Using the stated preference method for the calculation of social discount rate

The aim of this paper is to build the stated preference method into the social discount rate methodology. The first part of the paper presents the results of a survey about stated time preferences through pair-choice decision situations for various topics and time horizons. It is assumed that stated time preferences differ from calculated time preferences and that the extent of stated rates depends on the time period, and on how much respondents are financially and emotionally involved in the transactions. A significant question remains: how can the gap between the calculation and the results of surveys be resolved, and how can the real time preferences of individuals be interpreted using a social time preference rate. The second part of the paper estimates the social time preference rate for Hungary using the results of the survey, while paying special attention to the pure time preference component. The results suggest that the current method of calculation of the pure time preference rate does not reflect the real attitudes of individuals towards future generations.

Keletre tart a "társadalmilag felelős vállalat" koncepció

Még az elméleti válasz sem egyértelmű, vajon van-e a vállalatnak társadalmi felelőssége, vagy akkor segít a legjobban a társadalomnak ha a gazdasági eredményekre és nyereségességére koncentrál. Ahány iskola, annyi különböző válasz létezik. Kelet- és Közép-Európa az a régió ahol 20 évvel ezelőtt a társadalmi felelősség emlegetése „közhelynek” számított, bármi furcsa de nehéz ettől a közhelytől management filozófiához jutni. A régióban működő menedzserek még a gondolatától is rettegnek, hogy puszta frázisnak tekintik a legóvatosabb közeledésüket is a társadalmi felelősség irányába. (...)

The use of methane as automotive fuel – a step to sustainable economy?

The introduction of CNG (Compressed Natural Gas) as automotive fuel began in Italy as early as in mid- 1930s, and ever since the Italian market has always been highly advanced in this regard. Many other countries followed, some of them quite recently, but nevertheless with impressive results. The appeal of this automotive fuel is based on the fact that compared to gasoline, diesel and LPG (Liquefied Petroleum Gas), CNG is cleaner and cheaper; even more so, this fuel is renewable – it can be produced locally from biogas. Despite its obvious benefits, CNG is barely present in Hungary. This article provides an insight into the topic, highlights obstacles to introduction and suggests appropriate governmental steps. The information is intended to support the activities and the decision-making process of governmental officials, municipalities, car-fleet managers, car dealers and their service departments.

Mennyit ér a zajterhelés csökkenése? Zajvédelmi intézkedések értékelése a haszonértékelések átvitelével (The value of silence. An application of benefit-transfer methodology for evaluating noise-control actions)

Mind ez ideig a gyakorlatban kevéssé aknázták ki azt a lehetőséget, hogy a természeti tőke pénzbeli értékelése számszerű, egzakt információt nyújthat a döntéshozóknak. A szerzők a zajvédelmi intézkedések példáján keresztül tekintik át a természeti tőkejavak közgazdasági értékelésében rejlő lehetőségeket. Ismertetik a költség-haszon elemzés környezeti javakkal bővített formájának előnyeit, majd az általában elhanyagolt, a nem piaci javak által nyújtott haszon közgazdasági értékelésére alkalmas eljárásokat, külön kitérve a zajterhelés területére. Nagy hangsúlyt helyeznek a haszonfelmérések átvitelének széles körben alkalmazható módszereire. Bemutatják az általuk gyakorlatban végzett kutatás során szerzett tapasztalatokat, különös tekintettel arra, hogy a haszonértékelések átvitele hogyan járulhat hozzá a természeti tőkejavakkal kapcsolatos döntések során a társadalmi haszon maximalizálásához. _____ The paper offers an overview of the economic valuation of transportation-induced noise and cost-benefit analysis of noise-control measures and actions. Although economic valuation can provide hard, monetized data for decision-makers, it is relatively underused in practice. The study focuses on benefit-transfer methodology, where values obtained in previous cases are used as the basis for current evaluation. A specific application of benefit transfer is presented by a recent pilot project in Hungary, whereby a tool was developed for LGOs, enabling them to make preliminary assessments of the benefits of potential noise-control measures and rank possible options. This can help to optimize the benefits to society using limited resources.

A fenntarthatósági szempontok érvényesülése a paksi atomerőmű bővítése kapcsán

Három szakmai műhely, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontja, az Óbudai Egyetem Villamosenergetikai Intézete Megújuló Energiaforrás Kutatóhelye valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke energiagazdálkodással foglalkozó kutatói egyetemközi munkacsoportot hoztak létre annak feltérképezésére, hogy milyen módon fedezhető fenntartható módszerekkel hazánk energiaellátása. Meggyőződésünk, hogy a stratégiai tervezési feladat komplexitása megköveteli az interdiszciplináris közelítésmódot, amely az energetika és a környezetgazdálkodás értő művelői mellett a társadalomtudományok területén dolgozó szakértők bevonását is szükségessé teszi a közeli jövőben. A közelmúlt eseményei a munkacsoport vizsgálódásának fókuszát az új paksi atomerőmű építésének hosszú távú következményeire irányították, hiszen a paksi erőmű bővítése nem kizárólagos opció, csak egy változat a lehetséges energiaellátási megoldások közül. Az eddig felszínre került elsődleges kutatási eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze: Számos műszakilag elképzelhető alternatíva létezik Magyarország villamos energia ellátásának tekintetében. Műszakilag megvalósítható akár a tisztán hazai szén alapú, tisztán gáz alapú villamosenergia-termelés, de üzemképes a jelenlegi portfólió is. Hasonlóképpen a nukleáris vagy éppen a megújuló részarány növelése is elképzelhető. Ugyanakkor látni kell, hogy az energiatervezést nem egyszerűsíthetjük le pusztán technikai, műszaki vonatkozások vizsgálatára.

