La Educación en Ciencias como un llamado a la acción

Este artículo considera que tanto la educación en Ciencia, Tecnología, Sociedad y Ambiente (CTSA) como las formas convencionales de la enseñanza de problemas socio-científicos (PSC) son inadecuadas para satisfacer las necesidades e intereses de los y las estudiantes que se enfrentan con demandas, problemas y asuntos de la vida contemporánea. Se defiende un acercamiento educativo mucho más politizado, con un mayor énfasis en la crítica social, la clarificación de valores y la acción socio-política, a través de un enfoque basado en problemas que puede convivir con el currículo convencional basado en disciplinas. Para ello, es necesario que la confrontación de cuestiones, la consideración de los valores subyacentes y la acción sean totalmente integrados al currículum

Ioannis Boteri benensis De regia sapientia libri tres : quibus ratio reipub. bene, faeliciterq[ue] administrandae continentur ...

Edit16,

A költségvetés és az infláció európai összehasonlító elemzése, 1999-2007

A tanulmány a költségvetési egyenleg meghatározó tényezőit veszi számba. A vizsgálat középpontjában az inflációval való kapcsolata áll. Az elemzés az európai országok körére és az 1999 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, amely alapján nem volt kimutatható a kapcsolat az infláció és a költségvetés egyenlegének alakulása között. A szakirodalomban is küzdenek a két tényező kapcsolatának számszerűsítése során felmerülő problémákkal. Az infláció a költségvetés bevételeire és kiadásaira egyaránt hatást gyakorol, amely hatások kiolthatják egymást, emiatt az egyenleg változatlan szinten maradhat.

Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve (Grounded theory, the classic milestone of qualitative research)

A grounded theory olyan kutatási módszer, ahol az elmélet az empirikus adatokból fejlődik ki és abban gyökerezik (Glaser - Strauss, 1967). Annak ellenére, hogy a módszer nemzetközileg rendkívül népszerű, a grounded theory nem igazán vert gyökeret a hazai menedzsment- és marketingkutatás talajában. A cikk célja a grounded theory kulcsfontosságú mozzanatainak bemutatása és a módszer népszerűsítése. / === / Grounded theory is a research method in which theory emerges from the data and is grounded in it (Glaser - Strauss, 1967). Despite the international popularity of the method, the grounded theory unfortunately hasn't taken roots in the Hungarian management and marketing research fields. The purpose of this article is to highlight some features and key points of the method and to popularize it among researchers.

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió regionális fejlesztési - más néven kohéziós - politikájának eredményes működése az integrációs folyamat egésze szempontjából stratégiai fontosságú kérdés. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, a tagországok és régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése nemcsak az integráció egyik meghatározó célja, de a tagországokban élő emberek jogos elvárása is. A kohéziós transzfereket olyan tényezők támogatására kell fordítani, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott régió fejlődési kilátásainak és versenyképességének javulásához. A regionális fejlődéssel foglalkozó elméletek egymásnak sokszor ellentmondó következtetésekre jutnak a fejlettségi különbségek hosszú távú alakulásával összefüggésben. A sikeres fejlesztéspolitika kapcsán az endogén tényezők, az innovációs képesség és a megfelelően működő intézményi környezet meghatározó szerepe egyértelműen előtérbe került. A szerző a kapcsolódó elméleti megfontolások vizsgálata után az EU-ban kialakított regionális politika hatásait és következményeit elemzi, és mindezek tükrében megvizsgálja a 2014-2020 közötti időszakra javasolt szabályozási keretek fő elemeit.

