The Multiple Signaling Systems Regulating Virulence in Pseudomonas aeruginosa

Cell-to-cell communication is a major process that allows bacteria to sense and coordinately react to the fluctuating conditions of the surrounding environment. In several pathogens, this process triggers the production of virulence factors and/or a switch in bacterial lifestyle that is a major determining factor in the outcome and severity of the infection. Understanding how bacteria control these signaling systems is crucial to the development of novel antimicrobial agents capable of reducing virulence while allowing the immune system of the host to clear bacterial infection, an approach likely to reduce the selective pressures for development of resistance. We provide here an up-to-date overview of the molecular basis and physiological implications of cell-to-cell signaling systems in Gram-negative bacteria, focusing on the well-studied bacterium Pseudomonas aeruginosa. All of the known cell-to-cell signaling systems in this bacterium are described, from the most-studied systems, i.e., N-acyl homoserine lactones (AHLs), the 4-quinolones, the global activator of antibiotic and cyanide synthesis (GAC), the cyclic di-GMP (c-di-GMP) and cyclic AMP (cAMP) systems, and the alarmones guanosine tetraphosphate (ppGpp) and guanosine pentaphosphate (pppGpp), to less-well-studied signaling molecules, including diketopiperazines, fatty acids (diffusible signal factor [DSF]-like factors), pyoverdine, and pyocyanin. This overview clearly illustrates that bacterial communication is far more complex than initially thought and delivers a clear distinction between signals that are quorum sensing dependent and those relying on alternative factors for their production.

Effect of soy on faecal dry matter content and excretion of Brachyspira hyodysenteriae in pigs.

The aim of this study was to investigate the effect of a soy diet on the excretion of Brachyspira hyodysenteriae in five farms with subclinically infected pigs. The effects on general health, faecal consistency and dry matter were analysed. In total, 200 pigs of different ages (group 1 <100 days of age (n=120) and group 2 ≥100 days (n=80)) were randomly assigned to the control (C) and the treatment (T) groups. Group C received the farm's standard diet. In group T half of the daily feed ration was replaced by pure soy on two consecutive days. Faecal scores were used to determine faecal consistency and a microwave method to assess faecal dry matter content (FDMC). In age group 1, soy feeding resulted in a statistically significant decrease of the FDMC of 2.5 per cent compared with group C and in age group 2 in a significant increase of 2.2 per cent compared with group C at day 2. Overall seven (T: 5, C: 2) out of 597 faecal samples tested positive for B hyodysenteriae by PCR. In conclusion, a high soy diet applied over two days influenced the faecal consistency and the FDMC in growers, finishers and sows under field conditions. Further investigations with more sensitive diagnostic methods are needed to prove a potential influence of a high soy diet on the detection rate of B hyodysenteriae in subclinically infected herds.

Palynology of ODP Leg 127 sites

This initial survey of pollen from 192 samples from Hole 794A, supplemented by 189 samples from Hole 795 and 797B, suggests that marine pollen assemblages from the southwestern Sea of Japan provide a consistent Neogene pollen stratigraphy and a solid basis for regional paleoenvironmental reconstructions. Late Miocene vegetation inferred from these pollen data, a mix of conifer and broad-leaf elements with now-extinct Tertiary types well represented, appears similar to Aniai-type floras of Japan. During the late Miocene through early Pliocene, as Tertiary types declined, conifers (including the Sequoia/Cryptomeria group) became more prominent than broad-leaf elements, and herbs played an increasing role in the vegetation. Middle Pliocene pollen assemblages imply significant changes in forest composition. In a 500,000-yr interval centered at ~4 m.y., Tertiary and warm-temperate deciduous types re-expanded and were comparable to or greater than middle-late Miocene levels. Temperate and cold-temperate conifers {Picea, Abies, Tsuga) were minimal. Subsequently, Tertiary and deciduous forest components (including Quercus) decreased, Picea, Tsuga, and Abies were again prominent, and herbs formed an increasingly larger part of the vegetation. Between ~3 m.y. and -2.5 m.y., conifers, except for Cryptomeria types, were prominent, Quercus continued to decline, and other broad-leaf trees were minor. Over the last 2 Ma, the very large and frequent changes in forest composition inferred from pollen in the Sea of Japan correspond to forest dynamics inferred from changes in pollen and floral assemblages throughout Japan. Given present vegetation/climate relationships, broad trends in Neogene climate inferred from these preliminary pollen data include decreasing temperatures, increasing seasonality in temperatures and precipitation, and increasing amplitude and frequency of climatic change. Two significant events, centered at ~9 m.y. and ~4 m.y., punctuate the gradual deterioration of the equable warm, humid subtropical/warm temperate late Miocene and early Pliocene climates. The first indication of cold-temperate conditions comparable to those of Pleistocene glacial intervals occurs ~3 m.y. Subsequently, regional climates oscillated rapidly between temperate and cold-temperate regimes that supported conifer and mixed broad-leaf forests; however, climatic extremes were apparently never great enough to displace warm-temperate and temperate forests from Honshu nor to produce arctic climates on the west coast of Japan.