Rethinking Kyoto Compliance from a Consumption-Based Perspective.

Environmental consequences of international trade are quite relevant for climate change policy. Apparent decoupling of GHG emission and GDP growth, observed in several European countries, is partly due to the increasing dislocation of manufacturing industries from the developed world to emerging economies. Consequently, decoupling is coupled with increasing GHG emission embodied in imported products from these nations. The article scrutinises the GHG emission embedded in Hungarian import of Chinese products. It argues that a stagnating GHG emission observed in Hungary is intertwined with hidden GHG export to China that takes place through trading of goods. Objective evaluation of compliance status with Kyoto targets would require a consumption-based accounting of GHG emissions rather than a production-based one, unless we accept facing a BIG problem at global level.

Designing Lifestyle-specific Food Policies Based on Nutritional Requirements and Ecological Footprints.

Expanded understanding of the trends and determinants of food consumption is needed to reduce the ecological impacts of the contemporary agro-food system while also being attentive to broader issues pertaining to health and the environment. Incorporating these additional aspects and formulating meaningful dietary recommendations is a major challenge. This article seeks to highlight differences in ecological footprint (EF) by activity level for various so-cial groups to meet suggested physiological requirements by nutritionists versus actual food consumption. The study is based on a combination of healthy diet requirements (as expressed by national guidelines) and a survey of a repre-sentative sample of 1,013 Hungarian adults using a bottom-up approach for calculating EFs. Students and women with small children have a higher than average food-related EF due to their higher nutritional needs. At the same time, the elderly are characterized by lower footprints. Perhaps most interesting is our finding that people with seden-tary forms of employment have higher food footprints than those with jobs that require physical labor. We offer rec-ommendations for food-policy planning based on encouraging dietary changes for individuals, differentiated by the nature of their work. The research suggests that dietary policy that improves health often has environmental benefits.

A közlekedés fenntarthatósága – közösségi közlekedés jövője

Közlekedésszakmai berkekben általános vélemény, hogy az egyéni közlekedés növekedési ütemének megállítása, vagy legalábbis mérséklése akkor valósítható meg, ha a közösségi közlekedés attraktivitása elér egy olyan szintet, amikor az egyéni közlekedéssel szemben megfelelő alternatívát nyújt. Minél többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, annál inkább csökkennek a negatív környezeti hatások, így a zsúfoltság, a levegő szennyezése, a torlódás, a földterület felhasználása, a balesetek száma, a zajhatás. A közösségi közlekedés akkor lehet vonzó, ha az szabályozott verseny feltételei közepette működik, fenntartható és a mobilitás-menedzsment formálja a jövőjét.

A nemzetközi kereskedelem hatása a kibocsátáselszámolási módszertanra Kína példáján keresztül

A fokozódó globális kereskedelem és klímaváltozás korában az üvegházhatású gázok elszámolásakor rendkívüli jelentőségű a nemzetközi kereskedelem hatásának figyelembevétele. A fejlett országokban az importált termékek növekvő fogyasztása következtében szétválik a termékek előállítása és fogyasztása során keletkező haszon, illetve a termék előállítása során keletkező üvegházhatású kibocsátásokért vállalt felelősség. A cikk bemutatja a jelenlegi kibocsátáselszámolási módszertanok alkalmazásának előnyeit és hátrányait, majd egy olyan új módszertant javasol, amely a megosztott felelősség elvére épül – figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem hatásait. A szerzők a kínai export példáján empirikus eredményekkel támasztják alá a módszertan jelentőségét. A javaslat lényege, hogy egy termék előállítása során keletkező üvegházhatású gáz kibocsátásának anyagi inputokhoz kapcsolódó részét a terméket importáló országhoz számoljuk el, a hozzáadott érték előállításához kapcsolódó kibocsátásokat a termelő országhoz. Így a termékek előállítása során keletkező kibocsátások, valamint a gazdasági és fogyasztói hasznok nem válnak szét egymástól.

