456 resultados para zidovudine (AZT)
Resumo:
A kötet célja, hogy bemutassa a Gazdaságföldrajz és a Jövőkutatás Tanszék 2012-es összevonásával keletkezett új egyetemi szervezeti egység és formálódó holdudvara gyakorlatorientált kutatási potenciálját. A szerzők tudományos kutatási tapasztalata alapján olyan témakörökben készítettek tanulmányokat, amelyek bemutatják a globális centrumokban és a hazánkban lezajló egyes gazdasági folyamatok területi aspektusait, kitekintenek a jövőbeni területi és települési fejlődés és fejlesztés hazai lehetőségeire, valamint új jövőkutatási módszereket és eljárásokat mutatnak be a térségi, települési jövők feltárásában és formálásában. Bár a tanulmányok témakörei nem fedik le a hazai gazdasági fejlődés térségi és települési vonatkozásainak teljes körét, de a fejlesztési döntések előkészítésének földrajzi, gazdaságföldrajzi és jövőkutatási megalapozásának céljával készülő tanulmányok már a jelenlegi formájukban és tartalmukban is képesek tudományosan megalapozott és térképes háttér információkat nyújtani a gazdaságfejlesztési stratégiák, a területi gazdaságirányítás formálásához és a tervezés koordinációjához. A múltat, a jelent és a jövőt összekapcsoló, stratégiai megközelítésben készülő szaktudományi munkák építenek a statisztikai adatokkal is alátámasztott fejlődési trendekre, rámutatnak a gazdaság tágabb környezetében és a gazdasági térségekben formálódó olyan változásokra, amelyek trendtörést idézhetnek elő, az új innovációs központok formálódására, a már látható bizonytalansági és kritikus fejlődési/fejlesztési pontokra és szempontokra. A gazdaságföldrajzi stratégiai megközelítésű szaktudományi tanulmányok mellett a megújuló jövőkutatási eszköztárat és szemléletmódot bemutató tanulmányokat is tartalmaz a tanulmánykötet. A gazdasági fejlődés területi és régiós előretekintésére vonatkozó tanulmányok azzal járulnak hozzá a stratégiai gondolkodás fejlesztéséhez, hogy megmutatják azt, hogy a térségi jövő formálásába miként lehet bekapcsolni az érintettek, az ún. stakeholderek jövőformáló gondolkodását. A stakeholderekkel együtt kidolgozható alternatív forgatókönyvek, a stakeholderek közötti kommunikáció
Resumo:
A cikk a szabadalmak gazdaságban betöltött szerepével, az innovációra és a társadalmi hasznosságra gyakorolt hatásával kapcsolatos fontosabb elméleteket és empirikus kutatásokat foglalja össze. Számos újabb keletű vagy újra aktuálissá vált elmélet vitatja jelenlegi formájában a szabadalmak létjogosultságát. A meglévő empirikus kutatások eredményei is jellemzően azt mutatják, hogy a szabadalmak ugyan betöltik hagyományos szerepüket az innovációk védelmében, de néhány iparág kivételével csak az innovációk kis része esetében nélkülözhetetlenek. Az innovációk nagy része tehát szabadalmak nélkül is megvalósulna, nem feltétlenül lenne szükség minden esetben időleges monopóliumok létrehozására. Az innováció védelmén túlmutató stratégiai szabadalmi motivációk pedig számos olyan negatív hatással járnak, amelyek egyenesen gátolják az innovációs tevékenységet. Konklúzióként a kutatók jellemzően a jelenlegi rendszer reformját, a szabadalmaztatható technológiák körének szűkítését, néhányan pedig a szabadalmi rendszer megszüntetésének megfontolását javasolják. _____ This article summarizes the major theories and findings of empirical researches, regarding the role of patents in the economy and their effects on innovation and social utility. Numerous recent theories along with some reinvigorated older ones question the justification of the patent system. Most empirical studies show that although patents serve their traditional role in protecting innovation, they are not essential for the majority of the innovations in most industries. Most innovations would be generated even without patents and there would be no need for creating temporary monopolies in every case. Next to the protection from imitation, there are strategic motivations for patenting, and some unambiguously have a negative effect on innovative activity. As a conclusion, researchers suggest the reform of the patent system, the restriction of patentable technologies, and some suggest considering the abolishment of the patent system.
