850 resultados para sociology of innovation
Resumo:
A tanulmány ökonometriai módszerekkel vizsgálja a magyarországi közép- és nagyvállalatok innovációs tevékenységét az EU-csatlakozást közvetlenül megelőző években. Fő megállapításai közé tartozik, hogy a vállalatmérettel nő az innovációs aktivitás valószínűsége; a külföldi tulajdonú cégek meghatározó szerepet töltenek be a termék- és technológiamegújításban; exportunkban csekély az aránya a magas újdonságtartalmú, K+F igényes termékeknek. Az állami támogatás segítette a termék- és technológiai megújulást. A tanulmány a IX. Ipar és Vállalatgazdasági konferencián elhangzott előadás átdolgozott változata (Kiss, 2008). = Based on logit econometrics we explore the innovation activities of the Hungarian manufacturing firms between 2001-2003. Our results suggest that the large and the foreign owned firms are the most innovative, while the export-oriented firms are less innovative. Government subsidies of innovation help the introduction of new products and processes.
Resumo:
A magyar vállalatok innovatív képességét felmérő kérdőíves kutatások eltérő eredményeket adtak, ami a piaci szereplők eltérő innováció-értelmezésével magyarázható. A szerzők feltevése szerint a vállalati vezetők jellemzően innovatívnak tartják magukat, és ez alapján jelentős részük fejlesztéseket tervez a jövőben, amelyhez pályázati forrásokat kívánnak igénybe venni. A gyakorlati életben az innováció fogalmát a tudományos definíciónál tágabban értelmezik, a vállalatnál bevezetett újdonságokat (például a piaci versenytársaktól átvett új terméket) is innovációnak értékelik. A vállalati növekedést a finanszírozási nehézségek korlátozzák. A támogatások, a hitelek és a kockázati tőke jellegű források eltérő mértékben játszanak szerepet a vállalatok életében. A szerzők tanulmányukban a vállalatok innovatív tevékenysége és a különböző források megléte közötti kapcsolatot, valamint a pályázati rendszerhez fűződő vállalati tapasztalatokat vizsgálják. /===/ Questionnaire surveys of innovation abilities of the Hungarian enterprises have given different results, which could be explained by different innovation interpretation of the market players. According to the authors' hypothesis the managers consider themselves innovative, and many of them plan developments in the future to realize them with tender sources. In the practice idea of innovation is broader interpreted than the scientific definition, and novelties introduced at the companies (eg. a new product taken over from competitors) is also considered innovation. Corporate growth is limited by financing difficulties. Supports, credits and sources of venture capital character play a role int he corporate life to different extent. Authors investigate the connection between the innovative activity of companies and the existence of several sources, and corporate experience linked to tendering system.
Resumo:
Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a vállalkozónak milyen szerepe van az innovációban, és az innovációnak milyen különböző értelmezési lehetőségei fedezhetőek fel kis- és középvállalkozási szektorban. Kiindulási pontja a vállalkozó vezető személye és innovatív magatartása, mellyel folyamatosan keresi a fejlődés új lehetőségeit. A vállalkozó az erőforrások kreatív felhasználása és vállalkozói magatartása révén a vállalkozás motorjának tekinthető. A tanulmány alapját kvalitatív mélyinterjúkon alapuló, 14 interjúból álló kutatás képezi, melyek mélyreható elemzése alátámasztotta, hogy az innovációs hajlandóság erősen összefügg a vállalkozói magatartással, és mindkét tényező szorosan köthető a vállalkozás vezetőjéhez. / === / This paper focuses on the entrepreneur’s role in the innovation process and on the way the entrepreneurs interpret the phenomena of innovation and they perceive their role in this process. The paper begins with the presentation of different entrepreneurial models, focusing especially on entrepreneurial management and its linkages to variable forms of innovation. Based on the deep examination of 14 interviews made with Hungarian entrepreneurs, the paper identifies the entrepreneur’s decisive role in the innovation process, furthermore the article confirms the importance of entrepreneurial and risk-taking behavior in innovative organizations.
