Makrogazdaság-politika és növekedés

A dolgozat röviden áttekinti, hogy az elméleti és empirikus irodalom alapján milyen kapcsolat van a főbb makrogazdasági tényezők (infláció, költségvetési egyenleg) és a gazdasági növekedés között. Ezt követően rátérünk a kelet-közép-európai tapasztalatokra, megvizsgáljuk, hogy a térségben mennyire érvényesülnek az általánosabb eredmények.

A kohéziós politika hatékonysága (The efficiency of cohesion policy)

A kohéziós politika hatékonyságát, eredményességét és szabályszerűségét a nemzetállami szint mellett közösségi szinten is értelmezhetjük. Azonban a közösségi szint nem a tagállami részek összege, hanem annál sokkal jelentősebb. Ha a közösségi szinten nem támasztható alá a kohéziós politika szükségszerűsége, akkor annak költségvetése és ezáltal jelentősége az EU következő pénzügyi perspektívájában csökkenhet, amelynek súlyos kihatásai lennének a tagállamok és régióik közötti kohéziós folyamatokra. Éppen ezért fontos a kohéziós politika objektív és részletes elemzése tagállami szinten, valamint a közösségi szintű kohéziós politika kritikáinak és a különböző reformelképzeléseknek vizsgálata. / === / The efficiency, effectiveness and regularity of cohesion policy can be defined both on the community level and on the national level. But the community level more than the sum of the member states. If the necessity of the cohesion policy cannot be backed sufficiently, then its budget of the policy can be decreased in the next financial framework of the EU. This could deeply undermine the process of convergence of the less developed regions of the member states. This is why the objective and detailed analysis of the cohesion policy is important, together with knowing the criticisms and reform proposals of the community level cohesion policy.

A monetáris politika hatása a magyar gazdaságra. Elemzés strukturális, dinamikus faktormodellel

A monetáris politika magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáló strukturális, dinamikus faktormodell számos makrogazdasági és ágazati idősor együttes tanulmányozását teszi lehetővé, így az eddigi idősoros elemzéseknél gazdagabb képet nyújt a monetáris transzmisszióról. A modell kvalitatív következtetései általában összhangban állnak a korábbi, VAR modelleken alapuló elemzésekkel, ám erősebbnek tűnnek a monetáris politika munkapiacra, illetve lakossági fogyasztásra gyakorolt hatásai. Az általunk vizsgált modell szerint a makrogazdasági folyamatokat 2000 óta elsősorban a kereslet ingadozásai határozták meg. A monetáris politika hosszabb távon szisztematikusan reagál a gazdaságot ért sokkokra, a meglepetésszerű monetáris politikai lépések szerepe mérsékelt.

Gazdasági kormányzás a gazdasági és monetáris unióban - a globális politika lehetetlen szentháromsága szemszögéből (Economic governance in the economic and monetary union – applying the trilemma of global politics)

Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem megvalósítható a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma a globalizáció útjában álló intézményi különbségeken alapszik. Megoldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítunk akadályokat. Írásunkban a modellt az európai integrációra, egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazzuk. Érvelésünk szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez, mely a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti ugyanakkor, megnövelve az integráció költségeit, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat. _____ The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In this model Rodrik assumes that from the three desired element of world politics (deep economic integration, the nation state, and democratic politics) only two can be chosen. We can either choose deep integration and the nation state but then we have to abandon democracy; or we can choose deep integration and democracy, but then we have to forfeit the nation state; or we have to circumscribe globalisation to maintain democracy and the nation state. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states reluctance to give up their specific institutions.

Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban (Discourse analysis in the political and management sciences)

A XX. század második felében lejátszódó nyelvi fordulat révén egy újfajta posztmodern irányzat jelent meg a társadalomtudományok területén. A diskurzuselméleti megközelítésmód sajátos nézőpontjával az 1990-es évekre már diszciplínateremtő igénnyel is fellépett. Az új tudományos szemlélet számos társadalomtudományi területen jelent meg. Jelen tanulmány a különböző elméleti irányzatokat és a hozzájuk kapcsolódó módszereket tekinti át, és célja a diskurzuselemzés alkalmazhatóságának bemutatása a politika- és a vezetéstudományok területén. ____ Due to a new linguistic revolution occurred in the second half of the twentieth century new post modern tendencies appeared in the field of social sciences. Discourse theory with its unique perspective has succeeded in building up a discipline at the 1990s. This new scientific approach has appeared in several social sciences. This study surveys different theoretical trends and related methods and aims to demonstrate the applicability of discourse analysis in the field of political and management sciences.

