A közlekedési eszközpark és infrastruktúra hasznos élettartamát tudományos alapon növelő technológia kidolgozása a BKV ZRt. számára

A budapesti közösségi közlekedési eszközpark jelentős része meghaladta beszerzéskor tervezett hasznos élettartamát. Ezen eszközök továbbüzemeltetése a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján még hosszú ideig szükséges, ezért – a hasznos élettartam növelésére vonatkozó komplex és teljes körű módszertan hiányában – 2012-ben a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban BKV Zrt., Társaság) vezetése szakmai döntést hozott e hiány pótlását szolgáló, tudományosan megalapozott rendszer kidolgozására. A hasznos élettartamot tudományos alapon növelő módszertan és technológia kidolgozására vonatkozó együttműködés eredményeképpen előállt az úgynevezett tudományos alapú továbbüzemeltetési protokoll (továbbiakban: TTP) modell. Az új, időtálló modell a továbbüzemeltetés feltételeit műszaki, biztonsági és gazdasági szempontok komplex rendszerbe integrálásával, objektív értékelési módszertan alapján határozza meg, és ezáltal a Társaság menedzsmentje szerint vállalhatónak ítélt szintre mérsékelve az üzemeltetői kockázatok és felelősség mértékét.

Az összekapcsoltság hatása a rendszerkockázatra homogén bankrendszerben

A pénzügyi rendszerkockázat legfontosabb formája a modern pénzügyi hálózatokban bekövetkező fertőzések veszélye. A cikkben egy olyan bankrendszert vizsgálunk, ahol homogének a bankok (mérlegfőösszegük és preferenciájuk azonos) és egymás eszközeit tulajdonolják. Ezen egyszerűsítő feltevéseket felhasználva egy analitikusan kiszámítható mérőszámot adunk a rendszerkockázatból adódó veszteségre, amely a bankok várható veszteségét adja meg egy rendszerbeli intézmény csődje esetén. E mérőszám tulajdonságait vizsgálva azt találjuk, hogy a banki eszközök volatilitásának növekedése, illetve a saját tőke arányának csökkenése emeli a lehetséges rendszerkockázati veszteséget, továbbá, hogy a bankrendszer felépítésének (a banki eszközök kereszttulajdonlásának) hatása kettős. Egyrészt az összekapcsoltság növelése erősíti a diverzifikációs hatást, mivel az adott bank más bankok eszközeivel fedezheti veszteségeit. Másrészt ha már eleve szorosan együttműködnek a bankok, akkor az összekapcsoltság további erősítése a fertőzés megnövekedett esélye következtében növeli a rendszerkockázatból fakadó potenciális veszteséget.

Pártok, jelöltek, képviselők

A kötet az OTKA által támogatott (K 106220) Jelöltek és képviselők c. kutatás néhány eredményét tartalmazza. A három éven át tartó munka nyomán négy adatbázis és több már megjelent, illetve megjelenés alatt álló publikáció készült el a Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének keretében működő Elitkutató Központ gondozásában. Időben és tartalmilag is kibővült a Képviselői Adatbázis, megszületett a Jelölt Adatbázis (1998-2014), a 2014-es képviselőjelöltekre vonatkozó külön adatfelvétel (CCS Adatbázis) és végül a parlamenti kérdésekre vonatkozó adatbázis. A kötet fejezetei alapvetően ezekre épülnek. A három tematikus blokkba rendezett nyolc fejezet átfogja a jelöltek és a képviselet témáját, bemutatja a jelöltállítás intézményi összefüggéseit, és nem utolsósorban kitér a pártok és jelöltek kapcsolataira, különös tekintettel politikai erőforrásaikra. A fejezetek szerzői aktív részesei voltak a kutatómunkának – és a nem csekély szervezési feladatnak, amiben oroszlánrészt vállalt a két lelkes kutatási asszisztens Tóth Adrienn és Nábelek Fruzsina PhD hallgatók. Mindannyian köszönettel tartozunk azoknak a képviselőjelölteknek, akik az elektronikus kérdőív kitöltésével vagy személyes interjú keretében válaszoltak kutatási kérdéseinkre. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a pártok támogatása nélkül még nehezebb lett volna a kutatás eredményes befejezése. Ezért külön szeretnék köszönetet mondani a parlamenti pártok illetékeseinek (kampánymenedzsereinek, vezetőinek) remélve , hogy az eredményeket látva elégedettek lesznek, és nyitottak maradnak a további együttműködésre.

