Üzleti kapcsolatok modellezése (Modelling business relations)

Ebben a tanulmányban az ellátási láncok egyik építőelemét, az ellátási láncokban együttműködő diadikus kapcsolatokat állítjuk a vizsgálatok középpontjába. Az irodalomban számtalan megközelítés ismert az ilyen típusú megrendelő-beszállító vállalatok közötti kapcsolatok fejlődésének leírására. Az egyes fejlődési elméletek a diadikus kapcsolatok időbeli alakulását elméleti szinten tárgyalják, de az empirikus vizsgálatokat nem végeznek. Ebben a tanulmányban mi kísérletet teszünk az ellátási lánc típusú kapcsolatok fejlődésének empirikus vizsgálatára. Arra próbálunk választ találni, hogy alkalmazható-e az életciklus-hipotézis az üzleti kapcsolatok időbeli fejlődésének leírására. (===) The study places in the centre of discussion the cooperative dyadic relations that form one element in the chain of supply. Writers have taken numerous approaches to describing the development of such relations between buyer and supplier firms. The various theories discuss on a theoretical level the development over time of these dyadic relations, but they eschew empirical examinations. An attempt is made in this study to conduct such an empirical examination of the chain-like relations of supply, with the aim of discovering whether the life-cycle hypothesis can be applied to the development of business relations over time.

Maximizing the Efficiency of Greenhouse Gas Related Consumer Policy

Consumer policy approaches regarding green products and solutions can be differentiated by their main focus. “Green positioning” is basically targeted at environmentally aware consumers, while “efficiency-focused positioning” concentrates on the efficiency gain of the product or solution, targeting the whole society, regardless of consumers' environmental awareness. The paper argues that the scope and total environmental benefit can be increased if green products or solutions are promoted in different ways, not only as “green” but also based on other arguments (like cost-efficiency, return on investment, etc.). The paper suggests a model for improving the efficiency of greenhouse gas (GHG)-related consumer policy. Based on the marginal social cost curve and the marginal private cost curve, different (green, yellow, and red) zones of action are identified. GHG mitigation options chosen from those zones are then evaluated with the help of profiling method, addressing the barriers to implementation. Profiling may help design an implementation strategy for the selected options and make consumer policy more effective and acceptable for mass market. Case study results show three different ways of positioning of GHG-related consumer policy in Hungary from 2000 and give practical examples of profiling, based on the latest marginal social cost curve and the contemporary energy saving policy of the state regarding the residential sector.

Fenntartható fogyasztás: közösségi, vállalati és egyéni kibúvó stratégiák

Minél intenzívebben törekszik a fejlett világ a fenntartható fejlődés elérésére, annál távolabb kerül attól. A legtöbb fenntarthatósági intézkedést felmutató országok környezeti lábnyoma a legnagyobb, és a törekvések ellenére továbbra is nő. Ennek ellenére az empirikus kutatások azt mutatják, hogy a szubjektív boldogság szintje hosszú távon nem nő. Ha erőfeszítéseink nem elég őszinték, elutasítjuk azokat az átváltásokat, és áldozatokat, amelyeket a fenntarthatóság megkívánna, akkor egyszerű, olcsó megoldásokat keresünk, amelyek nem szükségszerűen érik el a kívánt célt. Az ökohatékonyság növekedéséből, a környezettudatos vállalatirányítás és a környezetbarát fogyasztói magatartás terjedéséből származó hasznokat viszont túlkompenzálja a fogyasztás növekedéséből származó megnövekedett környezeti terhelés. Az erőfeszítések és eredmények paradoxona, a szélesség-élesség paradoxona és a fenntarthatósági kérdések internalizáltságának eltérő foka lehetőséget ad arra, hogy a kibúvó stratégiák széles spektrumát hívják életre az államok, a vállalatok és az állampolgárok.A kibúvó stratégiák marginális kérdések megoldására koncentrálnak, miközben elszalasztják a lehetőséget, hogy valódi, lényeges problémákat kezeljenek.

