Comparing cost-sharing practices for pharmaceuticals and health care services among four central European countries

The paper reviews the existing cost-sharing practices in four Central European countries namely the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia focusing on patient co-payments for pharmaceuticals and services covered by the social health insurance. The aim is to examine the role of cost-sharing arrangements and to evaluate them in terms of efficiency, equity and public acceptance to support policy making on patient payments in Central Europe. Our results suggest that the share of out-of-pocket payments in total health care expenditure is relatively high (24–27%) in the countries examined. The main driver of these payments is the expenditure on pharmaceuticals and medical devices, which share exceeds 70% of the household expenditure on health care. The four countries use similar cost-sharing techniques for pharmaceuticals, however there are differences concerning the measure of exemption mechanisms for vulnerable social groups. Patient payment policies for health care services covered by the social health insurance are also converging. All the four countries apply co-payments for dental care, some hotel services or in the case of free choice of physician. Also the countries (except for Poland) tried to extend co-payments for physician services and hospital care. However, their introduction met strong political opposition and unpopularity among public.

Vertical intra-industry trade and the EU accession: The case of Hungarian agri-food sector

The aim of this paper is to examine the relationship between the factor endowment and the pattern of intra-industry trade. Our empirical analysis relates to Hungary’s intra-industry trade in agri-food products with 26 member states of the EU over the period 1999-2010. Estimations reject the comparative advantage explanation of vertical intra-industry trade and provide partial support the prediction of Flam and Helpman model. Findings highlight that nature of factor endowments play also important role in explanation of vertical intra-industry trade. Other variables like market size and distance confirm the theoretical expectations. In addition, trade with new member states positively, whilst the EU accession ambigouosly influence the share of vertical IIT.

A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban (Evolution of the financial accounting stakeholder theories and the regulation – classic theses and new ways in the financial report)

A modernkori számvitel egyik alapvető kérdése, hogy a pénzügyi beszámolás címzettjét – az érdekhordozókat – miként lehet azonosítani. Ez a törekvés már a klasszikus, azóta meghaladottá vált elméletekben is központi szerepet töltött be és modern, posztmodern elméletekben kulcsfontosságúvá vált. A tapasztalatok alapján az azonosított érdekhordozók köre módosult, bővült. Ennek a fejlődésnek a vizsgálata során a számvitel számos olyan ismérvét sikerült azonosítani, amely segítségével a vonatkozó szabályok tökéletesíthetők. Emellett az evolúció vizsgálata segítségével közvetlenül is megfigyelhetővé vált az, hogy a számvitelt extern módon szabályozó hatalom szükségessége milyen feltételek teljesítése mellett igazolható. A vizsgálat során azonosíthatóvá váltak olyan helyzetek, amikor a számviteli szabályozó és „kívülről irányított” pénzügyi beszámolás szuboptimális helyzethez vezet. A cikk az érdekhordozói elméletek fejlődését a klasszikus felfogásoktól indulva mutatja be. Feltárja, hogy a modern – jelenleg elfogadott – koalíciós vállalatfelfogás miben hozott újat, elsősorban miként hívta életre az extern szabályozót. _____ One of the key problems of the modern financial accounting is how to define the stakeholders. This problem was already a key issue in the already outdated classical stakeholder theories. Research and experience noted that the group of stakeholders has widened and has been modified. Through this evolution researchers identified many characteristics of financial reporting through which the regulation could have been improved. This advance pointed out which are the situations when the existence of an extern accounting regulator may be justified, since under given circumstances this existence led to suboptimal scenario. This paper deals with the stakeholder theories, starting with the classical ones. The article points out how did the currently accepted theory changed the assertions of the previous one and how was the external regulator created as an inevitable consequence. The paper also highlights the main issues raised by the post-modern theories; those, which try to fit the current questions into the current stakeholder models. The article also produces a Hungarian evidence for the previously mentioned suboptimal scenario, where the not tax-driven regulation proves to be suboptimal.

Heterogenitás és technikai hatékonyság - a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete = Heterogeneity and technical efficiency - the case of Hungary's specialized arable crop production units

A cikkben paneladatok segítségével a magyar gabonatermesztő üzemek 2001 és 2009 közötti technikai hatékonyságát vizsgáljuk. A technikai hatékonyság szintjének becslésére egy hagyományos sztochasztikus határok modell (SFA) mellett a látens csoportok modelljét (LCM) használjuk, amely figyelembe veszi a technológiai különbségeket is. Eredményeink arra utalnak, hogy a technológiai heterogenitás fontos lehet egy olyan ágazatban is, mint a szántóföldi növénytermesztés, ahol viszonylag homogén technológiát alkalmaznak. A hagyományos, azonos technológiát feltételező és a látens osztályok modelljeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a gabonatermesztő üzemek technikai hatékonyságát a hagyományos modellek alábecsülhetik. _____ The article sets out to analyse the technical efficiency of Hungarian crop farms between 2001 and 2009, using panel data and employing both standard stochastic frontier analysis and the latent class model (LCM) to estimate technical efficiency. The findings suggest that technological heterogeneity plays an important role in the crop sector, though it is traditionally assumed to employ homogenous technology. A comparison of standard SFA models that assumes the technology is common to all farms and LCM estimates highlights the way the efficiency of crop farms can be underestimated using traditional SFA models.

