A CSR helye a marketing elméletben

A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák időről időre változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakítása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelítések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósítás szempontjából, mivel a már meglévő gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erőteljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósítása jelenleg még meglehetősen divergens. Az előadás során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.

The New (Marketing) Role of Firms as Media Content Providers – The case of SME’s Strategic Social Media Presence

In the new social media context, it is gradually more common to say that each party can itself be considered a media content provider, firms included (through their brand pages). This tendency is reflected in a rising professional field called “content marketing”. This study incorporates the perspective of small and medium-sized enterprises (SMEs) into the scope of social media (SM) as a marketing communications and media content distribution system. In an exploratory content analysis of 20 official SM brand pages with 1281 analyzed posts the authors study how SMEs respond to the advent of a new paradigm of marketing communications with special attention to their usage of media-specific contents. SM impels companies to eventually rethink the traditional one-way communication flow of their marketing messages and to incorporate a new, two-way communication into their marketing strategy, where (their engaged and involved) users can create, modify, share and discuss content related to the firm’s activity. This study’s preliminary results show that diffusing content generally acts for SMEs as a facilitator to involve fans by offering a thematized space for them to manifest themselves in company-related topics. Therefore, content adds to the firms’ possibilities of brand positioning by offering a reflection of fans’ company- and contentrelated behavior, which is a supplementary source of information.

A posztmodern marketing rózsaszirmai

UTÓSZÓ „A lényeg az, hogy mi belül vagyunk a posztmodernizmus kultúráján, oly mértékben, hogy felszínes és semmitmondó elutasítása éppoly lehetetlen, mint amennyire önelégült és romlott, hasonlóképpen felszínes és semmitmondó ünneplése.” (Jameson, 1997:18) A posztmodern filozófia úgy tűnik, nem túlságosan érintette meg a magyar marketing szakmát. Fojtik (1999) cikke után nem igazán lehet azt mondani, hogy elburjánzottak volna a posztmodern ihletésű munkák. Könnyed intellektuális hóbort vagy valami sokkal lényegesebb, amiről a szakma nem vett tudomást? A hazai menedzsmenttudományokban (lásd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentősebb nyomot hagyó posztmodern irányzat a magyarországi marketingirodalomban méltatlanul feledésbe merült. Radácsi (2003) a Vezetéstudományban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatások távolról sem mutatják azt az elméleti és gyakorlati sokszínűséget, ami a nemzetközi szakirodalomban már évtizedek óta megfigyelhető. Ez azért is különös, mivel a fogyasztói társadalom, a vásárlás, a reklámok, az üzletek / bevásárló központok, pozicionálás, a modern marketing teljes eszköztára a posztmodern jelenség létrehozója. (Brown, 1995). A posztmodern szerzők meglehetősen sokat példálóznak a modern marketing eredményeivel, vagyis a posztmodern fogyasztókkal, akik posztmodern reklámokat néznek, posztmodern bevásárlóközpontokba járnak, és Brown (1993) szavaival: „vásárolnak, tehát vannak”. Ráadásul a posztmodern gondolatok segíthetnek máshogy megközelíteni egy-egy problémát vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kézségek kialakulását. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szókészletet, valamint marketing talaján gyökeret vert posztmodern gondolatokat. A gyakran a filozófiai homály ködébe vesző értelmezések helyett és mellett utánajártunk a kérdés pszichológiai hátterének. Ez mindenképpen egy olyan adalékanyaggal szolgál, amelyre sok esetben nem kerül sor, amikor posztmodern gondolatokról olvasunk. Cikkünkkel szerettünk volna segíteni a tájékozódást a posztmodern irodalom rendkívül terjengős és ingoványos talaján. Fogásokat kerestünk rajta, de nem azért, hogy birkózó módjára magunk alá gyűrjük, sokkal inkább azért, hogy megismerjük. Utólag szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a tanulmányban sok a definíció. Vállaltuk azt, hogy wittgensteini értelemben „nyelvi játékokat játszottunk”, egy definíció használata ugyanis mindig egy nyelvjáték része. Ez egy posztmodernről szóló cikk, de alapvetően modern stílusjegyekkel: használtunk táblázatot, bekezdéseket, logikus vagy annak látszó szerkezeti megoldásokat. És nincsenek benne befejezetlen monda… Egy kiránduláson vettünk részt, ahol önfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rózsaszirmait, feltárva a szirmok sokszínűségét és végtelen kavalkádját. Közben azt sem vettük zokon, ha időnként megcsípte orrunkat a méhecske.