Market reform and fiscal laxity in Communist and post-Communist Hungary: A path-dependent approach

Purpose – The purpose of this paper is to present a conceptual framework in order to analyse and understand the twin developments of successful microeconomic reform on the one hand and failed macroeconomic stabilisation attempts on the other hand in Hungary. The case study also attempts to explore the reasons why Hungarian policymakers were willing to initiate reforms in the micro sphere, but were reluctant to initiate major changes in public finances both before and after the regime change of 1989/1990. Design/methodology/approach – The paper applies a path-dependent approach by carefully analysing Hungary's Communist and post-Communist economic development. The study restricts itself to a positive analysis but normative statements can also be drawn accordingly. Findings – The study demonstrates that the recent deteriorating economic performance of Hungary is not a recent phenomenon. By providing a path-dependent explanation, it argues that both Communist and post-Communist governments used the general budget as a buffer to compensate the losers of economic reforms, especially microeconomic restructuring. The gradualist success of the country – which dates back to at least 1968 – in the field of liberalisation, marketisation and privatisation was accompanied by a constant overspending in the general government. Practical implications – Hungary has been one of the worst-hit countries of the 2008/2009 financial crisis, not just in Central and Eastern Europe but in the whole world. The capacity and opportunity for strengthening international investors' confidence is, however, not without doubts. The current deterioration is deeply rooted in failed past macroeconomic management. The dissolution of fiscal laxity and state paternalism in a broader context requires, therefore, an all-encompassing reform of the general government, which may trigger serious challenges to the political regime as well. Originality/value – The study aims to show that a relatively high ratio of redistribution, a high and persistent public deficit and an accelerated indebtedness are not recent phenomena in Hungary. In fact, these trends characterised the country well before the transformation of 1989/1990, and have continued in the post-socialist years, too. To explain such a phenomenon, the study argues that in the last couple of decades the hardening of the budget constraint of firms have come at the cost of maintaining the soft budget constraint of the state.

Makrogazdaság-politika és növekedés

A dolgozat röviden áttekinti, hogy az elméleti és empirikus irodalom alapján milyen kapcsolat van a főbb makrogazdasági tényezők (infláció, költségvetési egyenleg) és a gazdasági növekedés között. Ezt követően rátérünk a kelet-közép-európai tapasztalatokra, megvizsgáljuk, hogy a térségben mennyire érvényesülnek az általánosabb eredmények.

Oroszország érdekviszonyai a Putyin-Medvegyev érában

Oroszország nemzetközi tevékenységének irányát a hazai politikai elit határozza meg a belpolitikai trendektől befolyásolva. Céljaik között szerepel, többek között Oroszország nagyhatalmi státuszának helyreállítása, a globális versenyképesség megteremtése, a volt szovjet-köztársaságok re-integrálása, az energiafüggőség kihasználása, valamint befolyásuk növelése célzott külföldi beruházások és infrastrukturális befektetések révén. Oroszország nemzetközi szerepvállalását befolyásoló külső tényezőként említeném meg a nemzetközi rendszerek fejlődését, azaz az egypólusú világrend átalakulását többpólusúvá, melynek potenciális főszereplői lehetnek Oroszország mellett az USA, EU, Kína és India. A kormányfői székbe átülő Vlagyimir Putyint - kinek 8 esztendős elnöksége teremtette meg a gazdasági és társadalmi stabilitást - a liberálisabbnak tartott Dmitrij Medvegyev váltotta le.

Inflációscél-követés mint a gazdasági felzárkózás monetáris keretfeltétele

A mára elméletben és gyakorlatban is relevánsnak bizonyult inflációs célkövető monetáris politikai stratégia olyan átfogó koncepció, mely magába ötvözi a játékelmélet, a különböző közgazdasági iskolák modell megközelítéseit és az árstabilitást olyan módon igyekszik elérni, hogy végső célkitűzésként közvetlenül az inflációs célt hirdeti meg. Számos ipari és feltörekvő gazdaság választotta ezt a gazdaságpolitikai megoldást az utóbbi két évtizedben, köztük a visegrádi országok is az euroövezeti csatlakozást megelőzően. A mára mintegy húszévnyi tapasztalat után lehetőség nyílik a választott gazdaságpolitikai alternatíva értékelésére, melynek sikere az euroövezeti felkészülés egy igen fontos tényezője, így hozzájárulhat a gazdasági konvergencia mielőbbi megvalósulásához is. Tanulmányomban a 2008-as eseményekig mutatom be a visegrádi országok monetáris politikájának empirikus vizsgálatát, de kitérek egy-két olyan elméleti vita ismertetésére, mely a válság utáni pénzügyi világ megreformálásának ill. restaurációjának főbb szempontjait tekintette át, beleértve az inflációscél-követés rendszerének újraértékelését.