Kereslet-előrejelzés sporadikus keresletű termékekre: Egy gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat esettanulmánya (Forecasting of Sporadic Products - A Case Study of a Pharmaceutical Wholesaler Company)

A vállalatok jelentős része szembesül azzal, hogy termékei jelentős része iránt viszonylag kevés alkalommal jelentkezik kereslet. Ebből következik, hogy az ilyen termékekre a klasszikus előrejelzési módszerek, mint pl. a mozgó átlag számítása, vagy az exponenciális simítás nem alkalmazható. Azon termékeket, amelyek iránt viszonylag ritkán jelenik meg kereslet, sporadikus keresletű termékeknek nevezzük. A megkülönböztetés a sporadikus és nem sporadikus termékek között sokszor csak hüvelykujj szabály alapján állapítható meg, de erre vonatkozóan a szakirodalomban találunk iránymutatást. A nemzetközi szakirodalomban már megjelentek olyan új kereslet-előrejelzési módszerek, melyeket kimondottan az ilyen, sporadikus kereslettel rendelkező termékek estében javasoltak. Cikkünk célja, hogy ezeket a szakirodalmi ajánlásokat egy konkrét hazai vállalat valós adatain esettanulmány jelleggel tesztelje. A nemzetközi szakirodalomban is ritkán publikálnak tudományos dolgozatokat, amelyek ezt a témakört valós alkalmazási környezetben tárgyalják; ismereteink szerint magyar nyelven erről tudományos dolgozat pedig még nem született. Elméleti bevezetőnk után egy gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatnál valós adatait használva vizsgáljuk a kérdéskört. Sor kerül a vállalat termékportfóliójának a kereslet-előrejelzés szempontjából történő tipizálására, majd sporadikus keresletű termékek keresletének előrejelzésére és ennek során a szakirodalomban az alkalmazandó módszerekre vonatkozó ajánlások vizsgálatára. _____ Significant numbers of companies have the problem that demand for their products are sporadic in nature. Demand of such products is not continual in time; its demand is diffused, is random with large proportion of zero values in the analyzed time series. The sporadic character of a demand pattern actually means that available information on the demand of previous selling periods is leaky resulting in lower quality of data available. In these cases traditional forecasting techniques do not result in reliable forecast. Special forecasting algorithms have been developed during the last decade dealing with this problem. The paper introduces these techniques and offers suggestions for application. It also presents the case study of a Hungarian pharmaceutical wholesaler company. Based on real data we develop a topology of the company's product portfolio, carry out forecasts using different techniques including those developed for products with sporadic demand and also analyze the quality of these forecasts.

Visszutas logisztika és termeléstervezés (Reverse logistics and production planning)

A dolgozat a visszutas logisztikát, az újrahasznosítást igyekszik beilleszteni a vállalati termeléstervezés keretei közé. A szükséglettervezési rendszerek (material requirements planning, MRP) célja a készletek és beszerzendő anyagok, alkatrészek időben ütemezett gyártásának és beszerzésének megtervezése. A klasszikus MRP rendszereket az utóbbi időben próbálja a tudomány az újrahasznosítással kibővíteni. Mivel ebben az esetben az új, és újrafelhasználható anyagokat külön kell nyilvántartani, ezért az MRP-táblák és készletek növekednek. A rendelési tételnagyságok meghatározása is nehezebb, összetettebb tételnagysághoz vezet. A dolgozatban egy visszutas logisztikai készletmodellt ismertetünk, valamint annak dinamikus kiterjesztését, amely alapja lehet az SAP-ba beépíthető rendelés állomány meghatározó heurisztikának. ____ The aim of the paper is to extend production planning with reverse logistics and reuse. Material requirements planning (MRP) systems plan and control invetory levels and purchasing activities of the firm. In the last decade scientists on this field try to involve reverse logistics activities in MRP systems. Size of MRP-tables is growing in this case because of the alternative use of newly purchased products and reusable old items. Determination of order quantities will be more complex with these two modes of material supplies. An EOQ-type reverse logistics model is presented in the paper with a dynamic lot size generalization. The generalized model can be seen as a basic model to build in production planning and control system like SAP.