Resumo:
A szerző a tisztán elméleti célokra kifejlesztett Neumann-modellt és a gyakorlati alkalmazások céljára kifejlesztett Leontief-modellt veti össze. A Neumann-modell és a Leontief-modell éves termelési periódust feltételező, zárt, stacionárius változatának hasonló matematikai struktúrája azt a feltételezést sugallja, hogy az utóbbi a Neumann-modell sajátos eseteként értelmezhető. Az egyes modellek közgazdasági tartalmát és feltevéseit részletesen kibontva és egymással összevetve a szerző megmutatja, hogy a fenti következtetés félrevezető, két merőben különböző modellről van szó, nem lehet az egyikből a másikat levezetni. Az ikertermelés és technológiai választék lehetősége a Neumann-modell elengedhetetlen feltevése, az éves termelési periódus feltevése pedig kizárja folyam jellegű kibocsátások explicit figyelembevételét. Mindezek feltevések ugyanakkor idegenek a Leontief-modelltől. A két modell valójában egy általánosabb állomány–folyam jellegű zárt, stacionárius modell sajátos esete, méghozzá azok folyamváltozókra redukált alakja. _____ The paper compares the basic assumptions and methodology of the Von Neumann model, developed for purely abstract theoretical purposes, and those of the Leontief model, designed originally for practical applications. Study of the similar mathematical structures of the Von Neumann model and the closed, stationary Leontief model, with a unit length of production period, often leads to the false conclusion that the latter is just a simplified version of the former. It is argued that the economic assumptions of the two models are quite different, which makes such an assertion unfounded. Technical choice and joint production are indispensable features of the Von Neumann model, and the assumption of unitary length of production period excludes the possibility of taking service flows explicitly into account. All these features are completely alien to the Leontief model, however. It is shown that the two models are in fact special cases of a more general stock-flow stationary model, reduced to forms containing only flow variables.
Resumo:
A piaci kockázatelemzés utáni időkben legelterjedtebb és legnépszerűbb eszköze a kockáztatott érték, vagyis a VaR módszere, amely befektetői döntéshozatalnál a veszteségek szintjének korlátozásában nyújthat segítséget. A szerzők azonban nemcsak a VaR és a részvényportfolió-kezelés kapcsolatát mutatják be. Az úgynevezett alsóági kockázatokat (downside risk) elemző és bemutató elemzési eszközök köre meglehetősen régi múltra tekint vissza: gyakorlatilag a klasszikus portfoliókezelés megszületésével párhuzamosan fejlődött ki. A cikk elején az alsóági kockázatmérés eszközeinek bemutatására kerül sor, ezt követően a szerzők különböző portfolió-optimalizálási kritériumokat fogalmaznak meg és az eljárásokat szemléltetik a magyar részvénypiacon elvégzett számításokkal. Az elemzés során a megfelelő feltételek mellett azt is megvizsgálják, miként lehet ötvözni a klasszikus portfolió-elméletet és az ott használatos hozam-szórás diagramokat az alternatív alsóági kockázatelemzés fogalmaival és optimalizálási problémáival.
Resumo:
Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy az értékesítés területén dolgozó munkatársak piaci megfigyeléseit milyen mértékben képesek beépíteni a marketingvezetők a menedzsment munkába. Az értékesítési munkatársak piaci megfigyelései mindig naprakészek, ráadásul jelentősebb ráfordítás nélkül hozzáférhetők. A marketing és sales munkatársak közötti hagyományosan konfliktusokkal terhelt kapcsolat miatt azonban a vállalatok sokszor mégsem aknázzák ki a piaci tájékozódásnak ezt a lehetőségét. Nagyvállalati mintán empirikusan tesztelt modellünk szerint a menedzserek azon képessége, hogy felhasználják a vállalaton belül rendelkezésre álló információkat alapvetően nem egyéni, hanem szervezeti képesség. Azok a menedzserek, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol a vállalati továbbképzések során más részlegek munkájába is bekapcsolódhatnak, nagyobb mértékben támaszkodnak a munkatársak piaci megfigyeléseire döntéseik meghozatala során.
