Innovation, intellectual property and economic growth

What drives innovation? How does it contribute to the growth of firms, industries, and economies? And do intellectual property rights help or hurt innovation and growth? Uniquely combining microeconomics, macroeconomics, and theory with empirical analysis drawn from the United States and Europe, this book introduces graduate students and advanced undergraduates to the complex process of innovation. By addressing all the major dimensions of innovation in a single text, Christine Greenhalgh and Mark Rogers are able to show how outcomes at the microlevel feed through to the macro-outcomes that in turn determine personal incomes and job opportunities. In four sections, this textbook comprehensively addresses the nature of innovation and intellectual property, the microeconomics and macroeconomics of innovation, and economic policy at the firm and macroeconomic levels. Among the topics fully explored are the role of intellectual property in creating incentives to innovate; the social returns of innovation; the creation and destruction of jobs by innovation; whether more or fewer intellectual property rights would give firms better incentives to innovate; and the contentious issues surrounding international treaties on intellectual property.

Episodes in the Malaysian auditing sage

Purpose – The purpose of this paper is to examine the various episodes in the Malaysian auditing saga, covering the period of the first 40 years post-independence in 1957 to just before the onset of the Asian Financial Crisis in 1997. Design/methodology/approach – Based on documentary analysis, the paper offers a historical account of the development of the auditing profession with reference to the dynamic changes in its political and socio-economic environment. Findings – The paper concludes that the function of auditing in Malaysian society responded to political-economic pressures over time viz. changing from maintaining the economic policy to serve Western investors to accommodating ethnic relations, and to strengthening the bond between local and global corporate elites and the political leaders. Originality/value – Since, little is known of the professionalisation process in Malaysia, our analysis of the structural conditions during the 40 years from the achievement of independence from the British in 1957 to just before the onset of the Asian Financial Crisis in 1997 and our assessment of their implications for auditing contributes to knowledge in this area

Policy on the hoof:the handling of the foot and mouth disease outbreak in 2001

The foot and mouth disease (FMD) epidemic of 2001 was a disaster for sections of the agricultural industry, a number of businesses and for the Ministry of Agriculture, Fisheries and Food (MAFF), which met its demise as a government department during the crisis, being replaced by the Department of the Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA). There were some 2,030 confirmed cases and over four million animals slaughtered. It caused the postponement of local elections and of a general election. From a public policy perspective it raised questions about contingency planning, the adjustment of policy to take account of change and how to manage a crisis. This article focuses on the background to the crisis and how it was handled.

A Public-Private Partnership strukturális modelljeinek összevetése = Comparison of Public-Private Partnership models

A tanulmány a PPP különböző strukturális modelljeinek csoportosítását mutatja be, az egyes típusok rövid rendszerező áttekintésével. A tipológiák vizsgálata hasznos ahhoz, hogy a PPP projektek struktúrájának kialakításakor a különböző lehetőségeket mérlegelni tudjuk. Többféle megközelítésben lehet a modelleket tipizálni. Az együttműködés célja alapján a hatékonyság-, a minőség- és a finanszírozás-orientált modellek a legelterjedtebbek, a kockázatmegosztás módja alapján BOT, DBFO és koncessziós változatok, a haszonmegosztás szabályozása alapján árplafon-szabályozású, közvetlen haszonszabályozású, fixdíjas és árnyékáras megoldások a leginkább bevettek. A tanulmány ezek elemző bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyakorlati megoldások a legtöbb esetben az elméleti típusok valamilyen kombinációját tartalmazzák, a konkrét eset feltételeinek megfelelően. Így a gyakorlatban a fix tipológiák helyett alkalmasabb úgy megközelítenünk a PPP-t, mint egy folyamatosan változó, a helyi igényekhez idomuló jelenséget. A haszonszabályozó tipológia kapcsán a tanulmány melléklete rövid áttekintést nyújt a PPP esetében kritikus méltányos haszon becslésének lehetséges megoldásairól is. = This study shows a categorization of the different structural models of Public-Private Partnership (PPP) projects. The typologies are useful to assess the available options when decisions on PPP project structures are made. There are different categorizing aspects. Based ont he key purpose of the partnership there are efficiency, quality and financing focused models. From a risk sharing point of view, BOT, DBFO and concession models are most typical. Regarding the regulation of returns price-cap models, ’open book’ models, fixed price and shadow pricing models are most common. Based on the analytical assessment of these, they study concludes that actual projects are mostly a combination of theoretical types, as required by the given case. Therefore in practice, it is more appropriate to approach PPP projects as a constantly shaping concept, adjustable to particular conditions. Supporting the approaches to the regulation of returns, an appendix of the study summarizes the different methods to estimate fair returns, a critical issue in PPP projects.

