Heterogenitás és technikai hatékonyság - a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete = Heterogeneity and technical efficiency - the case of Hungary's specialized arable crop production units

A cikkben paneladatok segítségével a magyar gabonatermesztő üzemek 2001 és 2009 közötti technikai hatékonyságát vizsgáljuk. A technikai hatékonyság szintjének becslésére egy hagyományos sztochasztikus határok modell (SFA) mellett a látens csoportok modelljét (LCM) használjuk, amely figyelembe veszi a technológiai különbségeket is. Eredményeink arra utalnak, hogy a technológiai heterogenitás fontos lehet egy olyan ágazatban is, mint a szántóföldi növénytermesztés, ahol viszonylag homogén technológiát alkalmaznak. A hagyományos, azonos technológiát feltételező és a látens osztályok modelljeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a gabonatermesztő üzemek technikai hatékonyságát a hagyományos modellek alábecsülhetik. _____ The article sets out to analyse the technical efficiency of Hungarian crop farms between 2001 and 2009, using panel data and employing both standard stochastic frontier analysis and the latent class model (LCM) to estimate technical efficiency. The findings suggest that technological heterogeneity plays an important role in the crop sector, though it is traditionally assumed to employ homogenous technology. A comparison of standard SFA models that assumes the technology is common to all farms and LCM estimates highlights the way the efficiency of crop farms can be underestimated using traditional SFA models.

Az impakt faktor és jelentősége a közgazdaságtudományban

A természettudományok területén a kumulált impakt faktor és az idézetek meghatározó szerepet töltenek be a kutatók értékelésében, rangsorolásában és pályázati pénzek elosztásában (Marton és társai, 2006). Az impakt faktor, a továbbiakban röviden IF, mint minden statisztikai mérőszám tökéletlen. Mivel azonban a társadalomtudósok is egyre gyakrabban szembesülnek pályázatok során mind egyéni, mind intézményi szinten impakt faktorokkal, ezért érdemes ezen mérőszám meghatározásával foglalkozni. Jelen tanulmány ismerteti az IF történetét, számítási módját, rámutat a gyengeségeire és foglalkozik a közgazdaságtudományban gyakrabban alkalmazott alternatív rangsorolási eljárásokkal. Többek között rávilágítunk arra, hogy miért sokkal alacsonyabbak a közgazdaságtudományi folyóiratok IF-jei pl. az orvostudományi folyóiratok IF-jeinél.

Kereslet-előrejelzés sporadikus keresletű termékekre: Egy gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat esettanulmánya (Forecasting of Sporadic Products - A Case Study of a Pharmaceutical Wholesaler Company)

A vállalatok jelentős része szembesül azzal, hogy termékei jelentős része iránt viszonylag kevés alkalommal jelentkezik kereslet. Ebből következik, hogy az ilyen termékekre a klasszikus előrejelzési módszerek, mint pl. a mozgó átlag számítása, vagy az exponenciális simítás nem alkalmazható. Azon termékeket, amelyek iránt viszonylag ritkán jelenik meg kereslet, sporadikus keresletű termékeknek nevezzük. A megkülönböztetés a sporadikus és nem sporadikus termékek között sokszor csak hüvelykujj szabály alapján állapítható meg, de erre vonatkozóan a szakirodalomban találunk iránymutatást. A nemzetközi szakirodalomban már megjelentek olyan új kereslet-előrejelzési módszerek, melyeket kimondottan az ilyen, sporadikus kereslettel rendelkező termékek estében javasoltak. Cikkünk célja, hogy ezeket a szakirodalmi ajánlásokat egy konkrét hazai vállalat valós adatain esettanulmány jelleggel tesztelje. A nemzetközi szakirodalomban is ritkán publikálnak tudományos dolgozatokat, amelyek ezt a témakört valós alkalmazási környezetben tárgyalják; ismereteink szerint magyar nyelven erről tudományos dolgozat pedig még nem született. Elméleti bevezetőnk után egy gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatnál valós adatait használva vizsgáljuk a kérdéskört. Sor kerül a vállalat termékportfóliójának a kereslet-előrejelzés szempontjából történő tipizálására, majd sporadikus keresletű termékek keresletének előrejelzésére és ennek során a szakirodalomban az alkalmazandó módszerekre vonatkozó ajánlások vizsgálatára. _____ Significant numbers of companies have the problem that demand for their products are sporadic in nature. Demand of such products is not continual in time; its demand is diffused, is random with large proportion of zero values in the analyzed time series. The sporadic character of a demand pattern actually means that available information on the demand of previous selling periods is leaky resulting in lower quality of data available. In these cases traditional forecasting techniques do not result in reliable forecast. Special forecasting algorithms have been developed during the last decade dealing with this problem. The paper introduces these techniques and offers suggestions for application. It also presents the case study of a Hungarian pharmaceutical wholesaler company. Based on real data we develop a topology of the company's product portfolio, carry out forecasts using different techniques including those developed for products with sporadic demand and also analyze the quality of these forecasts.

