Methodology choices and the construction of facts:some implications from the sociology of scientific knowledge

This paper has two objectives: first, to provide a brief review of developments in the sociology of scientific knowledge (SSK); second to apply an aspect of SSK theorising which is concerned with the construction of scientific knowledge. The paper offers a review of the streams of thought which can be identified within SSK and then proceeds to illustrate the theoretic constructs introduced in the earlier discussion by analysing a particular contribution to the literature on research methodology in accounting and organisations studies. The paper chosen for analysis is titled “Middle Range Thinking”. The objective of this paper is not to argue that the approach used in this paper is invalid, but to seek to expose the rhetorical nature of the argumentation which is used by the author of the paper.

Climate change:what role for sociology? A response to Constance Lever-Tracy

In a previous issue of this journal, Constance Lever-Tracy called on sociologists to become more involved in the debates about anthropogenic climate change. In this response to her article, the authors support her general argument but query four of her tenets: (1) they see other reasons for the lack of interest in climate change among sociologists; (2) they argue that the true challenge to climate change research is interdisciplinarity (as opposed to multidisciplinarity); (3) they emphasize the virtues of constructivism; and (4), while Lever-Tracy argues that climate change should be at the heart of the discipline, in the authorsâ view, unless this is to be mere wishful thinking, there is a need to carefully consider the prospects of such an enterprise.

The sociological approach to teaching and learning in higher education with special reference to first year sociology courses at a technological university

DUE TO COPYRIGHT RESTRICTIONS ONLY AVAILABLE FOR CONSULTATION AT ASTON UNIVERSITY LIBRARY WITH PRIOR ARRANGEMENT

Connecting a sociology of childhood perspective with the study of child health, illness and wellbeing:introduction

In the last decades we have seen a growing interest in research into children's own experiences and understandings of health and illness. This development, we would argue, is much stimulated by the sociology of childhood which has drawn our attention to how children as a social group are placed and perceived within the structure of society, and within inter-generational relations, as well as how children are social agents and co-constructors of their social world. Drawing on this tradition, we here address some cross-cutting themes that we think are important to further the study of child health: situating children within health policy, drawing attention to practices around children's health and well-being and a focus on children as health actors. The paper contributes to a critical analysis of child health policy and notions of child health and normality, pointing to theoretical and empirical research potential for the sociology of children's health and illness.

Connecting a sociology of childhood perspective with the study of child health, illness and wellbeing:introduction

This chapter focuses on concepts and theoretical points of departure found in child health and wellbeing studies. Firstly, seeing children as a social group draws attention to the ways this group is placed and perceived in the structures of societies. Children as a social group need to be understood in relation to other social groups. Secondly, understanding children as social agents and as co-constructors of their social worlds is fundamental to studying their experiences and ways of dealing with health and wellbeing in everyday life. Thirdly, in recent years, there has been a turn towards seeing children as beings. The chapter discusses the child health issues and concerns in contemporary society. Children are diagnosed with an increasing range of conditions and are subject to more and more elaborate child health and welfare interventions, reflecting a medical perspective on the changing panorama of illness and health risks in the 21st century.

How can economic sociology help business relationship management?

Purpose – By analyzing organizations as social actors and business relationships as social relationships, sociology can improve business relationship management. This paper aims to explore the issues involved. Design/methodology/approach – A business relationship is an interactive exchange between two organizations embedded in a network of business connections. The paper reviews theories of social actions and social actors and the concepts of economic field and embeddedness to illustrate some social dimensions of business relationships. Findings – Social action and social actor theories emphasize that co-operation is always encumbered with conflicts, that consciousness about the relationship is fundamental for both strongly and weakly structured actors, and that actors (people involved in a business relationship) always have some freedom of manoeuvre. The concept of economic field underscores the specificity of each business relationship and the critical need for concrete analysis. The concept of embeddedness highlights that no business relationship is possible without personal bonds. Research limitations/implications – These are the first results of a deeper and broader research directed towards a conceptual model of business relationship management. Practical implications – The paper can help managers to analyze more deeply the social dimensions of business relations with both suppliers and buyers. Consciousness, the ongoing presence of conflicts, the unavoidable role of personal bonds, and interactivity are always relevant in business relationship management. Originality/value – The paper integrates sociological and business marketing approaches. It applies essential sociological theories and concepts to business relationship management.

