A likviditás és a volatilitás napon belüli kapcsolata

Tanulmányunkban a likviditás és a volatilitás napon belüli kapcsolatát elemezzük. A kutatásunk alapját a Budapesti Értéktőzsde által 2005 óta számolt likviditási mutató, a Budapesti Likviditási Mérték (BLM), illetve a tényleges ársáv, mint volatilitás mutató adja. A BLM a befektetők oldaláról közelíti meg a likviditás kérdését, mert a tranzakciók nehezen számszerűsíthető, implicit költségeit méri, míg a tényleges ársáv a technikai elemzők által gyakran használt volatilitás mutató, mely rövid időszakok volatilitásának mérésére könnyen, és megbízhatóan alkalmazható. Az elemzést a leglikvidebb magyar részvényre, az OTP-re végezzük el 2007. szeptemberi és 2008. októberi adatok alapján.

SPME-GC technika alkalmazása élelmiszer-technológiai kutatásokban

Az illékony komponensek vizsgálata számos tudományterületen fontos feladat. Ez különösen igaz az élelmiszertudomány esetében, ahol sok esetben ezeknek a vegyületeknek nemcsak mint kémiai markerekként van jelentősége, hanem részt vesznek az illat, mint érzékszervi tulajdonság kialakításában is. Az illékony vegyületek gázkromatográfiás vizsgálata hosszú múltra tekint vissza, ugyanakkor a rutinszerűen használható, oldószermentes, bonyolult mintaelőkészítést nem igénylő gázkromatográfiás technika csak az utóbbi néhány évtizedben vált elérhetővé. Az SPME (szilárd fázisú mikroextrakció) technikát az 1980-a évek végén mutatták be, mára azonban a gázkromatográfiás gyakorlatban alkalmazott, alternatív mintaelőkészítési móddá vált. A technika kellően érzékeny, jó reprodukálhatóságot biztosító, költséghatékony és egy lépésben valósítja meg az extrakciót, a koncentrálást és mintainjektálást. Az SPME technika sikeres alkalmazására mind több példa mutatkozik. Közleményünkben a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszékén végzett olyan kutatások eredményeiből mutatunk be néhány példát, ahol az élelmiszer-előállítási, -feldolgozási technológiák fejlesztésében az élelmiszerek illékony komponensei vizsgálatának nagy jelentősége van.

A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése

A környezettudatos viselkedés kialakulásának egyik előfeltétele a természethez való tartozás átélése1. A természet közelségének érzésével nő az empátia és a segítő szándék a természet irányába, elősegítve a környezettudatos viselkedés kialakulását. A környezeti identitás a személyiség és a természet közötti kapcsolatot mutatja, a nem ember által alkotott környezettel való összekapcsolódás érzését, amely hatással van az egyének világészlelésére és a természetben való viselkedésére is. Jelen cikk a környezeti identitás koncepciójának értelmezését, relevanciáját és alkalmazásának lehetőségeit járja körbe a környezetbarát viselkedés vizsgálatában, mint a természettel való kapcsolat elemzési keretét. Ha a természethez való kötődést az egyénben tudatosnak tekintjük, akkor közvetlen (explicit vagy direkt), ha tudattalan jelenségként tekintjük, akkor közvetett (implicit vagy indirekt) mérések alkalmazhatók. A szerző írásában bemutatja a környezeti identitás implicit mérésére alkalmas Implicit Asszociációs Teszt (IAT) Nature változatát, és a módszer alkalmazásával készült empirikus kutatás eredményeit, amelyeket explicit mérésekkel vet össze. Az implicit eredmények alapján hasonló mértékben kötődünk a természeti és az épített környezethez, és a kötődés mértékének nincs hatása a viselkedésre. Az explicit mérésű környezeti identitás ugyanakkor közepesen erős kapcsolatot mutat a környezettudatos viselkedéssel. A cikk célja az eltérő eredmények értékelése és adaptálása.

