The Challenges of the EU Banking Union - will it succeed in dealing with the next financial crisis? Bruges European Economic Policy Briefings 36/2015

The EU Banking Union combines micro- and macro-prudential regulation. It aims at breaking the “doom loop” between banks and sovereign debt, promoting financial stability and mitigating the next financial shock to the real EU economy, at the lowest possible cost to the financial institutions and to the taxpayers. Success, or failure, is determined by how the banking union copes with the challenges to its two main pillars, the Single Supervisory Mechanism (SSM) and the Single Resolution Mechanism (SRM). Under the SSM, in its new supervisory role, the ECB may be subject to conflicts between the objectives of price and financial stability, and the single-supervisor role may be sub-optimal. Two regulators might have been preferable and more focus on ECB accountability will now be required. The shock-absorbing Single Resolution Fund (SRF), which is part of the SRM, may not have the capacity to deal with a crisis of the size of the one of 2008. Especially as the nature and severity of a future financial crisis cannot be forecasted. The design of the banking union is not the result of theoretical studies, but a political compromise to deal with an acute crisis. The theoretical studies that are included in this paper are not supportive of the banking union in its current form. Nevertheless, there is a good chance that the EU Banking Union may succeed, as ECB supervision of the 123 systemically important banks should contain potential demands on the SRM. In the event of a crisis that is too severe for the banking union to absorb with its current capability, the crucial assumption is that there is political will to rapidly provide new resources. The same applies, if a major financial crisis develops before the banking union is fully operational.

The Challenges of the EU Banking Union - will it succeed in dealing with the next financial crisis? Bruges European Economic Policy (BEEP) Briefings 36/2015

The EU Banking Union combines micro- and macro-prudential regulation. It aims at breaking the “doom loop” between banks and sovereign debt, promoting financial stability and mitigating the next financial shock to the real EU economy, at the lowest possible cost to the financial institutions and to the taxpayers. Success, or failure, is determined by how the banking union copes with the challenges to its two main pillars, the Single Supervisory Mechanism (SSM) and the Single Resolution Mechanism (SRM). Under the SSM, in its new supervisory role, the ECB may be subject to conflicts between the objectives of price and financial stability, and the single-supervisor role may be sub-optimal. Two regulators might have been preferable and more focus on ECB accountability will now be required. The shock-absorbing Single Resolution Fund (SRF), which is part of the SRM, may not have the capacity to deal with a crisis of the size of the one of 2008. Especially as the nature and severity of a future financial crisis cannot be forecasted. The design of the banking union is not the result of theoretical studies, but a political compromise to deal with an acute crisis. The theoretical studies that are included in this paper are not supportive of the banking union in its current form. Nevertheless, there is a good chance that the EU Banking Union may succeed, as ECB supervision of the 123 systemically important banks should contain potential demands on the SRM. In the event of a crisis that is too severe for the banking union to absorb with its current capability, the crucial assumption is that there is political will to rapidly provide new resources. The same applies, if a major financial crisis develops before the banking union is fully operational.

The debt, the stock market and the state-owned enterprises. The sources of chaos on the Chinese financial markets. OSW Commentary NUMBER 201/16.03.2016

The government’s extensive programme for stimulating the economy has enabled China to maintain high economic growth after the global financial crisis in 2008. However, this success has come at the price of a number of negative economic phenomena and the consequences they have had are the major challenge for the government today. The vast programme of investments in infrastructure, construction and fixed assets, which has been the main source of economic growth over the past few years, has caused a rapid increase in China’s debt from 158% of GDP in 2007 to 282% in 2014. Along with the local governments in charge of implementing the programme, the Chinese sector of state-owned enterprises (SOEs) has been heavily burdened by the stimulation policy. The sector’s profitability has fallen, its indebtedness has increased and management problems have been revealed.

Corn, trade, wages, and rent, or, Observations on the leading circumstances of the present financial crisis : as they affect the artisan, the manufacturer, the labourer, the tenant, and the landlord, serving to elucidate the true interests of each.

Mode of access: Internet.