How to Transfer a Coupon-Based Event into a Hedonic Shopping Experience? Retail Branding Implications Based on the Glamour Shopping Days

The paper examines the motivational drivers behind the participation of Hungarian consumers on a special shopping event, also known as Glamour Days. The study encompasses a variety of related conceptualizations such as hedonic/utilitarian shopping values, self-gifting as well as impulsive buying practices. After the introduction of relevant consumer behaviour concepts and theoretical frameworks, the paper presents a qualitative research on adult and adolescent female consumers’ shopping experiences during Glamour Days. By building on phenomenological methodology, this study also portrays the ways this shopping event has changed consumer society within an originally strongly utilitarian attitude driven Hungarian culture. The phenomenological interview results highlight differences within the motivational drivers of pleasure-oriented shopping for the two age groups. For teenagers, the main motivation was related to the utilitarian aspect due to their financial dependence and the special opportunity to stand out of their peer group by joining an event that is exclusively held for adult women. On the other hand, adult women are motivated by combined hedonic and utilitarian values manifested in self gifting and impulse buying within an effectively planned and managed shopping trip. Based on the results, retail specific strategies are provided along with future research directions.

Rivális elméletek a jóléti államról

A modern kapitalizmusban kialakuló jóléti államok különböznek egymástól. Miért jön létre az egyik országban liberális, a másik országban konzervatív, a harmadik országban szociáldemokrata jóléti állam? A magyarázatok maguk is különbözőek. Az egyes iskolák elméleti érvelésének rekonstrukciója révén szeretném megkeresni az elméletek közötti közös, illetve ütközési pontokat. Vajon kizárják vagy feltételezik egymást a jóléti állam kialakulását magyarázó rivális elméletek, mint analitikus konstrukciók? Négy olyan politikai gazdaságtani elméletet tárgyalok, amelyek számos vonatkozásban eltérnek egymástól, mégis összeköti őket az, hogy oksági kapcsolatot tételeznek fel a jóléti állam rezsimje és a társadalmi koalíciók sajátosságai között. (1) A hatalmi erőforrások tézise a teljes oksági láncot a társadalmi koalíciók -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim kategóriáival írja le. (2) Az osztályközi koalíciók elméletében a kormányzat politikai jellege nem meghatározó változó, a társadalmi koalíciók fogalma pedig olyan közvetítő változóvá válik, amelyet analitikusan megelőz a munkaerőpiaci rezsim fogalma. Az elmélet teljes oksági sémája az alábbi: munkaerőpiaci rezsim -> társadalmi koalíciók -> jóléti rezsim. (3) A kapitalizmus változatai-iskola is meghatározónak tekinti a munkaerőpiaci rezsimet, de nem tekint el a kormányzat politikai jellegének hatásaitól sem. Részletes sémája a következő: munkaerőpiaci rezsim -> társadalmi koalíciók, medián szavazó -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim. (4) A politikai intézményi hatás elmélete a társadalmi koalíciók változóját a választási rendszer és a kormányzat politikai jellege közötti közvetítő változónak tekinti. A teljes magyarázat ebben az esetben a következő: a választási rendszer intézményi sajátosságai -> társadalmi koalíció -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim.

A „Nők-Férfiak 40” nyugdíjkoncepció pénzügyi következményeinek szemléltetése a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben

