A megnyilvánult és kinyilvánított időpreferenciák - mennyire vagyunk rövidlátóak?

A társadalmi időpreferenciák vizsgálatához két út áll rendelkezésünkre; a megnyilvánult és a kinyilvánított időpreferenciák vizsgálata. A megnyilvánult preferenciák egyfajta top-down módszertan, vagyis a társadalmi időpreferenciákat makroadatokból számítják ki (pl. megtakarítások, jövedelemrugalmasság, gazdasági növekedés stb.) és vonnak le következtetéseket az emberek preferenciáival kapcsolatosan. Egy másik lehetséges módszer a diszkontráta meghatározásához a kinyilvánított preferenciák megfigyelése, illetve ami azt jelenti, hogy felmérések útján hipotetikus szituációkon át mérjük fel az egyén preferenciáit [Lippai, 2009], vagyis ez esetben egy bottom-up módszertant alkalmazunk.

Az exportpiac-orientáció előzményei és annak exportteljesítményre gyakorolt hatása a magyar felsőoktatási intézményekben (Antecedents to the export market orientation of Hungarian higher education institutions, and their export performance consequences)

A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálata azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a sikeres egyetemek azokat a megközelítéseket, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a menedzsmentirodalom az üzleti szférában meghonosított. A szerzők a felsőoktatási ágazatra terjesztik ki az exportpiac- orientáció elméletét, és azt vizsgálják, hogy milyen előzmények vezetnek annak kialakulásához. Elemzik továbbá, hogy az exportpiac-orientáció milyen hatással van a felsőoktatási intézmények exportteljesítményére. A tanulmány továbbá kitér az exportpiac-orientáció és az exportteljesítmény kapcsolatát befolyásoló környezeti tényezők hatásának vizsgálatára is. A szerzők az említett összefüggéseket két almintán vizsgálják (a nemzetköziesedésben és a tudományos kutatásban vezető egyetemek vs. az előbbi dimenziókban gyengébben teljesítő felsőoktatási intézmények). Az eredmények alapján megállapítják, hogy az exporttapasztalat mindkét egyetemi csoportnál az exportteljesítmény szignifikáns előrejelzője, míg az exportkoordináció csupán a nemzetköziesedésben gyengébben teljesítő egyetemek csoportjánál magyarázza az exportpiac-orientáció változását. Megfigyelhető továbbá, hogy az exportpiac-orientáció exportteljesítményre gyakorolt hatása erősebb a nemzetköziesedésben vezető magyar egyetemeknél, míg a nemzetközi piacokon tapasztalható verseny intenzitása fokozza a nemzetközi irányultság kialakulását ugyanezen csoportnál. ______ The authors extend the theory of export market orientation to the higher education sector, and explore the association between export coordination, export experience, export market orientation, export performance and the competitive environment in the context of Hungarian higher education sector. The aforementioned relations are analyzed on two subsamples (universities with a top performance vs. universities with a lower performance in regard of internationalization and scientific research). Based on the results, the authors conclude that export experience is a significant predictor of export performance in both groups of institutions, while export coordination can only explain changes in export market orientation for the group comprising the universities that lag behind in terms of internationalization. They observe, moreover, that export market orientation becomes stronger as competitive forces in the environment intensify.

Szolgáltatásmenedzsment Magyarországon a termelő- és a szolgáltatóvállalatoknál (Service management at the manufacturing and service companies in Hungary)

A szolgáltatási tevékenységek ma már döntő szerepet játszanak a gazdaságok működésében, nemcsak az egyre nagyobb arányt képviselő szolgáltatószektorban, hanem a termelővállalatoknál is. Ez a tanulmány – a szolgáltatásmenedzsment néhány elfogadott tételének felhasználásával – azt vizsgálja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja által szervezett versenyképesség-kutatás 3. fordulójának adatai alapján mit tudunk mondani ma Magyarországon a szolgáltatásokról. Fő megállapításai szerint hazánkban a termelővállalatok ma felkészültebbek a szolgáltatások nyújtása terén, mint maguk a szolgáltatók. Erőfeszítéseiket nemcsak a szolgáltatásminőség javítására, hanem a szolgáltatásnyújtási folyamat fejlesztésére is fordítják. A nagyobb erőfeszítés pedig erőteljesebb hatást gyakorol a vállalatok jövedelmezőségére és a vevői érték növekedésére egyaránt. ______ Service activities nowadays play a crucial role in developed economies. This statement is true not only in the ever increasing service sector, but also at manufacturing companies. This study gives a picture about services in the Hungarian economy on the basis of the 3rd round competitiveness survey organized by the Competitiveness Research Centre of Corvinus University of Budapest. Some hypotheses based on classical service management issues are tested. According to the most important conclusions, manufacturing companies in Hungary are more prepared today to provide services than the service sector itself. Manufacturing companies put efforts both into improving service quality and processes. And these efforts appear in increasing profitability and customer value.