Révision générale des Clivinides /

Enc. con : Supplément a la révision générale des Clivinides / par J. Putzeys. - 1868. - 22 p.

La notion d'espace : au point de vue cosmologique et psychologique /

Includes bibliographical references

Thackeray als historischer romanschriftsteller,

"Literaturverzeichnis": p. [8]-10.

The earthly paradise : a poem /

11th impression.

East o' the sun and west o' the moon, with other Norwegian tales,

Illustrated lining-papers.

The earthy paradise, a poem.

A series of twenty-four tales, two for each month of the year; twelve from classical sources; the other twelve chiefly from medieval Latin, French, and Icelandic originals.

Adósság, pénz és szabadság = Taxation, money and freedom

A tanulmány a Déltengeri Társasággal foglalkozó tanulmány folytatása (Madarász [2011]). A 18. századi brit államadósság szerepéről és kezeléséről szóló modern gazdaságtörténeti értékelések áttekintése után a tanulmány részletesen bemutatja Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart és Smith érvelését a \"közhitel\" lehetséges és szükségszerű gazdasági és politikai hatásairól, a háborús kiadások fedezésének módjairól. Részletesebben tárgyalja Hume és Smith álláspontját a papírpénz és a bankok szerepéről, a pénzmennyiség változásának következményeiről és a skóciai \"szabad\" bankrendszer jellemzőiről. A vita egyik oldalán a közhitelt szükséges, ám veszélyes eszköznek tekintették, amely válságba sodorhatja az országot, és aláássa a politikai szabadságot, a másik vélemény szerint a kereskedő állam adóssága szükséges és előnyös, ösztönzi a gazdaság fejlődését, és kifejezi a polgárok bizalmát a kormányzat iránt. / === / The study, following on from the author s previous work on the history of South Sea Company, focuses on the issue of public debt in 18th-century British economic writings. The first part reviews recent debates among economic historians: how to explain the growing credibility of British governments after 1689. The next details the arguments of some important protagonists in the early modern age - Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart and Smith - on the expected economic and political consequences of an increasing public debt and on the methods of financing wars. This is followed by discussion of the monetary theories of Hume and Smith, notably their views on banks, credit, paper money, the effects of increasing money supply, and the features of free\" Scottish banking system. Two main lines of argument were advanced in the controversies on public debt. Several writers regarded it as a necessary but dangerous instrument that undermines political liberty and can lead the state into financial bankruptcy. Others described it as not only necessary, but advantageous to a commercial nation, by stimulating trade and development and symbolizing the public s confidence in their government.

