Magyar Felsőoktatás 2012. Stratégiai helyzetértékelés

A magyar felsőoktatás az alapfolyamatait illetően 2012-ben követte a korábbi trendek alakulását, miközben számos területen radikális kormányzati változtatások intézkedéseivel, intézkedési terveivel, illetve azok megváltoztatásával, olykor pedig elmaradásával szembesült. Ha az eseményeket folyamatában tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a 2011-es esztendő az új felsőoktatási törvény megalkotása jegyében telt el, azonban a végeredmény nem hozta a 2010-ben megfogalmazott elvárásokat, miszerint a törvény maga is útmutatóul szolgál a nemzeti felsőoktatás három kulcskérdésének: a finanszírozás fenntarthatóságának, a minőség fejlesztésének és a nemzetközi versenyképesség erősítésének megoldásához. A 2012-es esztendő a felsőoktatás stratégiájának kidolgozását ígérte, amelynek menetrendjét „A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai” című koncepcionális tanulmány vázolta fel, ehelyett azonban a finanszírozás, a hallgatói ösztöndíjszerződés uralta a közbeszédet, míg az intézményi fejlesztési tervek (IFT) figyelembe vételével megszületendő felsőoktatási stratégia kidolgozása várat magára. A stratégia hiányát plasztikusan mutatja, hogy a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár pozícióját 2012-ben három személy töltötte be. Nem volt olyan kormányzati egyéniség, aki a felsőoktatás képviselői (Magyar Rektori Konferencia, HÖOK, stb.) számára szakmai tekintélyt is sugározva, igazi tárgyalási partnerként jelenhetett volna meg. Ennek következtében, különösen az év végi, novemberi, decemberi eseményekben a döntések a hierarchia magasabb szintjére kerültek, a miniszterelnök megnyilvánulásai (lezárásként pedig a 2012. december 21-i kormányhatározat) jelentették az eligazodást. Ez utóbbi dokumentum szerint 2013-ban 2012-höz képest többletforrás jut a felsőoktatás részére, és az „államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók” létszáma legalább 55 000 fő lesz, azaz nem kevesebb, mint amennyi 2012-ben volt.

Az online fogyasztói elégedettségmérés hatása a vállalatok versenyképességére (Effect of the online-customer satisfaction’s measurement to the corporate’s competitiveness)

A versenyképes működés elengedhetetlen feltétele a fogyasztói elégedettség, melynek egyik meghatározó eleme az észlelt és elvárt minőség közti kapcsolat. A minőségi elvárások az internettel, mint napjaink egyik meghatározó csatornájával kapcsolatban is megfogalmazódtak már, így kapott jelentős szerepet az online szolgáltatás minőségének meghatározása, illetve ezzel összekapcsolódva az online fogyasztói elégedettségmérés. Jelen tanulmány első része szakirodalmi áttekintést nyújt az online szolgáltatás minőségének fogyasztói érzékelésével, értékelésével kapcsolatos elméletekről, melyek az online fogyasztók elégedettségmérésének alapját képezik. Ezután kerül sor a különböző mérési módszerek bemutatására, kiemelt szerepet szánva a szakirodalomban sokat tárgyalt E-S-QUAL és E-RecS-QUAL skálának. Az áttekintés középpontjában azok az elméletek állnak, melyek az online vásárlást is nyújtó honlapokra vonatkoznak. A cikk további része két empirikus kutatást tartalmaz. Az első az elégedettségmérés hazai helyzetét tárgyalja, a másik pedig a szakirodalomból ismert E-S-QUAL és E-RecS-QUAL skálákat felhasználva részletesen elemzi az elektronikus szolgáltatásminőség dimenziói és a fogyasztói elégedettség közötti fontosabb összefüggéseket, emellett röviden vizsgálja az alkalmazott skálák megbízhatóságát és érvényességét. A kutatás fő célja a gyakorlati szakemberek számára is releváns kapcsolatok feltárása és bemutatása. _______ A company’s competitiveness significantly depends on the satisfaction of its consumers, which is influenced by the relationship between the expected and perceived quality. As over the last decade internet has become a significant channel, in parallel its customers have built some expectation about the quality of different websites and online services. Therefore the marketing literature should focus on the dimensions of e-service quality (e-sq) and online-customer satisfaction. This study first resumes with different concepts of e-sq, which are the principles of the online-customer satisfaction’s measurement. Than the different e-sq measurement methods are reviewed and the dimensions of E-S-QUAL and ERecS- QUAL scales are deeply explained. The study is focusing on concepts relating to web shops. The next part of the article includes two empirical studies. The first is about the situation of satisfaction measurement at Hungarian companies. The other one analyzes the most relevant relationships between the dimension of e-sq and customer satisfaction based on the E-S-QUAL and E-RecS-QUAL scales for measuring e-sq and briefly outlines the reliability and validity of these scales. The main purpose of this empirical research is to summarise the managerial and practical implications.