A marketing elszámoltathatóságának problémája

A tanulmány célja, hogy szakirodalmi összefoglalást adjon a marketing elszámoltathatóságának kérdéséről, problematikájáról. Kiindulópontját az a tény adja, miszerint nagyon változó a marketing vállalaton belüli megítélése, stratégiai szerepe sok esetben jelentősen leértékelődik a versenyképességre gyakorolt hatása ellenére. A marketing alulértékeltségének egyik oka, ha a vállalaton belül nem látják az általa „hozott számokat”, csupán azokat, amelyeket „elvisz”. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ma egy erősen fogyasztóorientált piaci korszakot élünk, amikor is a fogyasztói (és társadalmi) igények határozottabban vannak jelen a gazdálkodók gondolkodásában, mint valaha. Világosan adódik tehát az igény a marketing teljesítményének mérhetővé tételére. A szerző arra keresi a választ, milyen okai és következményei vannak az elszámoltathatóság hiányának, illetve milyen módszertant alkalmazhatnak a döntéshozók annak érdekében, hogy számszerűsíthetővé váljon a marketingteljesítmény.

Vállalati döntés egy új információbiztonsági eszköz, a kvantumkulcscsere bevezetéséről (Corporate decision about the installation of a new information security device the quantum key distribution)

A szerzők tanulmányukban az információbiztonság egy merőben új, minőségi változást hozó találmányával, a kvantumkulcscserével (QKD-vel – quantum key distribution) foglalkoznak. Céljuk az, hogy az újdonságra mint informatikai biztonsági termékre tekintsenek, és megvizsgálják a bevezetéséről szóló vállalati döntés során felmerülő érveket, ellenérveket. Munkájuk egyaránt műszaki és üzleti szemléletű. Előbb elkülönítik a kvantumkulcscsere hagyományos eljárásokkal szembeni használatának motiváló tényezőit, és megállapítják, milyen körülmények között szükséges a napi működésben alkalmazni. Ezt követően a forgalomban is kapható QKD-termékek tulajdonságait és gyártóit szemügyre véve megfogalmazzák a termék széles körű elterjedésének korlátait. Végül a kvantumkulcscsere-termék bevezetéséről szóló vállalati döntéshozás különböző aspektusait tekintik át. Információbiztonsági és üzleti szempontból összehasonlítják az új, valamint a hagyományosan használt kulcscsereeszközöket. Javaslatot tesznek a védendő információ értékének becslésére, amely a használatbavétel költség-haszon elemzését támaszthatja alá. Ebből levezetve megállapítják, hogy mely szervezetek alkotják a QKD lehetséges célcsoportját. Utolsó lépésként pedig arra keresik a választ, melyik időpont lehet ideális a termék bevezetésére. _____ This study aims to illuminate Quantum Key Distribution (QKD), a new invention that has the potential to bring sweeping changes to information security. The authors’ goal is to present QKD as a product in the field of IT security, and to examine several pro and con arguments regarding the installation of this product. Their work demonstrates both the technical and the business perspectives of applying QKD. First they identify motivational factors of using Quantum Key Distribution over traditional methods. Then the authors assess under which circumstances QKD could be necessary to be used in daily business. Furthermore, to evaluate the limitations of its broad spread, they introduce the vendors and explore the properties of their commercially available QKD products. Bearing all this in mind, they come out with numerous factors that can influence corporate decision making regarding the installation of QKD. The authors compare the traditional and the new tools of key distribution from an IT security and business perspective. They also take efforts to estimate the value of the pieces of information to be protected. This could be useful for a subsequent cost–benefit analysis. Their findings try to provide support for determining the target audience of QKD in the IT security market. Finally the authors attempt to find an ideal moment for an organization to invest in Quantum Key Distribution.

Az SAP-rendszer fejlesztése egy műanyag-feldolgozó vállalatnál (Development of SAP system in a plastic manufacturing company)

Az SAP-rendszernek a kontrollingszervezetek működésére gyakorolt pozitív hatása nem titok. A visszacsatolás lehetőségének biztosításával alkalom nyílik a szervezetek tevékenységének követésére, ellenőrzésére, felülbírálására. A logisztika mint az egész vállalatot átszövő rendszer, működésének nyomon követése is létfontosságúvá vált, hiszen összetettségéből kifolyólag jellegzetességei, színvonala az egész rendszerre hatást gyakorol. A logisztikai rendszer és folyamatainak figyelemmel kísérésére a logisztikai kontrollingrendszer nyújt megoldást, visszacsatolási pontjain keresztül. A műanyag-feldolgozó vállalat esetében a szervezeti SAP-rendszer logisztikai kontrollingterületének fejlesztésétől várják a szervezeti hatékonyság emelkedését és a jobb színvonal elérését. _____ Positive effect of the SAP system on the operation of controlling organisations has not been a secret. Opportunity of the feedback will be possible to track, control, override operation of the organisations. The logistic controlling system provides a solution through feedback points for monitoring the logistic system and processes. In the case of plastics manufacturing company the increasing of organisational efficiency and achievement of a better standard is anticipated from development of logistic controlling area of the organisational SAP system.