Az európai magánjog hatása a versenyképességre

A tanulmány az európai magánjogi jogegységesítésnek a piaci versenyképességre gyakorolt esetleges hatásait vizsgálja összehasonlító-jogi és piaci érvek mentén. Arra keres választ, hogy az európai uniós tagállami jogi sajátosságok a szerződésen kívüli felelősség területén mennyire hatnak piacra-jutási korlátként, mennyire valósak ezek versenytorzító hatásai, illetve milyen mértékben működik a jogszabályverseny ezen a területen, használhatják-e a magánjogi felelősségi rendszert befektetés és kereskedelemösztönző eszközként a tagállamok. Ezek függvényében tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy üzleti szempontok mentén mennyire érdemes az európai lágy jog (DCFR) mércéi alapján átalakítani a nemzeti jogot, vagy inkább megmaradni a nemzeti értékek mentén, ha az előnyös a közép-kelet európai térségben, valamint az Európai Unióban zajló nemzeti jogfejlődési folyamatokhoz képest. E kérdéskör annál is inkább aktuális mert térségünk több országa, köztük Magyarország is polgári törvénykönyve reformján dolgozik. _________ The paper discusses along comparative law and market considerations the effects of European unification of private law via soft law instruments (DCFR) on Member States’ competitiveness. The research debates the potential effects of tort liability as market entry obstacle due to legal diversty at national level, the effects of legal diversity on the level playing field Internal Market wide and the role of regulatory competition in tort liability as market generating incentive in hands of Member States. Based on its findings the paper warns on the pitfalls of using the DCFR as model for reforming national civil codes in the Member States. The topic of research is justified by the ongoing civil law reform projects in the Central-Eastern European Member States of the EU, including Hungary.

A közösségi versenyképesség elméleti keretei = Analytical framework to study competitiveness of communities

