Adatvédelem, adatbiztonság, biztonságtudatosság tanítása Angliában és Magyarországon

Néhány közelmúltbeli magyar és európai felmérés eredménye azt mutatja, hogy a magyar internethasználóknak igen alacsony a biztonságtudatosságuk. Ez nagyrészt azokra a fiatalokra igaz, akik éppen befejezték a középiskolát. Ez a fajta felkészületlenség kihathat későbbi felhasználói szokásaikra is. A biztonságtudatosság egy olyan gondolkodásmód, ami tanulható és tanítható, és ennek át kellene ívelnie az alap- és középfokú oktatást. Cikkemben összehasonlítom a magyar kerettantervet és az angol alaptantervet, filozófia, téma és óraszám szempontjából, majd következtetéseket és javaslatokat fogalmazok meg.

Hiányzó egyensúly a vállalati felelősségvállalás kommunikációjában. A munka és magánélet egyensúlyának meg (nem) jelenése a vállalati honlapokon

A vállalati társadalmi felelősségvállalás egy fontos területe a munkavállalókkal kapcsolatos felelősség. Ennek egy szelete a dolgozók munka-magánélet egyensúlyának elérését segítő feltételek és kezdeményezések kialakítása. Jelen elemzés azt vizsgálja, hogy mennyire érhető tetten a vállalati honlap-kommunikációban a munka-magánélet egyensúly témája a különböző felelősségvállalási területek között, és milyen vállalati tényezők mentén mutathatók ki eltérések ebben a hazai közép- és nagyvállalatok körében.

A kockázatirányítás új dimenziói - a holisztikus FMEA

A veszteségeket eredményező kockázatok minél teljesebb megismerése, megértése és megszüntetése mindig is kiemelt szerepet töltött be a gazdálkodó szervezetek életében. Ha visszatekintünk az időben, a legelső kockázatok leginkább közvetlen módon az élet védelmére összpontosítottak. Később a termék-előállítás folyamatában és magában a termékben megtestesülve, közvetett módon, még mindig az élet védelmére összpontosítottak. Ma már a globális felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés, a minél hosszabb távú együttműködések és üzletek körüli kockázatok is egyre inkább előtérbe kerülnek. A holisztikus vállalatirányítási szemlélet a tudatos gazdálkodó szervezetek életében egyre elterjedtebb, azonban a kockázatok azonosításához és kezeléséhez még mindig nem született meg az a rugalmas módszer, amely a szemlélet rugalmasságával összhangban bármely gazdálkodó szervezet számára ideális lehet. Ebben a cikkben a szerző bemutat egy lehetséges megoldást, két kutatás eredményeivel igazolva azt a potenciált, mellyel a holisztikus szemlélet kiteljesedhet és az a gazdálkodó szervezetet maximálisan kiszolgálhatja. A cikk azt az előremutatást is magában foglalja, mely e szemlélet és módszer időszerűségét és létjogosultságát igazolhatja.

A vállalatméret szerepe a termelésben – A mérési módszer hatása

A szerzők cikkükben feltárják a vizsgált vállalatok mérete, termelésben alkalmazott gyakorlataik és a termelés során elért teljesítményük kapcsolatát. Részletes irodalomfeldolgozásuk eredménye arra utal, hogy a méretet, illetve annak kategorizálását a különböző kutatók következetlenül végezték, és ennek is köszönhetően vegyes eredmények születtek a méret szerepével kapcsolatban. Az ellentmondásos eredményekből kiindulva egy többoldalú, sokváltozós statisztikai módszertant alkalmaztak. Ennek eredményei azt mutatják, hogy a méretnek nincs közvetlen hatása a teljesítményre, viszont az egyes gyakorlatok használatát jelentősen befolyásolja. Nem bizonyult igaznak az a közkeletű feltevés sem, hogy a méret moderátorként befolyásolja az egyes termelési gyakorlatokkal elérhető teljesítményt.

Politikai költségvetési ciklusok Kelet-Közép-Európában – elmélet és empíria

Politikai költségvetési ciklusok alatt azt a jelenséget értjük, amikor a választási ciklusok hatása megjelenik a költségvetési mutatók (a bevételek és a kiadások, illetve a költségvetési egyenleg) alakulásában. A tanulmányban a szerző bemutatja az erre vonatkozó elméleti megközelítéseket, majd megvizsgálja, hogy ez a jelenség mennyire figyelhető meg a kelet-közép-európai EU tagállamok válság előtti adataiban.