Germany and the diplomacy of the financial crisis, 1931.

"Bibliographical Essay": p. [319]-332.

From recession to renewal:the impact of the financial crisis on public services and local government

Book review of From Recession to Renewal: The Impact of the Financial Crisis on Public Services and Local Government, Joanna Richardson (Ed). Bristol, Policy Press, 2010, ISBN 9781847426994

Surviving the global economic crisis in the automotive industry through sustainable supplier management

This chapter looks at how the current global economic crisis has impacted upon the global automotive industry from an operations and supply chain perspective. It presents an empirical and theoretical background to help long and short term planning for organisations experiencing adverse trading conditions. The empirical research study (conducted between 2004-07 primarily in Germany) revealed that organisations are able to make short term improvements to performance by reducing costs and making process and structural improvements, but in the long term the deeper rooted causes of the industry can in part only be dealt with by improving interfirm R&D collaborations based upon competencies rather than cost related issues. A new approach known as Collaborative Enterprise Governance is presented which supports the design and management of competitive sustainable enterprises; it consists of a data capture tool, a body of knowledge and a dynamic reference grid to show how many part-to-part company relationships can exist simultaneously to make up productprocess focused enterprises. Examples from the German automotive industry are given, impact upon the overall product development lifecycle and the implications for organisational strategists are discussed. © 2010 Nova Science Publishers, Inc. All rights reserved.

Germany at a crossroads:the gathering crisis sharpens

In our book, The Gathering Crisis: The 2005 Federal Election and the Grand Coalition (Miskimmon et al, 2009), we argued that the German political and economic systems faced a number of serious challenges. The resource crunch in public finances has been particularly problematic in a country used to consensus politics- money had previously been used to oil the wheels of German federalism (and European integration). In the light of recent events- the global financial crisis, the Eurozone crisis, the 2009 federal election- we claim that the crisis in the German political economy has sharpened. The task of Angela Merkel and subsequent chancellors will be to navigate the new era, ensuring that Germany remains a leading political and economic power in the European Union and beyond. © 2010 Macmillan Publishers Ltd.

Tanulságok a gazdasági és monetáris unió számára a 2008-as világgazdasági válság kapcsán (Lessons for the Economic and Monetary Union from the 2008 global economic crisis)

Írásunkban a 2008-ban kitört világgazdasági válságnak a Gazdasági és Monetáris Unióra gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban rávilágítunk a Gazdasági és Monetáris Unió két olyan problémájára, amelyek a válság után váltak igazán nyilvánvalóvá. Egyrészt a görög államcsődveszély, illetve egyes, korábban jól teljesítő országok botladozása jelzi, hogy a Monetáris Unió intézményrendszere legalábbis hiányos. A másik kérdés összefügg az előzővel, és azon országok szemszögéből érdekes, amelyek csatlakozni kívánnak a GMU-hoz: felerősödtek azok a vélemények, amelyek a csatlakozás elhalasztása mellett foglalnak állást. Tanulmányunk második részében ezt a kérdést járjuk körbe. / === / In our paper we are analyze the effects of the economic crisis of 2008 on the Economic and Monetary Union. We are focusing on two core problems of the EMU which came to surface only after the outbreak of the crisis. First, we address the fiscal problems of Greece and other member states which performed well before the crisis. These problems show that there are major institutional shortcomings in the Monetary Union. The second question is connected to the first one and concerns the new member states of the European Union and their strategies to join the Euro zone. After the crisis more and more voices in the new member states suggest postponing EMU membership.

