977 resultados para economic policy - Estonia
Resumo:
A kohéziós politika hatékonyságát, eredményességét és szabályszerűségét a nemzetállami szint mellett közösségi szinten is értelmezhetjük. Azonban a közösségi szint nem a tagállami részek összege, hanem annál sokkal jelentősebb. Ha a közösségi szinten nem támasztható alá a kohéziós politika szükségszerűsége, akkor annak költségvetése és ezáltal jelentősége az EU következő pénzügyi perspektívájában csökkenhet, amelynek súlyos kihatásai lennének a tagállamok és régióik közötti kohéziós folyamatokra. Éppen ezért fontos a kohéziós politika objektív és részletes elemzése tagállami szinten, valamint a közösségi szintű kohéziós politika kritikáinak és a különböző reformelképzeléseknek vizsgálata. / === / The efficiency, effectiveness and regularity of cohesion policy can be defined both on the community level and on the national level. But the community level more than the sum of the member states. If the necessity of the cohesion policy cannot be backed sufficiently, then its budget of the policy can be decreased in the next financial framework of the EU. This could deeply undermine the process of convergence of the less developed regions of the member states. This is why the objective and detailed analysis of the cohesion policy is important, together with knowing the criticisms and reform proposals of the community level cohesion policy.
Resumo:
Írásunkban a 2008-ban kitört világgazdasági válságnak a Gazdasági és Monetáris Unióra gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban rávilágítunk a Gazdasági és Monetáris Unió két olyan problémájára, amelyek a válság után váltak igazán nyilvánvalóvá. Egyrészt a görög államcsődveszély, illetve egyes, korábban jól teljesítő országok botladozása jelzi, hogy a Monetáris Unió intézményrendszere legalábbis hiányos. A másik kérdés összefügg az előzővel, és azon országok szemszögéből érdekes, amelyek csatlakozni kívánnak a GMU-hoz: felerősödtek azok a vélemények, amelyek a csatlakozás elhalasztása mellett foglalnak állást. Tanulmányunk második részében ezt a kérdést járjuk körbe. / === / In our paper we are analyze the effects of the economic crisis of 2008 on the Economic and Monetary Union. We are focusing on two core problems of the EMU which came to surface only after the outbreak of the crisis. First, we address the fiscal problems of Greece and other member states which performed well before the crisis. These problems show that there are major institutional shortcomings in the Monetary Union. The second question is connected to the first one and concerns the new member states of the European Union and their strategies to join the Euro zone. After the crisis more and more voices in the new member states suggest postponing EMU membership.
Resumo:
Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.
Resumo:
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja által végzett kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében létrehozott, kis- és középvállalatok számára kialakított gazdaságfejlesztési pályázatok milyen hatékonysággal működnek. Hogyan volt képes a rendszer beépíteni az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) tapasztalatait az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). Továbbá, hogy maguk a kis- és középvállalatok miként értékelik ezen kiírásokat és milyen javaslatokat tennének az ilyen típusú pályázatok "felhasználóbaráttá" tételéhez. A kutatás 2009 márciusától 2009 decemberéig tartott. A kéziratot 2010 áprilisában zártuk. / === / In a research group of the Corvinus University of Budapest we aimed to answer the questions of efficiency and effectiveness of the economic development grants of the National Development Plan (2004-2006) and the New Hungarian Development Plan (2007-13) with the focus of small and medium sized enterprises (SME's). We tried to highlight the results of learning by doing of the first National Development Plan and how this practice was built into the second development plan. An emphasis was placed on the opinion of the SME's, how they evaluate the grants and what are their proposals to make the grant system more "user friendly".
Resumo:
The economic and financial crisis of 2007/2009 has posed unexpected challenges on both the global and the regional level. Besides the US, the EU has been the most severely hit by the current economic crisis. The financial and banking crisis on the one hand and the sovereign debt crisis on the other hand have clearly shown that without a bold, constructive and systematic change of the economic governance structure of the Union, not just the sustainability of the monetary zone but also the viability of the whole European integration process can be seriously undermined. The current crisis is, however, only a symptom, which made all those contradictions overt that were already heavily embedded in the system. Right from the very beginning, the deficit and the debt rules of the Maastricht Treaty and the Stability and Growth Pact have proved to be controversial cornerstones in the fiscal governance framework of the European Economic and Monetary Union (EMU). Yet, member states of the EU (both within and outside of the EMU) have shown an immense interest in adopting numerical constraints on the domestic level without hesitation. The main argument for the introduction of national fiscal rules was mostly to strengthen the accountability and credibility of national fiscal policy-making. The paper, however, claims that a relatively large portion of national rules were adopted only after the start of deceleration of the debt-to-GDP ratios. Accordingly, national rules were hardly the sole triggering factors of maintaining fiscal discipline; rather, they served as the key elements of a comprehensive reform package of public budgeting. It can be safely argued, therefore, that countries decide to adopt fiscal rules because they want to explicitly signal their strong commitment to fiscal discipline. In other words, it is not fiscal rules per se what matter in delivering fiscal stability but a strong political commitment.