Összegződnek-e az egyéni törekvések? A cselekvés és az eredmény közötti szakadék problémája (Can individual efforts be aggregated? The problem of the action-impact gap)

A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogyan alakulhat ki látványos szakadék az egyéni cselekvések iránya és azok együttes hatása között. A szándékok és tettek hatását felülírhatja a társadalmi gazdasági tényezőkből adódó tehetetlenség: a kritikus tömeg hiánya, szervezeti-infrastrukturális tényezők, kompenzációs hatások, egymás hatását kioltó cselekvések. A szerző a környezettudatosság és az ökológiai lábnyom példáján - ezerfős reprezentatív felmérésre alapozva - mutatja be, hogy az önkéntességre alapozó megközelítés sokszor túlbecsüli a fogyasztó - társadalmi-gazdasági tényezők által korlátozott - lehetőségeit és szuverenitását. _____ Behaviour impact gaps are demonstrably present in everyday life. It is increasingly found that environmental awareness in individuals fails to lead to reductions in the ecological footprint. Intensive agricultural practice reduces biodiversity in the EU even in areas where massive agri-environmental grant schemes are available and applied. Labour market training programmes do not necessarily facilitate job-finding for underprivileged segments of the society. So individual efforts may not add up or induce the expected effect. This outcome appears even for programmes that are successful in attaining the required behavioural change in a target group. The impact of attitudes and individual acts may be wiped out by structural and economic lock-ins such as trade-offs made for the gains, lack of a critical mass of actions, infrastructural deficiencies, or interfering acts of economic actors. The discrepancy between environmental awareness and ecological footprint is used to point out how awareness-raising programmes may miss their targets by overestimating the sovereignty and capabilities of consumers. Consumers are unwillingly locked into unsustainable practices and cannot be moved from that position unless economic and structural premises are also changed.

Is the Netherlands sustainable as a global-scale inner-city? Intenscoping spatial sustainability

Is the Netherlands sustainable or not? The answer inherently involves addressing the issues of system boundaries, statistical units and a vision of sustainability. As an analytical answer we offer the Intenscope (IS), a two-dimensional graphical tool based on dimensionless percentages of triple rate ratios which overcomes several limitations of sustainability analyses. First, it is not sensitive to the size of statistical units so an area with twice the amount of resources of another, with double the population (and double the total consumption) would have the same triple ratio of population:biocapacity:consumption. Second, the IS is sensitive to anomalies which may originate either from the use of arbitrary statistical units (e.g. the boundaries of a city) or those which may indicate truly unsustainable practices. To judge spatial sustainability we use ecological footprint data from which we construct a plausible country plot based on the IS. Despite the relative nature of IS-analyses, the employed consumption:biocapacity ratio inherently refers to the absolute limit of sustainability: we cannot continually use more resources on a global scale than nature provides us with. The analysis introduces some associations of human preferences and attributions of settlement types which may help to elaborate sustainability policies based on voluntary action.

Fenntartható élelmiszer-fogyasztás? – Lehetőségek az ökológiai lábnyom csökkentésére a magyar lakosság körében (Sustainable food consumption? – Opportunities to reduce the ecological footprint of the Hungarian population)

Magyarországi fogyasztókról még nem készült olyan reprezentatív felmérés, amely az élelmiszer-fogyasztás környezetterhelését az ökológiai lábnyommal mérve számszerűsítette. A szerző kutatásában az élelmiszer- fogyasztásból származó ökológiai lábnyomot számszerűsítette és elemezte a magyar felnőtt lakosság körében. A cikkben először bemutatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztás szakirodalomban található definícióit, majd a fenntartható és egészséges élelmiszer-fogyasztás mátrixát elemzi. Az elméleti áttekintést követően az empirikus kutatás eredményeinek ismertetése következik. ____ In her research the author quantified and analysed the ecological footprint from food consumption in the Hungarian adult population. In the article she presents the definitions of sustainable food consumption in the literature, and then analyses the matrix of sustainable and healthy food consumption. Following a theoretical overview the author presents the results of her empirical research.

Public price of climate change

Aim of the paper: The purpose is to gather the practices and to model the impacts of climate change on fiscal spending and revenues, responsibilities and opportunities, balance and debt related to climate change (CC). Methodology of the paper: The methodology will distinguish fiscal cost of mitigation and adaptation, besides direct and indirect costs. It will also introduce cost benefit analyses to evaluate the propensity of policy makers for action or passivity. Several scenarios will be drafted to see the different outcomes. The scenarios shall contain the possible losses in the natural and artificial environment and resources. Impacts on public budget are based on damage of income opportunities and capital/wealth/natural assets. There will be a list of actions when the fiscal correction of market failures will be necessary. Findings: There will be a summary and synthesis of estimation models on CC impacts on public finances, and morals of existing/existed budgeting practices on mitigation. The model will be based on damages (and maybe benefits) from CC, adjusted with probabilities of sce-narios and policy making propensity for action. Findings will cover the way of funding of fiscal costs. Practical use, value added: From the synthesis of model, the fiscal cost of mitigation and adaptation can be estimated for any developed, emerging and developing countries. The paper will try to reply, also, for the challenge how to harmonize fiscal and developmental sustainability.