Mindenki másképp vesz részt: A közönségrészvétel marketing-megközelítéseinek kritikus elemzése

„Túl a nyugati világon – hogyan hasonlítsuk össze a médiamodelleket?” – ezzel a címmel tartott Paolo Mancini 2012. május 11-én előadást. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára meghívására Budapestre érkezett előadót a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte Daniel Hallinnal társszerzőként jegyzett, Comparing Media Systems (2004) című könyvének fogadtatásáról és új, Hallinnal társszerkesztőként jegyzett, Comparing Media Systems Beyond the Western World (2012) című könyvének tanulságairól. Az uralkodó új marketinglogikának megfelelően a cégek rákényszerülnek arra, hogy egyre komplexebb cserefolyamatok során ragadják meg és vonják be fogyasztóikat közvetlenül üzleti folyamataikba. A fogyasztói részvétel ebben a kontextusban nem ér véget a márka iránti figyelemnél, a vállalat vagy a szervezet által indított elektronikus „szájreklámnál” és az egyéb, a vállalatot érintő interaktív, az interneten keresztül elérhető üzeneteknél. Maguk a fogyasztók, a célközönség tagjai is hirdetéseket hoznak létre és közvetítik azokat a szervezetek érdekében vagy az ellen, valamint új termékeket fejlesztenek több közös alkotófolyamat során, és az új árazási modellek bevezetése kapcsán nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Így a felhasználók által generált tartalmak elterjedése és fejlődése marketing- és üzleti szempontból is meghatározóvá válik. Jelen tanulmány célja, hogy a marketing- és a marketingkommunikációs szakirodalom alapján áttekintsük a közönségrészvétel jelenségének fogalmait és taxonómiai elemeit, s a kulcsfogalmak azonosításán, magyarázatán és csoportosításán keresztül javaslatot tegyünk az angol nyelvű fogalmak magyar nyelvű használatára.

XXI. századi marketing hajtóerő: divat és divatkommunikáció

Divat és reklám egyaránt a XXI. századi élő és digitális kommunikáció kulcsfogalmai. A kommunikáció és az információcsere különböző bonyolultsági szinteken zajlik, reflexes, szándékos, nyelv nélküli és a nyelvi szinten is. Előadásunk során a divat és a reklám területére fókuszálva mutatjuk meg a nyelv nélküli és a nyelvi szintű metakommunikációs megnyilvánulások formáit, szabályosságait és vetjük fel, hogy ezen igen vizuális és befolyásoló kifejezési formák, mely elemei a közlést elfogadását hatékonyan alátámasztó metakommunikációs elemek. Bemutatjuk, hogy divat és reklám miért hatnak kölcsönösen egymásra és miért válhat a divat ezáltal gazdasági, marketing húzóerővé

The Role of Marketing in Corporate Competitiveness: Marketing Practice Analysis of Hungarian Companies

The objective of this article is to analyse the marketing practice of Hungarian companies. On the one hand, the role of marketing function in the company has been revealed, and on the other hand the relationship between marketing efforts and market performance has been investigated. In frame of the Hungarian Competitiveness Studies, 300 marketing executives were surveyed to rate the marketing practice of their companies, concentrating on branding, pricing policy, applied marketing channels and promotional activities. The results confirm that sophisticated marketing practice leads to higher business performance. Keywords: marketing tools, competitiveness, performance