A tanulmányban öt modell segítségével elemezzük a nyugdíjrendszereket és a címben említett nyugdíjkorhatár-csökkentő koncepció közvetlen pénzügyi hatásait. Az első részben pénzügyileg változatlan környezetet tételeztünk fel, amikor a kereset állandó, nincs kamat, és mindenki előre meghatározott ideig él (determinisztikus modellek). A tényleges halandósági adatokkal (sztochasztikus modell) a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer idealizált, de a ténylegestől nem nagyon eltérő leírását adjuk meg. A halandóság figyelembe vételének legfontosabb következményeaz életbiztosítási hatás, amelyet a nyugdíjkorhatárig elhunytak befizetései eredményeznek a nyugdíjat megélők számára: minden befizetett forintjuk 1,5-2-szer annyit ér. A második részben a keresetek növekedhetnek, és van kamat. Itt rámutatunk a tőkefedezeti nyugdíjrendszereknek arra az előnyére, hogy azonos mértékű nyugdíjhoz a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben szükséges nyugdíjjárulék harmada-fele elegendő, mert a nyugdíjakat fedező tőke fele-kétharmada a befizetések hozamából származik. Ennek a ténynek az értelmezése rávilágít annak a rejtett államadósságnak a létezésére, amely minden felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben benne van, és minden egyes aktív munkavállaló havonta fizeti a kamatait, amikor két-háromszor annyi járulékot fizet, mint lehetne. A harmadik részben megmutatjuk, hogy amennyiben mind a nők, mind a férfiak akik 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetnének, az külön-külön a jelenlegi nyugdíjak 9-12%-os, együttesen pedig 19%-os általános körű csökkentését tenné szükségessé ahhoz, hogy a járulékbefizetések és a nyugdíjkifizetések egyensúlya fennmaradjon.

Links between migration and the presence of foreign combatants in armed conflict

This article explores the connections between migration and foreign combat, offering an improved definition of „foreign fighters,” and a general concept of foreign combatants’ behaviour as an anomalous form of migration. In contrast with the popular discourse and terrorism-related concerns about present-day Western European foreign fighters in Iraq and Syria (and their return to Europe) and Middle Eastern migrant refugees (and their arrival in Europe), the intention of this article is to offer a conceptually thorough consideration of the causal connections between movements of migration and the presence of foreign combatants in armed conflict, informed by a wide sample of cases. Such an assessment has to take place with a view to all forms of migration (including forced migration), all forms of foreign combat (not only foreign combat on the side of non-state actors as David Malet's oft-cited but overly restrictive definition would imply), and regions of the world beyond the Middle East and Islamic countries. Along these guiding lines, the article points out many comparatively rarely considered cases of foreign combat as well as the underestimated obstacles in the way of fighting abroad. Taking account of the latter allows refutation of a key implication of „new war theory” (its focus on „greed” as a motive of combatants), in light of the continued importance of cultural factors and ideological motives for participation in foreign combat.

Piac és demokrácia: barátok vagy ellenségek?

A dolgozat a piac és demokrácia viszonyát tematizáló elméleteket vizsgálja. Piac és demokrácia kapcsolatáról négy elméleti tételt különböztethetünk meg: (1) Szükségességi tétel: a piac (P) a demokrácia (D) szükséges feltétele ([P->D]+). (2) Egyenlőtlenségi tétel: a piac aláássa a demokráciát ([P->D]–). (3) Optimalitási tétel: a demokrácia a piac optimális feltétele ([D->P]+). (4) Alkalmatlansági tétel: a demokrácia aláássa a piacot ([D->P]–). Arra a kérdésre keresek választ, hogy ezek a tételek feltételezik, vagy kizárják egymást. A tételek rekonstrukciója után a négy tétel hatféle lehetséges kombinációját tekintem át. A dolgozat konklúziója az, hogy a piac és demokrácia kölcsönös feltételezettségét kimondó elmélet összefér a piac és a demokrácia közötti ellentéteket taglaló állításokkal, ezek között nincsen logikai ellentmondás. Ez az elemzés segíthet annak megértésében, miért bizonyult kapitalizmus és demokrácia kapcsolata viszonylag stabilnak: a demokrácia szelektivitása és a piac politikai korlátozása végülis nem ássa alá, nem számolja fel a gazdasági és a politikai szabadságot, hanem módosított formában fenntartja azt.