Település- és területi tervezés

Az ember szorosan kapcsolódva együtt él azzal a környezettel, amelyben mindennapjait tölti. Az a kisebb, vagy nagyobb térség, amelyhez életünk kötődik sokkal közvetlenebb, néha nagyobb hatással is van ránk, mint maga az ország. Egy település adja azt a közeget, amely a lakóhelyet, az alapszolgáltatásokat és jó esetben a munkahelyet is biztosítja. A terület- és településfejlesztés célja éppen abban összegezhető, hogy a helyi erőforrások, az infrastruktúra, a szolgáltatások és a termelési szféra olyan szerencsés együttállását teremtse meg, amely mind az ország fejlesztési céljaival, mind pedig a helyben élők érdekeivel összhangban áll. A fejezetet elsősorban a vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a regionális politikával foglalkozó hallgatóinknak ajánljuk.

Földrajzi információs rendszerek és a Digitális Föld

Napjainkra a társadalmi–gazdasági fejlődés elérte azt a szintet, amikor a rendelkezésre álló információ tömege olyan hatalmassá vált, melyet csak rendszerezett formában tud az ember hasznosítani. A társadalom és a tudomány fejlődésének információ igénye és az egyén tudásszomja is csak akkor elégülhet ki, ha a határtalannak tűnő adattömeget földrajzilag határokhoz kötjük, és így vizsgáljuk az adattartalmakat egyéb dimenzióit. Ez azt jelenti, hogy digitalizálni kell a Földet. E témakör legfontosabb elemeiről szól ez a fejezet, melyet szakmegkötés nélkül ajánlhatunk minden hallgatónak, hisz a földrajzi információs rendszerek nemcsak a környezettudományhoz, nemcsak regionális társadalmi–gazdasági kutatásokhoz kapcsolódnak, hanem mindenki számára hasznosak lehetnek.

Tudáshasználat és sikeresség- tudásteremtés és -használat a magyarországi borvidékeken (Knowledge-use and success – Knowledge-creation and use on the Hungarian wine-districts)

A cikkben a magyarországi borágazatra vonatkozóan vizsgáljuk a tudáshasználat és sikeresség összefüggését. Magyarország az elmúlt évtizedben elmaradt a magasabb tudást megtestesítő prémium- és szuperprémium- borok irányába mutató világpiaci trendtől. Ennek hátterében vizsgálataink szerint a szőlő- és borágazatban elengedhetetlen és állandóan fejlődő tudás nem eléggé intenzív használata is meghúzódhat. Noha a tudás használata és terjedése ugyan jelentős tényező a különféle vállalkozások sokféleségének magyarázatában, de nem egyértelműen szignifikáns a többféle módon mért sikeresség alakításában. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalkozások a tudás saját berken belüli gondozásával és adekvát felhasználásával piaci sikereket érhetnek el. _____ The paper examines the relationship between the use of specific knowledge and success among the Hungarian grape growers and wine makers. In the recent decade Hungary has been left behind by the world trends represented increasing share of premium and superpremium wines (which materialise higher knowledge) in export development. According to the authors’ survey there might be in behind the non-appropriate use and management of knowledge and skills which would be ‘condition sine qua non’ for wine making. However the use and spread of skills is a basic component in explaining the differences of variation among the companies, it is not unambiguous in formulating the business success measured in different indicators. At the same time the authors can conclude that the Hungarian wine enterprises – keeping the idea generation as well as its further development, elaboration and adequate use within the frame of the company – can achieve market success.