Resumo:
Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat. ___________ This essay advances five theses explaining the desolate state of the architectural heritage in Hungary. It also addresses the issue of why two decades of transition was not sufficient to remedy the shortcomings of four decades of socialism. In the second part of the study we attempt to draft a strategy that could help overcome these difficulties. It aims at a combination of business, municipal and civil society activities guided by a nationally coordinated plan. Following these guidelines the architectural heritage in Hungary could be transformed into an asset instead of a liability, as has been the case in many other European countries.
Resumo:
The aim of our research in the first half of 2011 was to find out what were the administrative, regulative and other problems that were specific obstacles to local economic development and what best practices can be found in local economies. During our research we carried out interviews with leaders and local professionals in five medium size towns of Hungary. We stated that the most obstructive factors were the imperfection of vocational training, the excessively bureaucratic administrative proceedings (supplying of data, acquisition of authority permits, the attitude of the authorities, etc.) and the system of application and finding sources of funds. We think that the most innovative solutions are the good examples of the institutionalized co-operation between local governments and local businesses. We've come to the conclusion that there is a need for reducing administrative burdens for the sake of local economic development.
Resumo:
Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal. A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.
Resumo:
Global problems, rapid and massive regional changes in the 21st century call for genuine long-term, awareness, planning and well focused actions from both national governments and international organizations. This book wishes to contribute to building an innovative path of strategic views in handling the diverse challenges, and more emphatically, the economic impacts of climate change. Although the contributors of this volume represent several approaches, they all rely on some common grounds such as the costbenefit analysis of mitigation and adaptation, and on the need to present an in-depth theoretical and practical dimension. The research accounted for in this book tried to integrate and confront various types of economics approaches and methods, as well as knowledge from game theory to country surveys, from agricultural adaptation to weather bonds, from green tax to historical experience of human adaptation. The various themes and points of views do deserve the attention of the serious academic reader interested in the economics of climate change. We hope to enhance the spread of good solutions resulting from world wide disputes and tested strategic decisions. WAKE UP! It is not just the polar bears' habitat that is endangered, but the entire human form of life.
Resumo:
Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem megvalósítható a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma a globalizáció útjában álló intézményi különbségeken alapszik. Megoldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítunk akadályokat. Írásunkban a modellt az európai integrációra, egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazzuk. Érvelésünk szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez, mely a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti ugyanakkor, megnövelve az integráció költségeit, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat. _____ The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In this model Rodrik assumes that from the three desired element of world politics (deep economic integration, the nation state, and democratic politics) only two can be chosen. We can either choose deep integration and the nation state but then we have to abandon democracy; or we can choose deep integration and democracy, but then we have to forfeit the nation state; or we have to circumscribe globalisation to maintain democracy and the nation state. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states reluctance to give up their specific institutions.
Resumo:
A tanulmány az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból létrehozott pénzügyi eszközök szerepét és perspektíváit elemzi. A téma aktualitását adja, hogy jelenleg zajlik a 2014–2020-as uniós költségvetési és programozási időszak előkészítése, amelynek során a pénzügyi eszközök az uniós elképzelések szerint az eddigieknél lényegesen jelentősebb szerepet játszanak majd. A szerző áttekinti a kohéziós politika keretében működő pénzügyi eszközök jelenlegi rendszerének legfőbb jellemzőit, bemutatja azokat a gyökeres változásokat, amelyek 2014-től kezdődően várhatóan jellemezni fogják a kapcsolódó szabályozási környezetet, végül pedig ismerteti a gyakorlatban működő jelentősebb programokat, amelyek referenciapontként is használhatók a programok tervezése során. _____ The paper examines the role and perspectives of financial instruments established from the structural and cohesion funds of the European Union. Hungary is one of the most significant beneficiaries of the structural and cohesion funds, therefore the interested national actors should know well the new support forms, in order to use them successfully in the next programming period. The article gives an overview about the current structure of financial instruments in the framework of the cohesion policy. The comprehensive changes of the regulatory environment expected from 2014 are also presented, and finally the major instruments in practice will be reviewed, that can serve as reference points in planning of future programmes.