Resumo:
Az innovatív, induló vállalkozások kiemelt jelentőségűek a gazdasági növekedés szempontjából, de jelentős finanszírozási nehézségekkel küzdenek. A kockázati tőkések tekinthetők a fiatal, magas kockázatú vállalatok finanszírozóinak, mert a magas növekedési potenciállal rendelkező befektetéseket keresik és tőkebefektetésen felül szakmai támogatást is nyújtanak. A tanulmány célja ezért a kockázati tőkés és vállalkozó közötti kapcsolat elemzése, empirikusan és közgazdasági modellek alapján. Az empirikus kutatás során 2013 tavaszán 10 kockázati tőkebefektetővel készítettem interjút. A kutatás célja 3 kérdéscsoport megválaszolása volt. Elsődlegesen kérdés volt, hogy a hazai befektetők hogyan vélekednek az aszimmetrikus információs helyzetről, tekinthetőek-e vállalkozók jobban informáltnak az innovációs projektről (rejtett információk) és az erkölcsi kockázat mennyire jelentős (rejtett cselekvés). A második kérdés, hogy hogyan kezelik az aszimmetrikus információk miatti problémákat, milyen lépéseket tesznek befektetési folyamat alatt és milyen eszközöket alkalmaznak a szerződésekben. A harmadik kérdés pedig az volt, hogy hogyan értékelik az állami beavatkozást, hogyan befolyásolja a vállalatvezetőket az állami támogatás. Az elméleti kutatás során keresem azt modellt, amely megragadja a gyakorlat alapján megismert kapcsolatot a vállalkozó és a kockázati tőkés között, az aszimmetrikus információk hatásait figyelembe véve.
Resumo:
Beszélhetünk-e egyáltalán etikus emberi „erőforrás” menedzsmentről? Mit jelenthet az „etika” kritériuma az emberierőforrás-tevékenységben? A szerző írásában – amely két, emberierőforrás-szakemberekkel végzett kooperatív kutatási projektre épül – azt szeretné bemutatni, hogy az akciókutatás izgalmas út lehet az emberierőforrás-etika elméletének és gyakorlatának feltárására, másik oldalról az elméletet és a gyakorlatot integráló kutatási folyamat résztvevőinek egyéni és csoportos fejlődését is támogathatja. A rövid elméleti összefoglaló után bemutatja a két kutatás részleteit (az „A” kutatásban egy hazai pénzintézet HR-szervezetének tagjait invitálta meg a kutatócsoportba, míg a „B” kutatásban különböző szervezetekben dolgozó HR szakemberekkel kutatott együtt), majd megoszt néhány tanulási pontot. A szerző először bemutatja, hogyan tárták fel és értették meg a résztvevők, mit jelent számukra az etika, hogyan tapasztalták meg a csoport etikai diverzitását és hogyan alakult és árnyalódott az etika jelentése az akciók és az ezeket követő egyéni és csoportos reflexiók alatt. Másodszor rámutat a kutatótársak által behozott problémákra közösen kialakított megoldási folyamat jelentőségére: a közös esetmegoldás folyamatára, amely hidat képzett az elmélet és gyakorlat, a teóriák és a tettek között a kutatás egyik fontos egyéni és csoportos tanulási pontjává vált.
Resumo:
A szerzők Csehország, Magyarország és Szlovákia termékenységi adatait hasonlítják össze 1970 és 2011 között háromfajta naptári éves termékenységi arányszám (a hagyományos teljes termékenységi arányszám, az ütem és paritás szerint korrigált Bongaarts–Feeney-féle, valamint Kohler–Ortega-féle teljes termékenységi ráta) segítségével. Bemutatják, hogy bár a két korrigált teljes termékenységi ráta értékei az 1990-es és 2000-es években mindhárom országban magasabbak voltak, mint a teljes termékenységi arányszám, még így se érték el a reprodukciós határt. A kohorsz befejezett termékenységi ráták felhasználásával azt is megvizsgálják, hogy a háromfajta naptári éves termékenységi arányszám közül melyik adja a legjobban vissza a tényleges termékenységi viszonyokat. Felhívják a figyelmet, hogy a legjobban teljesítő Bongaarts–Feeney-féle mutató is további finomításokra szorul.