The Case for Reforming Euro Area Entry Criteria

The global economic and financial crisis has raised further concerns about the euro-entry criteria, in addition to other factors, such as the effective tightening of the criteria due to the enlargement of the EU from 12 to 27 members, the highly unfavourable property of business cycle dependence, the internal inconsistency of the criteria due to the structural price level convergence of Central and Eastern European countries, and the continuous violation of the criteria by euro-area members. The interest rate criterion became a highly volatile measure. Many US metropolitan areas would fail to qualify to be members of the US monetary union by applying the currently used inflation criterion to the US. It is time to reform the criteria and to strengthen their economic rationale within the legal framework of the EU treaty. A good solution would be to relate all criteria to the average of the euro area and simultaneously to extend the compliance period from the currently considered one year to a longer period.

The importance of institutions in expansionary fiscal consolidations. A critical assessment of non-Keynesian effects

The short-term effects of fiscal consolidation have attracted an increasing attention from both the academia and policy makers in the recent years. Authors in the literature on non- Keynesian effects usually put the emphasis on the need for the devaluation of the national currency, the accommodating reaction of the monetary authority and the favourable international economic conditions as the necessary accompanying tools of fiscal consolidation, in order to realise short-term expansionary effects. Some also add the necessity of large-scale adjustment; while others support the view that a high and increasing debt ratio or increasing government spending, by triggering an unavoidable adjustment, is the key to experiencing short-term expansionary effects. The composition of adjustment also became a crucial explanation for non-Keynesian effects. However, as the following critical assessment of the literature on expansionary fiscal consolidations will reveal, institutional conditions, such as the importance of the depth of financial intermediation and the influencing role of labour market structure, can prove to be crucial in the occurrence of the desired expansionary short-term effects.

Trimming the sails. The comparative political economy of expansionary fiscal consolidations. A Hungarian perspective

Provides a multidisciplinary and systematic analysis of the concept of fiscal consolidations. This book discusses the concept, suggesting that fiscal adjustment can be in trade-off with economic growth if certain conditions are met. Fiscal consolidation has significant short term costs which dampen economic growth. This widely shared consensus in literature on political economy makes fiscal adjustment highly unpopular. Benczes conducts a systematic analysis to find out whether it is possible to have fiscal consolidation and experience economic growth even in the short run.The book provides a clear, multidisciplinary and systematic analysis of the relatively new concept of the so-called expansionary fiscal consolidations. This concept suggests that fiscal adjustment can be in trade-off with economic growth if certain conditions are met. But why do only a few countries and only at certain times experience the expansionary effects, while others not at all? The necessary conditions and circumstances have been totally neglected in the literature, or analyzed only partially at best.Having evolved a theoretical framework, it is tested on a difficult case: Hungary, which has had the highest deficit in the European Union. The main question was whether Hungary has a chance to experience short term growth effects in times of adjustment. ----- Contents: List of Figures List of Tables Acknowledgements 1. Introduction Part One: A critical Assessment of the Concept of Non-Keynesian Effects 2. Stylized Facts of EU Countries’ Major Fiscal Episodes 3. An Expectational View of Fiscal Policy: A Non-Linear Approach to Fiscal Consolidation 4. The Composition of Adjustment and the Structure of Labor Markets: A Linear Approach to Fiscal Consolidation Part Two: Testing the Institutional Conditions of Non-Keynesian Effects in Hungary 5. From Goulash Communism To Neo-Kadarism: An Overview 6. Financial Intermediation in Hungary—a Comparative Perspective 7. The Structure of the Hungarian General Budget—a Decompositional Analysis 8. The Labor Market and Wage Bargaining in Hungary—the (Ir)relevance of a Social Pact 9. Conclusion References Appendices Index

Market reform and state paternalism in Hungary: a path-dependent approach

Hungary is one of the worst-hit countries of the current financial crisis in Central and Eastern Europe. The deteriorating economic performance of the country is, however, not a recent phenomenon. A relatively high ratio of redistribution, a high and persistent public deficit and accelerated indebtedness characterised the country not just in the last couple of years but also well before the transformation, which also continued in the postsocialist years. The gradualist success of the country – which dates back to at least 1968 – in the field of liberalisation, marketisation and privatisation was accompanied by a constant overspending in the general government. The paper attempts to explore the reasons behind policymakers’ impotence to reform public finances. By providing a path-dependent explanation, it argues that both communist and postcommunist governments used the general budget as a buffer to compensate losers of economic reforms, especially microeconomic restructuring. The ever-widening circle of net benefiters of welfare provisions paid from the general budget, however, has made it simply unrealistic to implement sizeable fiscal adjustment, putting the country onto a deteriorating path of economic development.