A beruházási projektek aggregált tőkeigénye = The Aggregate Capital Needs of Investment Projects

A tanulmány abból indul ki, hogy a beruházási projektek értékelése során egyidejűleg szükséges figyelembe venni a projektben lekötött tőkét és a lekötési időt mint jövedelemtermelési lehetőséget. Definiálja a projekt aggregált tőkeigényének fogalmát és megszerkeszti a vonatkozó mérőszámot. Az aggregált tőkeigény új vállalatgazdasági kategória, mely a beruházási projektek értékelésének egy új megközelítését teszi lehetővé. A projekt aggregált tőkeigénye azt a tőkeösszeget jelenti, mely a projekt működtetéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges. A három meghatározó tényező: a kezdőtőke, a megtérülési idő (illetőleg az élettartam) és a megtérülés gyorsasága. A számszerűsítéshez minden évre vonatkozóan meg kell határozni az adott évben lekötött tőkét, ami az adott évig még meg nem térült tőkerészt jelenti, majd ezek összegzése révén adódik az aggregált tőkeigény. A mértékegység egységnyi tőke egyévi lekötése. A tanulmány az összefüggések modellszerű levezetése mellett gazdag példaanyagot is tartalmaz. Az elemzés bővíti a nettó jelenérték tartalmára vonatkozó ismereteket, rávilágít az aggregált tőkeigény ismeretének fontosságára mind a nettó jelenérték, mind a belső kamatláb esetében. _____ The starting point of this paper is that in the evaluation process of investment projects necessary to take into account simultaneously the tied-up capital and tiedup time as the income-generating potential. For this, it defines a special content of aggregate capital needs of investment projects, and elaborates an index. The aggregate capital needs is a new business economics category, which provides a new aspect to evaluate investment projects. This means the amount of capital needed for the operation of the project during its full duration. Three factors determine the aggregate capital needs for investments projects. These are the amount of initial investment, the payback period (or the duration) and the rapidity of capital payback. The solution is to sum up the yearly tied-up capital, that is, the notreturned parts of the capital for each year. The measurement unit is one unit tied-up capital for one year. The paper formulates the main relationships as models and by way of explanation presents some examples. The analysis highlights the importance of considering the aggregate capital needs furthermore widens knowledge regarding the net present value and internal rate of return.

Társadalmi felelősségvállalás a személyes vélemények oldaláról = Social responsibility from the viewpoint of personal opinions

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása választ adhat a globális problémák megoldására. Azzal, hogy a környezeti és társadalmi ügyeket üzleti kategóriaként kezeli, új lehetőségeket nyitott meg a megközelítés, azonban az alapvető változások még nem érezhetők. A szerző kutatásában e témakört vizsgálja a személyes vélemények és attitűdök oldaláról. A gazdasági érdekek elsődlegessége mellett az ismerethiány az olyan tényező, amely szakadékot képez az elmélet és a gyakorlat között. Mivel a magatartásformák megváltoztatása időigényes kihívás, a közeljövő eredményei azzal biztosíthatók, ha a leendő döntéshozók sajátosságaikat megismerve a menedzsmenteszközöket igazítják a lehetőségekhez. A tanulmány egy átfogó, empirikus kutatás eredményei alapján mutatja be, hogy a felsőoktatásban tanulók, mint a jövő vezetői, hogyan viszonyulnak a fenntartható fejlődés és a CSR kérdéséhez. _____ The tools of corporate social responsibility (CSR) may support the solving of global problems by handling them as a business category. This expands the possibilities, but the breakthrough is still missing. The author’s research activity analyses the relations from the viewpoint of personal opinions and attitudes. There is a huge lack between the theories and the practical application that can be explained by the economic interest and the deficiencies of knowledge. Since changing the behaviour is a time-consuming challenge, the focus must be on discovering the present characteristics of the future decision makers and adjusting the management methods to the results. The paper summarises the results of an empiric research that opinions and attitudes of higher education students to sustainable development and CSR.

