A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: hogyan válhat egy szervezet piacvezetővé, és hogyan tarthatja meg pozícióját hosszú távon? A kérdésre huszonöt különböző szektorban tevékenykedő piacvezető vállalat átfogó, több szintű kvalitatív módszertani vizsgálatával kapunk választ. A kutatás során több, mint száz, félig strukturált egyéni interjú, dokumentumelemzések és megfigyelések elemzése valósult meg QSR NVivo elemző szoftverrel. A tanulmány rávilágít arra, hogy a versenyképesség dinamikusan változó, idővel erodálódik, így megteremtése, illetve megújítása tudatos vezetői feladat. A kutatás fontos eredménye, hogy a menedzsereknek tudomásul kell venniük, hogy mind a termelékenységbe, mind az innovációba be kell fektetniük, amennyiben hosszú távon fenn akarják tartani iparági vezető pozíciójukat.

A KKV-szektor gyakorló számviteli szakembereinek a pályakezdő számvitelesek kompetenciáira vonatkozó értékelése

A szerzők tanulmányukban nemzetközi kitekintés után a magyar számviteli szakemberek kompetenciáinak vizsgálatát mutatják be. Kutatásuk célja a számviteli képzés tartalmi és módszertani továbbfejlesztése érdekében a számviteli szakemberekkel szemben támasztott kompetenciák feltérképezése és a hiányzó kompetenciák feltárása. A nemzetközi kutatásoktól eltérően a pályakezdő számviteli szakemberek hiányzó kompetenciáinak felmérését, a magyar számvitelképzés jellemzőit figyelembe véve, a három legjellemzőbb képzési szintre az ügyintézőkre, a mérlegképes könyvelőkre és a diplomás pályakezdő számviteli szakemberekre vonatkozóan külön-külön végezték el. A kutatási hipotézisek bizonyítása alapján fejlesztési irányokat fogalmaznak meg a számviteli szakemberképzés számára.

Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban – Eltérő szerkezet, hasonló hatás?

A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása mára nyilvánvalóvá vált az evolucionista közgazdasági szakirodalom alapján. Magyarországon e folyamat lassabban és kisebb mértéket ért el, mint amit a szakirodalom alapján várhatnánk, nem függetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) környezet általános gyengeségeitől. A kutatás hazai KFI-hálózatok vizsgálatával arra keresi a választ, hogyan épülnek fel és működnek a hazai KFI-hálózatok, milyen szerepet játszanak a partnervállalkozások képességeinek fejlesztésében? A kutatás két hazai, autóipari hálózat jellegzetességeit tárja fel, amelyek részt vesznek a regionális egyetemi tudásközpontokat támogató programban is. Noha a támogatás miatt a hálózat központi szereplői elvileg hasonló működési kereteket dolgoztak ki, a hálózatok szerkezete a gyakorlatban néhány fontos eltérést mutat. E különbségeknél azonban fontosabbak az azonosságok, amelyek a központi szereplők pozitív helyzetét és tevékenységét erősítik meg, szemben a hálózat peremén lévők korlátozottabb képességeivel és lehetőségeivel. A vizsgált hálózatoknak azonban így is nagyon nagy érdeme, hogy hozzájárulnak ahhoz a tanulási folyamathoz, amelynek során a hazai vállalkozások új tudást és új képességeket sajátíthatnak el – szakmai téren és az együttműködésekkel kapcsolatban is –, valamint olyan bizalmi viszonyokat alakíthatnak ki, amelyek hosszabb távú sikerességüket is megalapozhatja.

Az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő függvények alkalmazásával

A tanulmány alapgondolata az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő és abból származtatott hasznosság függvények alkalmazásával az intellektuális tőkeelemek mutatószámrendszer alapú méréseiből kiindulva. A szerzők megközelítése lehetővé teszi, hogy a mérőrendszer által szolgáltatott mértékeket felülértékeljék a vállalat értékrendjét megtestesítő értékelő függvények segítségével. Ez utóbbi paramétereinek megfelelő kalibrálásával a vállalat intellektuális tőkeelemekre vonatkozó preferenciái jutnak kifejezésre, ezért a felülértékelés eredményeként az intellektuális tőkeelemek vállalati értékének egy jobb közelítését eredményezik.

