Adóösztönzőkkel az externáliák ellen: a népegészségügyi termékadó és a széndioxidadó nemzetközi példái

A tanulmány a negatív externáliákra válaszul bevezetett Pigou-adókat vizsgálja a gyakorlatban. A szerzők két terület, az egészségre káros élelmiszerek és a fenntartható környezetre káros széndioxid-kibocsátás adóztatásának nemzetközi gyakorlatát és eredményességét vizsgálják, a két adónem lehetőségeire és a hatékonyságukat rontó tényezőkre összpontosítanak.

Társadalmi részvétel Magyarországon. Siker vagy kudarc?

A társadalmi részvétel változatos formái egyre népszerűbbnek számítanak Magyarországon, ezek közül is talán a közmeghallgatások (vagy lakossági fórumok) és a helyi népszavazások intézménye a legtöbbször alkalmazott technika. Az állampolgárok bevonására építő folyamatok értékelése egyrészt azért fontos, hogy meggyőződjünk arról, ezek a részvételi formák valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt hogy feltárjuk, az egyes döntési szituációkban mely módszerek mellett érdemes letenni a voksunkat. A szerző a közmeghallgatások és a helyi népszavazások mellett az állampolgári ellenőrző csoportok működését vizsgálja a közelmúltban lezajlott cementipari gyártelepítések és technológiaváltások kapcsán.

Útban a fenntarthatóság felé. Az átmenetmenedzsment megközelítése

Számos, a fenntarthatósággal foglalkozó műszaki és társadalomtudományi szakértő egyetért abban, hogy ahhoz, hogy társadalmaink fenntartható módon lássák el a tagjaik számára fontos feladatokat (mint például a közlekedés, az oktatás, a lakhatás, az élelmiszer-termelés), nem elég a meglévő rendszerek fejlesztése, javítása, ehelyett a jelenlegi rendszerek és funkciók radikális újraértelmezése és új rendszerek kialakítása szükséges. Emiatt a társadalmi-technikai átmenetek lehetősége egyre fontosabbá válik a szakértői és közpolitikai diskurzusokban. Az átmenet kifejezés olyan változást jelent egy adott szektoron belül, amelynek során az adott rendszert egy radikálisan új alapon szerveződő másik rendszer követ. Ilyen átmenetek már végbementek az emberi társa-dalom története során (például agrár- és energiatermelési rendszereink esetében), de a múlt tanulsága, hogy egyetlen, az adott korban tevékenykedő szereplő sem volt képes ezeknek az irányát és lefolyását átlátni, nemhogy tudatosan befolyásolni (Takács-Sánta, 2008; Tenner, 2011).

Kicsi kis hősök - Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei

Bár az ökofalu-mozgalom viszonylag új jelenség (kialakulása az 1990-es évekre tehető), a törekvések, amelyeket összefog, ennél jóval korábbra tekintenek vissza. A szerző 2008 óta foglalkozik az ökofalvak kutatásával, szaktudományából, a kulturális antropológiából adódóan elsősorban azok szociokulturális dimenzióira helyezi a hangsúlyt. Jelen tanulmány azonban inkább az ökofalu-mozgalom gyökereit és előzményeit mutatja be: elhelyezi a mozgalmat a környezeti mozgalmak, illetve az ún. megalkotott közösségek történetében; felvázolja az ökofalu-mozgalom nemzetközi és hazai történetét, végül pedig a falusi migráció kontextusában értelmezi a magyar ökofalvakat. A kép, amit így kapunk, korántsem teljes, hiszen az ökofalu-jelenség még számos más megközelítésben is bemutatható lenne, de már ez is rámutat a mozgalom többes beágyazottságára, és közelebb visz az ökofalulakók törekvéseinek, illetve az ökofalvak jelenkori működésének a megértéséhez.

