Changing attitudes to the future in Hungary

In the mid-1990s a theoretical definition of future orientation was elaborated by Hungarian futurists Nova´ ky, Hideg and Kappe´ ter to conduct empirical research on the capacity of human foresight under given historical conditions. Future orientation is a way human thinking is manifested, where thoughts are filled with preconceptions, imagination and expectations. Our research has shown that the following component parts characterise future orientation: thinking about the future, applying regular social techniques to limit its uncertainty, actions taken in the interest of the future, and expectations concerning the future. Based on these component parts the future orientation of Hungarian society was studied empirically in 1995 and in 2006. Comparative analysis of the findings of the two surveys is presented below.

Responsibility for the Future

Responsibility for the future can be closely linked to innovation and responsibility of entrepreneurship, nevertheless we are all responsible for our future. Since futurists have a special role in catalysing social changes and channelling actions for better futures, the present study analyses how the responsibility of futurists is seen in our times, characterised by great and far-reaching changes, and how this activity is enriched by elements of foresight. The responsibility of futurists lies in mapping out, communicating and implementing future alternatives. Futurists also have considerable responsibility to convince people that essential changes have to be accepted by the public.

The responsibility of futurists in strategic foresight - Hungarian examples

The Futures Studies Department at the Corvinus University of Budapest conducted a few strategic foresight projects at the beginning of the twenty-first century. The goals of two projects were to increase the regional competitiveness of two towns in Hungary; whereas, two other projects dealt with the long-term, 15- to 20- year-long, macro-development opportunities of Hungary. They focused on defining social trends that influence the long-termdecision-making environment of the regions and the country. The two types of experience made it possible to enhance strategic foresight by defining the role and responsibility of professional futurists and average, everyday people.

A hazai társadalmi-gazdasági mutatók vizsgálata a káoszelmélet eszközével

A hazai társadalmi-gazdasági mutatók múltbeli és jövőben várható viselkedésének vizsgálatára az 1990- es években már alkalmazott káoszelméleti módszertant (Gáspárné Vér–Hideg–Nováky [1995]) hívták segítségül a szerzők. A tanulmányban ennek személyi számítógépre kidolgozott változatát mutatják be, majd a kiválasztott makromutatók segítségével írják le, hogy milyen pályákon haladt hazánk társadalma és gazdasága, valamint hová tarthat a jövőben. A jelenlegi és a 20 évvel ezelőtti időszak (amikor az elmúlt két évtized még a jövőt jelentette) vizsgálati eredményeit összehasonlítva arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb mutató kaotikussága csökkent, vagyis a társadalmigazdasági folyamatok általában stabilizálódtak az elmúlt két évtizedben.

Chaos Theory and Socio-Economic Renewal in Hungary

We utilised methods of chaos theory that were originally used in a 1990’s study to analyse the behaviour of various Hungarian socio-economic macro indicators, both historically and their expected behaviour in the future. In this study, we present the method adapted to PC and the behaviour of the selected macro indicators. We characterize the pathways our society and economy has experienced and where they are heading to into the future by the means of these indicators. Comparing the present results of analysis with the results twenty years ago (when today’s present was the future) we came to the conclusion that most of the indicators became less chaotic, thus the socio-economic courses were getting more stable over the past two decades. We conclude that the opportunity to change them is slowly diminishing, it will be more and more difficult to renew the Hungarian socio-economic indicators, and to turn the processes to more desirable courses. Recommendations for change interventions are then provided.

Interactive foresight on the Hungarian SMEs

Purpose – The aim of this study is to present a concept of interactive foresight process, its theoretical and methodological considerations and a foresight exercise concerning the development of knowledge economy in the Central Hungarian Region. Design/methodology/approach – A methodology of interactive foresight process for creating regional future concepts is developed, which is based on a specific meaning of integral futures and uses online solutions, too. Findings – Personal meetings with small and medium enterprise (SME) stakeholders and the works of interactive communications with feedbacks within and among stakeholder groups was organized around the research homepage. The networking created the interconnection and the feedbacks between the stakeholders and the futurist group in the process of shaping regional future ideas. The online networking is running. Research limitations/implications – The low number of stakeholders can limit the validity and acceptance of futures ideas created by this process. Practical implications – The developed interactive foresight process can also be applicable at different organizational levels and in different fields for shaping shared future ideas. Social implications – Application of interactive foresight process can contribute to the development of anticipatory democracy. Originality/value – A theoretically based interactive foresight process has been developed in which stakeholders can participate not only interactively in the foresight process but they can implement the achievements in their enterprising activity as well. The participants were interested in foresight and cooperative during the whole process because they learned the use of foresight tools through collective solution of practical tasks which were important for them.