Manipulatív marketing: fogyasztói észlelések és reakciók

A marketing koncepciónak kezdetektől fogva a vevőorientáció az egyik kulcsfogalma. Tulajdonképpen annak a szemléletváltásnak köszönheti felemelkedését és más menedzsmentdiszciplínától való elhatárolását is, amellyel a vevői igényeket helyezte a vállalati gondolkodás középpontjába. Későbbiekben azonban a kutatók rájöttek arra, hogy maguk az igények az üzleti gyakorlat során nagymértékben kontrollálhatók, és az eladói oldal azóta is él ezekkel a lehetőségekkel. A kutatás arra volt kíváncsi, hogy a vállalatok manipulációs gyakorlata hogyan csapódik le a fogyasztókban, melyek azok a manipulációs eszközök, amelyeket észlelnek, és azokra milyen válaszreakciókat adnak. Azonosíthatók-e tipikus gondolkodási sémák, magatartási mintázatok, amelyek jól jellemzik egyes vevők viszonyát a vállalati manipulációval. A tanulmány feltáró interjúkra épít, amely segít megérteni a fogyasztókban végbe menő komplex mechanizmusokat. Az eredmények azt sugallják, hogy kétfajta folyamat játszódik le a vevői oldalon Egyrészt a fogyasztók idővel rutinszerű magatartásmintákat vesznek fel, amely során a manipulációs eszközök érvényesülése nem tudatos, és a vállalatoknak kedvező reakciókat vált ki. Másrészt, a fogyasztói társadalom is egyfajta érési folyamaton megy át, aminek hatására megtanulják a vállalatok gondolkodásmódját, és – bár a kognitív korlátok miatt azokat nem tudják teljes mértékben lekövetni – igyekeznek önvédő heurisztikákat beépíteni a követett magatartásukba. A kutatás alapján hipotetikusan öt vevőtípust azonosítottunk, akiket egymástól eltérő reakciók jellemeznek. Customer orientation has been the key concept of marketing since the beginning. As a matter of fact, the emergence of marketing and the conceptual distinction between marketing and the related management disciplines can be attributed to this new approach, which put customer needs in the focus of company attention. Later, researchers revealed that the needs themselves can be controlled to a greater extent and sellers have been taking advantage of it since then. The main focus of the research concentrated on the effects of manipulation practices of companies on consumers, which manipulation tools are recognised and how consumers react to them. Furthermore the research also investigated whether typical cognitive, emotional and behavioural patterns, which reflect the relationship between consumers and the manipulation practices of companies, can be identified. The study relies on explorative interviews, which help understand the complex mechanisms of consumer attitudes. The results indicates that the opposite process occur on the consumer side. On the one hand, consumers tend to follow behavioural routines after a while, which help manipulation tools work in an unconscious way that triggers reactions for the favour of companies. On the other hand, the generations of consumers are getting more and more mature and learning the companies’ mentality and, despite having cognitive limitations to identify all the tricks and deceptive attempts, they try to develop and follow defensive heuristics. Based on the data explored we identified five customer types and we described their diverse reactions to manipulation.

Hogyan kezeljük a „közösségi ügyfeleket”? – Social CRM marketing és IT megközelítésben (How to manage social customer? Social CRM in marketing and IT context.)

Van egy szó, ami egyre fontosabb lesz a társadalom és a vállalatok számára is, ez a szó a közösség. A közösséghez tevékenységek tartoznak, és ezen a ponton kapcsolódik be a vállalat. A vállalkozások az elmúlt években a közösségi igényeket a CRM-(Customer Relationship Management) megoldásokkal szolgálták ki. Informatikailag a közösségi hálózatok, már nemcsak vállalkozási folyamatot, hanem ehhez kapcsoltan az emberek társadalmi igényét is megpróbálják lefedni az elektronika lehetőségeivel. Egyre inkább a közösségi vállalkozások korát éljük, melyben a folyamathoz tartozó közösségek megosztják, egymás rendelkezésére bocsátják az információkat. A korábbi klasszikus CRM-rendszerek csak begyűjtötték az információkat, ezzel ellenben a közösségi CRM-rendszerek kétirányú kommunikációt folytatnak, párbeszédet kezdeményeznek az ügyfelekkel, buzdítják őket, hogy mondják el a véleményüket. Vajon ez az új stratégia,egy teljesen új világot hoz el a vállalatok számára, vagy csak a CRM fejlődésének egy újabb fokát jelenti? A szerzők erre a kérdésre keresik a választ gyakorlati esetek és szakirodalmi publikációk feldolgozásával. ______ There is a word that begins to be more and more important for the society and the companies, and this word is community. We can talk about social networks, people seek the social demand they already had as a part of their lives for a long time, and this means that it appears in the electronic society as an essential need too. The community is not enough, activities are also needed and this is the point where the companies link in, who promote their goods and facilities to the outside world and with this they use the next stage of customer relationship management, the fulfilment of social needs. We live in the age of social shopping, communities are everywhere and everyone shares information, and up to the present classic CR M systems ran from static databases. On the contrary social CR M systems perform a two-way communication, start a conversation with customers and encourage them to tell their opinions, which always changes on social media, so they build a dynamic database and communicate with customers through response-reactions. Does this new strategy bring a whole new world to companies or is it only another step in the development and another channel of CRM?

