99 resultados para Magyarországi Református Egyház
Resumo:
A cikkben a magyarországi borágazatra vonatkozóan vizsgáljuk a tudáshasználat és sikeresség összefüggését. Magyarország az elmúlt évtizedben elmaradt a magasabb tudást megtestesítő prémium- és szuperprémium- borok irányába mutató világpiaci trendtől. Ennek hátterében vizsgálataink szerint a szőlő- és borágazatban elengedhetetlen és állandóan fejlődő tudás nem eléggé intenzív használata is meghúzódhat. Noha a tudás használata és terjedése ugyan jelentős tényező a különféle vállalkozások sokféleségének magyarázatában, de nem egyértelműen szignifikáns a többféle módon mért sikeresség alakításában. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalkozások a tudás saját berken belüli gondozásával és adekvát felhasználásával piaci sikereket érhetnek el. _____ The paper examines the relationship between the use of specific knowledge and success among the Hungarian grape growers and wine makers. In the recent decade Hungary has been left behind by the world trends represented increasing share of premium and superpremium wines (which materialise higher knowledge) in export development. According to the authors’ survey there might be in behind the non-appropriate use and management of knowledge and skills which would be ‘condition sine qua non’ for wine making. However the use and spread of skills is a basic component in explaining the differences of variation among the companies, it is not unambiguous in formulating the business success measured in different indicators. At the same time the authors can conclude that the Hungarian wine enterprises – keeping the idea generation as well as its further development, elaboration and adequate use within the frame of the company – can achieve market success.
Resumo:
A tanulmány Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatójának megrendelésére készült abból a célból, hogy milyen megoldásokkal lehetne a vállalati működést hatékonyabbá tenni. Ennek keretében a szerzők megvizsgálták, hol tart ma a HR adatbányászati kutatás a világban. Milyen eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a munkavállalói elmenetelt előre jelezzék, illetve figyeljék, valamint milyen lehetőség van a hálózati kutatások felhasználására a biztonság területén. Szerencsés, hogy a vállalkozói kérdések és erőforrások találkozhattak a kutatói szféra aktuális kutatási területeivel. A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a cikkben megfogalmazott állítások, következtetések, eredmények a jövőben hasznosíthatók lesznek a vállalat és más cégek számára is. _____ The authors were pleased to take part in this research project initiated by one of Hungary’s largest employer. The goal of the project was to work out BI solutions to improve upon their business process. In the framework of the project first the authors made a survey on the current trends in the world of HR datamining. They reviewed the available tools for the prediction of employee promotion and investigated the question on how to utilize results achieved in social network analysis in the field of enterprise security. When real business problems and resources meet the mainstream research of the scientific community it is always a fortunate and it is rather fruitful. The authors are certain that the results published in this document will be beneficial for Foxconn in the near future. Of course, they are not done. There are continually new research perspectives opening up and huge amount of information is accumulating in the enterprises just waiting for getting discovered and analysed. Also the environment in which an enterprise operates is dynamically changing and thus the company faces new challenges and new type of business problems arise. The authors are in the hope that their research experience will help decision makers also in the future to solve real world business problems.
Resumo:
A cikk a magyarországi kis- és középvállalkozások logisztikai költségeit vizsgálja a nemzetközi kutatások tükrében és a 2009-es közel kétezer hazai KKV-re kiterjedő „Vállalkozások helyzetének felmérése” alapján. A hazai logisztikai költségeket leginkább a vállalatméret és az ágazat befolyásolja. A magyarországi kis- és középvállalkozások ki nem szervezett szállítási és raktározási tevékenységei a hazai fuvarozóknak és raktárszolgáltatóknak jelentős piacbővülést jelenthetnének. Ez azonban csak látens piacbővülés, mivel a hazai KKV-k nem tervezik, hogy szállítási és raktározási tevékenységeiket nagyobb arányban szervezzék ki. Ez részben azzal magyarázható, hogy a feldolgozóipari, mezőgazdasági és kereskedő kis- és középvállalkozások viszonylag nagy arányban tekintik a logisztikát alapvető képességnek. Nemzetközi viszonylatban a magyarországi KKV-k magas logisztikai költségszintekkel szembesülnek, melynek mérséklésével az adminisztrációs terhek csökkentéséhez hasonló megtakarítást lehetne elérni. ____ This article examines total logistics costs and its components of the Hungarian small- and medium-sized enterprises in the light of international researches. It shows that company-size and its sector are the most important drivers of logistics costs and its components according to „Survey of position of enterprises”, which covered nearly 2000 Hungarian SMEs in 2009. It also proves that transport and warehousing demand of the Hungarian SMEs means a significant market growth for national carriers and warehouse providers. It is only a latent growth, because the Hungarian SMEs do not plan to outsource their transport and warehouse activities in a greater extent. The relative high level of logistics as a core competence among processing industry, agriculture and trade SMEs can be a partial explanation to this. The Hungarian small- and medium-sized enterprises face with high logistics costs in international comparison. Its reduction may bring similar savings as reduction of administrative burdens.
