Trading between perceived risks and benefits related to biosimilar biological treatment in Crohn’s disease; discrete choice experiment among gastroenterologists

Objective: The objective of the study is to explore preferences of gastroenterologists for biosimilar drugs in Crohn’s Disease and reveal trade-offs between the perceived risks and benefits related to biosimilar drugs. Method: Discrete choice experiment was carried out involving 51 Hungarian gastroenterologists in May, 2014. The following attributes were used to describe hypothetical choice sets: 1) type of the treatment (biosimilar/originator) 2) severity of disease 3) availability of continuous medicine supply 4) frequency of the efficacy check-ups. Multinomial logit model was used to differentiate between three attitude types: 1) always opting for the originator 2) willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only 3) willing to consider biosimilar treatment for both types of patients. Conditional logit model was used to estimate the probabilities of choosing a given profile. Results: Men, senior consultants, working in IBD center and treating more patients are more likely to willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only. Treatment type (originator/biosimilar) was the most important determinant of choice for patients already treated with biologicals, and the availability of continuous medicine supply in the case biological-naïve patients. The probabilities of choosing the biosimilar with all the benefits offered over the originator under current reimbursement conditions are 89% vs 11% for new patients, and 44% vs 56% for patients already treated with biological. Conclusions: Gastroenterologists were willing to trade between perceived risks and benefits of biosimilars. The continuous medical supply would be one of the major benefits of biosimilars. However, benefits offered in the scenarios do not compensate for the change from the originator to the biosimilar treatment of patients already treated with biologicals.

A közelség szerepének újraértelmezése az innovatív üzleti kapcsolatokban (Rethinking the role of the proximity in the innovative business relationships)

Az innovatív vállalati kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatok sokasága az innovációs folyamatok „kettősségéről” ad számot. Egyrészt felértékelődött a térbeli közelség szerepe, emiatt az innovatív vállalkozások, intézmények térben koncentrálódnak, főleg a nagyvárosokban. Másrészt szerteágazó hálózatok jöttek létre a különböző országokban működő innovatív vállalatok, intézetek között, amelyek többsége a nagy távolságok ellenére is sikeres. Mindezen megfigyelések arra utalnak, hogy pontosítani kell a közelség és távolság üzleti szerepéről vallott ismereteket a változó globalizációs feltételekhez igazítva. A szerzők tanulmányukban áttekintik a térbeli közelség szerepének főbb jellemzőit az innovatív tevékenységeken alapuló vállalati együttműködések kialakulásában és fenntartásában. A hagyományos felfogások rövid ismertetése után a „hálózati közelség”, másképpen „kapcsolati közelség” (relational proximity) egyes típusait elemzik. Részletesen kitérnek a regionális klaszterek és a lokális innovatív miliő főbb jellemzőire, amelyek a térbeli és a kapcsolati közelségekből eredő előnyöket egyaránt hasznosítják. Ezek a mérvadó nemzetközi tapasztalatok itthon is alkalmazhatók az egyetemi és vállalati együttműködések, illetve a helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési programok kidolgozásakor. ________ Multiple studies of innovative business relations give an account about „the double character” of innovative processes. On the one hand, the role of proximity has been appreciated, for this reason, the innovative companies, institutes are concentrated in space, especially in big cities. On the other hand extensive networks have been established among innovative companies, institutes operating in the different countries, most of which are successful in spite of the long distance. All these observations suggest there is a need to clarify business skills on the role of proximity and distance, tailored to the changing conditions of globalization. In their study the authors review the role of the main features of spatial proximity in formation and maintenace of corporate cooperation based on innovative activities. After a brief description of traditional concepts certain types of „network proximity” otherwise relational proximity are analyzed. They cover main features of regional clusters and the local innovative environment which utilize advantages coming both from spatial and relational proximities. This leading international experience are applicable at home as well when elaborating academic and corporate cooperation resp. local development programs for the economy and corporations.

A görög válság néhány riasztó tanulsága

A szerző kísérletet tesz a görög adósságválság rövid történetének és az előidéző okoknak a bemutatására. Szerinte az értékeléseknek egyrészt nem lenne szabad leegyszerűsíteni a problémát arra, hogy "a lusta görögöket évek óta a keményen dolgozó németek finanszírozzák". Másrészt az ultrabaloldali Ciprasz-kormány sem kínált megvalósítható neokeynesiánus alternatívát a válság megoldására. Az általuk kezdeményezett referendum nem volt több egy kártékony, populista akciónál, amellyel csak rontottak Görögország helyzetén. Az adósságválság enyhítése csak szoros, uniós szintű együttműködéssel és széles körű intézményi reformok útján lehetséges, amely a rugalmatlan monetáris rendszerre is kiterjed.