Resumo:
Az innovációterjedés vizsgálatának számos módszere ismert a szakirodalomban, a leggyakoribb a szociológiai alapú közelítés, melynek marketingvonatkozásait alapvetően Rogers (1962) dolgozta fel. Rogers elmélete kettős – egyrészt elméleti szegmentációt nyújt az innováció elfogadásához, másrészt bemutatja a sikeres innovációelfogadás tényezőit. Az elmélet további alkalmazása során egy viszonylag egységes, de – mint ahogy a szerzők 2005-ben végzett kutatásából kiderült – nem feltétlen valós kép alakult ki az egyes fogyasztói csoportokról. A legtöbb innovációs kutatás kvantitatív jellegű, amily eleve feltételezi, hogy pontosan ismerjük a probléma szerkezetét. Radikálisan új megoldások esetében azonban nem feltétlenül rendelkezünk ilyen ismeretekkel, s szükséges lehet egy feltáró kutatás elvégzése. A szerzők vizsgálatukban alapvetően kvalitatív kutatási technikákat alkalmaztak: a résztvevők megfigyelését, a strukturálatlan interjút, mélyinterjút egyaránt használták, és a felhasználók, illetve az érdekelt vállalatok széles körét vonták be a kutatásba. _____________ In their paper the authors study the user acceptance of a new innovation, wifi applications in a technologically less developed market with qualitative research techniques. They used Rogers’ framework of aspects of the diffusion of innovation, to explore whether those factors are traceable and have influence in the spreading of hotspot. Their objective was to explore the factors of diffusion of innovation in a less developed market, what the major possible success factors of introducing wifi solutions for operating hotspots. They found that current users show two separate groups: one group is the technology freak, trend follower innovators. The other group is also technologically well-educated more conservative – security sensitive professional users, innovators in the sense of using the new technology at the earliest stage, but hold negative attitudes towards the new application in question. This raises the question whether companies are to approach these innovators with differentiated strategy.
Resumo:
A tanulmány egy nemrég lezárt TÁMOP-kutatás keretébe illeszkedik.1 A kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson az innovációról, tisztázza az innovációval kapcsolatos fogalmakat, bemutassa az innovációs trendeket és – egy empirikus felmérés nyomán – számot adjon arról, hogy ezek hogyan jelentkeznek Magyarország sajátos viszonyai között. Az innovációs fogalomkör megvilágításához hozzátartozik a tanulás és az innováció kapcsolatának tisztázása. Bár a témáról a menedzsment-szakirodalomban számtalan mű jelenik meg, a szerző saját diszciplináris elkötelezettségének megfelelően közgazdasági nézőpontból igyekszik megközelíteni a problémakört. Végül megkísérli Magyarországot elhelyezni a tanulás nemzetközi térképén. _______ This research aims to provide a comprehensive view on innovation, to clarify innovation concepts, to present innovation trends, and – based on an empirical survey – to give an account about how they appear specific conditions of Hungary. The refining of innovation category includes clarification of the relationship between learning and innovation. While many works have been published in this topic of management literature, the author in accordance his own disciplinary engagement tries to approach the problem area from economic point of view. Finally he attempts to place Hungary on the international map of learning.