A költség-haszon elemzés feltételezései a filozófus szemszögéből

Az írás azokat az alapvető feltételezéseket veszi górcső alá, amelyek kimondatlanul jelen vannak a költség-haszon elemzés jelenlegi gyakorlatában és környezeti ügyekre történő alkalmazásában. Tárgyaljuk a költség-haszon elemzésnek a környezetről és az emberi természetről alkotott képét, valamint a társadalmi és a politikai folyamatban betöltött szerepét. A költség-haszon elemzés ún. környezetértékelési alkalmazásánál egyrészt a környezet "tárgyiasítása" központi jelentőségű; másrészt az emberi természetről alkotott képének lényeges jellegzetessége a preferenciák "homogenitása"; harmadrészt a politikai folyamatban betöltött szerepét a döntések "magánosítása" jellemzi. E szempontok mindegyikét alapos vizsgálatnak vetjük alá azért, hogy megállapíthassuk, vajon hátráltatják vagy elősegítik azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a környezet-gazdaságtant alkalmazó szakemberek elérni kívánnak. Ennek során néhány olyan lépést is körvonalazunk, amelyek segíthetik a fölvetődő problémák orvoslását.

Környezetvédelem vagy társadalmi igazságosság? A környezeti igazságosság koncepciójának értelmezési lehetőségei és hazai jelentősége

A környezeti igazságosság koncepciója az utóbbi két évtizedben egyre inkább a nemzetközi tudományos főáram részének tekinthető. Ennek ellenére hazánkban viszonylag kevés kutató foglalkozik ezzel, s ennek megfelelően félig-meddig ismeretlen a téma a szélesebb tudományos közönség előtt. Mindez annak ellenére igaz, hogy egyes vélemények szerint ez lehet az a gondolkodásmód, amely folyamatosan terjed a globális zöldmozgalom berkein belül, és lassan leváltja - de legalábbis komolyan megváltoztatja - a hagyományosabb zöld nézeteket. Tanulmányom fő célja, hogy hozzájáruljon egy hazai környezeti igazságossági diskurzus elindításához.

A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése

A környezettudatos viselkedés kialakulásának egyik előfeltétele a természethez való tartozás átélése1. A természet közelségének érzésével nő az empátia és a segítő szándék a természet irányába, elősegítve a környezettudatos viselkedés kialakulását. A környezeti identitás a személyiség és a természet közötti kapcsolatot mutatja, a nem ember által alkotott környezettel való összekapcsolódás érzését, amely hatással van az egyének világészlelésére és a természetben való viselkedésére is. Jelen cikk a környezeti identitás koncepciójának értelmezését, relevanciáját és alkalmazásának lehetőségeit járja körbe a környezetbarát viselkedés vizsgálatában, mint a természettel való kapcsolat elemzési keretét. Ha a természethez való kötődést az egyénben tudatosnak tekintjük, akkor közvetlen (explicit vagy direkt), ha tudattalan jelenségként tekintjük, akkor közvetett (implicit vagy indirekt) mérések alkalmazhatók. A szerző írásában bemutatja a környezeti identitás implicit mérésére alkalmas Implicit Asszociációs Teszt (IAT) Nature változatát, és a módszer alkalmazásával készült empirikus kutatás eredményeit, amelyeket explicit mérésekkel vet össze. Az implicit eredmények alapján hasonló mértékben kötődünk a természeti és az épített környezethez, és a kötődés mértékének nincs hatása a viselkedésre. Az explicit mérésű környezeti identitás ugyanakkor közepesen erős kapcsolatot mutat a környezettudatos viselkedéssel. A cikk célja az eltérő eredmények értékelése és adaptálása.

Társadalmi felelősségvállalás a személyes vélemények oldaláról = Social responsibility from the viewpoint of personal opinions

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása választ adhat a globális problémák megoldására. Azzal, hogy a környezeti és társadalmi ügyeket üzleti kategóriaként kezeli, új lehetőségeket nyitott meg a megközelítés, azonban az alapvető változások még nem érezhetők. A szerző kutatásában e témakört vizsgálja a személyes vélemények és attitűdök oldaláról. A gazdasági érdekek elsődlegessége mellett az ismerethiány az olyan tényező, amely szakadékot képez az elmélet és a gyakorlat között. Mivel a magatartásformák megváltoztatása időigényes kihívás, a közeljövő eredményei azzal biztosíthatók, ha a leendő döntéshozók sajátosságaikat megismerve a menedzsmenteszközöket igazítják a lehetőségekhez. A tanulmány egy átfogó, empirikus kutatás eredményei alapján mutatja be, hogy a felsőoktatásban tanulók, mint a jövő vezetői, hogyan viszonyulnak a fenntartható fejlődés és a CSR kérdéséhez. _____ The tools of corporate social responsibility (CSR) may support the solving of global problems by handling them as a business category. This expands the possibilities, but the breakthrough is still missing. The author’s research activity analyses the relations from the viewpoint of personal opinions and attitudes. There is a huge lack between the theories and the practical application that can be explained by the economic interest and the deficiencies of knowledge. Since changing the behaviour is a time-consuming challenge, the focus must be on discovering the present characteristics of the future decision makers and adjusting the management methods to the results. The paper summarises the results of an empiric research that opinions and attitudes of higher education students to sustainable development and CSR.

Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése (Assessment of the economic environment of Natura 2000 forests)

Ebben a tanulmányban a Natura 2000 erdők közgazdasági kérdéseit jártuk körül az ökoszisztéma-szolgáltatások koncepciójának segítségével, nemzetközi és hazai szakirodalomra építve. Emellett a természetközeli erdőgazdálkodás fogalomkörét, s azon belül a folyamatos erdőborítást szolgáló erdőgazdálkodást vettük alapul. A következőkben néhány összegző megállapítást teszünk, és kijelölünk további kutatási irányokat. _____ This study has been prepared within the LIFEinFORESTS – Improved communication, cooperation and capacity building for preserving biodiversity in Natura 2000 forests (B2 action, LIFE13 INF/HU/001163) – project in the framework of LIFE+ Information and Communication under the contract signed with the Duna-Ipoly National Park Directorate. The main aim of the study is to summarize the international and Hungarian economic and environmental economic literature related to the Natura 2000 forests, and serve as a background study for the communication with and training of forest owners and users operating at Natura 2000 sites. The concept of ecosystem services (ESs) is used as an overall framework for the study. In our opinion it is able to show all the benefits provided by forests and can also help to reveal that the benefits of nature-oriented, continuous cover forest management (CCF) can exceed the benefits of traditional rotation forest management (RFM). The definition and the classification of the Millennium Ecosystem Assessment (MA, 2003, 2005) is used throughout the study, so provisioning, cultural, regulating and supporting services are distinguished.

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásával összefüggésben olyan értékelési javaslatok kidolgozására van szükség, amelyek segítségével a hasonló költséghatékonysági mutatójú intézkedések/intézkedés-csomagok további értékelése lehetséges. A másik felhasználási terület a mentességek igazolása és az aránytalan költségek megalapozása.

Gazdasági etika

Tartalom: 1. Gazdaság és etika (Boda Zsolt) 2. A gazdaságetika emberképe (Zsolnai László) 3. A vállalatok társadalmi felelőssége (Boda Zsolt) 4. Vállalati érintettek (Boda Zsolt) 5. A vállalat etikai intézményei (Boda Zsolt) 6. Felelős döntéshozatal (Zsolnai László) 7. Az elosztás problémái (Fekete László) 8. A fenntartható vállalat (Zsolnai László)

Motivations Behind Sustainable Purchasing

Sustainability issues in purchasing are receiving greater attention. Literature is rapidly growing, with several research programs being initiated to investigate the topic. This study presents the results of a research project which aims to reveal and structure the motivating forces leading companies to make efforts in sustainability purchasing and the means used to attain achievements in some fields of sustainability. Results presented in the literature are scattered in terms of the fields of sustainability: most of the studies focus only on green or corporate social responsibility issues and there is a lack of exploratory models. Sustainability in purchasing is addressed in a comprehensive way including green, social responsibility and corporate growth issues. After presenting the results of a literature review, theoretical development was undertaken to create a framework in which it is possible to describe the means of sustainability applied and the motivating forces behind them. This framework serves as the basis for an empirical investigation among Hungarian companies. Empirical results confirm the usefulness of the theoretical framework: the number and the characteristics of sustainability activities were determined by the particular types of motivation – to avoid negative effects, to achieve compliance with expectations and to attain positive effects.