Miért kérdeznek a képviselők? Az interpellációk benyújtásának tényezői Magyarországon, 1990 és 2014 között

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan milyen tényezők befolyásolták az interpellációk benyújtását Magyarországon a rendszerváltás után. Négy elméleti előfeltevés (politikai ellenőrzés, a szakpolitikai-specifikus információigény, a frakcióvezetési pozíció által befolyásolt napirend- hozzáférés illetve a választókerület szolgálata) alapján több hipotézist is felvázolunk. Egy, a Comparative Agendas Project magyar kutatócsoportja által készített új, az 1990 és 2014 közötti időszak 4906 interpellációját feldolgozó adatbázis segítségével megvizsgáljuk ezeket a hipotéziseket. A gyakorisági adatokra alkalmazott regressziós számításokkal értékeljük a kormány-ellenzék pozíció, a mandátumszerzés jellege, valamint a frakcióvezetésben betöltött tisztség hatását az elmondott interpellációk számára. Megállapításaink szerint az ellenzékiek többször, az egyéni választókerületekben és területi listán mandátumot nyert képviselők kevesebbszer interpellálnak társaiknál. A kutatás másik fő szegmensében számítógépes tartalomelemzési módszerek valamint regressziók segítségével mutatjuk be az interpellációk földrajzi és szakpolitikai tartalmát meghatározó tényezőket. Eredményeink szerint bár az egyéni és területi listán megválasztott képviselők több figyelmet fordítanak helyi ügyekre, ez nem erősíti meg a választókerület szolgálatával kapcsolatos feltevést. A közpolitikai témájú interpellációk elmondása erős kapcsolatot mutat a vonatkozó bizottságban tagsággal rendelkező képviselő szakpolitikai specializációjával.

A "politikai kormányzás" a média és a közpolitikai napirendek tükrében, 2010 és 2014 között

A tanulmány a Hungarian Comparative Agenda Project adatbázisait használva a médianapirend és a közpolitikai napirend közötti összefüggést vizsgálja, azt feltételezve, hogy a 2010–2014-es kormányzati ciklusban a "politikai kormányzás" hívószavának megfelelően a közpolitika-csinálást messzemenően meghatározták a kormányzat kezdeményezései. Vagyis a médiatematizációnak csekély volt a hatása arra, amiről az országgyűlésben beszéltek és amiről döntést hoztak. Sőt, a kutatás abból indul ki, hogy a politikai kezdeményezések magát a médianapirendet is eluralták, tehát a média csak csekély mértékben volt képes saját agendát létrehozni. Mindez feltehetően a kormányzati stílussal, valamint Magyarország gyenge közpolitikai képességeivel magyarázható.

Interaktív előretekintés a közép-magyarországi régió KKV-inak jövőjéről

Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni. Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító "élő laboratórium" gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az online jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőinek feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének az üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában. Minthogy az innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.

Az összekapcsoltság hatása a rendszerkockázatra homogén bankrendszerben

A pénzügyi rendszerkockázat legfontosabb formája a modern pénzügyi hálózatokban bekövetkező fertőzések veszélye. A cikkben egy olyan bankrendszert vizsgálunk, ahol homogének a bankok (mérlegfőösszegük és preferenciájuk azonos) és egymás eszközeit tulajdonolják. Ezen egyszerűsítő feltevéseket felhasználva egy analitikusan kiszámítható mérőszámot adunk a rendszerkockázatból adódó veszteségre, amely a bankok várható veszteségét adja meg egy rendszerbeli intézmény csődje esetén. E mérőszám tulajdonságait vizsgálva azt találjuk, hogy a banki eszközök volatilitásának növekedése, illetve a saját tőke arányának csökkenése emeli a lehetséges rendszerkockázati veszteséget, továbbá, hogy a bankrendszer felépítésének (a banki eszközök kereszttulajdonlásának) hatása kettős. Egyrészt az összekapcsoltság növelése erősíti a diverzifikációs hatást, mivel az adott bank más bankok eszközeivel fedezheti veszteségeit. Másrészt ha már eleve szorosan együttműködnek a bankok, akkor az összekapcsoltság további erősítése a fertőzés megnövekedett esélye következtében növeli a rendszerkockázatból fakadó potenciális veszteséget.