Javaslat az optimális járadékfüggvényre

A tanulmány Simonovits András optimális járadékfüggvényt vizsgáló tanulmányaihoz kapcsolódik. Más eszközökkel, mint ő, szemléletesen bemutatom a hiperbolikus járadékfüggvény általa feltárt és leírt hibáit, majd ugyanezekkel az eszközökkel megmutatok egy egész függvénycsaládot, amelyek elkerülik ezeket a hibákat, s így eleget tesznek Simonovits optimális járadékfüggvényre megalkotott kritériumainak. Majd összehasonlítom ezeket a járadékfüggvényeket a tapasztalati halandóság alapján konstruáltakkal, mint olyanokkal, amelyeket a gyakorlatban alkalmazni szoktak, s megállapítom, hogy azok nagyon hasonlítanak a gyakorlati járadékfüggvényekre. Egyben kiterjesztem elemzésemet |az újonnan bevezetett szemléletes technikával| ezekre a gyakorlati járadékfüggvényekre is, s megállapítom, hogy ezek kismértékben, de tartalmazzák a hiperbolikus járadékfüggvények Simonovits által feltárt negatív tulajdonságait. Megmutatom, hogy használva az ezekhez nagyon hasonló, az optimális járadékfüggvény kritériumainak megfelelő függvénycsaládot, ezek a negatív tulajdonságok kiküszöbölhetőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a várható élettartam növekedése miatt, a historikus halandósági táblák nem alkalmasak a járadék-kalkulációra, ezek helyett projektáltakat kell alkalmazni. A projekció során viszont könnyen elvégezhető azok szükséges simítása, amivel azok optimális járadékfüggvénnyé tehetők. A tanulmány egyben bemutatja, hogy Simonovits a ,,biztosításmatematikai korrektség" nem szokásos fogalmát használja.

A marketing, a termelés és a logisztika hozzájárulása a vállalati eredményességhez (The Contribution of Marketing, Production and Logistics to Business Performance)

A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességkutató Központjának 2004-ben lekérdezett kérdőíve alapján, ami 154 feldolgozóipari vállalat adatait tartalmazza, azt vizsgáljuk, hogy az ellátási lánc három lényeges vállalati funkciója, a marketing, a termelés és a logisztika milyen mértékben járul hozzá az üzleti eredményességhez. Az eredmények szerint a marketingnek és a termelésnek erősebb hatása van a vállalati teljesítményre, mint a logisztikának. A három funkció együttesen csekély, bár statisztikai értelemben szignifikáns szerepet játszik az üzleti sikerben. _____ Companies are complex organizations where a lot of activities and processes have to work properly in order to reach success. Depending on several factors, sometimes some activities get more emphasis while others work in the background. Since organizational functions have separate literature and practical knowledge, and transit between them is rare, we do have very little knowledge on how the various functions together contribute to company success. Based on a wide-scale empirical study on Hungarian competitiveness, which includes data on 154 companies from the process industry, we examine to what extent three functions of the supply chain, marketing, manufacturing and logistics, can contribute to business success. Results show that marketing and manufacturing have larger effect on company performance than logistics. However, the three functions together play a minor, although significant role in company success.

