Szolgálatosodás Nyugat-Európában és Magyarországon. Hol tartunk és merre haladunk? – Egy nemzetközi felmérés nyomán (Servitization in Western Europe and Hungary – Based on an international survey)

A szerző tanulmányában nyugat-európai és magyarországi termelővállalatok szolgálatosodását vizsgálta. A cél a szolgálatosodás mértékének és megtérülésének elemzése volt. A vizsgálatokat az IMSS kérdőíves felmérés adatain végezte el, stratégiai, operatív és eredményességi dimenziók mentén. Munkájában nemcsak Nyugat-Európa és Magyarország vállalatainak szolgálatosodásáról ad képet külön-külön, hanem az adatok közvetlen összehasonlításával megbízható összehasonlító elemzést is végzett a két térség között, melyet a tanulmány legfőbb hozzáadott értékének tekint. Nyugat-Európában a szolgáltatások kiemelkednek a versenycélok közül, míg Magyarországon gyenge helyezést érnek el a stratégiai prioritási sorrendben. Működési szinten mindkét helyen átlagosnak mondható a szolgáltatások nyújtását támogató akcióprogramokba fektetett erőfeszítés nagysága. Ez azonban nem feltétlenül mond ellent a stratégiai szintnek Nyugat-Európában, hiszen az is mondható, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos programok nem zárják ki azt, hogy más területen is fejlesszenek (pl. lean programok). Az eredmények mindkét térségben a szolgálatosodás paradoxonát mutatják. ______ The paper focuses on the servitization of manufacturing companies in Western Europe and Hungary. The author's goal was to analyse the degree and the returns of servitization. The investigations were conducted using data of the IMSS, considering the dimensions of strategy, operations and returns. Besides giving a picture of the servitization of Western European and Hungarian companies, the paper also offers a reliable comparative analysis between the two regions, which can be considered as main value added of the paper. Services are among the most important competitive goals in Western Europe, but have a low ranking in Hungary. Regarding the operational level, programs supporting the offering of services are in the average in both places. This does not necessarily contradict the high strategic level in Western Europe, because we can say that programs related to servitization do not rule out improvement initiatives in other areas (e. g. lean programs). The service paradox is experienced in both territories.

A marketing elszámoltathatóságának problémája

A tanulmány célja, hogy szakirodalmi összefoglalást adjon a marketing elszámoltathatóságának kérdéséről, problematikájáról. Kiindulópontját az a tény adja, miszerint nagyon változó a marketing vállalaton belüli megítélése, stratégiai szerepe sok esetben jelentősen leértékelődik a versenyképességre gyakorolt hatása ellenére. A marketing alulértékeltségének egyik oka, ha a vállalaton belül nem látják az általa „hozott számokat”, csupán azokat, amelyeket „elvisz”. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ma egy erősen fogyasztóorientált piaci korszakot élünk, amikor is a fogyasztói (és társadalmi) igények határozottabban vannak jelen a gazdálkodók gondolkodásában, mint valaha. Világosan adódik tehát az igény a marketing teljesítményének mérhetővé tételére. A szerző arra keresi a választ, milyen okai és következményei vannak az elszámoltathatóság hiányának, illetve milyen módszertant alkalmazhatnak a döntéshozók annak érdekében, hogy számszerűsíthetővé váljon a marketingteljesítmény.

Hazai vállalkozások csődjének előrejelzése a csődeseményt megelőző egy, két, illetve három évvel korábbi pénzügyi beszámolók adatai alapján

A cikk azt vizsgálja, hogy milyen besorolási pontossággal jelezhető előre a hazai vállalkozások csődje az azt megelőző egy, két, illetve három évvel korábbi éves beszámolók adatai alapján. A kutatási kérdés megválaszolásához egy, a hazai szakirodalomban még kevésbé elterjedt nem paraméteres módszer: a k legközelebbi szomszéd eljárást alkalmazza a szerző. A tanulmány külön figyelmet szentel a legjobb előrejelző teljesítmény elérését biztosító paraméterek (szomszédok száma, távolságmérték) optimális megválasztására is. A számításokat egy hazai vállalkozásokból álló, ezerelemű véletlen minta adatain végezték el. Nemzetközi kutatási eredmények szerint nagyobb találati arány érhető el, ha a csődmodellek input változói között nemcsak a csőd előtti év adatait használják fel, hanem az azt megelőző 2-3 év pénzügyi mutatóit is. E kérdés vizsgálatát is célul tűzi ki a tanulmány.