Monetáris politikai tendenciák I. Eszköztárak (Tendencies in monetary policy I. - Asset prices)

A közgazdaságtan, szűkebben a monetáris politika előtt két elméleti és gyakorlati kihívást látok: a globális egyensúlytalanságoknak nevezett jelenséget és az eszközár problematikát. Előbbi a világgazdaságban koncentráltan fölhalmozódó adósságokat és követelésállományokat jelenti, utóbbi a banki és nem banki pénzügyi piacok folyamatainak lehetséges pénzügypolitikai vonatkozásaira utal. Mondandómat két cikkben fogalmazom meg. Ez az írás először a monetáris stabilitás és instabilitás kérdéskörét mutatja be történeti keretben, ami tekinthető mindkét aktuális témakör földolgozásához szükséges elméleti fölvezetőnek is. Ezt követi a monetáris politika és az eszközárak kapcsolatának vizsgálata. A következő cikk foglalkozik a globális egyensúlytalanságokkal. Azért választottam e sorrendet, mert a két téma szorosan összefügg, az itt leírt magyarázatok segíthetik a későbbiek megértését. Az írásban többször megfogalmazok saját véleményt, a hangsúly mégis a szakirodalom bemutatásán van. / === / Global imbalances and asset price booms and busts are the two main practical and theoretical challenges in economics, especially in monetary policy. The first of them concerns the accumulative tendencies of debts and claims in the world economy, the second challenge deals with the processes of bank and non bank money markets. These topics are dealt with in two articles. The first one presents the issue of monetary stability and instability from a historical perspective. With that the connections between monetary policy and asset prices will be studied. The next article will deal with global imbalances. The topics are closely related and this order helps better understanding. The articles are mainly based on the current literature although I insert my own views as well.

Monetáris hatásosság közösségi szinten (The community level efficiency of monetary policy)

A monetáris integráció központi szereplője a Közösség jegybankja. A közös valuta értékállóságának közvetlenül fő meghatározója a jegybank. Mozgásterét azonban több tényező alakítja. E tanulmány az intézményi és stratégiai, a tagállami (decentralizált fiskális) és a pénzpiaci környezet függvényében vizsgálja az Európai Központi Bank (ECB) lehetőségeit és monetáris politikájának hatásosságát. / === / The efficiency of the European Economic and Monetary Union is a big dilemma of European applied economics. The first part introduces the monetary policy made by ECB. Rates and objectives are the framework of efficiency analysis. The second part details the common pool resource problem in the community of EMU countries, and describes the prisoner's dilemma of indebting in a currency community. The EMU practice shows free riding behavior of many member states what generally causes higher default risks. The increasing indebtedness shows dysfunction too, as the ECB must adjust the interest rate to the higher default risk which means cost premiums for fiscally disciplined countries as well. The third part analyses the efficiency of the ECB through the standards of monetary transmission. The updated criteria can explain any success or failure of the ECB in a not perfectly homogeneous community. The measures of transmission used in the study are the way of financing (banks vs. market), terms of financing, structure of the banking sector, private sector indebtedness, structure of savings and wealth, price elasticity, interest rate elasticity, wage elasticity. They show that the single monetary policy can create tension in the community not only because of the fiscal differences but also due to money market discrepancies.

A kohéziós politika hatékonysága (The efficiency of cohesion policy)

A kohéziós politika hatékonyságát, eredményességét és szabályszerűségét a nemzetállami szint mellett közösségi szinten is értelmezhetjük. Azonban a közösségi szint nem a tagállami részek összege, hanem annál sokkal jelentősebb. Ha a közösségi szinten nem támasztható alá a kohéziós politika szükségszerűsége, akkor annak költségvetése és ezáltal jelentősége az EU következő pénzügyi perspektívájában csökkenhet, amelynek súlyos kihatásai lennének a tagállamok és régióik közötti kohéziós folyamatokra. Éppen ezért fontos a kohéziós politika objektív és részletes elemzése tagállami szinten, valamint a közösségi szintű kohéziós politika kritikáinak és a különböző reformelképzeléseknek vizsgálata. / === / The efficiency, effectiveness and regularity of cohesion policy can be defined both on the community level and on the national level. But the community level more than the sum of the member states. If the necessity of the cohesion policy cannot be backed sufficiently, then its budget of the policy can be decreased in the next financial framework of the EU. This could deeply undermine the process of convergence of the less developed regions of the member states. This is why the objective and detailed analysis of the cohesion policy is important, together with knowing the criticisms and reform proposals of the community level cohesion policy.