Resumo:
A világ fejlett pénzügyi piacainak válságát követően önvizsgálatra kényszerült a közgazdaságtudomány, amelyet nemcsak az alternatív és heterodox irányzatok képviselői, a média és a nagyközönség, hanem a gazdasági döntéshozók részéről is erős kritikák értek. Egyidejűleg gyors változásokon ment át a gazdaságpolitikai gyakorlat, különösen a válság által erősen érintett országokban, megszaporodtak a korábbi mérvadó kormányzati gyakorlat (best practice) ajánlásaitól távol álló, nem szokványos megoldások, heterodox politikák. Az esszé szerzője meghatározó személyiségek véleményének, vezető intézmények álláspontjának és kormányzati gazdaságpolitikáknak az áttekintése alapján egyfelől azt a kérdést vizsgálja, hogy körvonalazódik-e új gazdaságelméleti irányzat, amely doktrinális alapul szolgálhatna a gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz, másodsorban pedig: átmeneti jelenség-e az egymástól alapvetően különböző felfogású, logikájú gazdaságpolitikák egyidejű megléte, avagy várható-e egy új konszenzus kialakulása. ______ In the wake of the recent financial turmoil emanating from top financial centers, the economic profession has been forced to conduct introspection due to harsh criticism from alternative and heterodox economists, the media, and the general public as well as from decision makers. Meanwhile, the economic policy making practice has profoundly changed, particularly in countries heavily affected in the crisis; decision makers increasingly apply non customary (heterodox) measures in defiance of former best practice of economic policy making. The author of this essay, having investigated the related views of leading economists and influential international institutions and having reviewed economic policy making practice, raises two questions. One: is there a new economic theory evolving that will provide doctrinal underpinning to post crisis economic policy making? Second: is the simultaneity of widely differing economic policy practices and policy orientations a transitional phenomenon, or are there signs of a new policy consensus emerging? It may be too early to give argued answers to the questions, but the present – rather technical – economic theory mainstream seems to maintain its central position, yet is becomes more open to research topics and methods acknowledging the complexity of economic processes and social institutions, and to impulses emanating from economic practice. As for economic policy making is concerned, continuous decline of the economic importance of leading Western nations prolongs the period of heterogeneity of non conventional, heterodox policies both in advanced and in emerging countries until new policy norms, a “new normal” emerges.
Resumo:
Napjainkban a nemzetközi kapcsolatok meghatározó jelensége a gazdasági világválság, amelynek kezelése kapcsán egyre gyakrabban merül fel a politikusok és az elemzők szóhasználatában az „új világrend” fogalma. ____ In treating the current global economic crisis, politicians and analysts increasingly refer to a "new world order". The paper examines this concept, its different meanings and historical evolution, as well as the role it plays in the rhetoric of the Obamaadministration.
Resumo:
A fejlett ipari országoknak is az államadósság csökkentése vagy akár szinten tartása okozza az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai dilemmát. Az euróövezet tagállamai esetében is ez a kritérium tűnik a legkevésbé teljesíthetőnek, de Japán és az Egyesült Államok is leküzdhetetlennek tűnő államadóssággal birkózik. A tanulmány rövid áttekintést ad néhány meghatározó közgazdasági megközelítésről, amelyek az államadósság szintjének hosszú távú alakulása mögött meghúzódó tényezőket, gazdaságpolitikai lépéseket magyarázzák. Végül az elméletek alapján tanulságokat fogalmaz meg a magyar államadósság kezelését illetően az 1990–2010 közötti folyamatok ismeretében. _____ The macroeconomic developments of the last decade have confirmed that one of the most important dilemmas that even developed economies have to face is the reduction or even sustaining of the state debt. In case of the eurozone member states this criterion is the most difficult to be accomplished, furthermore the United States and Japan are among the global powers that have to cope with state debts which seems to be insurmountable. The aim of this paper is to provide a brief overview of some decisive economic approaches (Barro [1979], Lucas and Stokey [1983], Marcet and Scott [2007], Martin [2009] etc.) that explain the factors behind the formation of long-run state debt level and economic policy measures accompanying state debt management. The paper also attempts to draw some lessons for the Hungarian state debt management in view of the 1990-2010 processes.
Resumo:
Kína az elmúlt több mint három évtizedben szegény, elmaradott országból a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett. Szocialista rendszerét egy sajátos kapitalista rendszer váltotta fel, miközben politikai struktúrája lényegében változatlan maradt. A folyamatok során a vezetés mindvégig ügyelt arra, hogy a kommunista párt egyeduralmát semmi se veszélyeztethesse, ugyanakkor megfelelő források álljanak rendelkezésre hatalma megtartásához. A tanulmány a kínai reformfolyamatot politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet szentelve az intézményi változásoknak. Bemutatja, milyen okok és tényezők álltak a reformok elindításának hátterében, milyen változások következtek be a szereplők érdekviszonyaiban a reformok előrehaladtával, és mire lehet számítani a reformok jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer érdekviszonyai a reformok folytatása ellen hatnak, ellehetetlenítve a piacgazdaság intézményrendszerének további kiépítését. A járadékok és privilégiumok az elitet abban sem teszik érdekeltté, hogy komolyabb politikai reformokat hajtson végre, így a kialakuló csapdahelyzet megakadályozza az átmenet kiteljesedését. ____ In the last three decades China has risen from being a poor and underdeveloped country to being one of the most important players in the world economy. Its planned economy has been replaced by a capitalist system, but its political structure has remained essentially unchanged. The leaders during the reform process have sought constantly to avert dangers to the rule of the Communist Party and gain access to valuable resources that allow power to be retained. The study approaches the Chinese reform process from a politico-economic point of view, focusing primarily on institutional changes. It reveals the main factors behind the various phases of reform, the constantly changing interests of the players, and the possible future of the process. It seems that under the current authoritarian regime, there are vested interests working against a continuation of the reforms and precluding full establishment of the institutional framework of a market economy. The elite is also deterred from implementing serious political reforms by the current rents and privileges. This leads to a trap that prevents completion of the transition process.