966 resultados para Min Chiang
Resumo:
Microfilm.
Resumo:
Mode of access: Internet.
Resumo:
Title on index: Fihrist Kitāb al-mukhaṣṣaṣ.
Resumo:
Minimum/maximum autocorrelation factor (MAF) is a suitable algorithm for orthogonalization of a vector random field. Orthogonalization avoids the use of multivariate geostatistics during joint stochastic modeling of geological attributes. This manuscript demonstrates in a practical way that computation of MAF is the same as discriminant analysis of the nested structures. Mathematica software is used to illustrate MAF calculations from a linear model of coregionalization (LMC) model. The limitation of two nested structures in the LMC for MAF is also discussed and linked to the effects of anisotropy and support. The analysis elucidates the matrix properties behind the approach and clarifies relationships that may be useful for model-based approaches. (C) 2003 Elsevier Science Ltd. All rights reserved.
Resumo:
Modern business trends such as agile manufacturing and virtual corporations require high levels of flexibility and responsiveness to consumer demand, and require the ability to quickly and efficiently select trading partners. Automated computational techniques for supply chain formation have the potential to provide significant advantages in terms of speed and efficiency over the traditional manual approach to partner selection. Automated supply chain formation is the process of determining the participants within a supply chain and the terms of the exchanges made between these participants. In this thesis we present an automated technique for supply chain formation based upon the min-sum loopy belief propagation algorithm (LBP). LBP is a decentralised and distributed message-passing algorithm which allows participants to share their beliefs about the optimal structure of the supply chain based upon their costs, capabilities and requirements. We propose a novel framework for the application of LBP to the existing state-of-the-art case of the decentralised supply chain formation problem, and extend this framework to allow for application to further novel and established problem cases. Specifically, the contributions made by this thesis are: • A novel framework to allow for the application of LBP to the decentralised supply chain formation scenario investigated using the current state-of-the-art approach. Our experimental analysis indicates that LBP is able to match or outperform this approach for the vast majority of problem instances tested. • A new solution goal for supply chain formation in which economically motivated producers aim to maximise their profits by intelligently altering their profit margins. We propose a rational pricing strategy that allows producers to earn significantly greater profits than a comparable LBP-based profitmaking approach. • An LBP-based framework which allows the algorithm to be used to solve supply chain formation problems in which goods are exchanged in multiple units, a first for a fully decentralised technique. As well as multiple-unit exchanges, we also model in this scenario realistic constraints such as factory capacities and input-to-output ratios. LBP continues to be able to match or outperform an extended version of the existing state-of-the-art approach in this scenario. • Introduction of a dynamic supply chain formation scenario in which participants are able to alter their properties or to enter or leave the process at any time. Our results suggest that LBP is able to deal easily with individual occurences of these alterations and that performance degrades gracefully when they occur in larger numbers.
Vállalatok környezeti érdemrendje - A vállalati fenntarthatóság minősítéséről és ennek nehézségeiről
Resumo:
A cikk a vállalatok fenntartható fejlődésben betöltött szerepével foglalkozik. Az öko-hatékonyságot úgy írja le, mint ennek egyik üdvözlendő és támogatandó első lépését, de még inkább felhívja a figyelmet az öko-hatékonyság korlátaira. Rámutat a fenntarthatóság elfelejtett fő szempontjaira, az erkölcsre és az önmérsékletre. Ezt követően bemutat néhány elterjedt vállalati környezetvédelmi osztályozást, majd - ezek erényeire építve, illetve hiányosságaikat kiküszöbölve - javaslatot tesz egy új besorolásra, a vállalatok környezeti érdemrendjére.