„Magyar Felsőoktatás 2012” Túlélési forgatókönyvek. Konferencia dokumentumok

A magyar felsőoktatás elmúlt öt esztendejének történései nyomon követhetők a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK) évente, január végén megrendezett konferenciáinak előadásaiban, illetve az NFKK Füzetek különböző köteteiben. A „Magyar Felsőoktatás 2012” címet viselő, immár ötödik alkalommal megrendezett konferencia alcíme, „Túlélési forgatókönyvek”, egyben tükrözi az elmúlt öt esztendő gondjait is. Nevezetesen, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a felsőoktatást sem, és a negatív következmények nagy valószínűséggel folytatódni látszanak 2013-ban is Magyarországon. Bár az európai országok többségére jellemző az elmúlt évtizedben a források kivonása a felsőoktatásból, Magyarországon ennek mértéke meghaladta az átlagot. A családokra, hallgatókra vonatkozó legnyilvánvalóbb következmény, hogy 2012 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest 30 000-rel kevesebb hallgató kezdte meg tanulmányait a felsőoktatási intézményekben.

"It's so little money you could make as much at home" - options for work in an impoverished rural region of high unemployment.

Hungary has a higher unemployment rate than the member states of the European Union and even most former socialist countries. This rate for 15-64 year-olds has been around 56% since 1999, as against 66% in the European Union (OECD Employment Database). There is also a high degree of regional unevenness within the country. The situation is worst in North Hungary, an area of multiple economic and social deprivations. Several pieces of research have analysed the causes of long-term unemployment and have highlighted the main social, geographical and institutional factors behind it. People of low educational attainment who live in small villages and members of the Roma minority are particularly likely to have been without jobs for a long time.

A felsőoktatási képzések munkaerő-piaci szempontból (Higher education programs from point of view of labor market)

A munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően kialakított képzések versenyképesebbek a társaiknál. A napjainkban is zajló magyar felsőoktatási reform központi elemét alkotja a képzések ennek megfelelően történő átalakítása. Mindez létjogosultságot ad egy olyan rendszernek, amely a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikus BSc-képzésének kompetenciaelemeit kívánja vizsgálni az állásajánlatokban megnyilvánuló munkaerő-piaci igények tükrében. Az ontológiaalapú módszertan egy egységes fogalmi kört biztosít a munkaerőpiac eltérő szemléletű oldalán kifejlesztett modellek egységesítésére és összehasonlítására. ____ Tendencies can be observed on international and domestic levels that call for restructuring of higher education according to the needs of labor market. This paper presents an information system that can investigate the compliance of education programs and current labor market needs. Competences serve as a basis for this compliance checking, which is built on ontologybased approach. Having examined the distribution of roles (developer, operator etc.) appeared in IT job offers in time and space, a prototype of this system will be showed, related to Business Informatics degree program at Corvinus University of Budapest.

Modeling the future distribution of Mediterranean Pinus species

The potential future distribution of four Mediterranean pines was aimed to be modeled supported by EUFORGEN digital area database (distribution maps), ESRI ArcGIS 10 software’s Spatial Analyst module (modeling environment), PAST (calibration of the model with statistical method), and REMO regional climate model (climatic data). The studied species were Pinus brutia, Pinus halepensis, Pinus pinaster, and Pinus pinea. The climate data were available in a 25 km resolution grid for the reference period (1961-90) and two future periods (2011-40, 2041-70). The climate model was based on the IPCC SRES A1B scenario. The model results show explicit shift of the distributions to the north in case of three of the four studied species. The future (2041-70) climate of Western Hungary seems to be suitable for Pinus pinaster.

Külső HR-szolgáltatók összehasonlító vizsgálata a világ régiójában, közép-kelet-európai sajátosságokat keresve, két Cranet-felmérés alapján

A HR területén a cégek és más szervezetek növekvő számban alkalmaznak külső szolgáltatókat, tanácsadókat. A közel százéves tanácsadás más területeihez képest viszonylag későn alakult ki a HR-tanácsadás hazánkban és a kelet-európai régióban. A jelen tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a Cranet nemzetközi HR-adatbázis két legutóbbi felmérése (2004–2005 és 2008–2010) tükrében milyen hasonló és eltérő trendek figyelhetők meg a világ különböző régiói között.

Termékek és szolgáltatások vásárlása on-line. Vajon mások az elvárások?

Az on-line vásárlás a kiskereskedelem napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Az elmúlt években számos tanulmány foglalkozott az elektronikus kiskereskedelem marketingszempontú vizsgálatával, azonban ez idáig kevesen foglalkoztak a termékeket és szolgáltatásokat vásárlók elkülönült vizsgálatával. A szerzők célja, hogy egy kvantitatív kutatás alapján a minőségészleléssel és elégedettséggel összefüggésben megvizsgálják az újravásárlási, illetve a továbbajánlási szándék alakulását konkrét e-kiskereskedelmi vásárlások – termékek vagy szolgáltatások vásárlása – esetében. Eredményeik alapján megállapítható, hogy a szolgáltatást on-line vásárlók esetében az elégedettség hatása a továbbajánlási és újravásárlási szándékra alacsonyabb szintet mutat, mint a terméket vásárlók esetében. A minőségészleléshez kapcsolódó dimenziók között is megfigyelhető egy releváns eltérés: a terméket vásárlók esetében az ügyfélszolgálat relevanciájában a minőségészlelés során, kvázi, azokban az esetekben, amikor a vásárlás után hátra van még a tényleges kiszállítás vagy kézhezvétel. A rendelkezésükre álló minta nagysága miatt elemzésük során a varianciaalapú modellezést (PLS-SEM) használták.