk a geotermikus alapfogalmakat és a geotermikus alapú villamosenergia-termelés jelenlegi helyzetét. Ezek után tárgyaljuk a különböző ipari méretekben használt technológiák jellemzőit, illetve a geotermikus erőforrások felhasználási lehetőségeit nagyságrendileg bővítő, de ma még csak kísérleti léptékben alkalmazott EGS technológiát. A tanulmány második felében értékeljük a magyarországi geotermikus potenciált, illetve 4 különböző kapacitás esetén becsüljük egy Magyarországon megvalósítható geotermikus erőmű gazdaságossági paramétereit. Érzékenységvizsgálatoknak vetjük alá a kapott eredményeket a nagyobb megbízhatóság érdekében.
Resumo:
Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.
Resumo:
tanulmány a közvetlen külföldi beruházások és a hazai vállalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszállítói rendszerének példáján keresztül vizsgálja. A beszállítói kapcsolatok kialakulása és a hazai vállalatok transznacionális termelési rendszerekhez történő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppúgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vállalati mélyinterjúkon alapuló elemzés tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszállítóvá válás folyamatát, a technológiai együttműködés kérdéseit, a beszállítók versenyképességének tényezőit. Bár a duális gazdaság képét nagymértékben árnyalni lehet, önmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven működő beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerként a hazai vállalatok számára.
Resumo:
Az elmúlt években Magyarországon is fokozatosan nőtt az érdeklődés az életminőség vizsgálata iránt. A 2004-2006 közötti időszakra készült első Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzése a lakosság életminőségének javítása volt, de célját nem érte el, mivel a WHO 2010 májusában közzétett statisztikája szerint a magyarországi életminőség-mutatók az európai rangsor végén találhatók. Elszomorító az Eurobarométer 2010. évi reprezentatív kutatásának eredménye: a népesség 77 százalékának életmódja mozgásszegény, fizikailag inaktív. Kutatásunk során azt a ténylegesen hiánypótló célt kívántuk elérni, hogy meghatározzuk és számszerűsítsük a mozgásszegény életmódból adódó nemzetgazdasági terheket, valamint megbecsüljük a fizikai inaktivitás csökkentésével elérhető megtakarítások számszerűsíthető mértékét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és egy saját országos kérdőíves kutatás (n = 1158) adataira támaszkodtunk. A fizikai inaktivitás betegségeire vonatkozó megtakarítási lehetőségeket tételesen határoztuk meg, majd megállapítottuk az inaktivitásból származó gazdasági terheket, aminek alapján a döntéshozók elkészíthetik a fizikai inaktivitás csökkentésre alkalmas akcióterveiket. Ezzel nemcsak a lakosság "közérzete" javulhat számottevően, de komolyabb költségeket is meg lehet takarítani közép- és hosszú távon. / === / Interest in examining the quality of life has increased steadily in Hungary in recent years. Improving it was the main objective of the first National Development Plan, for the 2004-6 period, but it failed to do so, for Hungary's indices for quality of life were at the bottom of the European list according to figures published by the WHO in May 2010. The results of the representative research Furobarometer 2010 are saddening: 77 per cent of the population pursue a low-exercise, physically inactive lifestyle. The authors' researches sought to fill a gap by measuring and quantifying the national economic costs of a low-exercise lifestyle and to estimate quantitatively the savings to be made by reducing such physical inactivity. The paper relics on the data of the National Health Insurance Fund and on an authors' questionnaire (n = 1158). The potential savings on illness relating to physical activity are listed one by one. to arrive at the economic costs of such inactivity, based on which it is possible for decision-makers to prepare adequate action plans for reducing physical inactivity. This will improve the "morale" of the public and bring appreciable savings in the medium and long term.
Resumo:
A disszertáció a kereskedelmi márkák márkázási stratégiáival foglalkozik. Egy összefoglaló szakirodalmat kínál magyar nyelven a témában. Nemzetközi kitekintéssel ismerteti a tendenciákat és kutatási eredményeket, illetve egy magyarországi kérdőíves kutatás eredményei alapján, optimális márkázási stratégiákat javasol a hedonista és utilitárius termékek kereskedelmi márkázásához.
Resumo:
Private labels are a growing phenomenon globaly. retatlers become stronger and stronger by offering their own quality private label product for customers in all segments. Certainly they do not open factories to produce these items but rather search for dedicated private label producers or pressure branded goods manufacturers to produce it for them. The article deals with the strategic choiches manufacturers can have and suggest the necessary factors that need to be evaluated to decide on the winning business model - in considering wether or not to enter in private label production - through literature and a case study on the ice cream market in Hungary