Resumo:
A kutatás azt a kérdéskört vizsgálja, hogyan járul hozzá a bizalom a vállalatok piaci teljesítményéhez. A vállalatok azon képessége, hogy felhasználják a rendelkezésükre álló piaci információkat nehezen másolható, tartós versenyelőnyt biztosít. A marketingmenedzserek a piaci információk hitelességét nehezen tudják objektív módon megítélni, mivel azokat jellemzően mások gyűjtik és rendszerezik számukra. A szerző kutatásában a menedzserek vállalaton belüli és vállalaton kívüli piaci informálódást célzó kapcsolatai esetén modellezte és empirikusan tesztelte a bizalom hatásait. Eredményei szerint a bizalom a vállalaton belüli és vállalaton kívüli kapcsolatok esetében is fontos mozgatórugója az információfelhasználásnak, jóllehet közvetlenül nincs hatással arra. Minél jobban bízik a döntéshozó az információ forrásában, annál jobb minőségűnek fogja észlelni a tőle származó információt. Az információ észlelt minősége meghatározza, hogy arra támaszkodnak-e a vezetők a döntések meghozatalánál. Azok a marketingmenedzserek, akik képesek bizalmi kapcsolatok kiépítésére, szélesebb körű, hiteles piaci információkra támaszkodhatnak a döntéshozatal során, amely hozzájárul a vállalat piaci teljesítményéhez. ____ We have limited knowledge on the potential pattern similarities/differences of trust’s role that may exist in information use obtained through intra- and extra-organizational relationships. This study addresses this question by investigating how trust leads to information use. Data from 338 intra-organizational and a sub-ample of 158 inter-organizationaldyadic information exchange relationships showed that trust is an important driver of the utilization of market information in both cases. Trust has no direct relationship to information use, instead has a strong indirect effect through a mediator, perceived quality of information. The effects of trustontheuse of information obtained throughinter- and extra-organizational dyadic relationships proved to be similar.
Resumo:
A minőségügy egyik kulcsfeladata, hogy azonosítsa az értékteremtés szempontjából kritikus tényezőket, meghatározza ezek értékét, valamint intézkedjen negatív hatásuk megelőzése és csökkentése érdekében. Az értékteremtés sok esetben folyamatokon keresztül történik, amelyek tevékenységekből, elvégzendő feladatokból állnak. Ezekhez megfelelő munkatársak kellenek, akiknek az egyik legfontosabb jellemzője az általuk birtokolt tudás. Mindezek alapján a feladat-tudás-erőforrás kapcsolatrendszer ismerete és kezelése minőségügyi feladat is. A komplex rendszerek elemzésével foglalkozó hálózatkutatás eszközt biztosíthat ehhez, ezért indokolt a minőségügyi területen történő alkalmazhatóságának vizsgálata. Az alkalmazási lehetőségek rendszerezése érdekében a szerzők kategorizálták a minőségügyi hálózatokat az élek (kapcsolatok) és a csúcsok (hálózati pontok) típusai alapján. Ezt követően definiálták a multimodális (több különböző csúcstípusból álló) tudáshálózatot, amely a feladatokból, az erőforrásokból, a tudáselemekből és a közöttük lévő kapcsolatokból épül fel. A hálózat segítségével kategóriákba sorolták a tudáselemeket, valamint a fokszámok alapján meghatározták értéküket. A multimodális hálózatból képzett tudáselem-hálózatban megadták az összefüggő csoportok jelentését, majd megfogalmaztak egy összefüggést a tudáselem-elvesztés kockázatának meghatározására. _______ The aims of quality management are to identify those factors that have significant influence on value production, qualify or quantify them, and make preventive and corrective actions in order to reduce their negative effects. The core elements of value production are processes and tasks, along with workforce having the necessary knowledge to work. For that reason the task-resource-knowledge structure is pertinent to quality management. Network science provides methods to analyze complex systems; therefore it seems reasonable to study the use of tools of network analysis in association with quality management issues. First of all the authors categorized quality networks according to the types of nodes (vertices) and links (edges or arcs). Focusing on knowledge management, they defined the multimodal knowledge network, consisting of tasks, resources, knowledge items and their interconnections. Based on their degree, network nodes can be categorized and their value can be quantified. Derived from the multimodal network knowledge-item network is to be created, where the meaning of cohesive subgroups is defined. Eventually they proposed a formula for determining the risk of knowledge loss.
Resumo:
The MAREDAT atlas covers 11 types of plankton, ranging in size from bacteria to jellyfish. Together, these plankton groups determine the health and productivity of the global ocean and play a vital role in the global carbon cycle. Working within a uniform and consistent spatial and depth grid (map) of the global ocean, the researchers compiled thousands and tens of thousands of data points to identify regions of plankton abundance and scarcity as well as areas of data abundance and scarcity. At many of the grid points, the MAREDAT team accomplished the difficult conversion from abundance (numbers of organisms) to biomass (carbon mass of organisms). The MAREDAT atlas provides an unprecedented global data set for ecological and biochemical analysis and modeling as well as a clear mandate for compiling additional existing data and for focusing future data gathering efforts on key groups in key areas of the ocean. The present data set presents depth integrated values of diazotrophs abundance and biomass, computed from a collection of source data sets.