Miért választják a termelők a rövid ellátási láncokat?

Az esettanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek a rövid ellátási láncokban – elsősorban a „hagyományos” és a termelői piacokon – részt vevő kisléptékű élelmiszertermelők árusítást meghatározó döntéseit befolyásolják. Jelen (nem reprezentatív) kutatás eredményei megerősítik azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint a piacokat elsősorban a kisebb gazdálkodó szervezetek választják. Magyarország nagyvárosaiban a hagyományos és a termelői piacok eltérő gazdálkodói kört vonzanak: előbbi választásában a magasabb ár, az azonnali készpénzfizetés és a megszokások játszanak motiváló szerepet, míg utóbbi esetében e tényezők hatása kevésbé egyértelmű. A termelői piaci árusítás valószínűbb olyan gazdálkodóknál, akik nagyobb birtokmérettel, szélesebb termékválasztékkal és további beruházási tervekkel rendelkeznek. A választott piaci forma melletti hosszabb távú elköteleződésre a tapasztalatok alapján elsősorban inkább a hagyományost preferáló gazdálkodók hajlandók. A szövetkezeti tagság és (kisebb mértékben) az informális együttműködésekben (például gépcserében) történő részvétel, bár hatással van a piaci árusításra vonatkozó döntésekre, nem jellemző.

Eladói kompetenciák mérése próbavásárlással

Az ügyfélszolgálat a legértékesebb személyes kapcsolati és kommunikációs eszköz. Alkalmazásában és vizsgálatában a mennyiség helyett a minőség felé tolódott el a hangsúly. A próbavásárlás mint vizsgálati eszköz felhasználható a személyes értékesítés vagy az ügyfélkiszolgálás minőségének mérésére. A dolgozat célja a kompetenciák mérése érdekében végzett próbavásárlás lehetőségeinek és módszereinek feltárása. A kutatás eredményeinek főkomponens-elemzése során viszonylag stabil faktorstruktúrát sikerült kialakítani, melynek belső konzisztenciáját az alfa mutatóval mérték a szerzők. Kutatásukból kiderült, hogy a próbavásárlás mint mérési metodika életképes és továbbfejlesztésre érdemes módszer. Az életképesség egyik feltétele a megfigyelt jelenségek finom kategorizálása és megfelelő kalibrálása, vagyis a jól alkalmazható mértékegység-standardok kialakítása.

Bizalom az üzleti kapcsolatokban. A diadikus adatelemzés egy alkalmazása = Trust in business relations - an application of dyadic data analysis

A tanulmány arra a feltevésre épül, hogy minél erősebb a bizalomra méltóság szintje egy adott üzleti kapcsolatban, annál inkább igaz, hogy nagy kockázatú tevékenységek mennek végbe benne. Ilyen esetekben a bizalomra méltóság a kapcsolatban zajló események, cselekvések irányítási eszközévé válik, és az üzleti kapcsolatban megjelenik a cselekvési hajlandóságként értelmezett bizalom. A tanulmány felhívja a figyelmet a bizalom és a bizalomra méltóság fogalmai közötti különbségre, szisztematikus különválasztásuk fontosságára. Bemutatja az úgynevezett diadikus adatelemzés gazdálkodástudományi alkalmazását. Empirikus eredményei is igazolják, hogy ezzel a módszerrel az üzleti kapcsolatok társas jellemzőinek (köztük a bizalomnak) és a közöttük lévő kapcsolatoknak mélyebb elemzésére nyílik lehetőség. ____ The paper rests on the behavioral interpretation of trust, making a clear distinction between trustworthiness (honesty) and trust interpreted as willingness to engage in risky situations with specific partners. The hypothesis tested is that in a business relation marked by high levels of trustworthiness as perceived by the opposite parties, willingness to be involved in risky situations is higher than it is in relations where actors do not believe their partners to be highly trustworthy. Testing this hypothesis clearly calls for dyadic operationalization, measurement, and analysis. The authors present the first economic application of a newly developed statistical technique called dyadic data analysis, which has already been applied in social psychology. It clearly overcomes the problem of single-ended research in business relations analysis and allows a deeper understanding of any dyadic phenomenon, including trust/trustworthiness as a governance mechanism.