Resumo:
Számos olyan országban, ahol magasabb az életszínvonal, az időseket aktív turistaként ábrázolják, azonban belátható, hogy erre az életmódra nem mindenkinek és nem mindenhol van esélye. Ettől a lehetőségtől főként azok az idősek esnek el, akik szegénységben élnek vagy rossz az egészségi állapotuk. A vallási turizmus olyan lehetőség, amely ha nem is teljesen, de legalább részben választ adhat ezekre a problémákra és bevonhatja azokat az időseket is, akik elesettek vagy rosszabb anyagi helyzetben vannak. A szerzők fő kutatási kérdése, hogy mit jelent idősnek lenni a vallási eseményeken. Az elemzést a 2013-ban hólabdás mintavétellel, Magyarországon felvett, 345 fős adatbázis nyitott kérdései alapján végezték el. A megkérdezettek 21%-a legalább 60 éves, ugyanakkor számukra az is érdekes, ahogyan mások látják ezt a korcsoportot. Elsősorban azt szerették volna megérteni, hogy milyen idősnek lenni egy-egy jelentősebb vallási esemény alatt, ezért az öregséggel kapcsolatos állapotok kerültek a kutatás fókuszába. Az élménytöredékeket a Halászkirály legendájára fűzték fel, amely véleményük szerint jól mutatja be a magyar idősek legfontosabb problémáit. Természetesen nem kizárólag egyetlen mítosz az elfogadott, hiszen az idősek rendkívül heterogén csoportot alkotnak, és más-más szempontok lehetnek fontosak. Ugyanakkor egy olyan metaforát kerestek, amely jól mutatja be azokat a központi problémákat, amelyek kutatásukban az idősek nyilatkozataiból kristályosodtak ki.
Resumo:
A tanulmányban a gazdaságföldrajz és a regionális gazdaságtan szakirodalmi alapjainak az áttekintése után az egyes gazdaságföldrajzos és jövőkutató professzorok véleményének ismertetésével a szerző azt igyekszik igazolni, hogy a gazdaságföldrajz diszciplína hasznos eszközöket nyújt a közgazdászok vizsgálataihoz, amennyiben azok a gazdaság térbeliségével is foglalkoznak. Ezt látszik igazolni a világ vezető üzleti iskoláinak a tanterve is, ahol a gazdaságföldrajz, illetve a gazdaság térbeliségével foglalkozó szakok rendre megjelennek. A területi gazdaságtervezés és a regionális közgazdaságtan statisztikai, területi statisztikai adatsorainak az elemzése – és térbeli elemzése – ráirányítja a figyelmet egy olyan nézőpontra, amely eddig nem kapott megfelelő hangsúlyt. A futures study (jövőkutatás) vizsgálatai módszereinek, pl. a foresight-nak az alkalmazása a GIS földrajzi információs rendszer segítségével egy új, jövőföldrajzi eszköztárat kínál a területi tervezés számára, használatával új perspektíva nyílhat a gazdasági folyamatok hatásainak térbeli előrejelzésére.
Resumo:
A politikatudományban gyakran feltett kérdés, hogy miként kapcsolható össze a legfőbb jó, a közjó az egyén közösségi létével, politikai cselekvésével, vagy még tömörebben fogalmazva: miként kapcsolódik egymáshoz a közösség és az egyén. Az egyén-közösség kapcsolat vizsgálata során egészen biztosan eljutunk a család szintjéig, mert a család az, amely összekapcsolja az egyént és a közösséget, így a politikai cselekvés alapmintázatai is a családból származnak. A tanulmány az egyénben élő családi örökség kérdésének csak egy szeletével foglalkozik, nevezetesen: miként érvényesül a család hatása az egyén értékkészletében. Elsőként rögzíti az érték és a kultúra tanulmányban használt értelmezését, bemutatja a két fogalom kapcsolatát. Az egyéni értékkészlet szemszögéből beszél a családi hatásról. Az egyén személyes értékkészlete, a közösség normarendszere és az egyén eredeti családja közti kapcsolatának vizsgálatára felvázol egy logikai modellt. Bemutatja a tanulmány alapjául szolgáló kutatást, amely családterápiás jellegű egyéni interjúk segítségével tárta fel magyar családi vállalkozók esetében azt, hogy a vállalkozók egyéni értékrendje miként tükrözi vissza eredeti családjuk belső dinamikáját. A tanulmány végül ismerteti a kutatás legfontosabb eredményeit.
