An occupational view of the Australian labour force - Patterns of job growth and decline

Generally employment has been studied in terms of changes in the types of goods and services that the economy is purchasing. Far less attention has been given to the occupational aggregates that go into producing these goods and services. The few studies that did investigate this area found that the mix of tabour inputs appear to have been changing over time in a systematic pattern. The increasing prevalence of white-collar, information workers gave rise to the assertion that many societies had entered a post-industrial information age. Deals first of aff with some issues of measurement in the context of the Australian labour force, then looks at trends in various occupational groups using a non-standard four-sector classification of the labour force. Finally suggests an application in relation to the link between education and training and its ability to reduce structural unemployment.

Annual report on labour organization in Canada

Mode of access: Internet.

Wage rates, salaries and hours of labour. Taux de salaire, traitements et heures de travail.

Reports for 1974- issued in numerous sections.

Casual jobs and internal labour markets

This paper examines the role of casual employment as a route into permanent employment. Using a competing risks framework we compare transitions from casual to permanent employment made within the firm and to other firms. We also examine the wage outcomes and job durations of these two transitions. It is found that internal transitions occur at all occupational levels and display characteristics associated with probationary employment. Thus, as suggested by previous case study evidence, permanent positions at all levels in the firm are open to a degree of external competition.

Spatial inequality in the Australian youth labour market: The role of neighbourhood composition

Australia has experienced a polarization of income and labour market outcomes over the past 20 years (GREGORY and HUNTER, 1995; HARDING, 1996). This has taken an increasingly spatial dimension (HUNTER. 1995a, 1995b), giving rise to concerns that the spatial pooling of disadvantage may hamper the labour market outcomes of youth growing up in poorer residential areas. This paper explores the role that the differential neighbourhood 'quality' of an individual's residential area at age 16 has on their labour market outcomes at age 18 and age 21. Evidence is found that youth who live in poorer quality neighbourhoods face an increased likelihood of being unemployed at both the age of 18 and 21, even after controlling for personal and family characteristics.

Industry-specific human capital, knowledge labour, and industry wage structure in Taiwan

This paper investigates the role of industry-specific human capital (ISHC) in determining industry wage structure. The model presented in this paper distinguishes between knowledge labour and physical labour. Knowledge labour is physical labour embodied with ISHC. It is postulated that more ISHC-intensive industries, such as high-tech industries, pay higher wages and the wage premiums increase with workers' experience. The hypothesis is tested using a merged sample of 1997 - 1999 manpower utilization survey data from a newly industrialized economy - Taiwan. The findings show support for the effect of ISHC.

"Minimálbér-paradoxon" versenyzői munkaerőpiacon? ("Minimum-wage paradox" in a competitive labour market? Lessons from an experimental line of thought)

A versenyzői munkaerőpiac hagyományos kereslet-kínálati modellje az egyensúlyi bérszintet meghaladó minimálbér következményeként az egyensúlyi bérszint mellettinél alacsonyabb foglalkoztatást jósol; minél magasabb a minimálbér, annál alacsonyabbat. Empirikus vizsgálatok szerint ugyanakkor a minimálbér-emelés nem feltétlenül csökkenti a foglalkoztatást - ezt nevezik minimálbér-paradoxonnak -, ami legkézenfekvőbben a munkáltatók munkaerő-piaci monopszonerejével látszik magyarázhatónak. Ezzel szemben az a gondolatkísérlet, amelyről ez a cikk beszámol, általánosabb érvényű, versenyzői munkaerőpiacot feltételező magyarázat kidolgozására irányul. / === / In the conventional textbook demand/supply model of competitive labour markets, the introduction of a minimum wage above market-clearing level must reduce employment. Empirical findings suggest, however, that this may not always be the case, a finding most readily explained by monopsonistic competition in the labour market. The experimental line of thought reported here explores an alternative root, interpreting the "minimum-wage paradox" as the outcome of a competitive labour market that displays friction.

A munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának jellemzői, mechanizmusa és következményei (The features, mechanism and results of gender-based segregation on the labour market)

Az ágazatok, foglalkozások, munkakörök nemek szerinti szegregációja a világ minden országára jellemző, jellegzetességei az eltérő gazdasági társadalmi, kulturális környezet ellenére gyakran nagyon hasonlítanak egymásra. Szakírók, politikai döntéshozók intézkedésekkel tartják javíthatónak a nők munkaerő-piaci pozícióját, a nemek közötti bérkülönbségek felszámolását. A követelmények és következtetések több szempontból sem helytállók. A nők és férfiak biológiai és társadalmi okokból eltérő kompetenciái, az ebből következő hatékonysági követelmények miatt a nemek szerinti elkülönülés a foglalkoztatás természetes következménye. Nem a szegregáció okozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem azok a munkaerő-piaci mechanizmusok, amelyek társadalmi hátránnyá formálják a foglalkozási struktúrában való elhelyezkedést. A beavatkozás csak ezeken keresztül lehetséges, ami azonban kockázatos, és amelynek tere meglehetősen szűk. A piaci erők önkényes korlátozása nem vezet a kívánatos eredményre, terelése csak egymással koherens társadalom-, népesség- és foglalkoztatási célrendszer megfogalmazása esetén lehet eredményes.

Munkapiac keresési súrlódásokkal (Job seeking on the labour market, with frictions)

A munkapiac különleges piac, jellegzetességeinek köszönhetően számos modell elemzi. Ezek közül a legismertebbek a keresési-párosítási modellek, amelyek több egymáshoz kapcsolódó kérdéskör vizsgálatára is alkalmasak. A modellcsalád által megmagyarázható munkapiaci jelenségek széles köre, a belőlük levonható következtetések, a modellek magyarázóképességéről folytatott vita egyaránt hozzájárult, hogy a modellek kidolgozói 2010-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesültek. Modelljük kiterjeszti a munkanélküliség természetes rátájának elméletét, képes a jóléti intézkedések és intézményrendszer beépítésére. A szerző e modellek elméleti előzményei, valamint egy alapmodell ismertetése után felvázolja az újabb generációs modellek alapvonásait, a hatékonyságelemzések tanulságait, az állami intézkedések vizsgálatának lehetőségeit, valamint a Shimer-kritika alapjait. / === / The labor market is a specialized market with characteristics that have produced several different models for analysing it. One of the best known is the search and matching model, which is suitable for analysis of several related issues. The broad range of labour market phenomena that can be described by this family of models, the conclusions to be drawn from them, and the debate on their explanatory capability have all contributed to the fact that three economists who made important contributions to developing them - P. A. Diamond, D. T. Mortensen and C. A. Pissar-ides - were awarded the Nobel Prize in Economics in 2010. The DMP model named after them expands the theory of the natural rate of unemployment and is capable of integrating the analysis of welfare measures and institutions. This paper follows up on the contribution of the Nobel Prize winners by examining the theoretical preliminaries of these models, a basic search and matching model, and by looking at the typical characteristics of a new generation of models, the lessons of efficiency analyses, the possibility of investigating the role of policy measures, and the foundations of Shimer's critique.