A kései antikvitás világa

A történészek sokáig úgy vélték, hogy a nyugat-római birodalom bukásával (Kr.u. 476) véget ért az ókor, és elkezdődött a középkor. Rómában Odoaker, germán testőrparancsnok megdöntötte Romulus Augustulus császár uralmát, ami a kelet-római birodalom értelmezése szerint a nyugati császárság megszűnésével járt. A modern történettudomány szerint azonban ez a változás korántsem járt olyan mélyreható következményekkel, ahogy régebben feltételezték. A nyugat-római birodalom bukása nem alakította át gyökeresen a Mediterráneum gazdasági és kulturális viszonyait. A földközi-tengeri gazdaság egysége és az antik kultúra folyamatossága egészen a Kr.u. 6. század végéig fennmaradt. A történettudomány számára egyértelműnek látszik, hogy Kr.u. 476-ban nem beszélhetünk a klasszikus ókor végéről. Másfelől az is kétségtelen, hogy Augustus és Romulus Augustulus világa között alapvető különbségek figyelhetők meg. Az első és az utolsó császár uralkodása között eltelt négy évszázad alatt nagymértékben módosult a római birodalom politikai berendezkedése és átalakult az egész antik kultúra jellege. A klasszikus világ a Kr.u. 2. század végéig állt fenn változatlan formában. A Kr.u. 3. század politikai és katonai válsága mélyreható változásokat idézett elő. Ezért a Kr.u. 3. századtól a Kr.u. 6. század végéig terjedő időszakot önálló történelmi (al)korszaknak tekinthetjük, amely a „kései antikvitás” elnevezést viseli. Erre vonatkozóan használták a két világháború közötti magyar történetírásban ma már kevéssé ismert „antik középkor” kifejezést. Az elmúlt fél évszázadban a történettudomány az „antik középkor” kronológiai határaihoz is egyre távolságtartóbban viszonyult. A klasszikus antikvitás világosan megvonható időbeli határaihoz képest mindinkább azt hangsúlyozták, hogy az ókorból a középkorba való átmenet a római birodalom és a Karoling-császárság megszületése (Kr.u. 8. század) között eltelt mintegy öt évszázad alatt fokozatosan ment végbe. Így a Kr.u. 6-7. század fordulója sem tekinthető a kései antik és a kora középkor közötti egyértelmű korszakhatárnak. A kései antikvitás lassú letűnése egészen a frank császárság megszületéséig eltartott.

Az állami szerepvállalás egy modellje a lejárt követelések piacán

Cikkünk célja, hogy bemutassa az állami szerepvállalás fontosságát a lejárt követelések transzparens versenypiacának létrehozásában és működtetésében. Azt vizsgáljuk, hogy a lejárt követelések piacának jelenlegi, aszimmetrikus informáltsággal terhes, keresleti oligopolisztikus szerkezetének versenypiaccá alakítása milyen előnyös hatásokkal jár a reálgazdaságra. Amennyiben a lejárt követelések piaca a tradicionális értéktőzsdéhez hasonló, transzparens versenypiacként működne, az a gazdaság egészére összességében pozitív hatást gyakorolna. Az átlátható versenypiac csökkenti a piaci szereplők informáltságának aszimmetriáját, valamint nagyobb ellenőrzési lehetőséget biztosít a lejárt követelésekkel rendelkező vállalkozások tulajdonosainak menedzsmentjük tevékenysége felett, ami a menedzseri láthatatlan privát jövedelmeket látható és adózó vállalkozói jövedelmekké alakítja. Az így keletkezett jövedelmek forrásként szolgálhatnak újabb beruházások megvalósítására. A verseny következtében a piac árképzési mechanizmusa módosul, és ez a reálgazdaság számára kedvező változásokat eredményez. Ennek következtében a faktoráltatási hajlandóság emelkedik, ami szigorúbb fizetési fegyelem kialakulásához vezet. Azonban a lejárt követelések piacának szerkezete a piaci inercia miatt csak állami szerepvállalással képes elmozdulni a hatékonyabb irányba.