Nagyobb változatosság, több profit. A termékvariánsok számának növelése mint a profitmaximalizálás eszköze

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja egy duopólium modellben, hogy egy termelőnek érdemes-e lényegében ugyanazt a terméket több formában, differenciáltan piacra dobnia. A modell ebben a csupasz formájában csak igen korlátozott mértékben épít a játékosok közti interakciókra, egy egyszer˝u szimultán döntési folyamatot ábrázol, azt is statikus környezetben. Az elemzés azt mutatja, hogy a keresleti paraméterek bizonyos értékei mellett még akkor is érdemes új, az eddigiektől eltérő tulajdonságú, differenciált termék piacra vitele, ha annak ára nem tér el a már korábban bevezetett terméktől, és így annál önmagában nem tekinthet˝o nagyobb nyereséget biztosítónak. Az a tény, hogy egy vállalat több differenciált termékvariánst árusít, arra vezet, hogy a korábbi egyensúlyi helyzethez képest kedvezőbb pozícióba kerül, mint a versenytársa.

Fenntarthatósági szempontok beépítése a beszállító értékelésébe a DEA/CI összetett indikátorok módszere alkalmazásával (Integrating sustainability criteria in supplier evaluation with application of the method of of DEA/CI complex indicators)

A környezeti hatások rendszerint túlmutatnak egy vállalat határain, éppen ezért az ellátási lánc kontextusban a környezeti szempontok érvényesítése során fontos szerep jut a beszerzési döntéseknek is. Számos olyan példát lehetne említeni, amikor egy adott szempont szerint egy alternatíva környezetileg előnyös, de az ellátási lánc egészét nézve már környezetterhelő. A környezeti hatások ellátási lánc szinten való mérése azonban komoly kihívásokat jelent. Ezzel jelentős kutatásokat és fejlesztéseket inspirált a téma. Az egyik olyan terület, amelyben komoly kutatási eredmények születtek, az a környezeti szempontok beszállítói értékelésbe való beépítése. A kutatások ezen irányához csatlakozva a szerzők tanulmányunkban azt keresik, hogyan lehet meghatározni az egyik legáltalánosabban használt szállítóértékelési módszerben, a súlyozott pontrendszerben egy adott szemponthoz azt a súlyt, amely mellett az adott szempont már döntésbefolyásoló tényezővé válik. Ehhez a DEA (Data Envelopment Analysis) összetett indikátorok (Composite Indicators, CI) módszerét alkalmazzák. A szempontok közös súlyának fontossága megállapításához a lineáris programozás elméletét használják. _____ Management decisions often have an environmental effect not just within the company, but outside as well, this is why supply chain context is highlighted in literature. Measuring environmental issues of supply decisions raise a lot of problems from methodological and practical point of view. This inspires a rapidly growing literature as a lot of studies were published focusing on how to incorporate environmental issues into supplier evaluation. This paper contributes to this stream of research as it develops a method to help weight selection. In the authors’ paper the method of Data Envelope Analysis (DEA) is used to study the extension of traditional supplier selection methods with environmental factors. The selection of the weight system can control the result of the selection process.

A számviteli szabályozások eltérésének okairól (Causes of the differences in accounting regulations)

A számviteli szabályozások közötti eltérések oda vezethetnek, hogy ugyanarról a gazdálkodó egység, egyazon időszakáról, akár jelentősen is eltérő, és az adott szabályozási logika alapján helyes pénzügyi kimutatások készülnek. Ezek a sokszor materiális eltérések nehezen magyarázhatók, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a különböző pénzügyi kimutatások mögött azonos gazdasági események húzódnak meg. Az eltérések a számviteli szabályozás különbségeivel magyarázhatók. A cikk feltárja, hogy a számviteli szabályozásnak milyen szintjeit lehet megkülönböztetni, és vizsgálja, hogy milyen tényezők vezettek el oda, hogy az egyes megközelítések akár markánsan eltérő megoldásokat kínálnak egy-egy adott vagyoni elem megjelenítésére és értékelésére, illetve egy tranzakció megjelenítésére. A cikk az egyes eltéréseket indukáló tényezők rendszerezése útján megkísérel deduktív úton becslést adni a számviteli harmonizáció további lehetséges irányaira. ____ Differences among the accounting regulations may lead to material dissimilarities in the financial statements prepared for the same entity and same financial year. These material differences are sometimes hard to explain, given that they shall be based on the same transactions. The differences are explained by the differences in the regulations. The paper explains the possible levels of accounting by-laws and examines – based on the relevant literature – the factors that led to different solutions for the recognition, measurement and disclosure of the same items or transactions. By structuring these factors the article tries to give possible future advances in the harmonization of such systems using a deductive approach.