A túlképzettség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjei esetében (The effect of overeducation in the case of graduates of University of Debrecen)

Jelen cikk célja annak mélyrehatóbb vizsgálata, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező frissdiplomások nagyarányú létszámnövekedése milyen hatással volt a munkaerő-piaci helyzetükre, jelen esetben keresetükre. Homogén-e az egyetemet végzett hallgatók csoportja, vagy elkülöníthetők olyan alcsoportok, amelyben a végzett hallgatók kevesebbet keresnek jobb helyzetben lévő társaiknál? A fentebbi kérdés megválaszolására a Debreceni Egyetem 2007-ben és 2009-ben végzett hallgatóinak Diplomás Pályakövető Rendszeren keresztül nyert adatait használta fel a szerző. A tömegesedés egyik következménye lehet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló nem talál a végzettségének megfelelő munkát, és így kénytelen olyan munkakört betölteni, amelynek végzettségigénye alacsonyabb, mint az övé. Az ilyen módon túlképzett munkavállalók keresete alacsonyabb, mint hasonló végzettségű, de megfelelő munkakörben dolgozó társaiké. Ez a vizsgált minta tanúsága szerint a DE végzettjeinek esetében 12-17% körül alakult, ami megfelel a nemzetközi eredményeknek. _________ The main goal of this article to examine the effect of a large increase in the number of university graduates on their labour market position, mainly on their wages. Is the group of graduated students homogenous, or are there any subgroups in which graduates earn less than their counterparts? To answer this question, the author examines the database of the Graduate Students’ Survey which contains data about the students of University of Debrecen who finished their studies in 2007 and 2009. As a result of overeducation, graduates do not find the kind of jobs which require their level of education. These so called overeducated workers earn less than their counterparts. In this case, this wage penalty is between 12%-17%, which is similar to international results.

A hazai kis- és középvállalkozások elektronikus banki ügyintézéssel kapcsolatos szokásai, attitűdjei és jövőképei (E-banking habits, attitudes and vision of the hungarian small and medium enterprises)

A közelmúltban készült kutatásban a szerzők azt vizsgálták, hogy a kis- és középvállalkozásokban az elektronikus banki ügyintézéssel kapcsolatban milyen szokásaik, attitűdjeik és jövőképeik alakultak ki. A több mint ötszáz KKV-vezetővel készült interjú alapján elmondható, hogy a vállalkozás elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos hozzáállása egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyenge mértékben hozható összefüggésbe a cég objektív tulajdonságaival, például a létszámmal, az árbevétellel vagy a tevékenységi körrel. Egyértelműen látszik, hogy már az elektronikus banki ügyintézéssel kapcsolatos fogalmak értelmezése is problémát jelent a KKV-vezetők egy részénél. A tudásbeli hiányosságok pedig egyértelműen befolyásolják az e-banking attitűdöt és a használati szokásokat, pedig az elektronikus csatornákat használók elégedettsége minden vizsgált bank ügyfeleinek esetében 80% fölötti értékeket mutat. Így a legfontosabb kérdés az, hogy miként lehetne megértetni a „Szkeptikusok”-kal és a „Mérlegelők”-kel, hogy érdemes a „Haladók” klaszterébe tartozni. Az ügyfélelégedettség sikertényezői egyértelműen a biztonság, az időben és térben széles körű elérhetőség és az egyszerű használat. A válaszadók jövőképe szerint a banki szolgáltatások igénybevétele egyre inkább eltolódik majd az elektronikus csatornák irányába. Jelen cikkben a kutatás legfontosabb tanulságait mutatják be a szerzők. _________ The authors’ research was conducted to explore the ebanking attitudes, habits and vision of small and medium enterprises. By the interviews of more than 500 managers of SMEs, it is concluded that e-banking attitudes are not, or not significantly related to the objective characteristics of the enterprises, e.g. to the number of employment, the revenues or its activities. It became clear, that the interpretation of the specific e-banking terms means an important problem for some managers. The deficiencies of knowledge have direct effects on e-banking attitude and the use of electronic banking methods of the enterprises, although the value of the satisfaction level is above 80% among the customers of each examined banks. Thus, the main objective is to explain to the “Scepticals” and the “Considerers” the benefits of the “Progressives” cluster. The most important success factors of customer satisfaction are safety, availability in time and space and ease of use. According to the vision of the respondents, banking services will probably be shifted towards e-channels. In this study, the most important findings of our researches were summarized.