A bázeli ajánlások és a tőkemegfelelési direktíva (CRD) formálódása

Az elmúlt évek során az egyre élesedő piaci verseny, a tulajdonosi elvárások nyomása és számos további tényező együttesen oda vezetett, hogy a pénzügyi intézmények egyre kockázatosabb tevékenységekbe kezdtek, a korábbiaknál magasabb kockázatú ügyfélkört is megcéloztak termékeikkel és szolgáltatásaikkal. Ezek a fejlemények újabb potenciális veszteségforrásokat rejtenek magukban, ezért elengedhetetlenné vált a szabályozás megreformálása, ami egyúttal védelmet is jelenthet a bankok számára saját „felelőtlen magatartásuk” következményeivel szemben. Nem túlzás azt állítani, hogy a globális válság determinálja a szabályozás irányait. Az elmúlt időszakban öt területen történtek számottevő változások a bankszabályozásban: (1) a prudenciális szabályok szigorítása; (2) új európai felügyeleti rendszer és egységes szabálykönyv kialakítása; (3) válságkezelési eljárások kidolgozása, felelős hitelezés előmozdítása; (4) a vállalati irányítás és a javadalmazási rendszer megreformálása; (5) bankadóztatás és betétbiztosítás. Jelen tanulmány az első két pontra összpontosítva vázolja fel az elmúlt időszak fejleményeit.

A pénzügyi eszközök árazásának alaptétele, lokálisan korlátos szemimartingál árfolyamok esetén (The fundamental theorem of asset pricing for locally bounded semimartingales)

A pénzügyi eszközök árazásának alaptétele - kissé pongyolán megfogalmazva - azt állítja, hogy egy értékpapírpiacon akkor nincs arbitrázs, ha létezik egy az eredetivel ekvivalens valószínűségi mérték, amelyre vonatkozóan az értékpapírok árait leíró folyamat egy bizonyos értelemben "martingál". Az első ilyen jellegű állítást M. Harrison és S. R. Pliska bizonyították arra esetre, amikor a valószínűségi mező végesen generált. Azóta a tételnek számos általánosítása született. Ezek közül az egyik legismertebb a Dalang{Morton{ Willinger-tétel, ami már teljesen általános valószínűségi mezőből indul ki, de felteszi, hogy az időparaméter diszkrét, és az időhorizont véges. Időközben a tételnek számos folytonos időparaméterű folyamatokra vonatkozó változata is született. Az alaptételt általános esetben, vagyis amikor valószínűségi mező teljesen általános, és az értékpapírok piaci árait leíró folyamat lokálisan korlátos szemimartingál, Delbaen és W. Schachermayer bizonyították be. A Delbaen{Schachermayer-féle alaptétel a maga nemében egy igen általános áll ítás. A tétel bizonyítása igen hosszadalmas, és a funkcionálanalízis valamint a sztochasztikus folyamatok általános elméletének mély eredményeit használja. Utóbbi tudományterület nagy részét P. A. Meyer és a francia strassbourgi iskola matematikusai dolgozták ki a 60-as évek végétől kezdve. A terület megértését tehát alaposan megnehezíti, hogy a felhasznált matematikai apparátus viszonylag friss, egy része pedig csak francia nyelven érhető el. Meggyőződésünk szerint az eredeti, 1994-es Delbaen és Schachermayer-féle bizonyítás csak kevesek által hozzáférhető. A tételnek tudomásunk szerint azóta sem született tankönyvi feldolgozása, annak ellenére, hogy maga az állítás közgazdász körökben is széles körben ismerté vált, és az eredeti cikket számos szerző idézi. Az itt bemutatott bizonyítás Delbaen és Schachermayer 1992 és 2006 közötti írásain alapul. ______ The Delbaen and Schachermayer's theorem is one of the deepest results of mathematical finance. In this article we tried to rethink and slightly simplify the original proof of the theorem to make understandable for nonspecialists who are familiar with general theory of stochastic processes. We give a detailed proof of the theorem and we give new proofs for some of the used statements.

A hasznossági függvények és a kockázatsemleges mérték

A cikkben a pénzügyi válságban központi szerepet játszó, származtatott termékek árazásának a kérdését elemzem. A származtatott termékek árazásának legalapvetőbb koncepciója a kockázatsemleges mérték. Az elmélet legfőbb hiányossága az, hogy a pénzügyi elméletet a valószínűség-számítás és a sztochasztikus folyamatok keretében helyezi el, és azt a látszatot kelti, hogy elegendő a valódi mértéket kicserélni a kockázatsemleges mértékre, és az ott felírt modelleket a piaci adatokhoz kalibrálni. Ugyanakkor a kockázat semleges mérték éppen a preferenciák által torzított valószínűségeket adja meg, így alapvetően a piaci szereplők preferenciáit, félelmeit, és nem a tényleges valószínűségeket tükrözi. Mivel ezek a preferenciák gyorsan változnak, a valószínűségi intuíció gyakran félrevezeti a döntéshozókat.

