A túl- és az alulképzés bérhozama 25 európai országban (Returns for over-education and under-education for 25 European countries)

A tanulmányban 25 ország, kétezres évek közepi állapotot tükröző, reprezentatív keresztmetszeti mintáin egyrészt a Duncan-Hoffman-féle modellre támaszkodva megvizsgáljuk, hogy adatbázisunk milyen mértékben tükrözi az illeszkedés bérhozamával foglalkozó irodalom legfontosabb empirikus következtetéseit, másrészt - a Hartog- Oosterbeek-szerzőpáros által javasolt statisztikai próbák segítségével - azt elemezzük, hogy a becslések eredményei alapján mit mondhatunk Mincer emberitőke-, valamint Thurow állásversenymodelljének érvényességéről. Heckman szelekciós torzítást kiküszöbölő becslőfüggvényén alapuló eredményeink jórészt megerősítik az irodalomban vázolt legfontosabb empirikus sajátosságokat, ugyanakkor a statisztikai próbák az országok többségére nézve cáfolják mind az emberi tőke, mind az állásverseny modelljének empirikus érvényességét. / === / Using the Duncan–Hoffman model, the paper estimates returns for educational mismatch using comparable micro data for 25 European countries. The aim is to gauge the extent to which the main empirical regularities shown in other papers on the subject are confirmed by this data base. Based on tests proposed by Hartog and Oosterbeek, the author also considers whether the observed empirical patterns accord with the Mincerian basic human-capital model and Thurow's job-competition model. Heckman's sample-selection estimator shows the returns to be fairly consistent with those found in the literature; the job-competition model and the Mincerian human-capital model can be rejected for most countries.

Gázolaj-jövedékiadó verseny az Európai Unióban (Fiscal competition on the market for diesel fuel in the European Union)

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy versenyeznek-e az európai kormányok gázolajra vonatkozó jövedékiadó-kulcsaikkal a nagyobb adóbevételekért, és ha igen, befolyásolja-e az országok mérete kormányaik adóztatási stratégiáját. Az üzemanyagturizmussal szembesülő kormányok adókivetési magatartását egy kétországos adóverseny modellel jelezzük előre, amelyben a standard modellektől eltérően a fogyasztók kereslete árrugalmas. Megmutatjuk, hogy ha a kereslet nem teljesen rugalmatlan, mint Nielsen [2001], illetve Kanbur-Keen [1993] modelljeiben, akkor a nagy ország kormányának egyensúlyi viselkedése nemcsak abban különbözik a kicsiétől, hogy nagyobb adót állapít meg, hanem abban is, hogy válaszfüggvénye meredekebb. Az aszimmetrikus adóverseny általunk használt modelljét a dízelüzemanyagoknak 16 európai ország 1978 és 2005 közötti jövedékiadó-adatain vizsgáljuk. Az 1995 és 2005 közötti időszakra vonatkozó becslési eredményeink megerősítik, hogy az európai országok szomszédaik adókulcs-változtatásának hatására változtattak saját adókulcsaikon, és hogy a területileg/gazdaságilag kisebb országok kisebb intenzitással reagáltak szomszédaik adóváltoztatásra, mint a nagyobbak. Tanulmányunk ezzel magyarázatot nyújt arra is, hogy miért erősödött fel a tagállamok jövedéki adókulcsainak méret szerinti differenciálódása az elmúlt bő tíz évben, valamint hogy miért nem sikerült az Európai Uniónak a minimumadószintre vonatkozó előírásával előbbre lépnie az egységes adóztatás megvalósításában. / === / The paper assesses spatial competition in diesel taxation among European governments. By adding an extension to the standard model, it is shown that asymmetric competition – small countries undercutting large – implies that small countries respond less strongly to tax changes by their neighbours than large countries do. An estimate is then made of the fiscal reaction functions for national governments, employing a first-difference regression model with a weighting scheme constructed from road-traffic density data at national borders. Data from 16 countries (EU-15 minus Greece plus Norway and Switzerland) between 1978 and 2005 provides evidence that European governments set their diesel tax interdependently, and moreover, that small European countries tend to react less strongly to changes in their competitors' tax rate than large countries do.

Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

The mission and culture of the corporation

The economic crisis has brought a new situation also for the Hungarian economic policy, as neoliberalism as the main trend in economic thought is no longer valid. This phenomenon cannot be reduced to be a mere macroeconomic course shift, as an entire economic philosophy and approach has lost its relevance. One consequence of this is the need for a thorough revision of the theory and practice of business management, along with the re-evaluation of the notion and position of the corporation. Our study aims to contribute to this theoretical reformation, presenting that social values derived from psychological and sociological findings such as human motivational theories or trust are fundamental elements of the 21st century corporate model. To point to this, we use the ideological correspondences, while proving that our national research on corporate theory and even rather its application are far behind the 21st century requirements and lack even the Western view of the 20th century.

A rheumatoid arthritis gyógyszeres terápiája; a nemzetközi és a hazai szakirodalom szisztematikus áttekintése

Az új DMARD-ok: leflunomide, etanercept és infliximab terápia a tudományos bizonyítékok szisztematikus áttekintése; az RA prevalenciája és az egészségügyi igénybevételi mutatók Magyarországon

Az osteoarthritis és a rheumatoid arthritis hazai epidemiológiája és költségei

A szelektív cyclooxigenase-2 (cox-2) inhibitorok; rofecoxibum; a tudományos bizonyítékok szisztematikus áttekintése (hatásosság), valamint a hatékonyság és várható költségek Magyarországon

Implication of two new paradigms for futures studies

The paper considers the emergence of two recent perspectives in futures work. One is evolutionary futures studies. The other is critical futures studies. After describing aspects of each, the paper considers them as alternative rival paradigms in relation to criteria that include: the role of the human being as a subject, the role of interpretation and differences in methodological premises. It concludes that both have contributed to the development of futures methods but that a number of theoretical and methodological problems still remain unsolved.

Theory and practice in the field of foresight

Purpose – The paper aims to explore the gap between theory and practice in foresight and to give some suggestions on how to reduce it. Design/methodology/approach – Analysis of practical foresight activities and suggestions are based on a literature review, the author's own research and practice in the field of foresight and futures studies, and her participation in the work of a European project (COST A22). Findings – Two different types of practical foresight activities have developed. One of them, the practice of foresight of critical futures studies (FCFS) is an application of a theory of futures studies. The other, termed here as praxis foresight (PF), has no theoretical basis and responds directly to practical needs. At present a gap can be perceived between theory and practice. PF distinguishes itself from the practice and theory of FCFS and narrows the construction space of futures. Neither FCFS nor PF deals with content issues of the outer world. Reducing the gap depends on renewal of joint discourses and research about experience of different practical foresight activities and manageability of complex dynamics in foresight. Production and feedback of self-reflective and reflective foresight knowledge could improve theory and practice. Originality/value – Contemporary practical foresight activities are analysed and suggestions to reduce the gap are developed in the context of the linkage between theory and practice. This paper is thought provoking for futurists, foresight managers and university researchers.

Az ellenzék ereje - általánosított súlyozott szavazási játékok (Minority power - generalized weighted voting games)

A hagyományos szavazási játékok speciális átruházható hasznosságú, kooperatív játékok, úgynevezett egyszerű játékok, ahol a játékosok a pártok, és az egyes koalíciók értéke 1 vagy 0 attól függően, hogy az adott koalíció elég erős-e az adott jogszabály elfogadásához, vagy sem. Ebben a cikkben bevezetjük az általánosított súlyozott szavazási játékok fogalmát, ahol a pártok mandátumainak száma a valószínűségi változó. Magyar példákon keresztül mutatjuk be az új megközelítés használhatóságát. / === / Voting games are cooperative games with transferable utility, so-called simple games, where the players are parties and the value of a coalition may be 0 or 1 depending on its ability to pass a new law. The authors introduce the concept of generalized weighted voting games where the parties' strengths are random variables. taking examples from Hungary to illustrate the use of this approach.

