Economic competition and evolution: Are there lessons from ecology?

After generally discussing models in ecology and economics that combine competition, optimization, and evolution, this article concentrates on models of intraspecific competition. It demonstrates the importance of diversity/inequalities within populations of species and other environments for the sustainability of their populations, given the occurrence of environmental change. This is demonstrated both for scramble (open-access) and contest competition. Implications are drawn for human populations and industrial organization. The possibility is raised that within-industry competition may not always exist between firms in all stages of the development of a new industry. Policy implications are considered. For example, it is argued that policies designed to encourage intense business competition and maximum economic efficiency have the drawback of eventually making industries highly vulnerable to exogenous economic changes.

Use of derivatives in public sector organisations

The present paper develops and tests a model explaining public sector derivative use in terms of budget discrepancy minimization. The model is different from private sector models. Private sector models do not readily translate into the public sector, which typically faces different objectives. Hypotheses are developed and tested using logistic regression over a sample of Australian Commonwealth public sector organizations. It is found that public sector organization derivative use is positively correlated with liabilities and size consistent with the hypotheses concerning budget discrepancy management.

Reforming public services in the UK:Bringing in the third sector

In the UK, the government continues its project to reform public services. Earlier projects have focused on the modernization of public sector organizations; in the latest round of reform, New Labour has focused on widening choice and the personalization of services. To this end, the government has been working with Third Sector (TS) organizations to expand their role in shaping, commissioning and delivering public services. The government's vision is predicated on a normative assertion, that, unlike traditional public sector organizations, TS bodies create public value by being more innovative, are inspired by altruistic aims and values, and have greater commitment to their clients. This paper reviews recent policy and questions whether the government's policy is flawed, contradictory and risks damaging the attributes of the TS admired by New Labour. © 2007 The Author. Journal compilation © 2007 Blackwell Publishing Ltd.

Liberalization and the public sector:the pre-eminent role of governments in the ‘sale’ of higher education abroad

Much recent scholarship concerning liberalization has emphasized the role of regulatees, rather than governments, in promoting liberalization. This article examines such scholarship in the light of an important development in the British and French public sectors—the creation of new agencies (the Education Counselling Service and EduFrance) to ‘sell’ British and French higher education to potential international students. The new agencies attempted to induce two things: competition amongst higher education institutions for the recruitment of international students from developed and emerging economy countries, and the commodification of these students. This article shows that, contrary to existing theories of liberalization, governments were pre-eminent in pushing forward this liberalization, while higher education institutions attempted to hold it back.

What do public values mean for public action? Putting public values in their plural place

Public values are moving from a research concern to policy discourse and management practice. There are, though, different readings of what public values actually mean. Reflection suggests two distinct strands of thinking: a generative strand that sees public value emerging from processes of public debate; and an institutional interpretation that views public values as the attributes of government producers. Neither perspective seems to offer a persuasive account of how the public gains from strengthened public values. Key propositions on values are generated from comparison of influential texts. A provisional framework is presented of the values base of public institutions and the loosely coupled public propositions flowing from these values. Value propositions issue from different governing contexts, which are grouped into policy frames that then compete with other problem frames for citizens’ cognitive resources. Vital democratic commitments to pluralism require public values to be distributed in competition with other, respected, frames.

Creating citizen-consumers:changing publics and changing public services - by John Clarke, Janet E. Newman, Nick Smith, Elizabeth Vidler and Louise Westmarland

Book review: John Clarke, Janet E. Newman, Nick Smith, Elizabeth Vidler and Louise Westmarland. Sage, 2007, 192 pp., £21.99 (pb), ISBN: 9781412921343

Follow the money:the Audit Commission, Public Money and the Management of Public Services, 1983-2008, Duncan Campbell-Smith

Book review: Duncan Campbell-Smith. Allen Lane, 2008, 744 pp., £ 25 (hb), ISBN: 9781846140686

Public service improvement:policies, progress and prospects - editied by Steve Martin

Steve Martin (ed.). Routledge, 2006, 180 pp., £65 (hb), ISBN: 0415376262

Requirements Management and Acquisition Management experiences in Spanish Public Administrations

As a part of the activities of the first Symposium on Process Improvement Models and Software Quality of the Spanish Public Administration, working groups were formed to discuss the current state of the Requirements Management and Supplier Agreement Management processes. This article presents general results and main contributions of those working groups. The results have allowed the obtention of a preliminary appraisal of the current state of these two processes in the Spanish Public Administration.