Domináns vállalat versenyképességének hatása az ellátási láncban (Effects of competitiveness of the dominant company in the supply chain)

Beszállító, gyártó és vevő vállalatok alkotnak egy ellátási láncot. Optimális esetben a vállalatok integrált rendszerben működnek, az együttműködés bizal mi alapon nyugszik, így a közös stratégiai döntések révén versenyképes lesz a lánc. Az ellátási láncban lehet egy kulcsfontosságú vállalat, amelyik domináns hatalmi pozícióval rendelkezik. A kutatás célja, hogy feltárja a hatalommal rendelkező vállalat szerepét a partnercégek és az ellátási lánc versenyképességének alakulásában. A szakirodalom alapján a hipotézis feltételezi, hogy van kapcsolat a versenyképesség és a domináns vállalat szerepvállalása között. A szerzők elemzése primer kutatáson alapul, a kérdőív válaszait SPSS statisztikai kiértékeléssel végezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a domináns vállalat versenyképességétől valóban függ a partnercégek versenyképessége. Szignifikáns kapcsolat megléte bizonyítja a hipotézist. A vizsgálatok kiemelik, hogy a verseny már egy szinttel feljebb, az ellátási lánc szintjén értelmezhető: globális ellátási láncok versenyeznek egymással. _____ Supplier, producer and buyer companies make up a supply chain. In an optimal case the companies are integrated, partnership rests on trust which results in common strategic decisions leading to competitiveness. Each supply chain has a key company with dominant power position. The objective of the research is to analyse how the company with power affects competitiveness of partner firms and the supply chain as a whole. Based on theories hypothesis assumes a link between competitiveness and power position and its influence. Methodology of the analysis is based on primary research; the authors used SPSS statistical analysis to evaluate the answers of questionnaire. Findings include that partner firms’ competitiveness rely on competitiveness of the company with dominant power position. Significant connections prove that the hypothesis is true. Results show that competitiveness is being moved up to supply chain level. Global supply chains compete with each other.

Bizalom és vállalati teljesítmény. A bizalom szerepe az aszimmetrikus információk minőségének vállalati észlelésében és azok vezetői döntéshozatalban való felhasználásában = Trust and corporate performance

A kutatás azt a kérdéskört vizsgálja, hogyan járul hozzá a bizalom a vállalatok piaci teljesítményéhez. A vállalatok azon képessége, hogy felhasználják a rendelkezésükre álló piaci információkat nehezen másolható, tartós versenyelőnyt biztosít. A marketingmenedzserek a piaci információk hitelességét nehezen tudják objektív módon megítélni, mivel azokat jellemzően mások gyűjtik és rendszerezik számukra. A szerző kutatásában a menedzserek vállalaton belüli és vállalaton kívüli piaci informálódást célzó kapcsolatai esetén modellezte és empirikusan tesztelte a bizalom hatásait. Eredményei szerint a bizalom a vállalaton belüli és vállalaton kívüli kapcsolatok esetében is fontos mozgatórugója az információfelhasználásnak, jóllehet közvetlenül nincs hatással arra. Minél jobban bízik a döntéshozó az információ forrásában, annál jobb minőségűnek fogja észlelni a tőle származó információt. Az információ észlelt minősége meghatározza, hogy arra támaszkodnak-e a vezetők a döntések meghozatalánál. Azok a marketingmenedzserek, akik képesek bizalmi kapcsolatok kiépítésére, szélesebb körű, hiteles piaci információkra támaszkodhatnak a döntéshozatal során, amely hozzájárul a vállalat piaci teljesítményéhez. ____ We have limited knowledge on the potential pattern similarities/differences of trust’s role that may exist in information use obtained through intra- and extra-organizational relationships. This study addresses this question by investigating how trust leads to information use. Data from 338 intra-organizational and a sub-ample of 158 inter-organizationaldyadic information exchange relationships showed that trust is an important driver of the utilization of market information in both cases. Trust has no direct relationship to information use, instead has a strong indirect effect through a mediator, perceived quality of information. The effects of trustontheuse of information obtained throughinter- and extra-organizational dyadic relationships proved to be similar.

