A történelem kereke gyorsabban forgott, mint ahogy az én tollam haladt. Kornai Jánossal Tardos Károly beszélget.

Az interjú eredetileg a HOLMI c. folyóirat 2014. januári és februári számában jelent meg. A folyóirat és a szerző hozzájárulásával közöljük.

A méltányosság – egy kísérlet a fogalom tisztázására (The fairness: an attempt to clarify the term)

A méltányosság egyaránt szerepet játszik a társadalmi, szervezeti és szervezetközi kapcsolatokban. A szakirodalom szerint a mindkét fél által méltányosnak tekintett kapcsolatok növelik a részt vevő szervezetek aggregált eredményességét, hosszú távon a kölcsönös és közös versenyelőny kialakítását szolgálják. De mit jelent a méltányosság? A szerző ismerteti a méltányosság és a hozzá szorosan kötődő fogalmak általános meghatározását, majd megvizsgálja Arisztotelész nézeteit az igazságosságról és a méltányosságról. Érint néhány filozófiai koncepciót, melyek a társadalmi igazságosságot egymástól eltérő módon interpretálják, majd részletezi a közgazdaságtan, a kísérleti közgazdaságtan, valamint a szervezeti pszichológia legjelentősebb igazságossági és méltányossági koncepcióit. A tanulmány átfogó képet nyújt a méltányosság definícióiról az áttekintett szakirodalom és a további vállalatközi méltányosságkutatáshoz kötődő relevancia alapján. _______ Fairness plays a role in social,organizational and interorganizational relations. Relationships which are considered to be fair by both parties increase the aggregate effectiveness of the participating organizations and develop mutual and reciprocal competitive advantage in the long-run. But what does fairness mean? The author describes the general definition of fairness and its closely related notions, which is followed by a review of Aristotle’s understanding of justice and equity. Some of the philosophical concepts with different social justice interpretation are examined. The author details the most important concepts of justice, equity and fairness of economics, experimental economics, and organizational psychology. The study provides a comprehensive picture of fairness and equity definitions based on the literature overview and the relevance of further research related to inter-company fairness.

A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával működő kutatócsoportunk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 20. századi magyar vezetés- és szervezéstudomány történetét dolgozza fel, beágyazva azt a korszak társadalom és gazdaságtörténetébe. E komplex feladat teljesítése során interdiszciplináris műhelyünkben közgazdász és történész kollégák dolgoztak együtt a kérdéskör feltárásán. Jelen kötet kutatói közösségünk egyik részkutatásának hároméves munkája eredményeit tartalmazza. Az összegző és résztanulmányok a vezetés- és szervezéstudomány magyarországi történetét, a szakma fejlődését, felsőoktatásban és vezetőképzésben való intézményesülését mutatják be, elhelyezve mindezt a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a nemzetközi tendenciák kontextusában. Reményeink szerint kutatásunk eredményei által nem csupán e tudományterületről tudunk meg többet, de alaposabb ismereteket szerezhetünk gazdaság és politika, gazdaság és társadalom változó viszonyairól is a vizsgált időszak Magyarországán.

A comparative analysis of corporate finance in the United States and Japan from 1880 to 1930

This study explained the diversity of corporate financial practices in two nations. Existing studies have emphasized the reliance on equity finance in U.S. firms and bank loans in Japanese firms. In fact, patterns of corporate finance were much more complex. Financial institutions, which were created by national economic policy and regulation, affected corporate financial practices, but corporate financial practices often differed from what policymakers expected. Differences in corporate financial practices between nations also reflected differences in the mixture of industries in each nation. Many factors such as the amount of fixed capital, the process of production, the level of risk, the degree of innovation, and the importance of the industry in the national economy affected corporate financial practices. In addition, corporate financial practices within each nation differed from firm to firm due to managers’ considerations about stock ownership, which would affect their control power; corporate finance was closely related to control over management through ownership. To explain these complexities of corporate financial practices, the study linked corporate finance with the development of financial institutions in the United States and in Japan. While financial institutions affected corporate financial practices, the response of the firms to financial institutions and opportunities were diverse. The study also attempted to grasp variations in corporate financial practices by dealing with companies in three sectors: railroads, public utilities, and manufacturing. Finally, the study examined the structure of firm ownership. Contradictory to the widely held belief that U.S. firms distributed securities more widely to the public than did Japanese firms, many large American firms remained closely held, while some Japanese counterparts built publicly-held corporations.

Liberalization without decentralization: Haiti under Namphy and Delatour, 1986–1987

Following Haitian President Jean-Claude Duvalier's flight into exile in February 1986, the President of Haiti's provisional Conseil National de Gouvernement (CNG), Lieutenant General Henri Namphy, and his Minister of Finance, Leslie Delatour, enacted liberal reforms. This study examined their initial doctrine, decrees, and institutions for democratization and free markets, within a historical context of over-centralization and exclusion. Its purpose was to explore the contradiction and consequences of pursuing liberalization by decree, without significant decentralization. The author extracted CNG doctrine from speeches, legislation, and economic records. He then juxtaposed it with the adverse results of market reforms and popular reactions gathered from nine Haitian newspapers and two archival collections. He found that CNG doctrine and institutions were inadequate for resolving exclusion and popular discontent. Rather the deficiency of market reforms and the insufficiency of representative institutions exacerbated exclusion, which the author identified as the source of confrontation and violence in 1987.

Is unemployment and low income harmful to health? : Evidence from Britain

Peer reviewed

Is unemployment and low income harmful to health? : Evidence from Britain

Peer reviewed

Economising, Strategising and the Vertical Boundaries of the Firm

Acknowledgments: We are grateful to Celine Azemar, Ron Davies, Rodolphe Desbordes, Hartmut Egger, Holger Görg, Michael Moore, Ali Naghavi, Peter Neary, Pascalis RaimondosMøller, Ian Wooton and two anonymous referees for useful comments and suggestions. The usual disclaimer applies.

Is unemployment and low income harmful to health? : Evidence from Britain

Peer reviewed