Interaktív előretekintés a közép-magyarországi régió KKV-inak jövőjéről

Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni. Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító "élő laboratórium" gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az online jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőinek feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének az üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában. Minthogy az innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.

The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization

The volume The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization is the product of a work of that quarter of the century, which has been continuing, since 1989 up today, the true beginning of the globalization. Therefore, because that concept was not existing at that time, the work is not yet directed, in the first years, on the globalization itself. As it can be seen, this concept pushed through only in the second half of the nineties, when the concept could also be already statistically revealed in the world press. How a group of researchers from Hungary was enquirying during the nineties, according to partners of conversation at home and abroad, with whom one could talk about how the new world emerging with 1989 can actually be described, is a long story, the theory of which consists in the fact, that we apparently live in a world, where the most part of the people, even worse, even most of the intellectuals are hardly interested in how this one really looks like. On looking for partners, the circle of the authors of this volume was created. In Hungary, we quickly reached our limit (which much later did not prevent us from appearing, such as if we had always been living in the theoretically worked globalization). The French group around Jacques Poulain reacted the fastest way (and later around Francois de Bernard, with his particularly valuable homepage www.mondialisations.org), not much later the contact with the Russian colleagues around Alexandr Shumakov was created, in which Encyclopedia of the Globalization our contribution could already appear in 2003. On these traces, we came to the productive relationship with Leonid Grinin and Andrey Korotayev. Finally, we mention the Fürstenfeld's initiative, founded since 2009 with Melitta Becker's help in the framework of the Centre for the Interdisciplinary Research in this Austrian city. A relevant part of the author inside this book participated from the beginning in the work of the group. The individual contributions to this volume are linked together by a common interest in knowledge. This is the theoretical view of the phenomenon of the globalization. From the beginning, it was not further defined or limited to certain approaches, particularly an independent theory of the globalization was not intended. We started from the fact, that every legitimately revealed theoretical approach can contribute legitimately to a later theory of the globalization. In this way, the further contacts with Nico Stehr and the members of the Dresden group for the investigation of the security problems arose, mainly with Ernst Woit. Hegel defined the philosophy as the flight of the Owl of Minerva, which "begins its flight only with the falling twilight". Through the theoretical investigation of the globalization always becoming interdisciplinary, we wanted by no means to debate about this incomparable aphorism. We simply started from the conviction, that a new reality should not remain without any description.

A globális éghajlatváltozás interaktív és komplex forgatókönyveinek modellezése és elemzése

A tanulmány célja a JCM szimulációs modell alkalmazásának részletes, és reprodukálható módon történő bemutatása saját kidolgozású forgatókönyvek alapján. A modell és a modellszimulációk az ember/felhasználó és a gép közötti interaktivitást mutatják be. Ennek érdekében a tanulmány részletesen foglalkozik az éghajlatváltozás modellezésének történetével, a főbb modelltípusokkal, valamint a humán-társadalmi tényezők és az éghajlatváltozás közötti dinamikus kapcsolatok lehetséges változásának előrejelzési kérdéseivel. A saját forgatókönyveinek kidolgozásához, és az interaktív klímamodell szimulációjának tervezéséhez felhasználja az IPCC és az UNEP GEO programjai keretében készült forgatókönyveket. A tanulmány az IPCC és a GEO jelentéseket az interaktív klímamodellezési előrejelzések előzményeinek tekinti, mert mindkét program felhasználja a különböző klímamodellekkel végzett számítások és előrejelzések eredményeit is a forgatókönyvei és az ajánlásai kidolgozásához, valamint jelentősen kiszélesíti az előretekintési munkálatokban részt vevők körét.