Az abduktív menedzsmenttől a tudáskormányzásig = From abductive management to knowledge governance

Hogyan juthat az ember helyes döntésekig egy adott területre (mikroverzumra) vonatkozó mély, belsővé tett tudás birtokában anélkül, hogy következtetne? Az abduktivitás fogalmának körüljárása után öt hüvelykujjszabályt fogalmaz meg a szerző az abdukció működéséről, majd összekapcsolja azt a vezetői munkával, tudáskormányzási kontextusban. Ebből kiindulva a globális munkatérelmélet (Global Workspace Theory) alkalmazásával a vezetők vagy az organizmusként felfogott szervezetek abduktív kapacitásának fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. Befejezésül egy hatlépéses, a szervezeti szintű abduktivitásra rákérdező speciális tudásaudit-módszertan rövid kifejtésére vállalkozik, két esettanulmány vázlatos bemutatásával. _____ How to make right decisions without any inferences, thanks to interiorized, deep knowledge on the given field (micro verse)? After defining the concept of abductivity, the author presents five thumbnail-like rules about the nature of abductivity, combining it with leadership aspects and knowledge governance approach. He introduces a method supporting the development of abductive capability of a leader or an organization as a whole, using the Global Works pace Theory. Finally, the author tries to briefly formulate six steps of an organization-level knowledge governance audit framework, illustrating its relevance with two short case studies.

A beruházási projektek aggregált tőkeigénye = The Aggregate Capital Needs of Investment Projects

A tanulmány abból indul ki, hogy a beruházási projektek értékelése során egyidejűleg szükséges figyelembe venni a projektben lekötött tőkét és a lekötési időt mint jövedelemtermelési lehetőséget. Definiálja a projekt aggregált tőkeigényének fogalmát és megszerkeszti a vonatkozó mérőszámot. Az aggregált tőkeigény új vállalatgazdasági kategória, mely a beruházási projektek értékelésének egy új megközelítését teszi lehetővé. A projekt aggregált tőkeigénye azt a tőkeösszeget jelenti, mely a projekt működtetéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges. A három meghatározó tényező: a kezdőtőke, a megtérülési idő (illetőleg az élettartam) és a megtérülés gyorsasága. A számszerűsítéshez minden évre vonatkozóan meg kell határozni az adott évben lekötött tőkét, ami az adott évig még meg nem térült tőkerészt jelenti, majd ezek összegzése révén adódik az aggregált tőkeigény. A mértékegység egységnyi tőke egyévi lekötése. A tanulmány az összefüggések modellszerű levezetése mellett gazdag példaanyagot is tartalmaz. Az elemzés bővíti a nettó jelenérték tartalmára vonatkozó ismereteket, rávilágít az aggregált tőkeigény ismeretének fontosságára mind a nettó jelenérték, mind a belső kamatláb esetében. _____ The starting point of this paper is that in the evaluation process of investment projects necessary to take into account simultaneously the tied-up capital and tiedup time as the income-generating potential. For this, it defines a special content of aggregate capital needs of investment projects, and elaborates an index. The aggregate capital needs is a new business economics category, which provides a new aspect to evaluate investment projects. This means the amount of capital needed for the operation of the project during its full duration. Three factors determine the aggregate capital needs for investments projects. These are the amount of initial investment, the payback period (or the duration) and the rapidity of capital payback. The solution is to sum up the yearly tied-up capital, that is, the notreturned parts of the capital for each year. The measurement unit is one unit tied-up capital for one year. The paper formulates the main relationships as models and by way of explanation presents some examples. The analysis highlights the importance of considering the aggregate capital needs furthermore widens knowledge regarding the net present value and internal rate of return.