Resumo:
A köz- és a magánszférában megfigyelhető munkaerő-piaci bizonytalanságoknak e két terület bérkülönbségeire gyakorolt hatását elemezzük. Olyan mikromodellek ből indulunk ki, amelyekben a munkavállalók hasznosságukat maximalizálják, és a hasznossági függvény egyik változója a munkaerő-piaci bizonytalanság. A kérdést empirikusan makro- és mikroadatokon is megvizsgáljuk, a munkaerő-piaci bizonytalanságot többféleképpen specifikáljuk. Az eredmények megerősítik azt a feltevésünket, hogy a magánszférában elérhető bértöbblet legalább részben a szektor magasabb munkaerő-piaci kockázatainak tudható be.
Resumo:
A cikk a tudományos hálózatok publikációs és hivatkozási mintáit mutatja be az elmúlt közel negyed évszázadban a kelet-közép-európai régióról szóló agrárgazdasági szakirodalom alapján. Az elemzések során láthatóvá válnak a nemzetközi agrárgazdasági szakma vezető kutatói és a közöttük megjelenő szerzői és hivatkozási kapcsolatok. A minta alapját az 1990–2013 között a régióról írt 238 angol nyelvű tudományos cikk adja. Az eredmények szerint a régió agrárgazdasági szakirodalmát alapvetően néhány szűk szerzői csoport (klikk) írja, ami jelzi e csoportok kiemelt szerepét a tudományos előrehaladásban. Világossá válik továbbá az is, hogy az egy-egy klikkbe tartozó szerzők az átlagnál gyakrabban hivatkoznak egymásra, gyorsítva ezzel tudományos karrierjük haladását. Végül az adatok azt is alátámasztják, hogy a "központi" szerzőkre az átlagnál gyakrabban hivatkoznak.
Resumo:
A HR területén a cégek és más szervezetek növekvő számban alkalmaznak külső szolgáltatókat, tanácsadókat. A közel százéves tanácsadás más területeihez képest viszonylag későn alakult ki a HR-tanácsadás hazánkban és a kelet-európai régióban. A jelen tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a Cranet nemzetközi HR-adatbázis két legutóbbi felmérése (2004–2005 és 2008–2010) tükrében milyen hasonló és eltérő trendek figyelhetők meg a világ különböző régiói között.
Resumo:
A vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) jellemző meghatározások közös eleme, hogy a felelősségvállalás mögött üzleti döntés, üzleti döntéshozók állnak, a CSR-tevékenységet, -akciókat önkéntes elvek vezérlik és eredménye érzékelhető, sőt mérhető gazdasági és társadalmi értékteremtéssel jár. A végzett tanulmányok és a gyakorlat áttekintése azt mutatja, hogy a CSR-tevékenységértékelések elsősorban önbevalláson, önértékeléseken alapulnak és kevés kvantifikálható kimenetet tartalmaznak. Empirikus kutatások támasztják alá, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás mérhető. A szerzők kutatásuk során, induktív módon megkíséreltek a hazai, speciális piacon tevékenykedő Szerencsejáték Zrt. önértékelő rendszerének tanulmányozása és továbbfejlesztése segítségével egy olyan standard, mérhető és összehasonlítható rendszert alkotni, amely más iparági szereplő számára is rugalmas, időről időre gyors áttekintést nyújtó eszközt ad. Stratégiai, üzleti és hitelességi szempontból meghatározó, hogy a CSR-aktivitások a szervezet magkompetenciájához illeszkedjenek. Ennek mentén olyan "felhasználóbarát", jól paraméterezhető, súlyozható rendszerre tesznek javaslatot, amely alkalmas a CSR értékelési, iparági eszköztárának, illetve módszereinek standard bővítésére. A javasolt önértékelő modell a korábbi öt szempont mentén rendezett 38 kérdés helyett 11 + 1 kritérium mentén, összesen 86 tétel értékelésével teszi lehetővé a CSR-teljesítmény mélyebb, szerencsejáték-specifikus minősítését.