Vállalati jellemzők és összefüggéseik

Milyen összefüggések figyelhetők meg a különböző vállalati jellemzők, a vállalatok mérete, tevékenysége, tulajdonosi köre, teljesítménye és más jellemzői között a mai magyar gazdaságban? Kutatásunkban a „Versenyben a világgal” kutatási program 2013-ban készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A nyolc vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. vállalatméret, tevékenység), mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszonyulás, a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest, a válság észlelése). A munka célja egyben olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, melyek alapul szolgálnak a különböző kutatók további elemzéseihez, és a kiválasztott jellemzők alapján egységesen értelmezett vállalatcsoportok jellemzőinek vizsgálatához.

Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából = Which course for Hungary s capitalism? A view from Ronald Coase s lighthouse

A tanulmány - amely Coase és az új intézményi közgazdaságtan alapján keresi a címbeli kérdésre adható választ - a kapitalizmus alapvető interakciós formájaként a kölcsönösen előnyös cserét azonosítja, amely az emberi együttműködés megnyilvánulása. A gazdasági fejlődés feltétele e kooperáció költségeit csökkentő társadalmi játékszabályok, intézmények kialakítása. A jól működő kapitalizmus intézményi rendje sűrű és sokrétű, a részleteit tekintve időben és térben igen változó, jelentős részben nem állami, hanem magáneredetű. Ez a rend nem tervezhető meg, és jelenlegi tudásunk alapján nem is érthető meg konzisztens, összefüggő rendszerként. A magyar gazdaság fejlődési célját ezért nem lehet nemzetgazdasági szintű rendszerként vagy modellként megfogalmazni. A tényleges feladat az intézményi rend középszintű elemeinek fokozatos, kísérletező változtatása, figyelembe véve a már létező intézményi környezet történetileg adott, helyhez és időhöz kötött sajátosságait. De az intézményi "barkácsolásnak" mindvégig szem előtt kell tartania a kapitalizmus alapelvét: az önkéntes, kölcsönösen előnyös tranzakciók támogatását. _____ The study draws on Coase s lighthouse" of new institutional economics in addressing this question. It identifies mutually beneficial exchange, a manifestation of human cooperation, as the underlying form of interaction in capitalism, while stressing that economic development depends on creating social rules of the game (institutions) that decrease the costs of exchange. The institutional order of well-functioning capitalism is thickly woven with many features, often of private rather than public (legal or political) origin. Details vary greatly in time and space. Such an order cannot be planned, and with current knowledge, it cannot be seen as a consistent system. So the goal in Hungary s economic development should not be defined as a system or model for a national economy. It should set out to change intermediate-level institutions in gradual, experimental ways that pay heed to the time and space-bound idiosyncrasies of existing ones. Moreover institutional tinkering" should observe capitalism s basic institutional principle: facilitation of voluntary, mutually beneficial transactions.

A magyar vállalkozók személyiségjegyei és azok kapcsolata a vezetői stílussal és a piacorientációval

A vállalkozók vezetői tulajdonságainak és személyiségének vizsgálata kifejezetten interdiszciplináris kutatási terület. A mai dinamikus és globális környezet kihívásai közepette a szervezetek sikeres menedzseléséhez jó vezetői kvalitásokkal rendelkező vezetőkre van szükség Ez a kutatás a hatékony vezetési stílusra jellemző személyiségtípusok azonosításával foglalkozik és vizsgálja a személyiségtípus és a vezetési stílus, valamint a piacorientáció kapcsolatát. A kutatások alapján vannak bizonyos személyiségtulajdonságok, amelyek jellemzőek a sikeres vezetőkre. A Myers-Briggs Type (MBTI) skála nagyon népszerű mérőeszköz a menedzserek kognitív tulajdonságainak vizsgálatára. A szerzők kutatása az első, amely a magyar SME-vállalkozók és menedzserek személyiségtípusait vizsgálja az MBTI-skála segítségével. Kutatási eredményeik alapján a magyar SME-vállalkozókra és menedzserekre az extrovertált személyiségtípus a jellemző és a többségük az ESTJ, ENTJ, ESTP és az ENTP-kategóriákba tartozik. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a személyiségtípusoknak szignifikáns hatása van a vezetési stílusra és a vállalkozás piacorientációjára is.

A Public Sector Scorecard alkalmazása a hivatásos sportban – magyar esettanulmány

A sporteredmények hagyományosan központi szerepet töltenek be a hivatásos sporttal foglalkozó vállalatok teljesítménymérésében, emellett az üzleti siker és az érintettek bevonásának minősége, mint tényezők szintén kezdenek teret nyerni. A sporteredmények piaci bevételeket hozhatnak, amennyiben a szurkolók elégedettségét váltják ki, és további beruházásokat tesznek lehetővé a sportsiker érdekében (pl. több forrás lesz új játékosok szerződtetésére és magasabb bérekre). A sportvállalatok vezetői azzal a kihívással néznek szembe, hogy megértsék az összetett kapcsolatot a pályán és az azon kívül nyújtott teljesítmény között, azonosítva a kritikus sikertényezőket a stratégiai célok elérése érdekében. Korábbi publikációinkban javasoltuk a Balanced Scorecard alkalmazását hivatásos sportvállalatoknál. Ebben az írásunkban megvizsgáljuk a Public Sector Scorecard alkalmazásának lehetőségét, amely egy alkalmas keretet adhat a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetéséhez. Felhívjuk a figyelmet a lehetőségekre és kihívásokra e rendszer bevezetése kapcsán egy részletes esettanulmány segítségével, amely egy hivatásos magyar kézilabdaklubra vonatkozik. Következtetésünk arra irányul, hogy e modell alkalmas a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetésének támogatására oly módon, hogy segítségével kiegyensúlyozhatók az érintetti elvárások, mind a sportsikerek, mind az érintettek bevonása, mind az üzleti siker vonatkozásában.