Resumo:
Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az elektronikus szolgáltatások széles körű elterjedésével az állami döntéshozókat is fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő hálózat elérésének lehetőségétől. Az állami szerepvállalási hajlandóság 2011-től kezdődően jelentősen megnőtt az elektronikus hírközlési területen. Az MVM NET Zrt. megalapítása, a NISZ Zrt. átszervezése, a GOP 3.1.2-es pályázat és a 4. mobilszolgáltató létrehozásának terve mind mutatják a kormányzat erőteljes szándékát a terület fejlesztésére. A tanulmányban bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének ösztönzésére. A szerző ezt követően a négy, jelentős állami beavatkozás elemzését végzi el annak vizsgálatára, hogy megfelelő alapozottsággal született-e döntés az állami szerepvállalásról. _____ With the widespread use of the Internet, the need for the rapid development of the digital communication networks has prompted government policy makers also to conceptualize and implement development policy. The advancement of the (information) society and the use of information communication technology as a prerequisite of it are fundamentally determined by the development of broadband infrastructure and whether broadband access to the digital telecommunication network is available. The propensity of the government to play a bigger role in the field of electronical communication has increased significantly from 2011. The setup of MVM NET Zrt. / Hungarian Electricity NET Ltd./, the realignment of NISZ Zrt. / National Info communication Services Company Limited by Shares - NISZ Ltd./, the GOP 3.1.2. tender and the plan to enable a new, i.e. the fourth mobile network operator to enter the market all indicate the robust intention of the government to develop this field. The study shows the tools of government intervention for the incentive of the development of the electronical communication network. Then the author analyses the four main government interventions to examine whether the decision on the role of the state was adequately well-founded.
Resumo:
A szerzők feltáró kutatásukban munkavállaló-barát szervezeti megoldásokat kerestek és vizsgáltak multiparadigmikus (Primecz, 2008) megközelítéssel, kritikai és funkcionalista szemszögből. Munkavállalóbarát szervezeti gyakorlatnak tekintették azokat a szervezeti kultúrában gyökerező szervezeti kereteket és gyakorlatokat, amelyek nagymértékben támogatják a munkavállalókat a munka és magánélet egyensúlyának elérésében és megtartásában (Toarniczky et al., 2011). Eredményeik szerint a munkavállaló-barát gyakorlatokat akkor értékelik legjobban a szervezeti tagok, ha a közvetlen vezető és kollégák jól értik a támogatandó munkavállaló helyzetét és rugalmasan fordítják le a hétköznapokra a HR-rendszereket. Ezzel együtt több feszültség keletkezik a szervezetben a munkavállaló-barát gyakorlatokban, amelyekre figyelni lehetne, anélkül, hogy a kialakított gyakorlatokat felszámolnák. _____ The authors in their research investigated employee friendly practices, which they defined as frameworks and practices rooted in organisational culture that gives maximum support for employees trying to reach and keep balance between work and private life (Toarniczky et al., 2011) through multiparadigm research (Primecz, 2008). They conducted exploratory research (interviews, focus groups, document-analysis, and questionnaire) at ten Hungarian-based organizations, and they investigated employee friendly work practices through functionalist and critical lenses. Their results shows that employee friendly practices work well, when the immediate boss and colleagues understand the need of organization al member, who are supported, and HR procedures are translated flexibly. At the same time tension within the organization al subgroups always present, and this should be handled by the organization without cancelling employee friendly practices.