Államadósság, optimális politika, finanszírozás (State Debt, Optimal Policy, and Financing)

A fejlett ipari országoknak is az államadósság csökkentése vagy akár szinten tartása okozza az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai dilemmát. Az euróövezet tagállamai esetében is ez a kritérium tűnik a legkevésbé teljesíthetőnek, de Japán és az Egyesült Államok is leküzdhetetlennek tűnő államadóssággal birkózik. A tanulmány rövid áttekintést ad néhány meghatározó közgazdasági megközelítésről, amelyek az államadósság szintjének hosszú távú alakulása mögött meghúzódó tényezőket, gazdaságpolitikai lépéseket magyarázzák. Végül az elméletek alapján tanulságokat fogalmaz meg a magyar államadósság kezelését illetően az 1990–2010 közötti folyamatok ismeretében. _____ The macroeconomic developments of the last decade have confirmed that one of the most important dilemmas that even developed economies have to face is the reduction or even sustaining of the state debt. In case of the eurozone member states this criterion is the most difficult to be accomplished, furthermore the United States and Japan are among the global powers that have to cope with state debts which seems to be insurmountable. The aim of this paper is to provide a brief overview of some decisive economic approaches (Barro [1979], Lucas and Stokey [1983], Marcet and Scott [2007], Martin [2009] etc.) that explain the factors behind the formation of long-run state debt level and economic policy measures accompanying state debt management. The paper also attempts to draw some lessons for the Hungarian state debt management in view of the 1990-2010 processes.

A gazdasági kormányzás válsága a Gazdasági és Monetáris Unióban – a globális politika lehetetlen szentháromsága szemszögéből

Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem valósítható meg a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma feloldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítanak akadályokat. A szerző a modellt az európai integrációra, ezen belül a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazza. Érvelése szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez – ami a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti, megnövelve az integráció költségeit –, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat.

A monetáris politika globális tendenciái és a stabilitási kockázatok

A pénz- és tőkepiacok globálisan összekapcsolódó rendszerében a fejlett országok monetáris politikája meghatározó szerepet játszik a nemzeti monetáris politika mozgásterének kialakulásában. A szerző ennek a jelenségnek a monetáris transzmisszióra és a stabilitási kockázatokra gyakorolt hatásaival foglalkozik. A szabad tőkeáramlás és a pénzpiacok globalizációja új kihívásokat jelent e téren: a kötvénypiacok globális térnyerésével a befektetési alapok mára meghatározó tényezővé váltak a monetáris politika hatásmechanizmusában, s részben ezzel összefüggésben a monetáris politika közege kitágult, már nem elég a hazai körülményekre korlátozni a figyelmet. A belföldi inflációs tényezők szerepét háttérbe szorította a pénzügyi kockázat nemzetek közötti átterjedése. A fejlett országokban alkalmazott alacsony kamat és mennyiségi lazítás segítette a kockázat globális mérséklődését. A javuló kockázati környezetben a befektetési alapok portfólióikban növelték a nagyobb hozamú hosszabb lejáratú kötvények súlyát, és ezzel ők maguk megnövekedett kamatkockázatot vállaltak. A fejlett országokban a monetáris politika normalizálódása kamatemelkedéssel fog járni. Alacsony kamatok mellett viszonylag kis kamatemelés is nagy veszteségeket okozhat a meghosszabbodott lejáratokon, ami olyan tőkeáramlást (menekülést) indíthat el, amely aláássa a pénzügyi stabilitást. Az ebből adódó stabilitási kockázat független az ország pénzügyi rendszerének likviditásától, nyereségességétől vagy tőkeerejétől. Az ilyen kockázatok makroprudenciális eszközökkel nem kezelhetők.

Ingurumena

Capítulo 16

Etxebizitzaren prezioaren eraketa eta burbuilaren teoria. EAE-ko kasua

Etxebizitzaren prezioak berebiziko hazkundea jasan du milurteko berriaren lehen urteetan eta erlatiboki moteltzen ari bada ere sektore honetako prezioaren hazkundea, honen guztiaren gaineko eztabaida zahar eta berriak gaurkotu egin dira, besteak beste, burbuilaren teoriaren gainekoa. Hori dela eta, artikulu honetan etxebizitzaren prezioa, burbuilaren teoria eta EAEko kasua izango dira aztergai, teoria ekonomikoa eta analisi enpirikoa batera txertatuz.