Az átalakuló globális pénzügyi szabályozórendszer kérdései = Dilemmas of the changing global financial regulation system

Erősődő igény van a jelenlegi sokoldalú nemzetközi felügyeleti rendszer reformjára úgy, hogy az a nemzeti gazdaságpolitikák nemzetközi hatásait is figyelembe vegye. Ehhez át kell reformálni a jelenlegi globális pénzügyi szabályozási rendszert, de ki kell alakítani a nemzeti gazdaságpolitikák egymásra hatásának koordinációját is. Ide tartozik a globális külső sokkok csillapítására szolgáló anti-ciklikus finanszírozás, a nemzetközi adózási együttműködés fokozása, a nemzetközi adósságfinanszírozás tökéletesítése, vagy a globális fizetésieszköz-tartalékok és a fizetési rendszer viszonya. Ez utóbbi területen az SDR kiterjedtebb használatának feltételeit kell kimunkálni. A jelenlegi globális intézmények – WTO, Nemzetközi Valutaalap, Világbank – alapos megújítása elkerülhetetlen. A globális gazdasági koordináció intézményi kereteinek kidolgozása viszont még várat magára. A G20-ak csoportja – bár fontos reformokat kezdeményezett –, nem tekinthető a világgazdasági egyensúlytalanságok megoldása letéteményesének. A cél csak olyan globális intézményi struktúra lehet, amely egyaránt képes a világ nagy számú gazdaságai közötti koordinációs feladatok megoldására, s a döntések végrehajtásának kikényszerítésére. / === / The present multilateral international surveillance system needs to be reformed with an eye on international repercussions of national economic policies. The present global financial architecture, the coordination of interplays of national economic policies must be modified. An anti-cyclical financing capable of absorbing global external shocks, strengthening of international tax cooperation, improving international debt financing or the relations between global financial reserves and the global payment system might be part and parcel of this process. A more extended use of SDR could be worked out. Reforms of the present global institutions – the WTO, the IMF, the World Bank – cannot be avoided any further. Institutional frameworks of global economic coordination mechanism have still not been worked out. The Group of 20 (G-20) cannot be seen as the sole player in fighting world economic disequlibria. A global institutional system is envisaged, which is able to implement economic coordination among national economic units and to enforce the implementation of decisions taken. At present there is no global institution dealing with coherence and consistency of global issues. Reforming present institutions and/or designing new ones are possible options. The basis for such an international coordination must involve general acceptance of principles, transparent implementation, and enforcement of decisions taken.

A válság hatása a vállalatok marketingtevékenységére = The Impact of Financial Crisis on Marketing Activities of Hungarian Companies

A tanulmányban azt elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok a válságra milyen marketingválaszokat gondoltak megfelelőnek. Ennek megválaszolásához a „Versenyben a világgal” kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, amelyet szakértői interjúkkal egészítettünk ki. A tanulmány alapozó részében elemeztük a nemzetközi trendeket és megoldásokat. A marketingben a válaszok helyessége ugyanis annak alapján ítélhető meg, hogy milyen mértékben képes a vállalat a fogyasztók dinamikusan alakuló igényeit formálni vagy azoknak megfelelni oly módon, hogy figyelembe veszi a környezet sajátosságait. A vizsgált vállalatok válságkezelő stratégiája ad-hoc jellegűnek mondható, nem illeszkedik az addigi stratégiai irányokhoz vagy az addig folytatott marketingstratégiához. A legnépszerűbb válságkezelő marketingeszközök az új piacok keresése, az akciózás és a költségcsökkentés. Közepesen népszerű a más média használata, a termékinnováció, az árcsökkentés, valamint a reklámkiadások csökkentése. A legkevésbé kedvelt eszközök pedig a marketingtevékenység kiszervezése, a termékválaszték vagy a termékminőség csökkentése. A választott eszközök típusai alapján három stratégiai irány határozható meg, az alternatív utak keresése, az ármérséklés, valamint a beszűkülés. A megkérdezett vállalatok 39,9%-a beszűkülő stratégiát, 30,4%-a az alternatív és ármérséklő stratégiák kombinációját, míg 29,7% egyik stratégiát sem preferálja. A választás azonban a legtöbb esetben inkább ad-hoc jellegűnek, mint tudatosan átgondolt stratégiának tűnik, mivel a választott irány nem függ a vállalat addigi marketingtevékenységétől vagy az addig hangsúlyosnak vélt jellemzőktől és versenyelőnyöktől. ________ In this study the marketing responses of the companies were analyzed, which were involved in the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009 among 300 companies, combined with expert interviews. A literature review proceeded the empirical part. The capability of dynamic adaptation to consumer needs defines the right strategy in marketing. In our analysis we mainly found ad-hoc adaptation to handling the crisis that has little connection to firms’ previous strategic directions or their marketing strategy. The most popular crisis management tools include the search for new markets, promotions, and cost reductions. New media, product innovation, price reductions and lower advertising is less followed by companies. The least frequent reactions include outsourcing and reducing product quality. Based on the above three directions emerge. 39,9 % of the companies contract, 30,4 % use a combination of price reduction and alternative strategies and the remaining subset has formulated no strategy. The strategic directions show little correlation to previous practices or to the core competitive advantages.