Tanulmányunk célja a versenyképesség közösségi beágyazottságának elemzéséhez alkalmas elemzési keretek bemutatása és a versenyképesség fogalmának elemzése a fogalom intézményi, normatív tartalma szempontjából. Célunk a közösségi versenyképesség fogalmának és az ezt elemezni képes megközelítés kidolgozása. A feladat kettős: 1. A versenyképesség értelmezése a döntések közösségi keretei szempontjából 2. A közösségi keretek versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése Ennek érdekében a tanulmány első fejezetében az egyéni döntést meghatározó tényezőket és az egyéni döntések jövőbeli interakciók környezetére gyakorolt hatását elemző keretet vázoljuk fel. Megközelítésünk szerint az egyéni döntést négy tényező határozza meg. a közösségi környezet, a természeti környezet, s személyes jellemzők és az interakciós partnerek. Az ez alapján születő döntések formálják a jövőbeli döntési környezetet. A döntések hatásának elemzéséhez a környezetre gyakorolt hatások értékelését orientáló fogalomra van szükség. Elemzésünk esetében ez a fogalom az értékteremtés, amit a következőképp határozunk meg: az értékteremtő tevékenységek során valaki arra törekszik, hogy saját személyes céljait a másokkal való kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségeinek bővítésével, hozamainak növelésével szolgálja. A második fejezetben az egyéni döntések közösségi kereteit és az egyéni döntések közösségre gyakorolt hatását elemezzük részletesen. A formális és informális intézmények világát, a közösségi magatartásokat szabályozó normák és konvenciók rendszerét a következő öt – a valóságban gyakran keveredő - alapelemre bontjuk értékrend, konvenció, közösségi szabály, hivatalos előírás, egyének közötti megállapodás. Ezek közül a magánszereplők együttműködésének az érintett szereplők által módosítható intézményi elemeinek (konvenció, megállapodás) alkalmazkodása a leggyorsabb, a közösség egészét irányító formális intézmények a status quo iránti elfogultságuk miatt lomhábbak, míg a közösség életét informálisan befolyásoló normák a legstabilabb intézményi elemek. A közösségek változása általában lassú, legtöbbször nem szándékolt hatások következménye. Mindezek mellett a közösségi intézmények tudatos alakításában komoly szerepe van (1) a konvenciókat megújító intézményi innovátoroknak, (2) a szerződéses formulákon módosító vállalkozóknak és (3) a hivatalos előírások formálásába bekapcsolódó politikai szereplőknek politikai vállalkozóként, tisztviselőként, vagy közéleti résztvevőként. A harmadik fejezetben a versenyképesség fogalmát elemezzük, és ez alapján határozzuk meg a közösségi versenyképesség fogalmát. Megvizsgáljuk, milyen feltevésekkel él a fogalom a közösségi környezettel kapcsolatban, illetve milyen normatív elemei vannak a definíciónak. A vizsgálathoz a versenyképesség fogalmának egy lecsupaszított változatát használtuk. E szerint a versenyképesség valaki képessége értékteremtő módon bekapcsolódni a gazdasági munkamegosztásba úgy, hogy tevékenysége relatív hozama nem csökken. Az elemzés alapján a versenyképesség a közösségi környezet következő hét elemére épül: 1. A közösség tagjainak és a tagság tartalmának meghatározottsága; 2. a potenciális együttműködő felek közös múltja, jövője, konvenció- és normarendszere; 3. A gazdasági együttműködés intézményeinek (csere, vállalkozás, tulajdon, szerződés) működőképessége; 4. Az értékteremtés normatív koncepciója és az arra épülő részleteiben meghatározott, és részleteiben is közösségi legitimációval bíró szabályrendszer; 5. Az innovációt támogató és a kellően rugalmas értékrend és közösségi szabályok. 6. A gazdasági munkamegosztás igényeihez részleteiben és változásával is igazodó konvenciók, hivatalos előírások és szerződések; 7. A közösségi környezet tudatos alakításával foglalkozó szereplők (közösségi innovátorok, vállalkozók és politikai szereplők) motivációja és lehetősége a hozamok relatív szintjének tartását támogató intézményi környezet karbantartásában. A versenyképesség fogalmának intézményi elemzése rámutat, hogy a fogalom gazdag értéktartalommal és határozott közösségi intézményrendszer-képpel rendelkezik. A közösségi versenyképesség ez alapján a versenyképesség fogalmába kódolt közösségi környezetként határozható meg. A kutatás következő lépése a közösségi versenyképesség meghatározása, az azt befolyásoló mechanizmusok feltárása és javítását támogató elemzési eszközök, gyakorlati segédletek kidolgozása. Ezen feladatok előkészítése érdekében a tanulmány mellékletében két történelmi esettanulmányt mutatunk be, röviden áttekintjük a téma szempontjából releváns irodalom főbb eredményeit és bemutatunk egy praktikus alkalmazásra szánt normatív elemzési eszközt, mellyel az elemezhető, hogy az állami lépések mennyire bátorítják az értékteremtő vállalkozást. _________ This paper (1) introduces an analytical framework to study the impact of the community on competitiveness and (2) analyses the institutional and normative content in the concept of competitiveness. The goal is to elaborate an approach that supports the definition and analysis of the ‘competiveness of community’. This task has two main parts: 1. interpretation of competiveness from social choice perspective 2. assessing the impact of social settings on the competiveness of a community The first chapter of the study draws up an analytical framework to study the social factors of individual decisions and their impact on the environment of future interactions. We focus on four main factors that shape setting of future interactions: social environment, natural environment, personal characteristics and partners in interactions. We use the concept of value creation to assess the impact of individual decisions on these factors. The second chapter discusses the social factors of individual decisions and the impact of individual decisions on the community. Institutions are conceptualized as value systems, conventions, community rules, official rules and contracts in the study. The conventions and contracts can accommodate to the changes of environment more smoothly, formal institutions are less flexible due to their bias toward status quo. Informal rules and value systems resists change more frequently. The formation of social environment is usually slow and based on unintended effects. Altogether (1) innovators who revise social conventions, (2) entrepreneurs who reshape contracts and (4) political entrepreneurs who formulate formal rules have influential roles on the institutional setting. The third chapter discusses the social assumptions included into the definition of competitiveness and we give a definition for the competiveness of communities. A simplified definition of competitiveness is used for this analysis: competiveness is someone’s ability and motivation to participate in the economic division of labor in a way that is based on value creation and maintains the relative return of activities. Our analysis reveals that competitiveness assumes the following features of the community: 1. Defined membership of community: who are the members and what does membership mean. 2. Common past, future, convention and norm system of the potential participants of interactions 3. Functionality of institutions that facilitate division of labor (exchange, entrepreneurship, property, contract) 4. Existing normative concept on value creation and social accepted rules that govern interactions 5. Value system and rules that promote innovation 6. Conventions, official norms and contracts that fits to economic division of labor in a detailed and dynamic way 7. Motivation and potential of actors who shape social environment consciously to maintain institutions in order to sustain the relative return of economic activities This analysis shows that the concept of competitiveness assumes well established values and detailed expectations on institutional settings. Followingly, competiveness of community can be defined with these criteria of social environment. Two historical case studies and the draft of a policy oriented toolkit demonstrate the applicability of the introduced approach in the appendix. The core findings of the literature are also reviewed there.

