α1-Antitrypsin Portland, a bioengineered serpin highly selective for furin: Application as an antipathogenic agent

The important role of furin in the proteolytic activation of many pathogenic molecules has made this endoprotease a target for the development of potent and selective antiproteolytic agents. Here, we demonstrate the utility of the protein-based inhibitor α1-antitrypsin Portland (α1-PDX) as an antipathogenic agent that can be used prophylactically to block furin-dependent cell killing by Pseudomonas exotoxin A. Biochemical analysis of the specificity of a bacterially expressed His- and FLAG-tagged α1-PDX (α1-PDX/hf) revealed the selectivity of the α1-PDX/hf reactive site loop for furin (Ki, 600 pM) but not for other proprotein convertase family members or other unrelated endoproteases. Kinetic studies show that α1-PDX/hf inhibits furin by a slow tight-binding mechanism characteristic of serpin molecules and functions as a suicide substrate inhibitor. Once bound to furin’s active site, α1-PDX/hf partitions with equal probability to undergo proteolysis by furin at the C-terminal side of the reactive center -Arg355-Ile-Pro-Arg358-↓ or to form a kinetically trapped SDS-stable complex with the enzyme. This partitioning between the complex-forming and proteolytic pathways contributes to the ability of α1-PDX/hf to differentially inhibit members of the proprotein convertase family. Finally, we propose a structural model of the α1-PDX-reactive site loop that explains the high degree of enzyme selectivity of this serpin and which can be used to generate small molecule furin inhibitors.

Agmatine reverses pain induced by inflammation, neuropathy, and spinal cord injury

Antagonists of glutamate receptors of the N-methyl-d-aspartate subclass (NMDAR) or inhibitors of nitric oxide synthase (NOS) prevent nervous system plasticity. Inflammatory and neuropathic pain rely on plasticity, presenting a clinical opportunity for the use of NMDAR antagonists and NOS inhibitors in chronic pain. Agmatine (AG), an endogenous neuromodulator present in brain and spinal cord, has both NMDAR antagonist and NOS inhibitor activities. We report here that AG, exogenously administered to rodents, decreased hyperalgesia accompanying inflammation, normalized the mechanical hypersensitivity (allodynia/hyperalgesia) produced by chemical or mechanical nerve injury, and reduced autotomy-like behavior and lesion size after excitotoxic spinal cord injury. AG produced these effects in the absence of antinociceptive effects in acute pain tests. Endogenous AG also was detected in rodent lumbosacral spinal cord in concentrations similar to those previously detected in brain. The evidence suggests a unique antiplasticity and neuroprotective role for AG in processes underlying persistent pain and neuronal injury.

Mount Gerizim, the one true sanctuary /

"Reprinted from the Bibliotheca Sacra for July, 1907."

Az athéni tengeri uralom születésének anatómiája a Kr.e. 5. század első felében

Az európai civilizáció kialakulása szempontjából a görög–perzsa háborúk a klasszikus antikvitás egyik lényeges fordulópontjának tekinthetők. A görögség számára ezek a háborúk többet jelentettek egyszerű katonai összecsapásoknál, hiszen az athéniek számára nélkülözhetetlen „demokratikus értékek” (iszonómia2) védelmét szolgálták, és hozzájárultak az ókori Hellász önértelmezésének kialakulásához. Eszmetörténeti hatásuk mellett a görög–perzsa háborúk katonai eseményei önmagukon túlmutató jelentést hordoztak. A Közel-Kelet egészét magában foglaló Perzsa Birodalommal való összecsapás eredményeként megszilárdult a görögök helyzete az Égei-tengeren és a keleti Mediterráneumban. A háborúk következtében a görög flotta legnagyobb kereskedelmi vetélytársai, a perzsa nagyhatalommal szövetséges föníciai hajóhadak is vereséget szenvedtek. A görög–perzsa háborúk nemcsak a görögség tengerészeti fölényét mutatták meg, hanem a nagy görög gyarmatosítással (Kr.e.8-6.század) kibontakozó földközi-tengeri kereskedelmi hegemónia fennmaradását is biztosították. Tágabb értelemben elmondható, hogy a perzsákkal vívott sikeres harcok megteremtették a hellén civilizációs eszmények továbbfejlődésének kereteit, illetve megakadályozták, hogy a görögség elveszítse eredeti és sajátszerű értékeit. A görög–perzsa háborúk következtében – Hérodotosz szavaival szólva3 – „Európa” megszilárdította határait „Ázsiával” szemben.

Paradigmák a magyar vállalatvezetés történetében: az Ipargazdasági Szemle tartalomelemzése

A vállalatvezetés történetével a külföldi szakirodalom évtizedek óta foglalkozik – hazánkban azonban ez meglehetősen elhanyagolt területnek számít. Bár egyes vállalatok történetéről már számos összefoglaló született (sokakat ezek közül éppen maguk az érintett vállalatok finanszíroztak és publikáltak), összefoglaló történelmi elemzést a modern kori Magyarország nagyvállalatainak vezetési módszertanáról és filozófiájáról nemigen találunk. Az OTKA kutatás, melynek keretében ez a tanulmány is született, ennek a hiánynak a pótlásával foglalkozik.