Tanulságok a gazdasági és monetáris unió számára a 2008-as világgazdasági válság kapcsán (Lessons for the Economic and Monetary Union from the 2008 global economic crisis)

Írásunkban a 2008-ban kitört világgazdasági válságnak a Gazdasági és Monetáris Unióra gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban rávilágítunk a Gazdasági és Monetáris Unió két olyan problémájára, amelyek a válság után váltak igazán nyilvánvalóvá. Egyrészt a görög államcsődveszély, illetve egyes, korábban jól teljesítő országok botladozása jelzi, hogy a Monetáris Unió intézményrendszere legalábbis hiányos. A másik kérdés összefügg az előzővel, és azon országok szemszögéből érdekes, amelyek csatlakozni kívánnak a GMU-hoz: felerősödtek azok a vélemények, amelyek a csatlakozás elhalasztása mellett foglalnak állást. Tanulmányunk második részében ezt a kérdést járjuk körbe. / === / In our paper we are analyze the effects of the economic crisis of 2008 on the Economic and Monetary Union. We are focusing on two core problems of the EMU which came to surface only after the outbreak of the crisis. First, we address the fiscal problems of Greece and other member states which performed well before the crisis. These problems show that there are major institutional shortcomings in the Monetary Union. The second question is connected to the first one and concerns the new member states of the European Union and their strategies to join the Euro zone. After the crisis more and more voices in the new member states suggest postponing EMU membership.

Az európai gazdasági kormányzás előtt álló kihívások. A hármas tagadás lehetetlensége (Challenges of European economic governance. The impossible trinity of denial.)

Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.

Gazdasági versenyképességet támogató pályázatok eredményessége az NFT és az ÚMFT keretében = The effectiveness of grants supporting economic development under hungary's national development plans

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja által végzett kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében létrehozott, kis- és középvállalatok számára kialakított gazdaságfejlesztési pályázatok milyen hatékonysággal működnek. Hogyan volt képes a rendszer beépíteni az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) tapasztalatait az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). Továbbá, hogy maguk a kis- és középvállalatok miként értékelik ezen kiírásokat és milyen javaslatokat tennének az ilyen típusú pályázatok "felhasználóbaráttá" tételéhez. A kutatás 2009 márciusától 2009 decemberéig tartott. A kéziratot 2010 áprilisában zártuk. / === / In a research group of the Corvinus University of Budapest we aimed to answer the questions of efficiency and effectiveness of the economic development grants of the National Development Plan (2004-2006) and the New Hungarian Development Plan (2007-13) with the focus of small and medium sized enterprises (SME's). We tried to highlight the results of learning by doing of the first National Development Plan and how this practice was built into the second development plan. An emphasis was placed on the opinion of the SME's, how they evaluate the grants and what are their proposals to make the grant system more "user friendly".

Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után (The post-accession change in agricultural trading between Hungary and the EU)

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet-európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, ami számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A cikk célja, hogy a legfrissebb adatok és a szakirodalmi fejlemények tükrében bemutassa, hogyan alakult Magyarországon a mezőgazdasági alapanyagok és a feldolgozott termékek kereskedelme az Európai Unióval. A megnyilvánuló komparatív előnyök módszerét alkalmazva a cikk számos következtetésre jutott. Először is világossá vált, hogy a csatlakozás növelte az agrárkereskedelem intenzitását, ám negatív hatással volt a kereskedelem egyenlegére. Kimutatható továbbá, hogy Magyarország az alacsony hozzáadott értékű alapanyagexportra és a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek importjára koncentrált a csatlakozás után, noha ezek komparatív előnyei nagymértékben megváltoztak egy hatékony alkalmazkodási folyamat következtében. A változások tényét támasztják alá a különböző rövid és hosszú távú stabilitásvizsgálatok is, amelyek az agrártermékek megnövekedett versenyére utalnak az EU-15 piacán. Agrárpolitikai szempontból az elemzések alátámasztják a strukturális reformok szükségességét. / === / Numerous changes in agricultural trading from the EU accession of Hungary and nine other Central-East European countries in 2004. The article sets out to present, in the light of the latest figures and written contributions, how Hungary’s EU trade in agricultural raw and semi-processed products developed thereafter. It uses the method of manifest comparative advantages to reach its conclusions. First, it became clear that accession increased the intensity of agricultural trading, although it had a detrimental effect on the trade balance. It also appeared that post-accession Hungary was concentrating on exports of basic materials of low added value and imports of processed articles with high added value, although these comparative advantages were much altered by an effective process of adaptation. The fact of the changes is supported by various short and long-term stability examinations, which point to increased competition for agricultural products on EU15 markets. From the policy point of view, the analyses support the need for structural reforms.