Nyugdíjcélú életjáradékok életartam-kockázata az általánosított korcsoport−időszak−kohorsz modellkeretben

Tanulmányom módszertani részében a halandóság statisztikai előrejelzésére alkalmazható egyre népszerűbb eljárásokat Magyarországon elsőként egységes tárgyalásban, az általánosított korcsoport–időszak–kohorsz (GAPC) modellcsalád mint új paradigma keretében mutatom be. Ezt követően egy empirikus elemzés keretében öt nevezetes modellt illesztek a hazai 65 éves és idősebb egyének 1975–2014. naptári évekbeli halandósági adataira, és a mintán kívüli előrejelzési pontosság kritériuma alapján az időskori halandóság modellezésére széleskörűen alkalmazott Cairns–Blake–Dowd modell alkalmazása mellett döntök. A kiválasztott modell segítségével Májer–Kovács [2011] cikke nyomán elvégzem a nyugdíjkorhatáron várható hátralévő élettartam és a nyugdíjcélú életjáradékok egyszeri nettó díjának becslését. A kérdés aktualitását az önkéntes nyugdíjpénztári járadék¬szolgáltatásra vonatkozó szabályok friss változásai adják, amelyek felértékelik a halandóság-előrejelző módszertan szerepét. Elemzésemben nagy hangsúlyt fektetek a paraméter-bizonytalanság megfelelő modellezésére. Az elvégzett számítások alapján megállapítom, hogy a közelmúltban az élettartam-kockázat szerepe jelentősen felértékelődött. Célom, hogy eredményeimet a tudományos kutatók, statisztikai és társadalombiztosítási szakemberek és gyakorló aktuáriusok egyaránt eredményesen használhassák fel a jövőben az olyan modellek készítése során, amelyekben lényeges szempont az élettartam-kockázat módszertani szempontból megfelelő figyelembe vétele.

The role of longevity risk in Hungary

In this paper, I analyze the role of longevity risk in Hungary in the public pension system and the life annuity segment of the life insurance market, which are two primary financial sectors of relevance to this special type of actuarial risk, using state-of-the- art econometric methodology. To this end, I present an overview and the mathematical background of several important current mortality forecasting techniques from the Lee–Carter model up to unifying paradigm of the Age–Period–Cohort family of models. After presenting the findings of a case study on the public pension system based on the paper of Bajk ́o, Maknics, T ́oth and V ́ekas, I conclude that longevity risk jeopardizes the sustainability of the Hungarian public pension system in the long run. In another case study, I present an analysis of the role of longevity risk in the pre- mium of private pension annuities, a relevant topic due to recent changes in a law on Hungarian voluntary pension funds, following an earlier analysis of M ́ajer and Kov ́acs. Based on the criterion on out-of-sample forecasting accuracy, I find that the Cairns–Blake– Dowd mortality forecasting model aimed specifically at modeling old-age mortality outperforms the Lee–Carter model applied by M ́ajer and Kov ́acs . Based on numerical results, I finally conclude that the role of longevity risk in the Hungarian life annuity mar- ket has increased significantly in the past decade and is likely to further increase in the future.

A pénzügyi termékek ára

A tanulmány a pénzügyi termékek árának fogalmát vizsgálja, s amellett érvel, hogy a fogalom átgondolatlan használata félrevezető, így az egyes piaci termékek olcsóságának vagy éppen drágaságának megalapozott vizsgálata érdekében mindenképpen pontosítást igényel. E gyakorlati szempontból rendkívül fontos kérdéskörnek a hagyományos pénzügyi témájú egyetemi tankönyvek feltűnően kevés figyelmet szentelnek. A nemzetközi és hazai szabályozás tömör ismertetését követően a cikk a fogalmi zavar tisztázása érdekében átfogóan ismerteti és elemzi a terméktípusonkénti árfogalmakat, amelyek sikerrel alkalmazhatók a pénzügyi fogyasztóvédelem területén a transzparencia és az ügyfél-elégedettség növelése érdekében. A tanulmány - a csomagolt lakossági befektetési termékekre vonatkozó EU-irányelv példáján új megvilágításba helyezve a kérdést - hozzá kíván járulni a pénzügyi termékek egységes költségmutatójának megalkotásához.

A kínai jegybank a függetlenedés és a nyíltabb kommunikáció útján

Ez a tanulmány a kínai jegybank, a People’s Bank of China (PBOC) Visiting Research Fellow programjának keretében eltöltött három hónapos tartózkodás során szerzett tapasztalatokon alapul. A kínai jegybank az adminisztratív utasítások helyett egyre inkább piaci eszközökkel operál. A transzmisszió nehézkessége miatt azonban ezek hatékonysága korlátozott, és ezért a kézi vezérlés egyes elemei továbbra is használatban vannak. Jelen írás a transzmisszió két intézményi korlátját mutatja be.