Resumo:
A szerzők a magyar termékenységi helyzet alakulását vizsgálják 1960 (az adatok elérhetősége következtében bizonyos esetekben 1970) és 2011 között. Megmutatják, hogy a visegrádi országok termékenységi mutatóinak trendje nagyon hasonlít egymáshoz. Elemzésükhöz a teljes termékenységi arányszám mellett a Boongarts– Feeney-féle ütem szerint kiigazított termékenységi rátát is felhasználják, melynek segítségével bebizonyítják, hogy a romló helyzetkép ellenére sem olyan rossz a magyarországi termékenység. Felhívják a figyelmet a gyermekvállalási döntés kitolódásának hatására, és feltárják a halasztás, valamint a teljes termékenységi arányszám értékei közötti kapcsolatot.
Resumo:
A közmű-szolgáltatások fogyasztói árának általános hatósági csökkentése, a gazdasági és pénzügyi válság sújtotta magyar lakosságot "védő" kormányzati intézkedéssorozat részeként, mára szervesen betagozódott az európai közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdések sorába. A tagországok által eleddig szakpolitikai szinten kezelt témakör az általános politika szintjére emelkedett. Az árcsökkentéssel együtt járó, a közműcégeket az eddigieknél nagyobb mértékű tehervállalásra kényszerítő intézkedések következményei azonban egyelőre még nem ismertek. Az elemzés három magyarországi víziközmű-vállalkozás által előállított GDP megoszlását vizsgálja, az elmúlt években állandósult adóterhek következtében kialakult, valamint azok esetleges további növelése esetén bekövetkező szolgáltatói magatartás modellezésére tesz kísérletet. Az eredmények elemzése során pedig arra a következtetésre jut, hogy a vállalatokat eddigiekben terhelő elvonási arányok negatív irányba történő megváltoztatása, a jövőben fenntarthatatlan működésre kényszerítheti ezeket a vállalkozásokat.
Resumo:
A felhasználók, a szabványos és törvényi előírások ma már több területen kikényszerítették a kockázatok elemzését és kezelését. A jelenlegi rendszerek alapvető jellemzői, hogy a vállalatokon belüli rendszerek egymástól elkülönülten működnek. Ennek oka az eltérő időpontban, eltérő követelmények, valamint különböző felfogás szerint történt rendszerbevezetés. Az integráció elsősorban vállalati szinten történik, az elemzés szempontját alapvetően az adott funkcionális terület filozófiája határozza meg. Emiatt ritkán kerül sor egy termék vagy folyamat által hordozott összes kockázat módszeres számbavételére. A szabványosítás területén vannak törekvések az integrált szemlélet érvényesítésére. Ez részben már megjelent az ISO 9001 (Minőségirányítási Rendszer [MIR]), az ISO 14001 (Környezetközpontú Irányítási Rendszer [KIR]) és az MSZ 28001 (Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonsági Rendszer [MEBIR]) szabványok vonatkozásában. Az ISO 31000 szabványcsalád általános útmutatást ad egy szervezeten belül a kockázatkezelési folyamat tervezésére, megvalósítására és fenntartására. A jelenlegi tanulmány alapvető célja egy olyan újszerű módszer bemutatása, amely lehetővé teszi a különböző irányítási rendszerek hierarchikus, folyamatcentrikus, kockázatmenedzsment-alapú integrációját.
Resumo:
A vendéglátóipari egységek kommunikációjában fontos szerepe van a közösségi médiában való jelenlétnek. Hazánkban a leggyakrabban használt felület a Facebook, amely sok ilyen vállalkozás esetében kiemelt fontosságú, vagy akár az egyetlen reálisan elérhető marketingkommunikációs felület. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a felhasználók hogyan érzékelik a feléjük továbbított üzleti célú információkat a közösségi felületen, illetve hogy a fogyasztókra milyen mértékű aktivitás jellemző kedvenc vendéglátóipari egységük oldalán. Ennek céljából szubjektív fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a kvalitatív tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. A "belájkolt" vendéglátóipari egységek felületeinek fogyasztók által észlelt aktivitása segítheti a vállalkozásokat abban, hogy alaptevékenységük elemeinek kommunikálásával, vagy akár ettől teljesen eltérő közösségi stratégiát használva pozicionálják márkájukat. A márkák tudatos tartalommenedzselése hozzájárulhat továbbá a felhasználók virtuális térben való hatékonyabb eléréséhez és bevonásához. ____ Presence in social media is an important element in the communication of catering establishments. The most frequently used platform in Hungary – that is extraordinarily important, or even the only reasonably accessible marketing communications platform for many catering companies – is Facebook. In our research, we analyse how users perceive the business-purposed information forwarded to them on the social media platform, and how intensive are the consumers’ activities on their most preferred catering establishment's site. For this purpose we analyse subjective consumer narratives (N=151) with the methodology of qualitative content analysis. We asked the respondents to write about the relationship with their most preferred catering establishment in the online sphere. Perceived activity of the "liked" catering establishment's platform could help enterprises to position themselves by communicating their core activities, or by using a totally different social strategy. Moreover, conscious content management of brands could contribute to reach and to engage users in the virtual sphere more efficiently.