Teljesítménymérés a stratégia szolgálatában - iparági tapasztalatok

Tanulmányunkban a teljesítménymérés stratégiát támogató szerepét vizsgáljuk magyar vállalati példákon keresztül. A teljesítménymérési rendszerekkel kapcsolatban számos elvárást fogalmaztak meg az elmúlt évtizedekben, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az általános szempontokon túl a jó teljesítménymérési rendszer mindig egyéni, vállalatra szabott. Tanulmányunkban a teljesítménymérési gyakorlat értékelésére kialakított keret bemutatását követően négy hazai, különböző iparágban működő vállalat példáját tekintjük át, az elmúlt években az OTKA F030628 kutatási projekt keretében készült esettanulmányok alapján. Az esetek összevetése során célunk annak illusztrálása, hogy az iparági jellemzők, a versenyhelyzet, a stratégiai célok, a folyamatok jellege, az üzleti kapcsolatok jellemzői hogyan befolyásolják a teljesítményméréssel szembeni elvárásokat.

Több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatások

A marketingkutatás területét – más üzleti területekhez hasonlóan – markánsan érintik az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági változásai. A kutatásmódszertan ennek megfelelően változik és ez a változás részben azt is jelenti, hogy a korábbi éles határok egyes módszertani területek között, úgymint a kvalitatív és kvantitatív megközelítések, elhalványulnak. Jelen tanulmány a több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatásokat vizsgálja, illetve értelmezi ezeket az aktuális kutatás-módszertani trendek kapcsán.

A gyógyszerkiadás és a betegek egészségi állapota a háziorvosi és szakorvosi kapcsolatok függvényében = Formal professional relations between general practitioners and specialists. Possible links with patient health and pharmacy cost

Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a szoros háziorvosi-szakorvosi szakmai kapcsolatoknak van-e hatásuk a betegek gyógyszerkiadására, illetve egészségi állapotára. Az orvosok közötti szakmai kapcsolatok szorosságát a közösen gondozott betegek száma alapján határoztuk meg, míg a betegek egészségügyi állapotát a diagnosztizált és kezelt társbetegségek számával mértük. Hipotézisünk egyrészt az volt, hogy a hatékonyabb koordinációnak köszönhetően a szoros kapcsolatban kezelt betegek jobb egészségi állapotúak, másrészt kezelésük az erőforrások hatékonyabb felhasználása miatt kisebb gyógyszerköltséggel jár. E két hipotézist a cukorbetegekre teszteltük. Azért esett erre a krónikus betegségre a választásunk, mert itt a háziorvosok és a szakorvosok együttműködése elsődleges fontosságú. Magyarországon a cukorbetegek esetében a legnagyobb a közösen kezelt betegek populációja, valamint itt a legmagasabb a szakorvosi javaslatra felírt háziorvosi receptek száma. Azt az eredményt kaptuk, hogy a szoros kapcsolatban kezelt betegek nem rendelkeznek sem jobb, sem rosszabb egészségi állapottal, miközben a kapcsolódó gyógyszerkiadásuk szignifikánsan alacsonyabb. ____ The article considers whether strong formal professional relations between GPs and specialists in shared care affect either the health of patients or the pharmacy costs they incur. The strength of such relations is measured by the number of shared patients; patient health is proxied by number of co-morbidities diagnosed and treated. The first hypothesis is that patients treated amid strong GP-specialist relations have better health status than those treated amid weak ones, due to enhanced efficiency of care coordination. The second is that patients treated in such strong relations incur lower pharmacy costs high numbers of shared patients are assumed to promote appropriate, effective use of resources. The article tests these hypotheses and compares the outcomes of the strongest and weakest GP-specialist relations through the example of diabetes, a chronic condition where patient-care coordination is important. Diabetes generates the largest shared patient cohort in Hungary, with the highest number of specialist medication prescriptions. This article finds that stronger ties result in significantly lower pharmacy costs, but not a higher patient health status.