Információs paradoxon a vállalkozások hitelezésében nem fizető vevő esetén (An innovation paradox in enterprise financing where buyers fail to pay)

Cikkünkben a vállalkozók külső finanszírozásának modelljét terjesztjük ki arra az - irodalom által eddig nem tárgyalt - esetre, amikor a vállalkozónak van nem fizető vevője. Szerződéselméleti megközelítésünkben a vállalkozó hitelképességére vonatkozó információ aszimmetrikus a tranzakcióban részt vevő felek között, s ez morális kockázatnak ad teret. Megfigyelhető, hogy ilyenkor a pontosan fizető vevők számára is hitelszűke lép fel. A vállalkozó és a finanszírozó közötti optimális szerződés nem fizető vevő hatására további hitelszűkösséget generál. Két esetet vizsgálunk: az egyikben a vállalkozó információs előnyben van a vevő nemfizetésére vonatkozóan, a másikban nincs ilyen előny. A két modellváltozat alapján információs paradoxon jellemzi a kialakuló finanszírozási helyzetet: a vállalkozó kisebb összegű hitelhez jut az említett információs előnye esetén, mint amikor közte és a finanszírozó között szimmetrikus az információ. A modell azt a - magyar kis- és középvállalkozóknál látott - jelenséget írja le, amikor nem transzparens a szállító-vevő viszonya, és a finanszírozó bank e miatt az információs hátrány miatt kevesebb hitelt nyújt kis- és középvállalati ügyfeleinek. _____ The model of external financing of the firm is extended here to cases where there may be defaults on account receivables. Information asymmetry between entrepreneur and lender on a firm's creditworthiness leads to moral hazard and credit rationing, even in the absence of default risk. The authors show an optimal debt contract that formulates the situation, and focus on two cases: where the entrepreneur has an information advantage on defaults on receivables, and where the information is symmetric. A comparison of these cases revealed a paradoxical knowledge issue in external financing: a better informed entrepreneur may be able to afford a smaller financing ability. The model describes a frequent phenomenon in small businesses, when the relationship between buyer and seller lacks transparency, and lenders offer lower amount of lending to small and medium-sized enterprises.

A fedezetlen bankközi forintpiac hálózati dinamikájának vizsgálata a likviditási válság előtt és után (Examination of the network dynamics of the uncovered interbank forint markel before the liquidity crisis and after)

A cikkben a magyar fedezetlen bankközi forintpiac hálózatának időbeli alakulását vizsgáljuk 2002 decemberétől 2009 márciusáig. Bemutatjuk a piac általános jellemzőit (forgalom, kamatláb, koncentráció stb.) és az alapvető hálózati mutatókat. Azt tapasztaljuk, hogy az időszak első felében ezek a jellemzők lényegében stabilak voltak. 2006-2007-től kezdve azonban a mutatók egy része kezdett jelentősen megváltozni: a hitelfelvevők koncentrációja nőtt, az átlagos közelség és az átlagos fokszám csökkent, továbbá a hálózat magjának mérete is csökkent. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a bankok már a válság kitörése előtt érzékelték a növekvő hitelkockázatot, és egyre inkább megválogatták, hogy kinek adnak hitelt. Figyelemre méltó, hogy mindeközben az általános piaci mutatók (forgalom, kamatláb, illetve ezek volatilitása) semmiféle változásra utaló jelet nem tükröztek egészen 2008 októberéig, de ekkor hirtelen minden mutatóban egyértelművé vált a rezsimváltás. Végül részletesen elemezzük az egyes szereplők viselkedését, és megmutatjuk, hogy válságban az egyes szerepek drasztikusan megváltoztak (például forrásokból nyelők lettek, és fordítva). / === / The article examines the changes in the network of Hungary's uncovered interbank forint market over the period Decembcr 2000 to March 2009. It presents the general features of the market (volume, interest rates, concentration etc.) and its basic network. It is found that the features were largely stable in the first half of the period, but some of the indicators began to change significantly in 2006-7: the concentration of borrowers incrcased, average distance and average degree declined, as did the size of the core of the network. These signs pointed to the fact that the banks had sensed an increase in credit risk even before the crisis broke and were becoming increasingly choosy selective in their lending. Meanwhile, however. there aerc no indications of change in the general market indicators (volume, interest rates, or volatility of these) right up to October 2008, when the change of regime was clear in all indicators. Finally, the authors analyse in detail the behaviour of each participant and show that thc roles of some altered drastically with the crisis (e.g. sources became consumers and vice versa).