Mennyire önállóak a fiatal felnőttek vásárlásaikban? A családi környezet befolyásának vizsgálata fiatal felnőtt gyermekek vásárlására

A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy milyen befolyást gyakorol a család a fiatal felnőttek vásárlására. A kutatás elméleti alapját a családi kommunikációs minta vizsgálata jelenti, ahol a fő kutatás kérdés annak a megértése, hogy a felnőtt gyermek és a családja közötti kommunikációs interakciók hogyan befolyásolják a felnőtt gyermek vásárlásait mobiltelefonkészülék és szolgáltató választás esetében. A családi kommunikációs mintázatot két dimenzióban, a társas- és fogalmi orientáció alapján értékeltük Eredményeink szerint a fiatal felnőttek önállóbbak a mobiltelefonkészülék választásában, mint a szolgáltató melletti döntés esetében. Továbbá a kutatás feltárta, hogy a vizsgált célcsoportban a kevésbé fogalmi orientált családok felnőtt gyermekei rendelkeznek nagyobb önállósággal vásárlásaikban.

A Nádor utcától a Budaörsi útig: A fél évszázados Közgazdaságtudományi Intézet

Manapság, amikor a legfontosabb történések a Föld virtuális idegrendszerét jelentő számítógép-hálózatokon, azaz sehol és mindenhol zajlanak, mond-e valamit a címben jelzett két, nagyon is megfogható hely: az elegáns palota a Belváros szívében és az óriásreklámmal éktelenkedő betonszörny a balatoni autópálya torkolatában? A közgazdászok számára (kiváltképpen, ha idősebbek, mint a jubileumát ünneplő Közgazdaságtudományi Intézet) mindenképpen. Az INTÉZET – így csupa nagybetűvel – megalakulásától kezdve fogalom volt, a falai között zajló vitáknak hírértéket tulajdonítottak a szakmában. Néhány évtizede még a viccek is úgy kezdődtek, két közgazdász sétál a Nádor (akkor még Münnich Ferenc) utcában …

A társadalomtudomány a globális válság tükrében

A legutóbbi válság megvilágította a közgazdaságtan és a politikatudomány fő áramlatainak gyengeségeit, amelyek a szűklátókörűségből és ideológiai elfogultságokból, vagyis a holisztikus, történeti és kritikai szemléletmód hiányából fakadnak. A válság feltételezett okait vizsgáló és a válság leküzdésére vagy egy újabb megelőzésére gazdaságpolitikai módszereket ajánló legtöbb közgazdász csak a részpiacokra összpontosít, de szem elől veszíti a világgazdaságnak azokat a visszatérő globális válságokban megnyilvánuló alapvető egyensúlytalanságait, amelyek a társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek növekedéséből származnak. És negligálja a válságok kulturális, politikai és morális aspektusait is. Míg a nemzeti társadalmaknak éppúgy, mint a világtársadalomnak nagy szüksége lenne valódi demokratizálódásra és mind a piacok, mind az államok fölötti hatékony ellenőrzésre, a politikatudomány sok művelője hajlamos a demokrácia értelmezését a képviselet jogi és szervezeti kérdéseire leegyszerűsíteni. A válságok megelőzése és a globális katasztrófák elkerülése szükségessé teszi egy demokratikus globális kormányzás és egy globális ökoszociális piacgazdaság kifejlesztését, ami megköveteli a nemzetközi intézmények lényeges reformját, a civil társadalom globális szervezeteinek befolyásos szerepét és egy „Új Felvilágosodás” eljövetelét is.