A közérdek védelmének intézményei Public-Private Partnership esetében = Institutional approaches to protecting public interest in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) egyik nagy kérdésének megközelítéseit vizsgálja: miként védhető a közérdek e projektekben. Piaci és nem piaci megoldásokat tesz az elemzés mérlegre, valamint kitér arra, hogy miért különleges a PPP projektek esetében a közérdek védelmének kérdése. A szabályozott verseny körülményeinek kialakítása több megközelítésben is perdöntő kérdés a PPP értéknövelésének előmozdításához, bár a létező megoldások nem mentesek anomáliáktól. A képviseleti demokrácia intézményi működésének támogatására pedig a társadalmi részvétel megoldásait javasolja az irodalom. E megközelítés is több formájában, többféle céllal és szintén kihívásokkal segítheti az értéknövelő PPP projekteket. A tanulmány az elvi lehetőségek értékelő elemzését követően a megvalósítás realitásait is mérlegre teszi. = This study focuses on a key issue in Public-Private Partnership (PPP) projects: how may public interest be protected. It assesses market based and non market based approaches, and also explains why PPP projects are peculiar when addressing the protection of public interest. Setting up the conditions for simulated competition is of paramount importance for different reasons in order to enable value creating PPP projects. Existing solutions however are not without anomalies. To promote the institutions of democracy, participatory solutions are recommended in the literature. That approach may help value creating PPP projects in various forms, with a range of objectives and challenges. The study concludes the analytical assessment of options by highlighting the realistic conditions of implementation.

A Public-Private Partnership strukturális modelljeinek összevetése = Comparison of Public-Private Partnership models

A tanulmány a PPP különböző strukturális modelljeinek csoportosítását mutatja be, az egyes típusok rövid rendszerező áttekintésével. A tipológiák vizsgálata hasznos ahhoz, hogy a PPP projektek struktúrájának kialakításakor a különböző lehetőségeket mérlegelni tudjuk. Többféle megközelítésben lehet a modelleket tipizálni. Az együttműködés célja alapján a hatékonyság-, a minőség- és a finanszírozás-orientált modellek a legelterjedtebbek, a kockázatmegosztás módja alapján BOT, DBFO és koncessziós változatok, a haszonmegosztás szabályozása alapján árplafon-szabályozású, közvetlen haszonszabályozású, fixdíjas és árnyékáras megoldások a leginkább bevettek. A tanulmány ezek elemző bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyakorlati megoldások a legtöbb esetben az elméleti típusok valamilyen kombinációját tartalmazzák, a konkrét eset feltételeinek megfelelően. Így a gyakorlatban a fix tipológiák helyett alkalmasabb úgy megközelítenünk a PPP-t, mint egy folyamatosan változó, a helyi igényekhez idomuló jelenséget. A haszonszabályozó tipológia kapcsán a tanulmány melléklete rövid áttekintést nyújt a PPP esetében kritikus méltányos haszon becslésének lehetséges megoldásairól is. = This study shows a categorization of the different structural models of Public-Private Partnership (PPP) projects. The typologies are useful to assess the available options when decisions on PPP project structures are made. There are different categorizing aspects. Based ont he key purpose of the partnership there are efficiency, quality and financing focused models. From a risk sharing point of view, BOT, DBFO and concession models are most typical. Regarding the regulation of returns price-cap models, ’open book’ models, fixed price and shadow pricing models are most common. Based on the analytical assessment of these, they study concludes that actual projects are mostly a combination of theoretical types, as required by the given case. Therefore in practice, it is more appropriate to approach PPP projects as a constantly shaping concept, adjustable to particular conditions. Supporting the approaches to the regulation of returns, an appendix of the study summarizes the different methods to estimate fair returns, a critical issue in PPP projects.

Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.