A bankok által alkalmazott működési kockázatkezelési módszerek és az intézményméret viszonya

A működési kockázat tudatos kezelése a 2007–2008-ban bevezetett Bázel II-es kockázatkezelési és tőkeallokációs keretrendszer fontos újdonsága. A szabályozás lehetőséget ad egyszerűbb és fejlettebb módszerek alkalmazására. A fejlettebb működési kockázati tőkemeghatározási módszerek bevezetésének előfeltétele nemcsak a kockázatmérés fejlettsége, hanem a kockázatkezelés tudatosságának megerősítése, megfelelő folyamatok kiépítése és az üzleti döntésekbe való beépítése. Tanulmányomban nemzetközi és hazai banki mintára is azt vizsgálom, hogy milyen kapcsolat van eredményesség, intézményméret, illetve a választott szabályozói működési kockázati módszertan között. Elemzésem alapján az rajzolódik ki, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai bankok között a nagyobb intézmények hajlamosabbak fejlettebb működési kockázatkezelési módszereket alkalmazni, miközben ennek a nyereségességgel nincsen szignifikáns kapcsolata. Mindez az eredmény a működési kockázathoz kapcsolódó rendszerkockázati szempontból kedvező, mivel fontos, hogy a potenciálisan nagyobb rendszerkockázati hatással bíró, nagyobb intézmények tudatosabb kockázatkezelést alkalmazzanak.

A tudás termelői? Az Európai Unió kormányainak és nagyvállalatainak hozzájárulása a tudásgazdaság létrehozásához

Az 1990-es évek eleje óta tudományos értekezések és kormányzati tervezetek szerzői egyre inkább a tudásban, annak létrehozásában, használatában és cseréjében vélik felismerni a gazdasági növekedés és társadalmi fejlődés legfontosabb forrását. Mindezek ellenére az európai nagyvállalatok innovációs, kutatási-fejlesztési aktivitása, kutatási-fejlesztési költségvetése nem tükrözi ezt a felismerést. Ugyanez vonatkozik az Európai Unió és a tagállamok kormányainak politikai nyilatkozataira is: csaknem tíz évvel a Lisszaboni Stratégia meghirdetése és évről évre történő megerősítése után az EU-tagállamok többsége nem tudott érdemleges előrelépést tenni az innováció, a kutatás-fejlesztés terén. Az Európai Uniónak nemhogy nem sikerült "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válnia", de az elmúlt tíz év során tovább mélyült az innovációs szakadék az Európai Unió tagállamai és a globális gazdaság leginnovatívabb országai között.

Az álképviselet szabályozása a hatályos és az új Polgári Törvénykönyvben

A képviseleti és álképviseleti szabályok gazdasági jelentősége kiemelkedő. Ehhez kapcsolódóan elsődlegesen az álképviselő felelősségét és az álképviselő által kötött, de az álképviselt részéről jóvá nem hagyott szerződés jogi sorsát kell megnyugtatóan rendezni. Felmerülnek azonban dologi jogi-tulajdonjogi kérdések is. A hatályos Ptk. csupán az álképviselő felelősségének bizonyos kérdéseit szabályozza és ennél nem megy tovább az új Ptk. sem. A bírói gyakorlatra hárul tehát az álképviselt által kötött szerződés jogi minősítése és ehhez kapcsolódóan az álképviselt részéről adható jóváhagyás értelmezése is.

Gondolatok a nyelv gazdaságtanáról (Aktuális európai vonatkozások és az információs technológia forradalmának várható hatásai)

A globalizáció, a gyorsan bővülő nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a sebesen fejlődő nemzetközi kommunikációs technológia eredményeként egyre intenzívebbé váltak az egyének, a gazdasági és nem gazdasági szereplők, valamint az országok, sőt a kontinensek közötti sok formában történő információs kölcsönhatások. Ilyen körülmények közepette a nyelvek különböző fajta nehézséget, azaz egyfajta szűk keresztmetszetet jelenthetnek e kölcsönhatások folyamatossága és egyértelműsége szempontjából,, ugyanis a kommunikáció legfontosabb eszközét – a saját nyelvet – egy másik nyelvvel kell mind a két irányban felváltani, azaz egyidejűleg minimum két nyelvet kell használni. Ez a körülmény szükségszerűen a többnyelvűség kialakulása, ennek erősítése felé vezet a legtöbb társadalomban, illetve országban.