Resumo:
Kutatásukban a szerzők a sikeres innovációs-növekedési stratégiák beazonosítására törekedtek két dimenzió mentén: növekedési erőfeszítés és innovációs erőfeszítés. A sikert mint a radikális innováció piaci bevezetéseként definiálták. A szakirodalom áttekintése és kvalitatív kutatási eredményeink alapján azt találták, hogy a siker feltételei a következők: (1) „felkészültség”, azaz biztos szakmai tudás (know-what); a (2) „gyakorlás”, azaz a folyamatok tökéletes ismerete (know-how); a (3) „tehetséggondozás”, azaz a megfelelő kapcsolati tőke a hiányzó képességek, erőforrások és információk megszerzéséhez (know-who); és végül a (4) „tehetség”, azaz kreativitás, magas asszociációs készség, és innovatív ötletek. A vezető feladata annak felismerése, hogy mikor szükséges lassítania a szervezetre nehezedő növekedési nyomáson. A nyugalmi időszakban továbbra is fontos az innovációs képességek fejlesztése. Következetesen fel kell ismernie, hogy mikor lesz nagyobb a szétaprózott erőforrások és a megosztott figyelem költsége, mint a potenciális hozadéka. _______ In present research the successful innovation-growth strategies are identified along two dimensions: growth effort and innovation effort. The success is defined as the introduction to the market of a radical innovation. After reviewing the literature and conducting a qualitative research, authors found that the threshold condition of success are the followings: (1) “preparation”, that is expertise (know-what); (2) “practice”, that is deep understanding of processes (know-how); (3) “talent support”, that is access to missing resources; and finally (4) “talent”, that is creativity, innovative idea, and high association capability. This is the role of the manager to decide when the organizational growth should be slowed down. While the development of innovation capability is still important in times of slow growth periods, the manager must recognize that the cost of divided attention and fragmented resources is higher, than the potential return of the innovation.
Resumo:
A szerzők kutatásának célja, hogy az innovációmenedzsment és az innovációs stratégiák összefüggéseiben rávilágítsanak a magyarországi vállalatokat jellemző stratégiai irányokra és azonosítsák a vállalati tudás szerepét az innovációs folyamatokban. Az induktív logikán alapuló, kvalitatív interjúkra építkező módszertan segítségével történt az adatok gyűjtése és elemzése. Kutatási eredményeik alapján megállapítható, hogy a magyar vállalatok többsége tisztában van az innováció stratégiai jelentőségével és a tudás innovációfokozó erejével. Azonban a bizonytalan szabályozási környezet, a negatív piaci hangulat, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés és a globális verseny megnehezítik a hazai KKV-k innovációs törekvéseit. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok élen járnak mind a technológiai, mind pedig a nem technológiai innovációk terén is. A nem technológiai innováció területén komoly fejlődési lehetőségek körvonalazódhatnak a magyar KKV-k számára is, hiszen ezek kevésbé költségesek és időigényesek, és a belső erőforrásokat felhasználva a szervezeti tudásbázisra is épülhetnek. ____ The aim of the authors’ research is to highlight the characteristic strategic directions of Hungarian companies and identify the role of corporate knowledge in the innovative processes in the context of innovation management and innovative strategies. The collection and analysis of data were helped by a methodology which is based on inductive logic and qualitative interviews. The diagnosis, based on there search results,was that the majority of Hungarian companies are aware of the strategic importance of innovation and the innovation enhancing power of knowledge.
Resumo:
Az innováció nemzetközi irodalma mindig is nagy jelentőséget tulajdonított az innováció vállalaton kívüli forrásainak, a beszerzési irodalomban pedig újabban egyre több szerző foglalkozik azzal, hogy a beszerzési funkció miként vállaljon nagyobb szerepet az innovációban. Ebből kiindulva a szerzők tanulmánya a beszerzés szerepét elemzi az innovációban, s a nemzetközi szakirodalom eredményei alapján igyekszik feltárni és rendszerezni az ezt befolyásoló tényezőket. A szerzők célja az volt, hogy öt hazai interjú segítségével az irodalmi eredményeket egy kérdőíves kutatásban tesztelhető keretté fejlesszék tovább. _____ The innovation literature has always attached much importance to the outward sources of innovation and the purchasing literature has started to stress recently that the purchasing organisations have to contribute more to the innovation. Our study analyses the role of the purchasing function based on literature results. It summarises the results in a model, which is further developed with the help of 5 interviews.