Az állami szerepvállalás egy modellje a lejárt követelések piacán

Cikkünk célja, hogy bemutassa az állami szerepvállalás fontosságát a lejárt követelések transzparens versenypiacának létrehozásában és működtetésében. Azt vizsgáljuk, hogy a lejárt követelések piacának jelenlegi, aszimmetrikus informáltsággal terhes, keresleti oligopolisztikus szerkezetének versenypiaccá alakítása milyen előnyös hatásokkal jár a reálgazdaságra. Amennyiben a lejárt követelések piaca a tradicionális értéktőzsdéhez hasonló, transzparens versenypiacként működne, az a gazdaság egészére összességében pozitív hatást gyakorolna. Az átlátható versenypiac csökkenti a piaci szereplők informáltságának aszimmetriáját, valamint nagyobb ellenőrzési lehetőséget biztosít a lejárt követelésekkel rendelkező vállalkozások tulajdonosainak menedzsmentjük tevékenysége felett, ami a menedzseri láthatatlan privát jövedelmeket látható és adózó vállalkozói jövedelmekké alakítja. Az így keletkezett jövedelmek forrásként szolgálhatnak újabb beruházások megvalósítására. A verseny következtében a piac árképzési mechanizmusa módosul, és ez a reálgazdaság számára kedvező változásokat eredményez. Ennek következtében a faktoráltatási hajlandóság emelkedik, ami szigorúbb fizetési fegyelem kialakulásához vezet. Azonban a lejárt követelések piacának szerkezete a piaci inercia miatt csak állami szerepvállalással képes elmozdulni a hatékonyabb irányba.

Többéves pénzügyi keret vitája középről és a sor végéről – Magyarország és Lettország harcban a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokért (Debate on the eu multiannual financial framework from the view of Hungary and Latvia)

Az Európai Bizottság 2011. júniusban nyilvánosságra hozott, a következő hétéves időszakot meghatározó pénzügyi keretéről szóló javaslatával elindult a tagállamok, illetve az intézmények közötti szakmai és politikai érvelés, az alkudozások sora. A két legfontosabb költségvetési tétel, a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források előnyös allokációja Magyarország és Lettország számára is kiemelt prioritás. A tárgyalások során Lettország érdeke az alacsony közvetlen mezőgazdasági támogatások emelése, míg Magyarország kedvező pozíciójának megtartásáért harcol. A kohéziós politikára tett Bizottsági javaslat mindkét ország számára hátrányos, így közös érdek a források összegének szinten tartása és a kedvezőtlen támogatási felső határ emelése. ______ Following the European Commission’s proposal on the next Multiannual Financial Framework was published in June 2011, tense debate started to defend national priorities. The proper allocation of the agricultural and cohesion founds is essential for both, Hungary and Latvia as well. Latvia’s objectives is to introduce fair direct payments to farmers, stipulating that the lowest payments must constitute at least 80 per cent of the average amount of the EU direct payments, while Hungary tries to defend its relatively favourable position by receiving almost the amount of the EU average. Common interest for Hungary and for Latvia in the EU budget talks is to retain cohesion financing at least at the current level and to change the unfavourable proposal on capping.