A korrupció társadalmi és intézményi szerkezete

A tanulmány első részében a megbízó-megbízott-kliens modellt fogalmi keretként alkalmazva a korrupció négy ideáltípusát mutatjuk be: míg a vesztegetést és zsarolást a megbízott és kliens közti, addig a hűtlen kezelést és csalást a megbízó és megbízott közti tranzakcióként definiáljuk. A korrupció ezen alaptípusait irányított gráfok segítségével ábrázoljuk. Ezt követően a korrupciós ügyletek szereplőinek lehetséges (pl. a tranzakciós költségek és a lebukási kockázatok csökkentésére irányuló) motivációit vizsgáljuk, vagyis azt, hogy mely tényezők ösztönzik leginkább a korrupciós helyzetek szereplőit arra, hogy tranzakcióikat különböző típusú személyes, üzleti, politikai és egyéb intézményes kapcsolathálókba ágyazzák. A második részben – támaszkodva korábbi kutatásaink eredményeire – néhány tipikus magyarországi korrupciós tranzakció társadalmi és intézményi beágyazottságát mutatjuk be. Négy esettanulmányt elemzünk részletesen, a bemutatott tipikus (pl. pártfinanszírozáshoz, vagy engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó) korrupciós hálózatokat pedig többszereplős, bonyolult és multiplex gráfokkal ábrázoljuk. Végül a komplex hálózatok evolúciós vonatkozásait a szereplők számának, a kapcsolatok komplexitásának, valamint a személyi és/vagy intézményi beágyazottság mértékének tükrében vizsgáljuk. ______ In the first part of the paper four idealtypical corruption transactions are explicated in terms of the principal-agent-client model: bribery and extortion are described as two different types of agent-client relationship, while embezzlement and fraud as two different types of principal-agent relationship. The main idea is to describe these elementary corruption transactions as simple directed graphs. The next section of the paper takes into consideration different kinds of possible motivations (such as the reduction of risks or transaction costs) of the principals, agents and clients, in order to embed their corruption transactions in various kinds of personal, business, political and other institutional networks. In the second part of the paper some typical and stable network configurations are presented, based on a recent empirical corruption research carried out in Hungary. Certain corruption cases (such as party financing or granting of permit) are analyzed in details, and are described as complex and multiple networks. The paper concludes in showing some signs of the evolution of corruption networks in Hungary in terms of the number of actors, of the complexity of network configurations, of the level of personal or institutional embeddedness, and of the multiplexity of relationships.

A közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntéseire (The effect of a public-sector pay increase on teachers attrition)

A tanárok pályaelhagyási döntését vizsgálva, a tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ. Milyen szerepet játszanak e döntésekben a keresetek, alternatív kereseti lehetőségek? Hogyan hatott a tanárok pályaelhagyására a 2002. évi közalkalmazotti béremelés? Az elemzéshez az OEP-ONYF-FH összekapcsolt nagymintás adatbázis felhasználásával kétféle modellt becsült a szerző: 1. két lehetőséget megkülönböztetve (elhagyja a tanári pályát/nem hagyja el) Cox-féle arányos hazárdfüggvényeket, 2. a pályaelhagyás okai között a más állásba kerülést és az egyéb pályaelhagyási okokat megkülönböztetve versengő kockázati modelleket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereseti lehetőségek hatnak a pályaelhagyási döntésekre. A magasabb jövedelem és magasabb relatív kereset csökkenti annak valószínűségét, hogy egy tanár elhagyja a pályát, és más pályán helyezkedjen el, vagy nem foglalkoztatotti státusba kerüljön. A közalkalmazotti béremelés átmenetileg csökkentette a pályaelhagyás valószínűségét a fiatal tanárok körében, de a hatás egy-két év alatt eltűnt. Az 51 évesnél idősebb tanárokat pedig inkább a pályán tartotta a béremelés, csökkentette annak valószínűségét is, hogy más pályán helyezkedjenek el, vagy hogy nem foglalkoztatotti státusba kerüljenek. ______ The paper investigates teachers decisions to leave the profession. It first examines the role in such decisions of pay compared with earnings in alternative occupations, and then discusses how the public-sector pay increase of 2002 af-fected exit decisions by teachers. Duration models were estimated using large merged administrative data sets. First binary-choice Cox proportional hazard models (leaving teaching profession or not), then competing risk models that distinguish exits to another occupation and exits to a non-working state. Results show that earnings matter. Higher wages reduce the probability of exiting teacher profession to go to another occupation or to non-employment. The public-sector pay increase decreased the probability of inexperienced teachers leaving the teacher profession temporarily, but the effect disappeared after one or two years. For experienced teachers over 51 years old, the wage increase was found to reduce attrition.