A fenntarthatósági lábnyom-megközelítések szerepe a vállalatok fenntarthatósági szempontú teljesítményértékelésében

A vállalati fenntarthatósági teljesítményértékelésre vonatkozóan számtalan megközelítés és módszer létezik. Ez a cikk a lábnyomtípusú fenntarthatósági mutatók vállalati teljesítményértékelésben betöltött szerepéről kíván összegző áttekintést nyújtani. A lábnyomtípusú mutatók alkalmazásával kapcsolatban számos elméleti modell és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre, ezek ugyanakkor kevéssé foglalkoznak a lábnyom-megközelítések szervezeti szintű alkalmazásával, illetve annak rendszerszintű áttekintésével. E cikkben ezért a szerzők felvázolnak egy keretrendszert a vállalati fenntarthatósági lábnyom-indikátorok értékelésére, amelyen keresztül megvizsgálják a leggyakoribb lábnyom-megközelítések vállalati fenntarthatósági teljesítményértékelésben betöltött lehetséges szerepét. A felvázolt modell kiterjed i) a teljesítményértékelési folyamat tervezésének, ii) az információgyűjtés folyamatának és iii) a teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálatának és fejlesztésének belső és külső szempontjaira. Az áttekintés során összesen öt különböző vállalati lábnyomtípust azonosítottak, melyek szervezeti szinten is alkalmazhatóak (karbonlábnyom, ökológiai lábnyom, vízlábnyom, környezeti lábnyom és nitrogénlábnyom). Ezek tartalmukat és módszertani kidolgozottságukat tekintve igen eltérőek. Közös jellemzőjük, hogy a vállalatok és más szervezetek számára lehetőséget adnak a szervezeti szintű fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésére, kezelésére és kommunikálására. Mivel a lábnyomok a közvetlen hatások mellett a közvetett hatásokról is képesek információt nyújtani, kulcsszerepet tölthetnek be a szervezeti fenntarthatóság mérésében.

Az egyetemek környezeti fenntarthatóságának megközelítései – a Szegedi Tudományegyetem esetén keresztül

Az elmúlt évtizedekben egyre több egyetemen jelennek meg olyan kezdeményezések, amelyek kapcsolatba hozhatók a környezetvédelemmel, környezeti fenntarthatósággal. Az egyetemek (környezeti) fenntarthatóságának kérdése egyre intenzívebben tárgyalt téma a nemzetközi szakirodalomban. A szerzők tanulmányukban bevezetést nyújtanak az egyetemek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekbe, kutatásokba, az egyetemi környezeti fenntarthatóság területeibe. Másrészt céljuk annak vizsgálata, hogy a környezeti fenntarthatóság makro-, illetve vállalati szintű megközelítései kapcsán kibontakozó reform vs. radikális vita hogyan jelenik meg és értelmezhető az egyetemek környezeti fenntarthatósági szerepvállalása kapcsán – azaz lépéseket tesznek az egyetemi környezeti fenntarthatóság reform, illetve radikális megközelítések operacionalizálásának irányába. Az egyetemi környezeti fenntarthatóság hazai megjelenését a Szegedi Tudományegyetem esetén keresztül vizsgálják meg. Következtetésük, hogy az SZTE esetében megfigyelhető tendenciák igazodnak a szakirodalomból kiolvasható nemzetközi trendekhez: az egyetemi környezeti fenntarthatósági kezdeményezések az egyetemi szféra margóján működnek, és a környezeti fenntarthatóság reform megközelítéséhez kapcsolódnak.

A karbon lábnyom koncepció szerepe a vállalkozásfejlesztésben

A vállalati teljesítményértékelés egyik szelete a környezeti teljesítmény értékelése. Ez azonban sok esetben izoláltan, a többi vállalati területtől elszigetelten történik. A tanulmány célja, hogy a vállalati karbon lábnyom koncepción keresztül áttekintse, hogyan kapcsolhatók össze a környezeti célok a vállalat általános céljaival. A különböző vállalati funkciókban (például termelés menedzsment, logisztika, innováció menedzsment, pénzügy, számvitel és marketing) számos olyan részcél van, amely összeegyeztethető a karbon lábnyom csökkentésének céljával, és amelyek megvalósulása érdekében hasznos lehet a vállalati karbon lábnyom számszerűsítése, a vállalati információs rendszerbe történő integrálása és kommunikációja.