A paradoxonelmélet, avagy gondolkodásmódunk paradoxonja

A paradoxon fogalmát sokan és sokféleképpen értelmezik, legtöbbször valamilyen ellentmondással azonosítva. Azonban a szó valódi jelentése a paradoxonelmélet tükrében érthető meg igazán, amely egy szemléletváltási kísérlet, az ellentmondásosnak tűnő jelenségek újfajta megközelítési lehetősége. A cikk első részével a szerző célja, hogy a paradoxonok fogalmának minél tágabb értelmezését tegye lehetővé, hogy maga az elmélet, mint egyfajta "metakeret" nyerhessen értelmet. (A második részben a gyakorlati alkalmazási lehetőségekről ír.) Ebben a felfogásban a paradoxonelmélet nem került még széles körben bevezetésre a magatartástudomány területén, így a szerző szeretne elméleti alapot nyújtani mind a továbbgondoláshoz, mind a gyakorlatban történő alkalmazáshoz. Először felvázolja a paradoxonelmélet filozófiai, valamint matematikai-logikai alapjait, majd megvilágítja lényegét gondolkodásmódunk paradoxonján keresztül. Végül röviden bemutat egy csoportdinamikai tanulmányt (Smith – Berg, 1987), amely kitűnően illusztrálja, hogyan érvényesülhet a paradoxonelmélet egy adott jelenség újraértelmezésében.

A marketing-erőforrások hatása a vállalati versenyképességre (The impact of marketing resources to corporate competitiveness)

A tanulmány a marketing-erőforrások és a vállalatok versenyképessége közötti összefüggéseket elemzi és hasonlítja össze az öt évvel korábbi felmérés eredményeivel. A háromszáz hazai vállalatra kiterjedő kutatás során a szerzők azt állapították meg, hogy a vizsgált marketing-erőforrások mindegyike hatással van a vállalati teljesítményre. Ez annyiban jelent változást az öt évvel korábbi eredményekhez képest, hogy akkor a marketingképességek szerepe még nem volt egyértelmű. Az elemzés során kimutatták, hogy a vállalatok által birtokolt marketing-erőforrások hasonló struktúrát mutatnak, mint korábban. Ezek közül kiemelkedik a marketingfunkcióhoz leginkább köthető piacszervezési dimenzió, amely a legszorosabb összefüggést mutatja a versenyképességgel. A vizsgált vállalatok egy kis csoportjának (12%) sikerült a versenyképes termékkínálat és árak fenntartása mellett e képesség kifejlesztésében és birtoklásában előre lépniük. Körükben a sikeres vállalatok aránya kiemelkedő. --------- The study aimed to analyse the association between marketing resources and corporate competitiveness and it compared the results to the ones of a similar research conducted five years before. Based on the survey of 300 domestic organisations the authors found that all the marketing resources investigated have a significant effect on marketing performance. These results differ from the previous ones only in terms of marketing capabilities, as their role was ambiguous at that time. They revealed the same structure of marketing resources owned by the companies as last time. Among them the most marketing related resource-dimension called market management excels regarding the strength of the association with competitiveness. A small group of the companies investigated (12%) managed to advance in development and possession of this dimension of marketing resources whilst maintaining competitive product supply and price. The proportion of successful companies among them is highly significant

Közösségi döntések, gazdasági mechanizmus, általános egyensúly

A közgazdaságtan uralkodó paradigmájával, az általános egyensúlyelmélettel esetenként „komoly baj van". Az alapgondolat, miszerint a piacon egy láthatatlan kéz elrendezi a dolgokat, csak roppant restriktív feltételek mellett igaz. Ebben a kötetben olyan eljárásokkal foglalkozunk, amelyek - szemben az általános egyensúlyelmélet versenyzői mechanizmusával - építenek arra, hogy a döntéshozók cselekedetei hatással vannak egymásra, és ezt a hatást ők maguk figyelembe is veszik. Ha ezek az eljárások ugyanahhoz az eredményhez vezetnek, mint a versenyzői mechanizmus, akkor az általános egyensúly jó tulajdonságai, elsősorban a hatékonyság, megmaradnak. Ilyen eljárások szerkesztése egy par excellence mechanizmustervezési feladat, amelyben az általános egyensúly egy közösségi döntési probléma megoldásaként adódik.

Makroökonómia. Számítási, geometriai, valamit rutinfejlesztő feladatok

Miért növekszik Paraguay GDP-je nagyobb ütemben, mint az Egyesült Államoké? Egyáltalán miért számolunk GDP-t? Miért nem költ az állam egyre többet-és-többet oktatásra, egészségügyre, bíróságra, honvédelemre és a gazdátlan kutyák gondozására (meg még körülbelül 10000 közös ügyre)? Mit csinál a monetáris politikai döntéshozó és miért csinálja?Az ilyen típusú kérdéseket nevezzük releváns gazdasági kérdéseknek. A válaszhoz három dolog kell: pontos közgazdasági fogalomrendszer, módszertan és sok-sok gondolkodás. Ez a példatár az alapszintű fogalomrendszer és az alapszintű módszertani elemek gyakorlásában kíván segítséget nyújtani.