Video-produkciós projektek a marketingoktatásban

Cikkünk oktatás-módszertani fejlesztői prezentáció, két eltérő profilú felsőoktatási intézmény többéves együttműködéséből létrejövő projektsorozat bemutatása. Egyedülálló oktatási programunkban, mely a Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézete és Dunaújvárosi Főiskola (DUF) Déri János Kommunikációs Intézete, egy üzleti és egy műszaki orientációjú intézet közös munkája marketing mesterszakos közgazdász hallgatók számukra ismeretlen, nem kipróbált szerepekben rendezőként, operatőrként, vágóként, riporterként hoznak létre egy filmes produkciót. A DUF technikai háttere televíziós stúdiója, hangstúdiója, vágó és fotó stúdiói lehetővé teszik mind hallgatóink és mind oktatóink számára, hogy a ma vezető szakembereitől megkövetelt szereplési készségeket elsajátítsák – legyen az előadói verbális és nem verbális forma -, megismerjék saját nyilvános megnyilvánulásaik minőségét és fejlesztésének irányait. Előadásunk célja annak bemutatása, hogy a projekt megoldásának folyamata „csapatban megoldani egy ismeretlen komplex feladatot”, „feldolgozni egy szorosan nem szakmai értelemben vett témát” – egyben egy csapatépítő projektív kutatói technika.

Fejlődünk, hogy fejlődhessünk? – avagy milyen önképzési módszereket részesítenek előnyben a mikro- és kisvállalkozások vezetői napjainkban Magyarországon?

A vállalkozások közötti verseny egyre kiélezettebb. A versenyképesség egyik legfontosabb tényezője az emberi erőforrás, melynek tudása, kompetenciái jelentősen befolyásolják a vállalkozások sikerét. A szerzők véleménye szerint hosszú távon azok a vállalkozások maradhatnak életben, amelyek nem költségtényezőként, hanem lehetőségként tekintenek a humán erőforrásra és a tudásukat igyekeznek naprakész állapotban tartani, amelyhez a képzés elengedhetetlen. A cikkben kizárólag a vállalkozások vezetőinek önképzési szokásait vizsgálják, nem térnek ki az alkalmazottak képzési lehetőségeire. Az általuk feltárt szakirodalmak többségében a szerzők elsősorban a közép- és nagyvállalatok vezetőire koncentrálnak. A menedzsmentkurzusok, az MBA-képzések és a felsőoktatási intézmények által kínált képzések legfőbb bázisát is ez a csoport adja. Jelen tanulmányban a fentiektől eltérően elsősorban a mikro- és kisvállalkozások vezetőire fókuszálnak a szerzők. Arra keresik a választ, hogy ezek a vezetők a formális vagy az informális csatornák közül melyiket használják a szervezeti kérdések megválaszolásához, illetve a formális csatornák esetén milyen képzéseket részesítenek előnyben, és ez mennyire hozható kapcsolatba a vállalkozások méretével.

Human capital in a global and knowledge-based economy. Part 2. Asssessment at the EU country level.

This report is an extension and partial update of de la Fuente and Ciccone (2002). It constructs estimates of the private and social rates of return on schooling for fourteen EU countries using microeconometric estimates of Mincerian wage equations, the results of cross-country growth regressions and OECD data on educational expenditures, tax rates and social benefits. The results are used to draw some tentative conclusions regarding the optimality of observed investment patterns and educational subsidy levels.

Human capital in a global and knowledge-based economy

This document is a report prepared for the DG for Employment and Social Affairs of the European Commission. It surveys the available evidence on the contribution of investment in human capital to aggregate productivity growth and on its impact on wages and other labour outcomes at the individual level. It also draws some tentative policy conclusions for an average European country.

Embedding arts and humanities in the creative economy: the role of graduates in the UK

The recent change in funding structure in the UK higher education system has fuelled an animated debate about the role that arts and humanities (A&H) subjects play not only within higher education but more broadly in the society and the economy. The debate has engaged with a variety of arguments and perspectives, from the intrinsic value of A&H, to their contribution to the broader society and their economic impact, particularly in relation to the creative economy, through knowledge exchange activities. The paper argues that in the current debate very little attention has been placed on the role that A&H graduates play in the economy, through their work after graduation, and specifically in the creative economy. Using Higher Education Statistical Agency data, we analyse the performance of A&H graduates (compared with other graduates) and particularly explore how embedded they are with the creative economy and its associated industries. The results highlight a complex intersection of different subdisciplines of the A&H with the creative economy but also reveal the salary gap and unstable working conditions experienced by graduates in this field.