A globális pénzügyi központok világgazdasági szerepének változásai (The changing role of global financial centres in the world economy)

A pénzügyi központok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a bankok nemzetköziesedéséhez. A világgazdaság története során már évszázadokkal ezelőtt létrejött a nemzetközi pénzügyi központok többsége, amelyek szerepe és súlya folytonosan változott. A vezető globális pénzügyi központokban általában mindenféle pénzügyi művelet végrehajtható, intenzíven egy helyre koncentrálódnak a pénzügyi-üzleti műveletek és tranzakciók. Az 1990-es évekre még jellemző globális triád – amit New York, London és Tokió alkotott – napjainkra már megszűnt. A globális pénzügyi központok szerepét a 2010-es években London és New York képes betölteni. Kérdéses azonban, hogy az ázsiai térségben globális pénzügyi központtá válhat-e Hong Kong, esetleg Szingapúr. _____ Financial centres significantly contribute to the internationalization of the banks. Most of the international financial centres were founded centuries ago, but their roles and magnitudes have always changed. All kinds of financial operations can be carried out in the leading global financial centres, and a wide scale of financial operations and transactions concentrate in these places. The dominance of the global triad of New York, London and Tokyo of the 1990s, has recently ended. Only two main financial centres, London and New York, can unambiguously fulfil the role of the global financial centres in the 2010s. However, it is questionable whether Hong Kong or Singapore can become global financial centres in the Asian region of the global economy.

A válság mint negatív információ és bizonytalansági tényező. A válság hatása az egy részvényre jutó nyereség-előrejelzésekre (The financial crisis as negative information and a factor of uncertainty. Analysing the EPS forecasting error in Hungary and Austria)

A szerző a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság hatását vizsgálja az egy részvényre jutó nyereség előrejelzésének hibájára. Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tényértékeknél szisztematikusan kedvezőbb tervértéket adnak meg az egy részvényre jutó előrejelzéseikben. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy részvényre jutó előrejelzési hiba bizonytalan környezetben növekszik, míg arra is számos bizonyítékot lehet találni, hogy a negatív hírek hatását az elemzők alulsúlyozzák. A gazdasági világválság miatt az elemzőknek számtalan negatív hírt kellett figyelembe venniük az előrejelzések készítésekor, továbbá a válság az egész gazdaságban jelentősen növelte a bizonytalanságot. A szerző azt vizsgálja, hogy miként hatott a gazdasági világválság az egy részvényre jutó nyereség- előrejelzés hibájára, megkülönböztetve azt az időszakot, amíg a válság negatív hír volt, attól, amikor már hatásaként jelentősen megnőtt a bizonytalanság. _____ The author investigated the impact of the financial crisis that started in 2008 on the forecasting error for earnings per share. There is plentiful evidence from the 1980s that analysts give systematically more favourable values in their earnings per share (EPS) forecasts than reality, i.e. they are generally optimistic. Other investigations have supported the idea that the EPS forecasting error is greater under uncertain environmental circumstances, while other researchers prove that the analysts under-react to the negative information in their forecasts. The financial crisis brought a myriad of negative information for analysts to consider in such forecasts, while also increasing the level of uncertainty for the entire economy. The article investigates the impact of the financial crisis on the EPS forecasting error, distinguishing the period when the crisis gave merely negative information, from the one when its effect of uncertainty was significantly increased over the entire economy.