Átmenet vagy spontán rend(etlenség)? = Transition or spontaneous order/disorder?

Az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a két évtized után tartóssá, vagyis trenddé váló gazdasági és társadalmi eltérések a "posztkommunista" országok között milyen okokra vezethetők vissza. Másodsorban azt elemzi, mi a jelentősége e sokrétű különbségek modellszerű kategorizálásának. Ennek alapja az állami szerepvállalás mértéke és minősége. Végül harmadikként azt a kérdéskört vizsgálja, hogy az eltérések milyen következményekkel járnak. A fő következtetés az, hogy a közösségi választások ugyan jelentősek, ezek szerepe azonban a pályafüggőséghez képest sokkal kisebb, mint azt a legtöbb elmélet föltételezi. Az eredmény - Hayekkel szólva (Hayek [1995]) - emberi cselekvés, ámde nem emberi tervezet szülötte. _____ The article seeks to discover what causes can be traced for the economic and social differences that have become permanent or a trend after two decades. Secondly, it analy-ses what importance this model-like categorization of manifold differences bears. Thirdly and lastly, it examines the sphere of questions to do with the consequences of these differences. The main conclusion is that the community choices are significant, but their role is much less, by comparison with career dependence, than most theories assume. Achievement, to quote Hayek (1995) is borne of human endeavour, not human planning.

Heterodox gazdaságpolitikák korszaka? (An Age of Heterodox Economic Policies?)

A világ fejlett pénzügyi piacainak válságát követően önvizsgálatra kényszerült a közgazdaságtudomány, amelyet nemcsak az alternatív és heterodox irányzatok képviselői, a média és a nagyközönség, hanem a gazdasági döntéshozók részéről is erős kritikák értek. Egyidejűleg gyors változásokon ment át a gazdaságpolitikai gyakorlat, különösen a válság által erősen érintett országokban, megszaporodtak a korábbi mérvadó kormányzati gyakorlat (best practice) ajánlásaitól távol álló, nem szokványos megoldások, heterodox politikák. Az esszé szerzője meghatározó személyiségek véleményének, vezető intézmények álláspontjának és kormányzati gazdaságpolitikáknak az áttekintése alapján egyfelől azt a kérdést vizsgálja, hogy körvonalazódik-e új gazdaságelméleti irányzat, amely doktrinális alapul szolgálhatna a gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz, másodsorban pedig: átmeneti jelenség-e az egymástól alapvetően különböző felfogású, logikájú gazdaságpolitikák egyidejű megléte, avagy várható-e egy új konszenzus kialakulása. ______ In the wake of the recent financial turmoil emanating from top financial centers, the economic profession has been forced to conduct introspection due to harsh criticism from alternative and heterodox economists, the media, and the general public as well as from decision makers. Meanwhile, the economic policy making practice has profoundly changed, particularly in countries heavily affected in the crisis; decision makers increasingly apply non customary (heterodox) measures in defiance of former best practice of economic policy making. The author of this essay, having investigated the related views of leading economists and influential international institutions and having reviewed economic policy making practice, raises two questions. One: is there a new economic theory evolving that will provide doctrinal underpinning to post crisis economic policy making? Second: is the simultaneity of widely differing economic policy practices and policy orientations a transitional phenomenon, or are there signs of a new policy consensus emerging? It may be too early to give argued answers to the questions, but the present – rather technical – economic theory mainstream seems to maintain its central position, yet is becomes more open to research topics and methods acknowledging the complexity of economic processes and social institutions, and to impulses emanating from economic practice. As for economic policy making is concerned, continuous decline of the economic importance of leading Western nations prolongs the period of heterogeneity of non conventional, heterodox policies both in advanced and in emerging countries until new policy norms, a “new normal” emerges.