A zöldség-gyümölcs feldolgozás jövedelmezőségének vizsgálata Magyarországon az uniós átlagok összevetésével

Az élelmiszeripar, úgy az Európai Unióban, mint hazánkban, megpróbál alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági környezet kihívásaihoz. A tanulmány bemutatja az Európai Unió és Magyarország élelmiszeriparának főbb makrogazdasági folyamatait. Vállalati megközelítésben vizsgálja és tárja fel a zöldség-gyümölcs-feldolgozó ipari ágazat csökkenő jövedelemtermelő képességének okait. Tőkejövedelmezőségi számításokkal tárja fel a hazai ágazat jövedelmezőségi problémáit, és hasonlítja össze az uniós mutatók átlagával.

Értelmezhető-e a lojalitás a B2B piacokon?

A fogyasztói lojalitás elméleti és empirikus vizsgálata már több mint két évtizede népszerű a nemzetközi és hazai szakirodalomban. Hosszú ideje a vita az ügyfélhűség fontosságáról szól, és számtalan forgatókönyvet találhatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan tartsuk meg fogyasztóinkat, és annak milyen pozitív hatásai lehetnek a B2C piacokon a szervezetek teljesítményére. Sajnos ugyanez nem mondható el a vállalatok közötti (B2B) lojalitásvizsgálatokkal kapcsolatban. Sokkal kevesebb az elméleti fejtegetés, és sokkal kevesebb az empirikus kutatás ezen a területen. A lojalitás kérdésében kétségtelenül több a hasonlóság, mint a különbség a B2B és a B2C piacokon, de mégis nagyobb figyelmet érdemelne az olyan tényezők vizsgálata a B2B piacokon, mint az érték, a kapcsolatépítés, az elkötelezettség, a bizalom, a kölcsönösség. A tanulmány egy átfogó empirikus kutatás kvalitatív vizsgálati eredményeivel kíván rávilágítani arra, hogy miként is vélekednek az egymással kapcsolatban lévő szervezetek a B2B lojalitásról.

Egyetemi-ipari együttműködések a kapcsolatmarketing nézőpontjából

Az innovatív szervezetek (egyetemek, vállalatok, hídképző intézmények) közötti kapcsolatok sikerességének hosszú távú biztosítása kulcsfontosságú összefüggést jelent az innovációorientált tevékenységekben érdekelt piaci szereplők számára éppúgy, mint napjaink gazdaságfejlesztési aktivitásait koordináló kormányzati szereplők számára. Az egyetemi-ipari együttműködések fejlesztése kiemelt szerepet játszik mind az Európai Unió innovációs politikájában, mind az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, vagy az egyes hazai felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési terveiben. E kapcsolatok vizsgálata, kezelése során ugyanakkor mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek hajlamosak az egyetemi-ipari interakciókat homogén módon együttműködésként kezelni, pedig a kapcsolat módja, iránya, mélysége függvényében e területen is lényeges különbségek adódnak. A szerző tanulmányában e különbségekre rámutatva az egyetemi- ipari együttműködéseket a kapcsolatmarketing nézőpontjából értelmezi, áttekintést adva e kapcsolatok motivációiról, formáiról, főbb jellemzőiről.

Irigység a munkahelyen

Az irigység megjelenésének lehetősége a személyes és a szakmai életünkben is fokozott mértékben fennáll. Azok a viselkedésformák, amelyek az irigységből adódnak, közvetlen és közvetett költségekkel járhatnak a vállalati kontextusban. Az irigység vállalati kontextusban kifejtett hatásainak vizsgálatát egy tematikus interjúkon alapuló magyar vállalati felmérés eredményeinek elemzése egészíti ki. Az empirikus eredmények szerint az irigység legfőbb manifesztációi közé tartoznak: a másik elhiteltelenítése, leszólása, elszigetelése, illetve a mások munkájának hátráltatása. Az interjúalanyok többsége védtelennek tartja magát e cselekvési tendenciákkal szemben. Ezért hangsúlyozottan fontosak a vállalaton belüli intézményi korlátok és normák hatékony alkalmazásai az olyan destruktív jelenség, mint az irigység visszaszorítására vagy legalább elfogadható szinten tartására.