Garapenaren ekonomiari loturiko pentsamendu ekonomikoen bilakaeraren hurbilketa bat

Artikulu honek garapenaren politika ekonomiko ezberdinek, XX. mendearen erdi aldetik aurrera, garapen ekonomikoari buruz azaldu dituzten ekarpen esanguratsuenen laburpen bat aurkeztea du helburu. Horretarako,Garapenaren Teoria Ekonomikoarekin zerikusia duten paradigma ezberdinak defendatzen dituzten pentsamendu korronte batzuen ezaugarri nagusienak landuko dira, besteak beste: herrialde baten industrializazioa ezinbesteko irtenbide moduan planteatzen duen Modernizazioaren Teoria; Teoria Estrukturalista, modernizazioaren alternatiba moduan sortu zen eskola heterodoxoa, lehenengo aldiz Zentro-Periferia sistemaren ideia planteatu zuena; Garapenaren Teoria Neoliberala, azpigarapena Estatuaren partehartzearen ondorioz sortzen den merkatuaren funtzionamendu ezegokiak eragiten duen egoera bezala ulertzen duena; eta, Garapenari buruzko Hautabidezko Teoriak, orokorrean, banakakoen oinarrizko beharrak asetzearen garrantzia azpimarratzen dituztenak.

Los movimientos urbanos como impulsores de la gestión democrática en la ciudad. Análisis comparativo de experiencias de gobernanza urbana en Barcelona, Bilbao y Pamplona

La pregunta o hipótesis central de estudio consiste en aclarar por qué y qué factores explican la apuesta de un movimiento urbano, transformado por factores externos e internos, en favor de procesos de desarrollo comunitario como táctica prioritaria con la que avanzar hacia una gestión democrática de los espacios urbanos. La respuesta, que a lo largo de la investigación trataremos de argumentar tanto desde el marco teórico como desde el estudio de los tres casos elegidos es la siguiente:Influenciados por los cambios en la ciudad (fordista-postfordista), en los modelos de toma de decisiones (gobierno-gobernanza) y en las formas de acción colectiva (movimientos-redes ciudadanas), los movimientos urbanos se han transformado de tal forma que, cuando se ha abierto una ventana de oportunidad política vinculada a la gobernanza local, han impulsado un tipo de procesos participativos que, marcados por la metodología comunitaria, pretenden provocar un impulso de la gestión democrática de la ciudad.Así, se visualiza cómo los movimientos urbanos tratan de expresar en su horizonte y estrategia el intento de salvaguardar la lógica deliberativa de la sociedad civil, frente a la expansión creciente de la lógica instrumental, basada en los mecanismos de dirección del poder y el dinero, propios de los sistemas políticos y económicos.

Azpiegitura proiektu handiak Euskal Autonomia Elkartean: bideragarritasuna eta baliagarritasuna

Gaur eguneko politika ekonomikoak aztertu ezkero berehala ohartuko ginateke azpiegitura - proiektuei ematen ari zaien garrantzi gero eta handiagoaz. Aurrekontuetan, beste zenbait kontusailetan murrizketak edo gutxienez mugaketak planteatzen ari diren bitartean azpiegituren ezarrerarako baliabide gehiago destinatzen dituzte. Eta ildo hau nagusitzen ari da esparru guztietan, europarretik hasita udal esparruraino. Artikulu honen helburua ez da izango gai honen sakoneko azterketa xehetu eta osatua eskeintzea, horrek luzez gaindituko bailuke aldizkari batetako idazlan batek bete dezaken funtzioa. Gure helburua, hortaz, askoz ere apalagoa izango da; zera da lortu nahi duguna: gure lurraldearentzat hain erabakior diren azpiegitura - proiektuei buruzko jakinmina sortaraztea irakurleongan, aurrerantzean interes eta arreta handiagoaz jarrai ditzaten gaiaren nondik norakoak, komunikabideek horren maiz zuzentzen diguten informazioaren bidez.

Cluster analisiaren aplikazio bat ekonomian Donostiako auzoen ikerketa

Lan honekin Donostiako bizitza kalitatea ikertu nahi dute, hau da etxebizitzetako bizilagunen eta etxebizitzen egitura eta erabileraren arteko erlazio posiblea. Biztanle mota, etxebizitza mota eta Donostiako eremu homogeneoen arteko lotura bilatzen saiatuko dira, Aldagai Anitzeko Analisia, batez ere Osagai Nagusizko Analisia, erabiliz aldagai kopurua murrizteko eta faktore edo osagai gutxitan aldagaien informazio gehiena jasotzeko. Jarraian, Cluster aplikatuko dute auzo homogeneoen taldeak osatzeko.