A hazai környezetügy az elmúlt negyedszázadban. Tények és adatok, hazai előzmények és nemzetközi háttér

Az 1980-as évek végétől azonban a tág értelemben vett hazai környezet-ügyi fejlemények, változások rögzítésére – talán a fent említett sok változás miatt is – csak nagyon töredékesen került sor. Ami többé-kevésbé jól dokumentált, az elsősorban a közvélemény figyelmét is felkeltő környezetszennyezési ügyek-kel, a fejlett országokban már korábban bevezetett, ott többé-kevésbé hatékonynak tekintett szabályozási és intézményi megoldások hazai alkalmazási lehetőségének, célszerűségének felmérésével, a környezetvédelem területén is az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás előkészítésével, valamint a civil szervezetek tevékenységével volt kapcsolatos. Mindezekkel összefüggésben a különböző elemzések a környezetalakító tényezőkre és a környezet állapotára, a szükségesnek tartott környezetpolitikai megközelítésre, a mindezekből fakadó főbb feladatcsoportokra, valamint a társadalmi részvételre tértek ki. Ennek az összeállításnak a 2. része – a teljesség igénye nélkül – e terület legutóbbi negyedszázadának fontosabb hazai kortörténeti tényeit rögzíti, s bizonyára akaratlanul is tartalmaz javítandó pontatlanságokat, illetve kiegészítendő pontokat. Az áttekintés feltünteti a környezetüggyel foglalkozó állami intézmények létrehozását és profiljának változását, az alapvető törvények és programok elfogadását, a civil, a tudományos, az üzleti szféra olyan szervezeteinek és a tájékoztatás olyan eszközeinek létrehozását, amelyek a környezeti, környezetpolitikai ügyekkel országos szinten foglalkoztak, illetve foglalkoznak azóta is. Az összeállítás remélhetően elősegítheti a hazai környezetügy fejlődésének értékelését, jelentőségének jobb megértését, a további teendők meghatározását. A korábbi évtizedek egyes jogalkotási és szervezetalakítási eseményei az újabb kori országos szintű szabályozási, programalkotási és szervezeti intézkedések közvetlen előzményének tekinthetők, s egyúttal az azokkal kapcsolatos tapasztalatok is hatással voltak a későbbi döntésekre. Az összeállítás 3. része ilyen fejleményekre utal. Emellett a nemzetközi együttműködés jelentősebb történései is többé-kevésbé hatottak a hazai környezetügy alakulására, így mindenekelőtt a vonatkozó jogszabályok, programok megjelenésére és tartalmára, valamint az intézményrendszer kialakítására, változásaira. Az ilyen szempontból lényegesebbnek tartott nemzetközi, illetve nemzetközi vonatkozású eseményeket a 4. rész mutatja be.

Innovációs kalandozások az elmélettől a stratégiáig = Innovation adventuring from theory to strategy

A cikk célja, hogy közelebb vigye az olvasót az innováció és az innovációmenedzsment kérdésköréhez. A tanulmány az innováció témakörének feldolgozását a vállalatelméleti alapoktól kezdi, majd konkrét stratégiai megfontolásokig jut el a cikk végére. A tanulmány széles körű hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárja fel az innováció vállalatelméleti gyökereit. A felhasznált irodalom nem ragad meg elméleti szinten, hiszen a tanulmány lefordítja ezeket az elméleti koncepciókat valós, gyakorlatorientált üzleti nyelvre. Célja, hogy a nagyvilágban szétszórt elméleteket letisztítsa, és a modern kori menedzsmentelvekkel szintetizálja. A cikk az innovációt a vállalati értékteremtés szemszögéből vizsgálja. Megállapítja, hogy az innováció számos vállalatelmélet tanait integrálja egybe, aminek következtében a stratégiai implikációk is széles spektrumon mozoghatnak. Ahogy az innováció változást indukál a szervezetben, úgy bukkannak fel komplex optimalizálási dilemmák, amelyek a turbulens gazdasági környezetben, a rövidülő reakcióidők miatt, egyre nagyobb kihívást okoznak a menedzserek számára. A cikk ezeket a dilemmákat mutatja be vitaindító attitűddel, valamint az elmélet és a gyakorlat szintetizálásával. ____ The aim of the article is to bring the reader closer to the topic of innovation management through several company theories and strategic implications. This study is based on a wide range of international literature which is interpreted in a practice oriented way. This article is summarizing the sporadic information on innovation as well as makes an effort on synthesizing this knowledge. The aspect of observation is mainly based on corporate value creation. As innovation causes changes into the organization company leaders have to face complex economic optimization questions. These management dilemmas are not easy to solve in this turbulent business environment. This article tries to highlight these strategic level issues around innovation management by synthesizing theoretical knowledge with business implications.