A társadalmi egyenlőtlenségek új színterei a felsőoktatásban

Az oktatásban megnyilvánuló társadalmi egyenlőtlenségek, az oktatási rendszer szerepe az egyenlőtlenségek újratermelődésében a szociológiai kutatások egyik alapkérdésévé vált a 20. század második felében. A középfokú képzés kiterjesztése következtében fontos társadalmi vizsgálati probléma lett, hogy a különböző társadalmi rétegek mennyiben tudják elérni a középfokú végzettséget, illetve annak mely típusát tudják elérni, továbbá, hogy milyen szerepe van az általános iskolának az esélyek nivellálásában (avagy paradox módon a növelésében). Az európai szociológiában Pierre Bourdieu (1978) alapozta meg az erről való gondolkodást. Magyarországon Ferge Zsuzsa (1980) tette ismertté a Bourdieu-i paradigmát, és ezzel elindította a magyar szociológia egyik legjelentősebb eredményeket hozó, kiváló kutatók egész sorát magába foglaló kutatási irányát.

A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.

The sociology of late secularization : social divisions and religiosity

Peer reviewed

Émergence et développement de l’oncologie au Québec : collaboration, compétition et défis organisationnels, 1900-2005

Objectifs : le principal objectif de notre projet doctoral consiste à mettre en relief les transformations qui ont marqué le développement de l’oncologie et de la lutte contre le cancer au Québec au 20e siècle. Pour ce faire, nous nous sommes penchées sur trois niveaux d’analyse : 1) le niveau micro aborde l’organisation des services médicaux au sein d’une organisation hospitalière, soit l’Hôtel-Dieu de Québec. 2) Le niveau méso analyse une lutte professionnelle, soit la lutte entre les hématologues et les oncologues médicaux pour la reconnaissance de l’oncologie médicale. 3) Le niveau macro s’intéresse à l’organisation de la lutte contre le cancer à travers la province de Québec et aux différents modèles organisationnels créés. Principale hypothèse : l’émergence et la transformation de l’oncologie et de la lutte contre le cancer ont été influencées des rapports de collaboration et de compétition entre les acteurs impliqués en oncologie. En effet, il apparaît que ce champ se trouve en tension entre l’obligation de collaborer pour offrir des services de qualité aux patients et les dynamiques professionnelles et/ou organisationnelles. Cadre théorique : un cadre théorique a été développé pour chacun des niveaux d’analyse. Le niveau micro s’inspire des travaux de Frickel, Abbott et Strauss et s’intéresse plus particulièrement aux négociations entourant l’ordre social au sein d’un hôpital universitaire; le niveau méso emploie les travaux de Bourdieu et Abbott pour analyser la lutte entre deux spécialités médicales pour le contrôle des agents de chimiothérapie; et le niveau macro, de la sociologie des organisations et de la théorie néo-institutionnaliste pour mettre en relief l’émergence et la transformation de la lutte contre le cancer au Québec au 20e siècle. Méthodologie : l’approche de l’étude de cas a été adoptée et chaque niveau d’analyse constitue une étude de cas à part entière. Le corpus de données se compose de données archivistiques recueillies dans 10 centres d’archives canadiens, et de données d’entrevues. Une soixantaine d’entrevues avec des oncologues, des professionnels de la santé, des gestionnaires, des chercheurs et des fonctionnaires ont été réalisées. Conclusion : les différents niveaux d’analyse offrent différentes contributions qui leurs sont propres, mais l’ensemble de la thèse tend à mettre en relief la complexité du changement organisationnel à travers un perpétuel processus de définition et de redéfinition des frontières professionnelles et des organisations en raison du développement des connaissances scientifiques, des technologies, des expertises professionnelles et de l’environnement social, politique et économique.

Análisis del cuerpo y la educación como objetos de la violencia simbólica : Un enfoque posible desde la mirada de Pierre Bourdieu

El artículo se propone analizar los conceptos cuerpo y educación, propuestos por Pierre Bourdieu, en diversas obras de su autoría. Centrando la mirada en los conceptos mencionados como recursos de dominación en manos de los Estados Modernos, el texto busca desarrollar la hipótesis reproductivista que asocia dichos términos al establecimiento y afianzamiento de un orden social determinado. Asumiendo una metodología histórica-hermenéutica basada en la revisión de fuentes primarias y secundarias, el objetivo del presente artículo radica en el rastreo de dichos conceptos a través de sus principales libros traducidos al castellano. Entre éstos se encuentran la compilación de artículos Capital cultural, escuela y espacio social; El sentido práctico y Meditaciones Pascalianas como escritos fundamentales a la hora de interpretar los conceptos de cuerpo y educación asociados a los recursos modernos de dominación. Al mismo tiempo, la propuesta de análisis incluye un diálogo con perspectivas relativamente contemporáneas a la obra de Bourdieu; entre estos se encuentran Foucault y Althusser, como autores cuyas propuestas teóricas pueden entreverarse con el enfoque de Bourdieu, enriqueciendo los debates teóricos hacia el interior del artículo.