Motivations Behind Sustainable Purchasing

Sustainability issues in purchasing are receiving greater attention. Literature is rapidly growing, with several research programs being initiated to investigate the topic. This study presents the results of a research project which aims to reveal and structure the motivating forces leading companies to make efforts in sustainability purchasing and the means used to attain achievements in some fields of sustainability. Results presented in the literature are scattered in terms of the fields of sustainability: most of the studies focus only on green or corporate social responsibility issues and there is a lack of exploratory models. Sustainability in purchasing is addressed in a comprehensive way including green, social responsibility and corporate growth issues. After presenting the results of a literature review, theoretical development was undertaken to create a framework in which it is possible to describe the means of sustainability applied and the motivating forces behind them. This framework serves as the basis for an empirical investigation among Hungarian companies. Empirical results confirm the usefulness of the theoretical framework: the number and the characteristics of sustainability activities were determined by the particular types of motivation – to avoid negative effects, to achieve compliance with expectations and to attain positive effects.

Patterns and Drivers of the Agri-Food Intra-Industry Trade of European Union Countries

This paper investigates the drivers of agri-food intra-industry trade (IIT) indices in the European Union (EU-27) member states during the period from 2000–2011. The increased proportion of IIT in matched two-way agri-food trade of the EU-27 member states is consistent with economic integration and economic growth. When export prices were at least 15% higher than the import prices, high-vertical IIT, increased for most member states. This finding suggests that quality improvements occurred when comparing agri-food exports to similar imports of agri-food products. The IIT indices for both horizontal and vertical IIT are positively associated with higher economic development levels, new EU membership and EU enlargement. Additionally, as higher levels of economic development decreases, the size of the economy and marginal IIT increases the effects of agri-food trade liberalization on the costs of the labor market adjustment. Understanding how improvements in agri-food trade quality impact agribusiness and managerial competitiveness reveal significant policy implications.

Közösségi döntések, gazdasági mechanizmus, általános egyensúly

A közgazdaságtan uralkodó paradigmájával, az általános egyensúlyelmélettel esetenként „komoly baj van". Az alapgondolat, miszerint a piacon egy láthatatlan kéz elrendezi a dolgokat, csak roppant restriktív feltételek mellett igaz. Ebben a kötetben olyan eljárásokkal foglalkozunk, amelyek - szemben az általános egyensúlyelmélet versenyzői mechanizmusával - építenek arra, hogy a döntéshozók cselekedetei hatással vannak egymásra, és ezt a hatást ők maguk figyelembe is veszik. Ha ezek az eljárások ugyanahhoz az eredményhez vezetnek, mint a versenyzői mechanizmus, akkor az általános egyensúly jó tulajdonságai, elsősorban a hatékonyság, megmaradnak. Ilyen eljárások szerkesztése egy par excellence mechanizmustervezési feladat, amelyben az általános egyensúly egy közösségi döntési probléma megoldásaként adódik.

Diagnóstico das necessidades de Educação Permanente nas estratégias de Saúde da Família do município de Francisco Badaró-MG

O propósito deste estudo foi realizar o diagnóstico das necessidades em Educação Permanente nas equipes de saúde da família do município de Francisco Badaró-MG. A educação permanente em saúde é uma potente estratégia que visa contribuir para transformar e qualificar as práticas da saúde, organizando as ações e os serviços de saúde, os processos formativos, as práticas pedagógicas na formação e desenvolvimento dos trabalhadores da saúde. O objetivo foi propiciar um levantamento de dados e informações necessárias para a futura construção de uma proposta efetiva de educação permanente. Os dados obtidos permitem uma reflexão a respeito da fragilidade da formação dos profissionais evidenciando a necessidade urgente de capacitação para todas as equipes. Será um estudo exploratório e descritivo, com relato de experiências, seguindo as propostas de Cervo e Bervian (2006) e Lakatos e Marconi (2008). Participaram como sujeitos do processo os profissionais das equipes de saúde da família do município. O estudo mostra que são inúmeras as necessidades em educação permanente, tanto em decorrência do processo de formação quanto oriundas do processo de trabalho. Evidencia-se ainda que é de desconhecimento da maioria dos profissionais, a educação permanente em saúde como estratégia para reorganização dos serviços de saúde do município. Conclui-se que por se tratar de equipes que têm uma experiência relativamente nova em saúde da família, a educação permanente seria a melhor forma para enfrentar os desafios e necessidades no cotidiano das equipes.