Resumo:
The so-called "High Performance Working System" (HPWS) and the lean production are representing the theoretical and methodological foundations of this paper. In this relation it is worth making distinction between various theoretical streams of the HPWS. The first theoretical stream in the literature is focusing on the diffusion of the Japanese-style management and organizational practices both in the US and in the Europe. The second theoretical strand comprises the approach of sociology of work and dealing with the learning/innovation capabilities of the new forms of work organization. Finally, the third theoretical approach is addressing on the types of knowledge and learning process and their relations with the innovation capabilities of the firm. The authors’ analysis is based on the international comparison, both in regional and in cross country comparison. For regional comparison the share of ICT clusters in Europe, USA and the rest of the world was assessed. For the purpose of the cross-country comparison in the EU, the innovation performance measured by the index Innovation Union Scoreboard (IUS) was used in both the before and after the financial crisis.
Resumo:
The purpose of this study was to empirically investigate the impact of creative organizational climate on the innovation activity of medical devices manufacturing firms in Hungary. We applied a combined qualitative and quantitative research model, focusing on two firm’s case studies that are active in the above mentioned sector and differ to a substantial degree in their innovation activities. The connection between innovative climate and innovation was analyzed by comparing their organizational climate and perceptions of organizational members of innovation activities. Our findings revealed that classical models of creative organizational climate explain only partially the differences, although on the level of individual perceptions of climate and innovativeness we can find some connections. We found one factor that differentiated the two firms in terms of organizational climate in the predicted direction: the amount, quality, sincerity and depth of debates going on in the organization. The level of challenge (high involvement, commitment and challenging goals) and the time devoted to think about new ideas and innovative solutions (idea time) turned out to be contrary to the expectations based on previous research – although these results are less significant statistically. The results trigger further research into the sources of competitiveness in the Hungarian medical devices manufacturing sector.
Resumo:
The relationship between uncertainty and firms’ risk-taking behaviour has been a focus of investigation since early discussion of the nature of enterprise activity. Here, we focus on how firms’ perceptions of environmental uncertainty and their perceptions of the risks involved impact on their willingness to undertake green innovation. Analysis is based on a cross-sectional survey of UK food companies undertaken in 2008. The results reinforce the relationship between perceived environmental uncertainty and perceived innovation risk and emphasise the importance of macro-uncertainty in shaping firms’ willingness to undertake green innovation. The perceived (market-related) riskiness of innovation also positively influences the probability of innovating, suggesting either a proactive approach to stimulating market disruption or an opportunistic approach to innovation leadership.
Resumo:
We developed and tested a team level contingency model of innovation, integrating theories regarding work demands, team reflexivity - the extent to which teams collectively reflect upon their working methods and functioning -, and team innovation. We argued that highly reflexive teams will be more innovative than teams low in reflexivity when facing a demanding work environment. The relationships between team reflexivity, a demanding work environment (i.e. quality of the physical work environment and work load) and team innovation was examined among 98 primary health care teams (PHCTs) in the UK, comprised of 1137 individuals. Results showed that team reflexivity is positively related to team innovation, and that there is an interaction between team reflexivity, team level workload, and team innovation, such that when team level workload is high, combined with a high level of team reflexivity, team innovation is also higher. The complementary interaction between team reflexivity, quality of physical work environment, and team innovation, showed that when the quality of the work environment is low, combined with a high level of team reflexivity, team innovation was also higher. These results are discussed in the context of the need for team reflexivity and team innovation among teams at work facing high work demands.
Resumo:
The problem of social diffusion has animated sociological thinking on topics ranging from the spread of an idea, an innovation or a disease, to the foundations of collective behavior and political polarization. While network diffusion has been a productive metaphor, the reality of diffusion processes is often muddier. Ideas and innovations diffuse differently from diseases, but, with a few exceptions, the diffusion of ideas and innovations has been modeled under the same assumptions as the diffusion of disease. In this dissertation, I develop two new diffusion models for "socially meaningful" contagions that address two of the most significant problems with current diffusion models: (1) that contagions can only spread along observed ties, and (2) that contagions do not change as they spread between people. I augment insights from these statistical and simulation models with an analysis of an empirical case of diffusion - the use of enterprise collaboration software in a large technology company. I focus the empirical study on when people abandon innovations, a crucial, and understudied aspect of the diffusion of innovations. Using timestamped posts, I analyze when people abandon software to a high degree of detail.