Alkuegyensúlyok és stabil halmazok

A játékelmélet egy fontos kutatási területe a Nash-program, amely a kooperatív és nemkooperatív megoldáskoncepciók között próbál kapcsolatot teremteni. Dolgozatomban az egyik első kooperatív megoldást vizsgálom, a stabil halmazokat. Harsányi egy 1974-ben megjelent cikkében foglalkozott a témával, megfogalmazta a nehézségeket a stabil halmazok nemkooperatív játékokba ültetésével kapcsolatban, valamint megadta a játékok egy olyan részhalmazát, ahol ez probléma nem áll fenn. Ezen az osztályon a stabil halmazok előállnak úgy, mint egy nemkooperatív alkujáték egyensúlyi stratégiáinak fixpontjai. Ezt az alkujátékot változtatom meg, és megmutatom, hogy így már a hozzárendelési játékok (amelyek csak nagyon speciális esetben voltak a Harsányi-féle osztályban) stabil halmazai is előállnak egyensúlyként.

A Török Köztársaság az átalakuló Közel-Keleten = The Republic of Turkey in the changing Middle East

A 2011–2012-ben zajlott, „arab tavasznak” nevezett események új korszak kezdetét jelezték a Közel-Keleten, mely a hidegháború vége óta, de különösen a 2003-as iraki háború következtében amúgy is mélyreható átalakulási folyamaton megy keresztül. Ennek során a térség három nem arab állama, Izrael, Irán és Törökország vált a régió hatalmi egyensúlyának meghatározó erőközpontjává, miközben az arab országok – amúgy sem homogén – csoportja a háttérbe szorult. A korábban mértékadó arab államok (Egyiptom, Irak, Szíria) különböző okok miatt elveszítették vonzerejüket a többiek számára, miközben Szaúd-Arábia sem vállalta a vezető szerepét. Az „arab tavasz” során egymástól egyre nyilvánvalóbban független nemzetállammá vált arab országok mind kevesebb kérdésben hajlandók közös álláspontot képviselni a nemzetközi fórumokon. Az átalakuló közel-keleti regionális rendben azonban az államok viszonylagos hatalmi egyensúlyában bekövetkezett változások miatt a térség helyzetét meghatározó szereplők száma megnövekedett, hiszen legalább Egyiptommal és Szaúd-Arábiával ismét mint politikai központtal kell számolni. A jelen tanulmány az e regionális rendben sokak szerint neooszmán hegemón törekvésekkel fellépő Törökország helyét és szerepét vizsgálja.

A Kraft-index – kreatív városok – fenntartható vidék (The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions)

A KRAFT-index: Kreatív városok – fenntartható vidék egy komplex mutatórendszer, amely a fejlődési tendenciát, hálózatosodást, a fontosabb szereplők együttműködési készségét és kapacitását, kreativitási potenciálját, valamint a szereplők szinergiáiból fakadó belső energiákat és lehetőségeiket jelzi. A város- és vidékfejlesztés sikerének zálogaként előtérbe állítja és méri az ún. „puha” tényezőket, úgymint a kreativitást, innovációs képességet, új tudás létrehozását, tudástranszfert, együttműködési készséget, bizalmat, kollektív kompetenciákat. A társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok és hálózatok sűrűsége, minősége és dinamizmusa a sikeres fejlődés és fejlesztés kulcsai: ezek ma már fontosabb tényezők, mint a fizikai távolság, az adminisztratív jogi határok vagy az ún. „kemény” indikátorok. Az index értékeli egy térség lehetőségeit arra, hogy az ott élők, dolgozók, alkotók és letelepedni kívánók életminőségét, a vállalatok minőségi munkaerő iránti igényét és a fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe véve fejlessze gazdaságát és versenyképességét. Három tulajdonságcsoportot mér: 1. kreativitiási és innovációs potenciál, az új tudás létrehozásának képessége, 2. társadalmi és kapcsolati tőke, hálózati potenciál és „összekapcsoltság”, valamint 3. fenntarthatósági potenciál. _____ The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions is a complex indicator system to measure development tendencies, ‘networkedness’, cooperation inclination and capacity, creativity potential and possibilities arising from the synergies among actors. It highlights and gauges ‘soft’ factors, such as creativity, innovation capacity, knowledge production, knowledge transfer, willingness for cooperation, trust, and collective competences and perceives effective regional cooperation among economic and social actors as the measure of successful urban and rural development. The density, quality and dynamism of social, economic and academic networks are more important factors than physical distance, administrative legal barriers or ‘hard’ indicators. The index evaluates the potential of a region to develop its economy and competitiveness by considering the quality of life of its inhabitants, workers, producers and immigrants, the quality workforce requirements of companies and sustainability. It measures three groups of qualities: 1. creativity and innovation potential, the ability of knowledge production; 2. social and connection capital, network potential and connectedness; and 3. sustainability potential.