Marketing político e mídias sociais: as estratégias utilizadas no facebook e twitter de Cássio Cunha Lima PSDB/PB, nas eleições de 2014

This dissertation aims to analyze and understand the process and practices of political marketing strategies applied to social media facebook and twitter Cássio Cunha Lima - PSDB candidate for governor of Paraíba, in the 2014 elections The work is divided into three parts . The first two chapters, both of theoretical nature, underlie the discussion about the use of the Internet as a campaign space and political marketing campaign as well as the different communication strategies and electoral marketing already presented in the literature. Following, is dedicated to a topic for the presentation of the methodology and subsequently makes the discussion of empirical data analysis. Finally, we present the conclusions. The analysis takes as its starting point the models Figueiredo et al. (1998) and Albuquerque (1999) to observe the traditional strategies and suggests the inclusion of typically recorded on the Internet strategies. The methodology used for the analysis was the qualitative and quantitative content from variables that we list different campaign strategies. In order to achieve the purpose of this research, we conducted a case study as an analytical object online campaign Cássio Cunha Lima. The case study took place from the construction of a candidate's biographical and political profile, presented and discussed in the text. This research also made use of virtual ethnography. Therefore, were monitored social media facebook and twitter that political, with the help of image capture program - Greenshot by creating pre-defined categories of analysis, for example, calendar, prestige and support, negative campaign , engagement, among others. The period chosen for monitoring the candidate's official profiles was from 24 August to 28 October 2014, because it holds the pre, during and post-election where there was greater candidate drive level and his team marketing in social media selected for analysis. The results indicate that mobilization strategy (online and offline), merged with the promotion schedule, it is predominant in the social media Cassio. They also indicate that they do not show the failure of the campaign of the candidate in 2014.

Principes de communication et rôle social du chercheur en matière de transfert de connaissances : une dualité source de questionnements éthiques

Essai / Essay

Principes de communication et rôle social du chercheur en matière de transfert de connaissances : une dualité source de questionnements éthiques

Essai / Essay

O uso do móbile marketing como estratégia de fidelização de clientes :um estudo e empresas do setor de comércio e serviços em natal-RN

This study aims to understand the effects of the mobile marketing use as a relationships tool for companies that operate locally, because of the lack of information about this new marketing tool, as well as the scarcity of studies in this area. This is an exploratory and qualitatively study, based on primary sources, raised through books, articles in the marketing area and the telecommunications industry organs as well as secondary sources. With the purpose to look into the issue, a semi-structured interview is made with the companies managers of the sectors of trade and services in Natal-RN. The advances in technology allow an important discussion focused on the marketing in the new communication technologies scenario. It appears that the mobile marketing adoption and use by local companies is already a reality and companies are awake to changes and technological innovations accessible, especially the mobile telephony as well as convergence with other media. There is, however, that the use of technologies offered by mobile marketing is still limited to the sending of text messages (SMS), despite the numerous possibilities of it use. Moreover, the results obtained with mobile marketing use show that companies can identify them, but there is no effective monitoring in quantity and financial terms. Only affect sales growth and support for progress in loyalty with customers. It shows up that the mentality of not measuring the results still in the plan of changes and technological innovations. The data allow saying that the mobile marketing is a reality, however has not yet signed as a tool for carrying out campaigns and marketing tool for loyalty of customers, despite presenting a wide range of possibilities to streamline and make more effective the marketing businesses process

O marketing e a atuação social das empresas: uma relação possível?

The present work is about a study of multiple cases with exploratory and descriptiveperspective and qualitative emphasis. Its field of study is constituted by three local companieswith description of social performance, with emphasis in the personal interview with thecontrollers. Its main objective consists of understanding as it has occurred the marketingrelation with the enterprise social performance in the context of these companies located inthe State of the Rio Grande do Norte who carry out social investments. For this, it hassearched to analyze the types and characteristics of the developed social actions, to evaluatethe motivations and objectives of the accomplishment of social actions, to verify theimportance and influence of the social performance in the dynamics of the companies, toverify the level of specific knowledge and information in the areas of marketing and socialperformance in the companies and to evaluate the process of communication (promotion andspreading) of the social performance carried out by the companies. It has been verified thatthe company A directly associates it its social and ambient activities with differentiationbenefits, competitiveness, creation of value, loyalty, relationships, image, prestige,positioning of the company, sale and financial return, beyond benefits in the internal level asbigger motivation of its employees and retention of talents, not existing rejection to theinterlacement of the concepts related to the marketing and the social one. Already in companyB rejection in relating its practical social to the marketing, being observed after posteriorquestionings, that the relation of direct and indirect form exists and those divulgations of theseactions are carried out, contradicting the arguments of the controllers of that the actions wouldnot be carried out to generate media. In company C, it been verified rejection andcontradiction with relation to the concepts related to the marketing, alleging itself that theimage of the harnessed company to its social performance is not used in proper benefit,evidencing itself that this company divulges its action and is marketable benefited, even so isnot this the main objective of its social programs. It has concluded that the association ofthese two concepts is positive and favorable to the development of the businesses and thesocial actions of the companies, legitimizing them and benefiting the involved company,groups in the actions and the society that profits socially from the private social involvement in the social matters