"Lájk első látásra?" – Mi inspirálja a márkák kedvelését az online térben, kis vendéglátóhelyek esetében? ("Like at first sight?" – What inspires liking brands in online social media in the case of small catering establishments?)

A márkatulajdonosok számára elsődleges fontosságú, hogy feltérképezzék saját márkaközösségüket, ezáltal is elősegítve a közösségi fókuszú kommunikációs tevékenységüket. Különösen igaz ez a jellemzően kis- és középvállalati formában működő vendéglátóhelyek számára, ahol a közösségi média sokszor az egyetlen rendelkezésre álló marketingkommunikációs eszköz. Empirikus kutatásunkban fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a márkaközösségek tagjai milyen belső indíttatásból kerültek kapcsolatba kedvenc vendéglátóhelyeikkel a közösségi platformokon. Az elsősorban fogyasztási élményekhez kötött kapcsolat online közösségi térbe való kiterjesztésére olyan belső motivációkat tártunk fel, mint a pragmatikusabb információközpontú indíttatások (pl. kizárólagos információk, naprakészség, vállalati ajánlatok, közösségimédia-specifikus tartalmakhoz való hozzáférés igénye), az érzelmi kötődés kifejezése (pl. nosztalgia, ismerősöknek való ajánlás, személyes érintettség), a társas befolyás (oldalak kedvelése mint kommunikációs tartalom, konformitás, önkifejezés), valamint a vállalati alapképességeken túlmutató egyéb tematikus kapcsolódások. ____ It is of primary importance for brand owners to map their own brand community, in order to stimulate their social-focused communication activity. This is especially true for typically small and medium-sized catering enterprises, where in most cases, social media is the only available marketing communications tool. In our empirical research, we analyze consumer narratives (n=151) with the methodology of content analysis. We asked the respondents to write about their relationship with their most preferred catering establishments in the online social sphere. In our research, we search for the inner intention by which members of brand communities got connected with their most preferred catering establishments on social platforms. We revealed such inner motivations for users extending a primarily experience (an consumption) based relationship to the online social sphere like rather pragmatic, information-focused intentions (e.g. exclusive information, timeliness, company offers, access claim for social media -specific contents), the expression of emotional binding (e.g. nostalgia, reference for acquaintances, personal involvement), social influence (the like as communication content, conformity, self-expression), and other thematic linkages beyond core company competences.

Nyilvánosság és magánélet a mobiltelefon és a közösségi média használat tükrében

A technológiai fejlődés vívmányai – amelyek között a mobiltelefon és az internet is helyet kap – átalakítják a nyilvános és a magánszféra közötti határvonalat. Az individuális kommunikációs gyakorlat radikális megváltozása átalakítja és újraértelmezi a magánszférában és a nyilvános szférában zajló kommunikáció határait. A magánszférát és a nyilvánosságot ma már szó szerint csak egy gombnyomás választja el egymástól. A technológiai újítások hatására úgy tűnik, hogy az emberek mind nagyobb mértékben beengedik a nyilvánosságot a magánéletükbe. Jelen kutatásban arra vállalkoztunk, hogy pillanatképet fessünk a magánszféra és a nyilvánosság határáról. Kvantitatív kérdőíves megkérdezés segítségével, 221 fős fogyasztói mintán vizsgáltuk meg, hogy a mobiltelefon és a közösségi média használata milyen összefüggésben áll a magánszféra védelmével, és az ezzel kapcsolatos fogyasztói magatartással. A kutatás fókuszában a mobiltelefon és a közösségi média - mint olyan új média-felületek - használati szokásai állnak, amelyek széles körben elterjedtek a lakosság körében, és alighanem jelentős mértékben átalakították az emberek mindennapi szokásait, megváltoztatva a magánszféra határait is. Hiszen ezek a média felületek különösképpen alkalmasak a magánjellegű információk gyors és tömeges megosztására, gyakorlatilag egy pillanat alatt. Eredményeink célja, hogy jobban megértsük a mobiltelefon és a közösségi média lehetőségek fogyasztói fogadtatásának egyes aspektusait.