Resumo:
A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ és a Vállalkozók Országos Szövetsége közötti együttműködés keretében készült, az utóbbi megbízására. A tanulmány célja a többségi belföldi tulajdonban levő kis- és középvállalatok önfinanszírozó képességének és hitelfelvételi lehetőségének áttekintése, illetve az esetleges problémák azonosítása volt. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a finanszírozási struktúrában a saját tőke magas arányát nem hitelfelvételi nehézségek okozzák, hanem az elsődlegesen saját forrásból finanszírozó vállalatok számára más finanszírozási lehetőségek is rendelkezésre állnak. Bár az általános elégedettség a bankokkal csökkenő tendenciát mutat, még mindig jónak értékelhető. Komoly hitelfelvételi nehézségekkel a vállalatok többsége nem szembesült. A pályázati rendszerrel kapcsolatban a vállalatvezetők érzékeltek némi javulást, de még mindig nem beszélhetünk általános elégedettségről. Bár a kutatás eredményei arra utalnak, hogy 2013-ban a növekedést elsősorban nem a hitel-, illetve a külső forráshiány akadályozta, fontos hangsúlyozni, hogy a leginkább finanszírozási gondokkal küzdő induló és fiatal vállalkozások, illetve a mikrovállalkozások nem reprezentálták magukat az elemzett adatbázisban.
Resumo:
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán sok éve folyó HR-kutatás legújabb eredménye ez a beszámoló, amely 74 Magyarországon is működő multinacionális vállalat helyi leányvállalatának HR-gyakorlatát vizsgálja. Az adatfelvétel (többségében helyszíni interjú) ideje 2010. április-november. Így a megállapítások már a válságból való kilábalás időszakára is vonatkoznak: mit és hogyan tettek a HR-szervezetek, valamint a vonalbeli vezetők a HR-munka hatékonyságának növelésére. A felállított 5, ezzel kapcsolatos hipotézist a szerzők vizsgálataik alapján részben igazolni tudták. A fő megállapítás: a nemzetközi vállalatok – minimális létszámcsökkentéssel – kitartottak Magyarország mellett, megerősítették a helyi leányvállalatoknál folyó HR-munkát. A kutatás nemzetközi keretekben jelenleg is folytatódik: 6 országban készülnek tanulmányok a helyi hasonló vállalati körre, a magyarországiéval azonos HR-vizsgálati szempontok alapján. _________ This article is the result of the several year long HR-research conducted at the Faculty of Business and Management of the University of Pécs, and it analyzes the HR-practices of the Hungarian subsidiaries of 74 multinational enterprises. Data collection (mostly interviews at the subsidiaries) took place during the period of April-November 2010. Hence, the findings also relate to the period of the recovery from the recession: what and how the HR-units/ and line managers did to increase the efficiency of the HR work. The 5 hypotheses in relation with this, could partially be verified by the research of the authors of this paper. The main finding is that the multinational enterprises – with a slight decrease of headcount – stood beside Hungary and strengthened the HR-activities at their subsidiaries. Research is still being continued internationally: studies are being prepared in 6 countries on similar groups of local companies, by using the same HR-research aspects as those used in Hungary.
Resumo:
Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni. Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító "élő laboratórium" gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az online jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőinek feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének az üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában. Minthogy az innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.
Resumo:
Cikkünkben a nemzeti transzferszámlákon alapuló növekedési modellekkel foglalkozunk, illetve az ilyen típusú modellek által meghatározott ún. első demográfiai osztalékot bontjuk fel összetevőire. Megmutatjuk, hogy az első demográfiai osztalék a korosztályos népességi számok alakulásán kívül nagyban függ a korosztályos munkajövedelem és fogyasztás adataitól is. Ezen értékek téves becslése torzíthatja az első demográfiai osztalékra vonatkozó számítások eredményeit, akár olyan mértékben is, hogy pozitív növekedési faktor helyett negatívat mutat ki.