Toward a venture capital-backed entrepreneurship model in Brazil

It is well documented venture capital‟s positive impact on creation and development of highly successful innovative companies worldwide. Venture capital not only provides funding to startups and SMEs (small and medium enterprises) that usually have financing gap, especially in emerging markets, but also brings a whole package of valuable resources that reduces companies‟ mortality rates. Using quantitative data obtained from an empirical survey as background, this paper discusses the role of venture capital in the success of innovative startups and SMEs, and it examines if, and to what extent, venture capitalists are supporting the entrepreneurial activity in Brazil. I focused on the portfolio companies analyzes and confirmed the hypothesis that the venture capital industry has been supporting entrepreneurship in Brazil. Second, I identified an important evidence of a venture capital‟s positive impact on economic activity, especially the capital market. Third, it became clear that venture capital-back entrepreneurship is highly concentrated in the Southeast region. And fourth, I identified that private equity expansion is also playing a key role on that dynamics. As consequence, I conclude that the venture capital (and private equity) industry has been very important to build an enormously dynamic and strong local entrepreneurial economy. Its committed capital grew 50% per year between 2005 and 2008 to achieve US$27 billion, which invested US$ 11 billion, which employs 1,400 professionals (75% with post-graduate degrees) and maintains 482 portfolio companies, mostly SMEs. In addition, venture capital-backed companies represented one third of the IPOs that occurred in Brazil between 2004 and 2008 (approximately US$15 billion).

The asset/liability structure of the Philippine banks and non-bank financial institutions in 2000s : a preliminary study for financial access analyses

Based on the consolidated statements data of the universal/commercial banks (UKbank) and non-bank financial institutions with quasi-banking licenses, this paper presents a keen necessity of obtaining data in detail on both sides (assets and liabilities) of their financial conditions and further analyses. Those would bring more adequate assessments on the Philippine financial system, especially with regard to each financial subsector's financing/lending preferences and behavior. The paper also presents a possibility that the skewed locational and operational distribution exists in the non-UKbank financial subsectors. It suggests there may be a significant deviation from the authorities' (the BSP, SEC and others) intended/anticipated financial system in the banking/non-bank financial institutions' real operations.

Banking system soundness is the key to more SME financing. Bruegel Policy Contribution 2013/10, July 2013

The SME access-to-finance problem is not universal in the European Union and there are reasons for the fall in credit aggregates and higher SME lending rates in southern Europe. Possible market failures, high unemployment and externalities justify making greater and easier access to finance for SMEs a top priority. Previous European initiatives were able to support only a tiny fraction of Europe’s SMEs; merely stepping-up these programmes is unlikely to result in a breakthrough. Without repairing bank balance sheets and resuming economic growth, initiatives to help SMEs get access to finance will have limited success. The European Central Bank can foster bank recapitalisation by performing in the toughest possible way the asset quality review before it takes over the single supervisory role. Of the possible initiatives for fostering SME access to finance, a properly designed scheme for targeted central bank lending seems to be the best complement to the banking clean-up, but other options, such as increased European Investment Bank lending and the promotion of securitisation of SME loans, should also be explored.

Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

A vállalati likviditáskezelés szerepe eszközfedezettel rendelkező hitelszerződésekben. Az alkun alapuló megközelítés eredményei (The role of corporate liquidity management under secured debt financing Results of the bargaining approach)

A szerző azt a kérdést vizsgálja, hogy a vállalat működése során a likvid eszközök mekkora arányát tartsa fenn. A kérdést a finanszírozás szemszögéből veti fel, mivel a hitelezés okozta korlátok jelentősen befolyásolják a likvid eszköz tartalékolásának motivációit. A cikk a vállalkozói-hitelezői információs kapcsolat háromféle esetében mutatja be az eszközfedezettel rendelkező hitelek adósságszolgálatát meghatározó tényezőket. Elsőként a teljes információs viszony melletti stratégiákkal meghatározott adósságszolgálatot vizsgálja, majd a második típusú információs kapcsolatban a nem megfigyelhető vállalkozói erőfeszítéseket feltételezve adja meg az adósságszolgálat fizetésének ex ante és ex post egyensúlyát. Harmadikként, a nem igazolható vállalati adatok feltevése mellett teljes és részleges eszközfedezetre is meghatározza az optimális vállalkozói likviditási politikát, és tárgyalja az itt fennálló ellentéteket. Megmutatja, hogy részleges eszközfedezet mellett 1. újratárgyalható a hitelszerződés, és a stratégiai adósságszolgálatot nem lehet elkerülni, 2. a likviditásoptimalizálásnak nincs ex post Pareto-egyensúlyi megoldása, ugyanis a hitelszerződésben részt vevő felek alkuereje határozza meg a vállalat likviditásának szintjét. / === / This paper investigates what the liquid asset ratio for firms should be. Financing constraints significantly influence motivations for liquidity hoarding. The article shows the determinants of secured debt services for three different information cases of a lender-borrower relationship. First, it examines the strategic debt service under full information, and then, assuming non-observable entrepreneurial efforts, it gives the ex ante and ex post equilibria of the strategic debt service. The third case supposes non-verifiable firm information; this provides the optimal corporate liquidity policy and explains the contrary propositions. It shows that under not fully secured collateral, 1. the debt contract is renegotiable; the lender cannot avoid the strategic debt service, 2. there is no ex post optimal Pareto efficient solution to liquidity policy, because the corporate liquidity ratio is determined by the bargaining power of the partners in the debt contract.

Household Preferences for Financing Hurricane Risk Mitigation: A Survey Based Empirical Analysis

After a series of major storms over the last 20 years, the state of financing for U.S. natural disaster insurance has undergone substantial disruptions causing many federal and state backed programs against residential property damage to become severally underfunded. In order to regain actuarial soundness, policy makers have proposed a shift to a system that reflects risk-based pricing for property insurance. We examine survey responses from 1394 single-family homeowners in the state of Florida for support of several natural disaster mitigation policy reforms. Utilizing a partial proportional odds model we test for effects of location, risk perception, socio-economic and housing characteristics on support for policy reforms. Our findings suggest residents across the state, not just risk-prone homeowners, support the current subsidized model. We also examine several other policy questions from the survey to verify our initial results. Finally, the implications of our findings are discussed to provide inputs to policymakers.