Van-e élet az EU-n túl? (Az Egyesült Királyság EU-tagságának alternatívái)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Egyesült Királyság milyen lehetőségek közül választhat, ha kilépne az Európai Unióból. David Cameron 2013. elején kilátásba helyezte, hogy újraválasztása esetén 2017-ben népszavazást ír ki országa EU-tagságáról. A téma igen aktuális, mégis az tapasztalható, hogy legtöbbször csak az EU-tagság hátrányáról esik szó, nem pedig a kilépés utáni konkrét következményekről. Az EU-tagság alternatíváinak elemzése ezt a hiányosságot próbálja meg pótolni. Két nagy csoportra lehet bontani ezeket:egyrészt a létező (norvég, svájci, török modell), másrészt a nem létező, csak elképzelt alternatívákra (AEA, NAFTA, EU+1, Commonwealth, WTO). A tanulmány végére kiderül, hogy a lehetőségek számos olyan problémával rendelkeznek, amelyeket EU-tagként nem lehet érzékelni. Így az is előfordulhat, hogy a kevésbé népszerű EU-tagság is előnyösebb lehet, mint a kilépés utáni alternatívák. Az elemzés mindenki számára hasznos lehet, akik az EU-n kívüli élet dilemmáit szeretnék jobban megérteni.

Önigazolás és vágyvezérelt gondolkodás. Kognitív torzítások a választói döntésekben a 2014-es választások során

Az írás kísérleti módszerrel vizsgálja a pártok megítélésével kapcsolatos különféle kognitív torzításokat. Célja annak feltérképezése, hogy milyen összefüggés van a választók gondolkodásában a választott párt esélyessége és minősége között, illetve a szavazás maga hogyan hat az esélyesség és minőség érzékelésére. A kutatás két korábbi kísérletet replikál a magyar választók egy, a 2014-es országgyűlési választások során lekérdezett mintáján. Regan és Kilduff (1988) kutatása azt mutatta ki, hogy a szavazat leadása szignifi kánsan növeli a párt győzelmi esélyeit a választói szemében. Frenkel és Doob (1976) kutatása szerint pedig a szavazás után nem csak esélyesebbnek, hanem jobb jelöltnek is tűnik a párt a választói szemében. A magyar adatok ezzel szemben nem támasztják alá azt, hogy a szavazásnak bármilyen véleménytorzító hatása lenne. Ilyen hatást sem a választott párt esélyeinek megítélése, sem a kormányzásra való alkalmassága, sem pedig a nézeteivel való egyetértés terén nem sikerült kimutatni. Ezzel szemben a választott párt esélyessége és minősége között egyértelműen van kapcsolat. Bár a pontos oksági mechanizmus tisztázására a választott kísérleti módszer nem alkalmas, az írás érvel amellett, hogy a hatás mindkét irányban fennáll. Azaz, hogy a választók egyrészt vágyvezérelten gondolkodnak, tehát esélyesebbnek látják azt a pártot, amelynek a győzelmét kívánják, másrészt védik magukat a csalódástól, és alacsonyabbra értékelik a választott pártjuk minőségét, amennyiben az nem esélyes a győzelemre.

A fogyasztói márkaérték, mint másodrendű látens változó okozati becslése

Cikkünk a fogyasztói márkaérték meghatározása során az okozati illetve reflektív mérési modellek problematikájából indul ki. Véleményünk szerint a márkaérték meghatározására használt strukturális egyenlet modellek becslésének csak akkor van létjogosultsága, ha ezek a modellek megfelelő specifikációra épülnek. A fogyasztói márkaérték modelleket ez idáig anélkül építették és becsülték, hogy érveltek volna a választott (reflektív specifikáció) mellett. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a fogyasztói márkaértéket okozati modellben célszerű mérni, mivel az okozati modell tekinthető elméletileg megalapozottnak. Az elméletileg megalapozott, okozati specifikációnak köszönhetően azt is sikerült bizonyítanunk, hogy a fogyasztói márkaérték üzleti életben használt sokdimenziós fogalma egy alapvetően sokkal egyszerűbb struktúrában becsülhető, mint ahogyan az irodalom egy jelentős áramlata azt sugallja. Az elméleti tisztánlátás mellett a márkaérték két dimenziója, az érzelmen alapuló bizalom, valamint a racionális gondolkodást tükröző előny, összhangban áll a közgazdaságtan magatartási elméleteivel is.