Kihívások és lehetőségek a hazai megújuló energiaszektorban (Challenges and possibilities in the Hungarian renewable sector)

A megújuló energiatermelés szerepének erősödését figyelhetjük meg az utóbbi években, évtizedekben. A zöldenergiák iránti igényt három fő motivátorcsoporttal lehet indokolni: ellátásbiztonság növelése, környezetvédelem és gazdaságélénkítés. Ezek a szempontok együttesen a fenntartható fejlődést szolgálják, és egyre inkább előtérbe kerülnek mind az EU, mind pedig hazánk szintjén. Magyarország 2010 végén az EU által előírt, 2020-ra elérendő 13%-os megújuló energiaarányt meghaladó, 14,65%-os vállalást tett a Nemzeti Cselekvési Tervben, ezzel is kifejezve elköteleződését a zöldenergiák ösztönzése felé. A jelenlegi kapacitások több mint megkétszerezését igénylő cél a hazai megújuló energiaszektor számára érdemi lehetőségeket jelent, de ezek megvalósításához szükség lenne az ígért új zöldenergia-támogatási rendszer, mielőbbi életbe lépésére. ____ The role of the renewable energy generation is getting even bigger and bigger in the last years, decades. The demand for the green energy has three main motivators: energy security, protecting the environment and fostering innovation. These goals serve the conception of sustainable development, and their function is increasingly highlighted in the EU and in Hungary as well. The EU has prescribed Hungary to reach a 13% share of renewable energy sources in 2020, but in the Hungarian national renewable action plan we have aimed to top the EU request, and to reach a 14,65% in the renewable proportion. This shows that our country is committed to inspire the renewables. In order to reach this goal, Hungary has to more than double its green power plant capacity, which means great possibilities in the sector; but at the same time means challenges as well, because the new renewable promoting system needs to come into force as soon as possible.

Közép-Európa: „elképzelt terek” és a 21. század kihívásai

Gondolkodásunk integráns részét képezik azok a „szellemi térképek” és azok a különböző elvek, amelyek alapján hajlamosak vagyunk földrajzi, politikai és társadalmi tereket szervezni. A régiókat ugyanolyan mechanizmusok alapján „találjuk ki” vagy „képzeljük el”, mint ahogy Benedict Anderson elmélete szerint a nemzeteket mint „elképzelt közösségeket”. Az elmúlt harminc évben Európának aligha volt még egy olyan régiója, amely a vágyálmok és az elutasítás végpontjai között annyira a viták tárgyát képezte volna, mint Közép-Európa. A Közép-Európáról szóló elképzelések különböző valóságkonstrukciók, geopolitikai projekciók vagy különböző „elképzelt terek”. A Közép-Európáról szóló elképzelések egyetlen változatának esetében sem a „természet” diktál valami különleges politikát: „spaces do not simply exist, space are produced”, azaz a földrajzi terek nem önmagukban léteznek, és nem önmaguktól kapnak értelmet, hanem társadalmi konstrukciók és geopolitikai projekciók eredményei, azoknak mindig meghatározott politikai szereplők adnak jelentést

A hazai kis- és közepes vállalatok szociokulturális beállítódása a hofstede-dimenziók mentén = The socio-cultural attitudes of the Hungarianc small and medium enterprises along the Hofstede dimensions