A cafeteria-rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei – múlt, jelen és jövő (Evolution of Flexible Remuneration/Cafeteria Systems – Past, Present and Future)

A cikkben a szerzők először áttekintik a cafeteria-rendszer legfontosabb jellemzőit (célját, tipikus „stakeholdereit” és HR-stratégiai kérdéseit). Ezt követően megvizsgálják, milyen átalakuláson ment át a béren kívüli juttatások rendszere 1996-tól – az első ilyen rendszerek magyarországi megjelenésétől – napjainkig. Áttekintik azt is, milyen mozgatórugók idézték elő a főbb változásokat, és ezekhez a piaci szereplők hogyan alkalmazkodtak. Szintén vizsgálják a 2012-re vonatkozó legfőbb változásokat, és ezek lehetséges kihatásait a cégek juttatási politikájára, valamint elmutatnak néhány alternatívát az új feltételek közötti lehetőségekre és kihívásokra. Empirikus felméréseik tükrében kitérnek arra is, hogy főleg a szervezeti méret és kisebb részben a tulajdonforma szignifikánsan befolyásolja a cafeteria-rendszerek alkalmazását. _________ The authors review firstly the most important features of the cafeteria system (goals, typical “stakeholders” and strategic HR issues). Then they examine the evolution of the system of flexible benefits since 1996, the first appearance of such systems in Hungary. Authors also analyze how the main drivers caused the changes, and how the key players of the cafeteria systems adapted to these movements. The reader also can find insights about the major changes for 2012 and about the potential impact of these changes on benefit policies of Hungarian firms. The contribution shows some alternative opportunities and challenges driven by different influencing factors. They also touch upon the light of empirical surveys, that the cafeteria systems are significantly influenced to a lesser extent by the form of ownership and to a bigger extent by the organizational size.

A szervezet kockázati attitűdjének jelentősége a szerződéses kapcsolatokban (Significance of the organizational risk attitude on the contractual relations)

A tanulmány azt vizsgálja, milyen befolyással van a szervezetek kockázati attitűdje az általuk kötött szerződésre, elsősorban a projektszintű kockázatok megosztására. Esettanulmányként egy PPP-projekt szerződését használja fel, amely jól szemlélteti, hogy az eltérő kockázati magatartású szervezetek egymás közötti kockázatallokációja eltér az optimálistól. A konkrét esetben a közösségi aktor kerül kockázati aspektusból hátrányos helyzetbe. A vizsgálat eredménye, hogy meghatároz néhány kulcsparamétert, melyek a felek kockázati szempontból nyertes vagy vesztes pozícióját döntő módon befolyásolják. ___________ This paper examines the influence of the risk attitude of organizations on the contracts made by them, especially on allocation of the project level risk. A PPP project contract is used as a case study, because it illustrates expressively that the risk allocation between the concerned organiza tions with different risk attitudes differs from the optimal version. In this very case the public actor's position becomes disadvantageous. Specification some of the key parameters able to determine the winner or loser position of the risk taken parties is defined as the outcome of this study.

A hazai kis- és középvállalkozások elektronikus banki ügyintézéssel kapcsolatos szokásai, attitűdjei és jövőképei (E-banking habits, attitudes and vision of the hungarian small and medium enterprises)