Az e-közigazgatás elméletének megalapozása

A közigazgatás rapid átalakulása, újraszervezése súlyos kényszerek és elvárások mentén történik napjainkban. A közigazgatás, ezen keresztül az állam teljesítőképessége szempontjából sem mindegy, hogy ez az átalakulás tudományos háttér, módszertan és eszköztár segítségével, vagy anélkül, ad hoc módon történik. Az e-közigazgatásra mint új tudományterületre nagy feladat hárul. Kapaszkodót kell adni az átalakuláshoz, ki kell jelölni a tudományos diskurzus főbb fókuszpontjait, a megújítás és a megújulás területeit és módszereit. Így jutunk el a közigazgatás új megközelítéséhez, gondolati térképéhez és bejárási „itineréhez”. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy axiomatikus megközelítésben mutassa be a közigazgatási modernizáció fő sodrának számító e-közigazgatás tudományának főbb pilléreit, segédtudományait és azok bejárási irányát. Számba vegye a tudomány diskurzusát, fogalmi hátterét, végül vizsgálja a paradigma-diffúzió új fogalmát és jelenségét a közigazgatásban.

A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: hogyan válhat egy szervezet piacvezetővé, és hogyan tarthatja meg pozícióját hosszú távon? A kérdésre huszonöt különböző szektorban tevékenykedő piacvezető vállalat átfogó, több szintű kvalitatív módszertani vizsgálatával kapunk választ. A kutatás során több, mint száz, félig strukturált egyéni interjú, dokumentumelemzések és megfigyelések elemzése valósult meg QSR NVivo elemző szoftverrel. A tanulmány rávilágít arra, hogy a versenyképesség dinamikusan változó, idővel erodálódik, így megteremtése, illetve megújítása tudatos vezetői feladat. A kutatás fontos eredménye, hogy a menedzsereknek tudomásul kell venniük, hogy mind a termelékenységbe, mind az innovációba be kell fektetniük, amennyiben hosszú távon fenn akarják tartani iparági vezető pozíciójukat.

Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban – Eltérő szerkezet, hasonló hatás?

A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása mára nyilvánvalóvá vált az evolucionista közgazdasági szakirodalom alapján. Magyarországon e folyamat lassabban és kisebb mértéket ért el, mint amit a szakirodalom alapján várhatnánk, nem függetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) környezet általános gyengeségeitől. A kutatás hazai KFI-hálózatok vizsgálatával arra keresi a választ, hogyan épülnek fel és működnek a hazai KFI-hálózatok, milyen szerepet játszanak a partnervállalkozások képességeinek fejlesztésében? A kutatás két hazai, autóipari hálózat jellegzetességeit tárja fel, amelyek részt vesznek a regionális egyetemi tudásközpontokat támogató programban is. Noha a támogatás miatt a hálózat központi szereplői elvileg hasonló működési kereteket dolgoztak ki, a hálózatok szerkezete a gyakorlatban néhány fontos eltérést mutat. E különbségeknél azonban fontosabbak az azonosságok, amelyek a központi szereplők pozitív helyzetét és tevékenységét erősítik meg, szemben a hálózat peremén lévők korlátozottabb képességeivel és lehetőségeivel. A vizsgált hálózatoknak azonban így is nagyon nagy érdeme, hogy hozzájárulnak ahhoz a tanulási folyamathoz, amelynek során a hazai vállalkozások új tudást és új képességeket sajátíthatnak el – szakmai téren és az együttműködésekkel kapcsolatban is –, valamint olyan bizalmi viszonyokat alakíthatnak ki, amelyek hosszabb távú sikerességüket is megalapozhatja.

Az információrendszerek sikere a magyar nagyvállalatoknál – A marketingmenedzser perspektívája

E kutatásban a szerzők azt vizsgálják, milyen tényezők határozzák meg leginkább, hogy a nagyvállalatok marketingmenedzserei hasznosnak tartják-e az általuk használt információrendszereket. A marketingmenedzserek két éven belül várhatóan nagyobb informatikai büdzsé fölött fognak rendelkezni, mint informatikus kollégáik, mégis nagyon keveset tudunk arról, milyen szempontok alapján alkotnak véleményt az információrendszerekről. A kutatásban az információrendszer sajátosságai mellett környezeti és szervezeti tényezők hatásait vizsgálták. Elméleti modelljüket 304 magyar vállalatból álló mintán tesztelték. Eredményeik szerint a magyar és külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozó marketingmenedzserek hasonló mértékben tartják hasznosnak az információrendszereket. Valamennyi cég esetében a rendszer felhasználóbarát jellege befolyásolja leginkább az észlelt hasznosságot. A környezeti és szervezeti sajátosságok súlya azonban eltér a magyar és külföldi cégeknél. A külföldi tulajdonú vállalatoknál a marketingmenedzserek véleményét a szervezeti sajátosságok, például a szociális kapcsolatok és a szervezeti elkötelezettség befolyásolják, míg a magyar vállalatoknál a külső környezeti tényezők vannak hatással.

Farmers’ Market Nutrition Program Recipe Cards

These are cards giving recipes for fruit and vegetable dishes. Recipes include: confetti bean salsa, Mediterranean quinoa salad, minty watermelon cucumber salad, quick refrigerator pickles, broccoli salad, apple, cranberry and almond coleslaw, farmers’ market pasta salad, roasted beet and butter bean hummus, spinach and strawberry pecan salad, okra, avocado and tomato salad, plum-berry mint smoothie and crispy baked vegetables.