Lehet-e racionális az irracionalitás? A demokratikus hatékonysági veszteség, avagy a nép akarata

Az előadás bemutatja a gazdaságról szóló szisztematikusan torzult nézetek tipikus formáit, majd a racionális irracionalitás fogalmát felhasználva rávilágít arra, hogy ezek a nézetek hogyan kaphatnak jelentős szerepet a szavazók döntéshozatalában és a politikai döntések kialakításában. Végül az előadás foglalkozik az irracionális politikát ellensúlyozó erőkkel, amelyek képesek mérsékelni a racionális irracionalitás káros hatásait.

A generalization of correlated equilibrium: A new protocol

A new correlation scheme (leading to a special equilibrium called “soft” correlated equilibrium) is introduced for finite games. After randomization over the outcome space, players have the choice either to follow the recommendation of an umpire blindly or freely choose some other action except the one suggested. This scheme can lead to Pareto-better outcomes than the simple extension introduced by [Moulin, H., Vial, J.-P., 1978. Strategically zero-sum games: the class of games whose completely mixed equilibria cannot be improved upon. International Journal of Game Theory 7, 201–221]. The informational and interpretational aspects of soft correlated equilibria are also discussed in detail. The power of the generalization is illustrated in the prisoners’s dilemma and a congestion game.

A magyar felsőoktatási rendszer válaszai társadalmi-gazdasági kihívásokra. A felsőoktatás input-output elemzése versenykörnyezetben

A magyar felsőoktatás 2004-től számos tekintetben radikális fordulatot él át. Az abszolút tömegesedés időszaka véget ért. Továbbra is beszélhetünk ugyanakkor relatív tömegesedésről. A relatív tömegesedés a negatív demográfiai trenddel párosulva az egyik meghatározó kihívás a kormányzat és a felsőoktatási intézmények számára egyaránt. Az előadás ebből az alaphelyzetből kiindulva sorra veszi a felsőoktatási intézményeket input és output oldalon érő kihívásokat és szembesíti ezeket részben a szabályozási környezettel, másrészt pedig a stakeholderek igényeivel, illetve a felsőoktatási teljesítménnyel. A kihívások és kihívásokra adott válaszok egy tágabb regionális és globális térben is értelmezést nyernek.

A bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek

Az előadás röviden áttekinti a két bankkártyatársasággal szemben folytatott Bizottsági és magyar versenyügy tanulságait elsősorban közgazdasági szempontból elemezve azt a központi jelentőségű kérdést, hogy a bankközi jutalék létezésének, illetve az abban történő multilaterális megállapodásnak elméletileg milyen versenyhatásai lehetségesek, ill. melyek zárhatók ki. Egy logikai modell segítségével mutatom be, hogy mi a valódi szerepe a multilaterális bankközi jutaléknak a két kártyatársaság rendszernek működésében, majd az e modell alapján levonható következtetéseket ütköztetem a két fent említett eljárás megállapításaival. Néhány alapvető kérdésben álláspontom2 teljes mértékben ellentétes a két hatóság által kifejtettekkel.

Generalized correlated equilibrium for two-person games in extensive form with perfect information

A correlation scheme (leading to a special equilibrium called “soft” correlated equilibrium) is applied for two-person finite games in extensive form with perfect information. Randomization by an umpire takes place over the leaves of the game tree. At every decision point players have the choice either to follow the recommendation of the umpire blindly or freely choose any other action except the one suggested. This scheme can lead to Pareto-improved outcomes of other correlated equilibria. Computational issues of maximizing a linear function over the set of soft correlated equilibria are considered and a linear-time algorithm in terms of the number of edges in the game tree is given for a special procedure called “subgame perfect optimization”.