A közelmúltban készült kutatásban a szerzők azt vizsgálták, hogy a kis- és középvállalkozásokban az elektronikus banki ügyintézéssel kapcsolatban milyen szokásaik, attitűdjeik és jövőképeik alakultak ki. A több mint ötszáz KKV-vezetővel készült interjú alapján elmondható, hogy a vállalkozás elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos hozzáállása egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyenge mértékben hozható összefüggésbe a cég objektív tulajdonságaival, például a létszámmal, az árbevétellel vagy a tevékenységi körrel. Egyértelműen látszik, hogy már az elektronikus banki ügyintézéssel kapcsolatos fogalmak értelmezése is problémát jelent a KKV-vezetők egy részénél. A tudásbeli hiányosságok pedig egyértelműen befolyásolják az e-banking attitűdöt és a használati szokásokat, pedig az elektronikus csatornákat használók elégedettsége minden vizsgált bank ügyfeleinek esetében 80% fölötti értékeket mutat. Így a legfontosabb kérdés az, hogy miként lehetne megértetni a „Szkeptikusok”-kal és a „Mérlegelők”-kel, hogy érdemes a „Haladók” klaszterébe tartozni. Az ügyfélelégedettség sikertényezői egyértelműen a biztonság, az időben és térben széles körű elérhetőség és az egyszerű használat. A válaszadók jövőképe szerint a banki szolgáltatások igénybevétele egyre inkább eltolódik majd az elektronikus csatornák irányába. Jelen cikkben a kutatás legfontosabb tanulságait mutatják be a szerzők. _________ The authors’ research was conducted to explore the ebanking attitudes, habits and vision of small and medium enterprises. By the interviews of more than 500 managers of SMEs, it is concluded that e-banking attitudes are not, or not significantly related to the objective characteristics of the enterprises, e.g. to the number of employment, the revenues or its activities. It became clear, that the interpretation of the specific e-banking terms means an important problem for some managers. The deficiencies of knowledge have direct effects on e-banking attitude and the use of electronic banking methods of the enterprises, although the value of the satisfaction level is above 80% among the customers of each examined banks. Thus, the main objective is to explain to the “Scepticals” and the “Considerers” the benefits of the “Progressives” cluster. The most important success factors of customer satisfaction are safety, availability in time and space and ease of use. According to the vision of the respondents, banking services will probably be shifted towards e-channels. In this study, the most important findings of our researches were summarized.

A kereskedelmi láncok CSR-tevékenysége – a versenyképességük fokozása (CSR activities of commercial chains – increasing their competitiveness)

A kereskedelmi láncok különböző stratégiákat választhatnak, illetve alkalmazhatnak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz való igazodáshoz. A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a társadalmi felelősségvállalásuk és a versenyképességük között, s a felelős magatartásuk javítja-e versenypozíciójukat. Bemutatja, hogy hazai viszonylatban a nagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi láncok milyen CSR-tevékenységet végeznek, ez beépült-e hosszabb távú üzleti stratégiájukba, és mennyiben járul/járulhat hozzá versenyképességük fokozásához. Elemzi több kereskedelmi láncnál, hogy miképpen sikerült összeegyeztetni társadalmi felelősségvállalásukat a profitérdekeltségükkel, továbbá megteremthető-e a felelős működésük és a költséghatékony gazdálkodásuk összhangja. Többek között rámutat arra, hogy a gazdasági és külső szociális felelősségvállalásuk, továbbá a versenyképességük közötti pozitív korreláció megkérdőjelezhetetlen, ami win-win szituációt alakít ki. ______ Commercial companies can embark on and apply different strategies to tackle social, economic and environmental challenges and to comply with the standards and expectations of the community. In the study the author analyses the relationship between corporate social responsibility activities and competitiveness, and whether or not the responsible attitude of these companies improves their competitive position. She outlines the CSR activities of high turnover commercial chains in Hungary, examining their incorporation into the company’s longer term business strategy, and how these activities may contribute to their enhanced competitiveness. She will analyse several commercial chains from the point of view of their success in harmonizing their CSR with their profit making, and whether they can create the harmony of an environmentally friendly attitude and cost-effective operations. Among other findings, the author concludes that there is an unquestionable correlation between corporate economic and outside social responsibility and profitability, which creates a definite win-win situation.