Human capital in the knowledge-based society: comparative analysis: Romania-Portugal

The current economic crisis has rushed even more the economists’ concerns to identify new directions for the sustainable development of the society. In this context, the human capital is crystallised as the key variable of the creative economy and of the knowledge-based society. As such, we have directed the research underlying this paper to identifying the most eloquent indicators of human capital to meet the demands of the knowledge-based society and sustainable development as well as towards achieving a comprehensive analysis of the human capital in the EU countries, respectively of a comparative analysis: Romania - Portugal. To carry out this paper, the methodology used is based on the interdisciplinary triangulation involving approaches from the perspective of human resource management, economy and economic statistics. The research techniques used consist of the content analysis and investigation of secondary data of international organisations accredited in the field of this research, such as: the United Nation Development Programme - Human Development Reports, World Bank - World Development Reports, International Labour Organisation, Eurostat, European Commission’s Eurobarometer surveys and reports on human capital. The research results emphasise both similarities and differences between the two countries under the comparative analysis and the main directions in which one has to invest for the development of human capital.

Global regulation of the knowledge-based economy: The rise of standards in educational services

This article examines the extent and limits of non-state forms of authority in international relations. It analyses how the information and communication technology (ICT) infrastructure for the tradability of services in a global knowledge-based economy relies on informal regulatory practices for adjustment of ICT-related skills. Companies and associations provide training and certification programmes as part of a growing market for educational services setting their own standards. The existing literature on non-conventional forms of authority in the global political economy has emphasised that the consent of actors subject to informal rules and explicit or implicit state recognition remains crucial for the effectiveness of those new forms of power. However, analyses based on a limited sample of actors tend toward a narrow understanding of the issues and fail to fully explore the differentiated space in which non-state authority is emerging. This paper examines the form of authority underpinning the global knowledge-based economy within the broader perspective of the issues likely to be standardised by technical ICT specification, the wide range of actors involved, and the highly differentiated space where standards become authoritative. The empirical findings highlight the role of different private actors in establishing international educational norms in this field. They also pinpoint the limits of profit-oriented standard-settings, notably with regard to generic norms.

International regimes as knowledge syndicates? Energy and trends of global governance

El poder de l'Estat i la sobirania tradicional s'està deteriorant de manera constant, sobretot en termes de la provisió de certs béns públics fonamentals. Els Estats, en particular, són incapaços de manejar el coneixement i la informació que és essencial per mantenir la competitivitat i la sostenibilitat en una economia interdependent. Estructures fiables de la governança mundial i la cooperació internacional estan lluny de ser establertes. Energia com a problema a les agendes p dels governs, les empreses privades i la societat civil és un exemple manifest d'aquesta dinàmica.. L'actual sistema de governança mundial d'energia implica accions polítiques disperses per actors divers. L'Agència Internacional de l'Energia té un paper destacat, però està debilitat per la seva composició limitada i basada en el coneixement- epistèmic en lloc del material o executiu. Aquest treball sosté que ni la mida ni nombre de membres disponibles estan dificultant la governabilitat mundial d'energia. Més aviat, l'energia és una sèrie de béns públics que es troben als llimbs, on els estats no poden pagar la seva disposició, així com els diversos interessos impedir l'establiment d'una autoritat internacional. Després de la introducció de la teoria del règim internacional i el concepte de coneixement basats en les comunitats epistèmiques, l'article revisa l'estat actual de la governabilitat de l'energia mundia. A continuació es presenta una comparació d'aquesta estructura amb els règims de govern nacional i regional, d'una banda, i amb règims globals ambientals i de salut, de l'altra

Shared knowledge

Agents use their knowledge on the history of the economy in orderto choose what is the optimal action to take at any given moment of time,but each individual observes history with some noise. This paper showsthat the amount of information available on the past evolution of theeconomy is an endogenous variable, and that this leads to overconcentrationof the investment, which can be interpreted as underinvestment in research.It presents a model in which agents have to invest at each period in one of$K$ sectors, each of them paying an exogenous return that follows a welldefined stochastic path. At any moment of time each agent receives an unbiasednoisy signal on the payoff of each sector. The signals differ across agents,but all of them have the same variance, which depends on the aggregate investmentin that particular sector (so that if almost everybody invests in it theperceptions of everybody will be very accurate, but if almost nobody doesthe perceptions of everybody will be very noisy). The degree of hetereogeneityacross agents is then an endogenous variable, evolving across time determining,and being determined by, the amount of information disclosed.As long as both the level of social interaction and the underlying precisionof the observations are relatively large agents behave in a very preciseway. This behavior is unmodified for a huge range of informational parameters,and it is characterized by an excessive concentration of the investment ina few sectors. Additionally the model shows that generalized improvements in thequality of the information that each agent gets may lead to a worse outcomefor all the agents due to the overconcentration of the investment that thisproduces.