A' Magyar Urfi oder die Kunst in 46 Stunden gut ungarisch lesen, verstehen, sprechen und schreiben zu lernen : nebst einer Sammlung von Hauptwörtern und deren Leidensendungen von Bei- und Zeitwörtern zur Übung des Gedächtnisses : ferner: Gesprächen, Fabeln, u.s.w.

von J.T. Schuster

Iván Darío Vélez : un pescador de alegrías que nació del fuego

Fondo Margaritainés Restrepo

Szervezeti kultúra típusok a magyar vállalatok körében

A kutatás megkíséreli feltárni, hogy a magyar szervezetek besorolhatók-e olyan kisebb csoportokba, amelyek jól megragadható, homogén szervezeti kultúrával rendelkeznek. A kutatás során a GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) kutatási módszerére építve többváltozós statisztikai eljárások segítségével három szervezeti kultúra klasztert (piacorientáltak, közszolgálatiak, tradicionálisak) sikerült elhatárolni. A három klaszter vállalatai szignifikánsan különböznek a legtöbb szervezeti kultúra változó mentén.

A magyar kisvállalkozások tipizálásának lehetőségei az elmúlt évtized hazai kutatásainak tükrében

A kis- és közepes méretű vállalkozások világszerte nagyon színes képet mutatnak, többnyire a kereskedelemben, a szolgáltató szektorban működnek, de jelentős a szerepük a mezőgazdaságban is. Számos tanulmány születik világszerte a vállalkozásokról, azok piaci szerepéről, típusairól. Többnyire a statisztikák megelégszenek a méret, tevékenység, foglalkoztatás, adófizetés, jogi forma, régió vagy település szerinti tipizálással, de a kutatók számos egyéb szempontot figyelembe véve vizsgálják a kkv-szektort. E tanulmány célja összefoglalni az elmúlt másfél évtized hazai vállalkozás kutatásainak főbb csoportképző ismérveit és elemzési szempontjait.

Az információrendszerek sikere a magyar nagyvállalatoknál – A marketingmenedzser perspektívája

E kutatásban a szerzők azt vizsgálják, milyen tényezők határozzák meg leginkább, hogy a nagyvállalatok marketingmenedzserei hasznosnak tartják-e az általuk használt információrendszereket. A marketingmenedzserek két éven belül várhatóan nagyobb informatikai büdzsé fölött fognak rendelkezni, mint informatikus kollégáik, mégis nagyon keveset tudunk arról, milyen szempontok alapján alkotnak véleményt az információrendszerekről. A kutatásban az információrendszer sajátosságai mellett környezeti és szervezeti tényezők hatásait vizsgálták. Elméleti modelljüket 304 magyar vállalatból álló mintán tesztelték. Eredményeik szerint a magyar és külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozó marketingmenedzserek hasonló mértékben tartják hasznosnak az információrendszereket. Valamennyi cég esetében a rendszer felhasználóbarát jellege befolyásolja leginkább az észlelt hasznosságot. A környezeti és szervezeti sajátosságok súlya azonban eltér a magyar és külföldi cégeknél. A külföldi tulajdonú vállalatoknál a marketingmenedzserek véleményét a szervezeti sajátosságok, például a szociális kapcsolatok és a szervezeti elkötelezettség befolyásolják, míg a magyar vállalatoknál a külső környezeti tényezők vannak hatással.

Comentario del libro: “Costa Rica. 1800-1850: El legado colonial y la génesis del capitalismo, de Iván Molina”

IntroducciónEn éste, el cuarto de dieciseis volúmenes de la serie patrocianda por el Centro de Investigaciones Históricas de la Universidad de Costa Rica, Molina intenta al menos resumir los resultados de una gran variedad de investigaciones históricas recientes. El autor se destaca tanto por una prosa atractiva, como por un enfoque que no se reduce al esquema "café-capitalismo-sociedad" característico de anteriores estudios suyos. Es más, si hay una sorpresa agradable en esta obra, está en el evidente interés y desarrollo de los estudios de "mentalité", siguiendo tanto a los modelos franco-ingleses como lo poco hecho en el ámbito local... 

Comentario de libro “La sonora libertad del viento” de Iván Molina y Patricia Fumero

La historia cultural sistemática, tiene una trayectoria en Costa Rica que alcanza el decenio, una aproximación que empieza a extenderse al resto del área centroamericana, gracias al apoyo institucional de organismos como el Instituto Panamericano de Geografía e Historia, promotor del libro "La sonora libertad del viento, Sociedad y Cultura en Costa Rica y Nicaragua (1821-1914)" de Patricia Fumero e Iván Molina

Meio ambiente, empresário e gorverno: conflitos ou parceria?

O processo de concessão de licença ambiental para determinado tipo de atividade é o exemplo escolhido neste artigo para qualificar pontos de contato, mostrando que - no âmbito da gestão do meio ambiente, que se define tendencialmente conflituosa - essa interface é, em geral, problemática. Sugere-se que algumas premissas básicas devam nortear a relação público-privado, como a da coresponsabilidade, em prol de resultados menos agressivos ao ambiente. Através da apresentação de uma experiência bem­sucedida de integração das atuações dos setores em questão, mostra-se como se pode conduzir esforços para o alcance de uma interação mais eficaz entre o público e o privado.