Bevezetés a diadikus adatelemzésbe - elmélet és alkalmazás

A szerzők azokra az ún. diadikus jelenségekre kívánják felhívni a figyelmet, melyek a globalizálódó gazdaság versenyképességének meghatározó jelenségei. A nemzetközi hálózatok építőkövének tekintett üzleti kapcsolatokban zajló jelenségek – így például az együttműködő felek közötti kooperációt befolyásoló bizalom szintje – megértéséhez az ún. egyvégű lekérdezés és az ehhez kapcsolódó hagyományos statisztikai elemzések sok esetben nem nyújtanak megfelelő eszköztárat. Szükség lehet a páros lekérdezés, a kettős adatfelvitel és ehhez kapcsolódóan az ún. diadikus adatelemzés módszertanának alkalmazására. Egy egyszerű, egyetemi hallgatók között végzett, a bizalom és a kooperáció témaköréhez kapcsolódó páros lekérdezés adatait felhasználva ismerteti a tanulmány a diadikus adatelemzés alapfogalmait, megközelítési módját és módszereit. Ismereteink szerint erről az eljárásról magyar nyelven eddig nem állt rendelkezésre leírás.

The impact of the recession on health care expenditure — How does the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia compare to other OECD countries?

In the past few years, several papers have been published in the international literature on the impact of the economic crisis on health and health care. However, there is limited knowledge on this topic regarding the Central and Eastern European (CEE) countries. The main aims of this study are to examine the effect of the financial crisis on health care spending in four CEE countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) in comparison with the OECD countries. In this paper we also revised the literature for economic crisis related impact on health and health care system in these countries. OECD data released in 2012 were used to examine the differences in growth rates before and after the financial crisis. We examined the ratio of the average yearly growth rates of health expenditure expressed in USD (PPP) between 2008–2010 and 2000–2008. The classification of the OECD countries regarding “development” and “relative growth” resulted in four clusters. A large diversity of “relative growth” was observed across the countries in austerity conditions, however the changes significantly correlate with the average drop of GDP from 2008 to 2010. To conclude, it is difficult to capture visible evidence regarding the impact of the recession on the health and health care systems in the CEE countries due to the absence of the necessary data. For the same reason, governments in this region might have a limited capability to minimize the possible negative effects of the recession on health and health care systems.

Biztonsági készletek megállapítása előrejelzés alapján - Esettanulmány

A vállalati készletgazdálkodás és a kereslet-előrejelzés két olyan egymással összefüggő gazdálkodási terület, mely közvetlenül és jelentős mértékben képes befolyásolni a működés hatékonyságát és gazdaságosságát. A szerzők cikkükben elméleti jelleggel, de egy konkrét gyógyszeripari vállalat esettanulmányán keresztül a gyakorlatban is bemutatják e két terület összefüggésrendszerét, egymásra hatását. Ennek során kiemelik a kereslet sporadicitásának problémáját. A kereslet sporadikussága annak időbeni szórtságát jelenti. Az ilyen termékekre a klasszikus előrejelzési módszerek nem adnak jó előrejelzést. Ezért cikkükben röviden bemutatják a sporadikus termékek keresletének előrejelzéséhez ajánlott módszereket. A kereslet sporadicitása a nemzetközi szakirodalomban is viszonylag új témakör, ezzel kapcsolatos magyar nyelvű publikáció pedig tudomásuk szerint eddig még nem született. Ezért különösen fontosnak tartják, hogy a hazai vállalati szakemberek számára magyar nyelven is elérhető legyen ez az ismeretanyag.

The impact of the recession on health care expenditure — How does the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia compare to other OECD countries?

In the past few years, several papers have been published in the international literature on the impact of the economic crisis on health and health care. However, there is limited knowledge on this topic regarding the Central and Eastern European (CEE) countries. The main aims of this study are to examine the effect of the financial crisis on health care spending in four CEE countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) in comparison with the OECD countries. In this paper we also revised the literature for economic crisis related impact on health and health care system in these countries. OECD data released in 2012 were used to examine the differences in growth rates before and after the financial crisis. We examined the ratio of the average yearly growth rates of health expenditure expressed in USD (PPP) between 2008–2010 and 2000–2008. The classification of the OECD countries regarding “development” and “relative growth” resulted in four clusters. A large diversity of “relative growth” was observed across the countries in austerity conditions, however the changes significantly correlate with the average drop of GDP from 2008 to 2010. To conclude, it is difficult to capture visible evidence regarding the impact of the recession on the health and health care systems in the CEE countries due to the absence of the necessary data. For the same reason, governments in this region might have a limited capability to minimize the possible negative effects of the recession on health and health care systems.