Nagyobb kockázat, nagyobb növekedési ütem - kockázat nélkül nincs növekedés! Hozzászólás Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvéhez (Why are interest rates higher than growth rates? A comment on Thomas Piketty's Capital in the Twenty-First Century)

E rövid írás aktualitását az adja, hogy nemrégen jelent meg magyarul Thomas Piketty híres könyve: A tőke a 21. században. A könyv központi gondolata, hogy az elmúlt kétszáz év átlagában a gazdaság átlagos növekedési üteme, a g jelentősen elmarad az r értékétől, vagyis a tőke átlagos hozamától. A nevezetes r>g összefüggés egyik lehetséges oka, hogy az r szórása nagyobb, mint a g-é. A nagyobb szórás mögött nagyobb kockázati motívumok állhatnak. Ebből következően a Piketty által javasolt adókat jelentős mértékben a pénzügyi tőkének kellene viselnie. ____ The immediacy of this note derives from the fact that Picatty's famous Capital in the Twenty-First Century has been recently published in Hungarian. The central issue in the book is that taking the average of 200 years, the mean growth rate g is lower than the average return on capital r. One possible explanation of this famous r > g inequality may be that the standard deviation of r is greater than that of g because of the greater appetite for risk. The implication to draw from this is that financial capital should bear the majority of the taxes being suggested by Piketty.

Kornai DRSE-elmélete versus általános egyensúlyelmélet

Kornai János az ex post modellfilozófiát követte a DRSE-elméletében (Kornai, 2014), amely gyökeresen szakít az uralkodó neoklasszikus iskola ex ante feltételrendszerével, a szigorú egyensúlyi keretekkel, és saját premisszákat fogalmaz meg a kapitalista gazdaság működésére. Vagyis a DRSE-elmélet egy nagyon újszerű irányzatot jelöl ki a közgazdasági iskolák között. Az elmélet még csak verbális modellként értelmezhető, tartópillérei a kapitalista rendszer immanens jellemzői: a dinamizmus, a rivalizálás és a többletgazdaság. (Ezek angol megfelelőinek, a Dynamism, Rivalry, Surplus Economy kezdőbetűi szerepelnek az elmélet megnevezésében.) A többletgazdaság, azaz a túlkínálat dominanciáját a monopolista verseny, a kereslet nagyságának bizonytalansága, a schumpeteri innováció, dinamizmus, technikai haladás, teremtő rombolás, valamint a növekvő skálahozadék, a termelők és a szolgáltatók között a piacokért folyó rivalizálás váltja ki. E cikk célkitűzése, hogy megvizsgálja a DRSE-elmélet formális matematikai modellként történő megfogalmazásának lehetőségét. Ebben sajátos utat választottunk: először feltárjuk az általános egyensúlyelmélet (Walras, 1874; Neumann, 1945) irreális ex ante feltevéseit, majd megállapítjuk a DRSE premisszái közötti lehetséges összefüggéseket, amelyekben meghatározó kikötés, hogy csakúgy, mint a biológiai evolúcióban, a piacgazdaság evolúciós folyamataiban sincs fix egyensúlyi állapot, még referenciapontként sem. Az általános egyensúlyelmélet és a DRSE-elmélet egybevetése a schumpeteri evolúciós közgazdaságtan fókuszában történik.

Termékek és szolgáltatások vásárlása on-line. Vajon mások az elvárások?

Az on-line vásárlás a kiskereskedelem napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Az elmúlt években számos tanulmány foglalkozott az elektronikus kiskereskedelem marketingszempontú vizsgálatával, azonban ez idáig kevesen foglalkoztak a termékeket és szolgáltatásokat vásárlók elkülönült vizsgálatával. A szerzők célja, hogy egy kvantitatív kutatás alapján a minőségészleléssel és elégedettséggel összefüggésben megvizsgálják az újravásárlási, illetve a továbbajánlási szándék alakulását konkrét e-kiskereskedelmi vásárlások – termékek vagy szolgáltatások vásárlása – esetében. Eredményeik alapján megállapítható, hogy a szolgáltatást on-line vásárlók esetében az elégedettség hatása a továbbajánlási és újravásárlási szándékra alacsonyabb szintet mutat, mint a terméket vásárlók esetében. A minőségészleléshez kapcsolódó dimenziók között is megfigyelhető egy releváns eltérés: a terméket vásárlók esetében az ügyfélszolgálat relevanciájában a minőségészlelés során, kvázi, azokban az esetekben, amikor a vásárlás után hátra van még a tényleges kiszállítás vagy kézhezvétel. A rendelkezésükre álló minta nagysága miatt elemzésük során a varianciaalapú modellezést (PLS-SEM) használták.