To address the first problem, I suggest a latent space diffusion model. Rather than treating ties as stable conduits for information, the latent space diffusion model treats ties as random draws from an underlying social space, and simulates diffusion over the social space. Theoretically, the social space model integrates both actor ties and attributes simultaneously in a single social plane, while incorporating schemas into diffusion processes gives an explicit form to the reciprocal influences that cognition and social environment have on each other. Practically, the latent space diffusion model produces statistically consistent diffusion estimates where using the network alone does not, and the diffusion with schemas model shows that introducing some cognitive processing into diffusion processes changes the rate and ultimate distribution of the spreading information. To address the second problem, I suggest a diffusion model with schemas. Rather than treating information as though it is spread without changes, the schema diffusion model allows people to modify information they receive to fit an underlying mental model of the information before they pass the information to others. Combining the latent space models with a schema notion for actors improves our models for social diffusion both theoretically and practically.
The empirical case study focuses on how the changing value of an innovation, introduced by the innovations' network externalities, influences when people abandon the innovation. In it, I find that people are least likely to abandon an innovation when other people in their neighborhood currently use the software as well. The effect is particularly pronounced for supervisors' current use and number of supervisory team members who currently use the software. This case study not only points to an important process in the diffusion of innovation, but also suggests a new approach -- computerized collaboration systems -- to collecting and analyzing data on organizational processes.
Resumo:
This paper analyses the impact of stimulating staff creativity and idea generation on the likelihood of innovation. Using data for over 3,000 firms, obtained from the Irish Community Innovation Survey 2008-10, we examine the impact of six creativity generating stimuli on product, process, organisational, and marketing innovation. Our results indicate that the stimuli impact the four forms of innovation in different ways. For instance brainstorming and multidisciplinary teams are found to stimulate all forms of innovation, rotation of employees is found to stimulate organisational innovation, while financial and non-financial incentives are found to have no effect on any form of innovation. We also find that the co-introduction of two or more stimuli increases the likelihood of innovation more than implementing stimuli in isolation. These results have important implications for management decisions in that they suggest that firms should target their creative efforts towards specific innovation outcomes.
Resumo:
It is argued in this study that current investigations of the role of conflict in shared leadership teams and, thus, teams in which all members have the opportunity to participate in its decision-making process are insufficient as they have focused on the downsides of these conflicts. This study demonstrates that task conflict is beneficial in that it can have positive effects on innovation in teams. It shows that particularly in shared leadership management consultant teams task conflict can stimulate innovation. Therefore, this research investigates the relationships among shared leadership, conflict and innovation. The research develops and empirically tests a conceptual model which demonstrates the relationships between these concepts and for which the inclusion of multiple research methods was essential. The sequential explanatory approach included a combination of quantitative and qualitative methods, the order of which can be adapted for other domains of application. The conceptual model was first tested with a sample of 329 management consultants. This was followed by 25, in-depth, face-to-face interviews conducted with individual survey respondents. In addition, weekly meetings of a management consultant team in action were video recorded over several months. This allowed for an in-depth explanation of the findings from the survey by providing an understanding of the underlying processes. The inclusion of observational methods provided a validating role and explained how and why conflicts contributed to the development of team innovation, through the analysis of subtleties and fleeting disagreements in a real-life management consultant team. The results deliver an assessment of the theoretical model and demonstrate that task conflict can allow for additional innovation in management consultant teams operating under a shared leadership structure. A practical model and guidelines for management consultant teams wanting to enhance their innovatory capacities are provided. In addition, a novel-user methodology which includes video observations is developed, with recommendations and steps aiding researchers aiming to employ a similar combination of methods. An original contribution to knowledge is made regarding the positive effects that task conflict can have towards innovation in shared leadership teams. Collaboration and trust are identified as important mediators between shared leadership and task conflict and significant regarding the development of innovation. The effectiveness of shared leadership in reducing negative relationship conflict and the benefits of both shared leadership and task conflict in enhancing innovation are demonstrated.