A devizahitelezés korszaka Magyarországon

A devizahitelezés elterjedése, valamint ezekben a szerződésekben a 2008-as válság nyomán bekövetkező egyensúly eltolódás a rendszerváltás óta nem látott társadalmi problémává nőtt Magyarországon. Erre a gazdasági fejlődést is mér veszélyeztető problémára a jogalkotónak is választ kel adnia. Bizonyos esetekben ugyanis épp magának a jogszabálynak a hiánya okoz alkotmányos sérelmet. A 2014-ben született négy törvény azt a célt szolgálta, hogy a magyar társadalom véglegesen megszabaduljon a devizahitelezés által okozott nehézségektől. A törvényeket ennek fényében egy csomagban kell szemlélni, együtt kell értékelni.

A magyar kkv-k 21. századi banki finanszírozásának áttekintése és kiútkeresés a hitelválság csapdájából

Jelen cikk keretében arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk és elemezzük a magyar kis- és középvállalati (kkv) szektor hitelfinanszírozásának 21. századi történetét (2000–2012). A banki/takarékszövetkezeti hiteltermékek azok a legalapvetőbb külső intézményes finanszírozási formák, amelyek képesek a kkv-k széles tömegeinek a finanszírozási igényét kielégíteni. A hitelek hozzáférhetőségének feltételei (mérték és fedezetigény kapcsolata, forrásszerzés idő- és adminisztrációs igénye) és az árai döntően befolyásolják a kkv-k jövedelmezőségét és üzleti lehetőségeit. Minél drágábban és kedvezőtlenebb feltételekkel hozzáférhetők a hitelek a kkv-k számára, annál kevesebb hitelügylet fog megvalósulni, ami azt eredményezi, hogy egyrészt bizonyos beruházásokat kénytelenek elhalasztani a kkv-k, másrészt napi operatív működésük finanszírozásának szűkössége miatt stagnáló-visszaeső üzletmenettel kell számolniuk. A kkv-k hitelfinanszírozásának története egyfajta tükörképe ezen vállalati szegmens jövőképének és üzleti bizalmának.

Az egyetemvezetés hazai útvesztői

A felsőoktatási intézmények az emberi történelem nagyon régi szervezetei, amelyek a XVIII. századig viszonylag keveset változtak. Azt követően azonban – különösen a XX. század közepe óta – egyre gyorsuló ütemű átalakulásoknak vagyunk tanúi. Ebben a tanulmányban az egyetemek két tradicionális jellemzőjének, az autonómiának és az egyetemi (akadémiai) kollektív vezetésnek az átalakulását vizsgáljuk. Az elemzés célja, hogy az átalakulások nemzetközi tendenciáit feltárja, s ennek tükrében értékelje a hazai egyetemi intézményirányítás jelenét. A hazai felsőoktatás-politika közelmúltja radikális változásokat hozott a hazai felsőoktatási intézmények autonómiájában és vezetésében, amely változások azonban csak részben illeszkednek a nemzetközi tendenciákhoz.

Az orvosok közötti kapcsolatok szerepe az új gyógyszerek elfogadásában

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az orvosok közötti kapcsolatok közül a földrajzi közelség szerinti, az egyetemi évfolyamtársi és a közös publikációkban realizálódó társszerzői kapcsolatoknak van-e statisztikailag kimutatható hatásuk az új készítmények terjedési folyamatára. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmas, 2008 áprilisa és 2010 áprilisa között bevezetett gyógyszerek terjedési folyamatát Cox-féle regressziós modellel vizsgáltuk. Szemben a korábbi szakirodalommal, azt találtuk, hogy a földrajzi közelség szerepe nem egyértelmű: szignifikanciája a készítmények körülbelül felénél nem zárható ki, míg másik felénél nincs kimutatható hatása, továbbá az évfolyamtársi, valamint a társszerzői kapcsolatnak sincs szignifikáns hatása. Az általunk vizsgált kapcsolati hálók ugyan relatíve könnyen megszerkeszthetők, de ez nem bizonyult elegendőnek a terjedési folyamat jobb megértéséhez. A költséges és időigényes kérdőíves adatgyűjtés és mélyinterjúzás elkerülhetetlennek tűnik a szakmai és személyes kapcsolatok terjedési folyamatban betöltött szerepének pontos megértéséhez.