Az összekapcsoltság hatása a rendszerkockázatra homogén bankrendszerben

A pénzügyi rendszerkockázat legfontosabb formája a modern pénzügyi hálózatokban bekövetkező fertőzések veszélye. A cikkben egy olyan bankrendszert vizsgálunk, ahol homogének a bankok (mérlegfőösszegük és preferenciájuk azonos) és egymás eszközeit tulajdonolják. Ezen egyszerűsítő feltevéseket felhasználva egy analitikusan kiszámítható mérőszámot adunk a rendszerkockázatból adódó veszteségre, amely a bankok várható veszteségét adja meg egy rendszerbeli intézmény csődje esetén. E mérőszám tulajdonságait vizsgálva azt találjuk, hogy a banki eszközök volatilitásának növekedése, illetve a saját tőke arányának csökkenése emeli a lehetséges rendszerkockázati veszteséget, továbbá, hogy a bankrendszer felépítésének (a banki eszközök kereszttulajdonlásának) hatása kettős. Egyrészt az összekapcsoltság növelése erősíti a diverzifikációs hatást, mivel az adott bank más bankok eszközeivel fedezheti veszteségeit. Másrészt ha már eleve szorosan együttműködnek a bankok, akkor az összekapcsoltság további erősítése a fertőzés megnövekedett esélye következtében növeli a rendszerkockázatból fakadó potenciális veszteséget.

Járadékteremtés és az áldemokráciák = Rent creation and pseudo-democracies

Tanulmányunkban egy olyan rendszerrel foglalkozunk, amely köztes helyet foglal el a demokrácia és az autokrácia között, mindkettő jegyeit magán viseli, és amelyet ezért áldemokráciának nevezünk. A rendszer működési sajátosságait a járadékok szemszögéből vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy demokratikus országokban hogyan képes egy párt tartósan domináns pozícióban maradni. Modellünk segítségével összekapcsoljuk a járadékteremtést a szavazatok maximalizálásának céljával, és bemutatjuk, miért jelenthet racionális döntést a hatalmon lévők számára a rövid távú optimumon túlmutató járadékteremtés is. A modell rávilágít arra, hogy a többletjáradékok segítségével a kormányzat - klientúrája megerősítése, a demokratikus rendszer határainak feszegetése, valamint az ellenzék visszaszorítása révén - hosszú távú előnyökre tehet szert, áldemokráciát hozva létre. Történelmi példák jól mutatják, hogy a rendszer bukását végül általában a gyengébb gazdasági teljesítmény és a korrupció széles körűvé válása kényszeríti ki. _____ The paper focuses on a specific political system lying between democracy and autocracy, which has similarities to both. Called here a pseudo-democracy, it is examined from the point of view of rents. The paper enquires how a democracy can allow a single party to dominate the political landscape for a long period. The author constructs a model to link rent creation to vote maximization, arguing that it can be rational for incumbents to increase rents beyond the short-term optimum. The model also reveals that surplus rents may offer long-term gains to an elite by strengthening its clientčle, challenging the systemic political framework and holding back the opposition. Historical examples show that the end-result of a pseudo-democratic system will usually be to weaken economic performance and increase corruption.

A karbon lábnyom koncepció szerepe a vállalkozásfejlesztésben

A vállalati teljesítményértékelés egyik szelete a környezeti teljesítmény értékelése. Ez azonban sok esetben izoláltan, a többi vállalati területtől elszigetelten történik. A tanulmány célja, hogy a vállalati karbon lábnyom koncepción keresztül áttekintse, hogyan kapcsolhatók össze a környezeti célok a vállalat általános céljaival. A különböző vállalati funkciókban (például termelés menedzsment, logisztika, innováció menedzsment, pénzügy, számvitel és marketing) számos olyan részcél van, amely összeegyeztethető a karbon lábnyom csökkentésének céljával, és amelyek megvalósulása érdekében hasznos lehet a vállalati karbon lábnyom számszerűsítése, a vállalati információs rendszerbe történő integrálása és kommunikációja.