A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) kutatása viszonylag új, és emiatt meglehetősen feltáratlan terület, bár a megjelenő tudományos cikkek és eredmények száma és minősége évről évre jól érzékelhetően nő (Collinson – Shaw, 2001). A KKV-kutatások igen fontos sajátossága továbbá, hogy kifejezetten interdiszciplináris terület, megközelíthető a menedzsment, az innovációkutatás, a marketing, a szervezetszociológia, de akár a pszichológia felől is. Több kutatás is felveti a szociokulturális háttér jelentőségének kérdését KKV-k esetében. A szerzők kutatásuk során kvantitatív felmérést végeztek 200 vállalkozó körében a Hofstedeskála (Hofmeister et al., 2008) felhasználásával, melynek eredményeként kiderült, hogy a KKV-vezetők beállítódása jelentősen különbözik mind a hazai nagyvállalati vezetőktől, mind az általános lakosságtól. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk azokat a Hofstede-dimenziókat, amelyek mentén karakteres különbségek jelentkeztek a vállalkozók és a nagyvállalati vezetők, valamint a társadalom összessége között. Az eredmények alapján határozottan kirajzolódnak olyan „vállalkozói” gondolkodásmódbeli sajátosságok, mint a nagyobb versenyszellem, a közvetlenebb, kevésbé hierarchikus működési stílus, a rendkívül erős, rövid távú orientáció, valamint a kockázatvállalás rendhagyóan alacsony foka. _____ Although there has been an increasing academic attention towards small and medium-sized enterprises, it is still a novel research area with a number of unanswered questions. It is also an especially interdisciplinary field as it can be approached from various viewpoints such as management, innovation, marketing, organization sociology or even psychology. Different academic disciplines have studied the influence of socio-cultural factors and concluded that they are relevant aspects of entrepreneurial activity. This paper presents the results of the authors’ quantitative research which aimed at finding patterns in the software of the minds of SME managers where they applied Hofstede’s cultural scale (Hofmeister et al., 2008). Drawing upon data from 200 Hungarian SMEs, the results indicate they have different attitude and way of thinking compared to large company managers and to the general Hungarian population. This paper points out the relevant Hofstede dimensions where significant differences have been revealed. The main finding of the study is that managers of small and medium businesses have a special mindset which can be characterized with higher level competitiveness, more direct and less hierarchic operation, extremely high level of short term orientation and low level of risk taking

Szisztematikus optimizmus a válság idején = Overoptimism during the financial crises

Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tőzsdei vállalatokra készült egy részvényre jutó nyereség- (EPS-earnings per share) előrejelzéseikben szisztematikusabban kedvezőbb tervértéket adnak meg, mint a tényérték. A cikkben az EPS-előrejelzéseket vizsgálta meg a szerző a válság első másfél évében, melyek ezen időszakban is optimistának bizonyultak a vizsgált adatbázison. Az elmúlt húsz évben számos magyarázat látott napvilágot a pénzügyi előrejelzésekben tapasztalható „túltervezésre”. A viselkedéstani magyarázatok jelentős része az elemzők túlzott önbizalmát, jövőbe vetett túlzott optimizmusát jelölték meg okként. Jelen cikk – az empirikus kutatáson túl – nagy hangsúlyt fektet a két fogalom részletes bemutatására, mivel a válság éveit is optimista EPS-előrejelzések jellemezték. _____ There are numerous evidences from the 1980s that analysts give systematically more favorable forecasts for the earnings per share of listed companies than the fact, i.e. they are generally optimistic. In the current article the author investigated the EPS forecasting error in the first two and a half years of the crisis (2008-2010), which was also proved to be an era of the optimistic forecasting error. During the last 20 years reasons of so called “overplanning” have been explained in several ways. Many of these cognitive thinking patterns explanations relied on the phenomenon of overconfidence, and overoptimism without giving detailed description of these concepts. Beside the empirical part of the research current article puts more emphasis on the analysis of these theoretical concepts.