The Second Nuclear Nonproliferation Treaty Review Conference : implications of recent nuclear developments : hearing before the Subcommittees on International Security and Scientific Affairs and on International Economic Policy and Trade of the Committee on Foreign Affairs, House of Representatives, Ninety-sixth Congress, first session, July 16, 1979.

Mode of access: Internet.

The Economics of the guaranteed wage : report of the Committee on Economic Policy.

Includes bibliographical references.

Union membership trends : the implications for economic policy and labor legislation /

"May 29, 1986, HD 6451 U.S. H."

Drugs, law enforcement, and foreign policy : hearings before the Subcommittee on Terrorism, Narcotics, and International Communications and International Economic Policy, Trade, Oceans, and Environment of the Committee on Foreign Relations, United States Senate, One Hundredth Congress, first session.

"February 8, 9, 10, and 11, 1988"--Pt. 2.

Middle class loses under Clinton's mandated universal health coverage : economic policy update /

"July 1994."

Post-war economic policy and planning. Preliminary report of the Special committee on post-war economic policy and planning, pursuant to S.Res.102, a resolution creating a Special committee on post-war economic policy and planning ... [and Report[s]].

Submitted by Mr. George.

Economic problems of the reconversion period. Fourth report of the House Special committee on post-war economic policy and planning, pursuant to H. Res. 408, a resolution creating a Special committee on post-war economic policy and planning

Mode of access: Internet.

Economic policy and full employment,

"Companion volume to ... [the author's] Fiscal policy and business cycles."-Pref.

Risks of a growing balance of payments deficit : hearing before the Subcommittee on Economic Policy of the Committee on Banking, Housing, and Urban Affairs, United States Senate, One Hundred Seventh Congress, first session on the burgeoning balance of payments deficit which nearly doubled in the last few years, from $300 million in 1999 to an expected $500 billion in 2001, July 25, 2001.

"Printed for the use of the Committee on Banking, Housing, and Urban Affairs."

No more free beer tomorrow? Economic policy and outcomes in Australia and New Zealand since 1984

There are no controlled experiments in macroeconomic policy, nor in systematic programs of microeconomic reform, but a comparison between New Zealand and Australia over the period since 1984 provides as close an approach to such an experiment as is ever likely to be possible. From quite similar starting points the two countries pursued liberal reform programs that differed sharply, mainly as a result of exogenous differences in constitutional structures and the personal styles of the central actors. Australia followed a more cautious, piecemeal, consensus-based approach, whereas New Zealand, in contrast, adopted a radical, rapid, 'purist' platform. The NZ reform package was generally seen by contemporary commentators as representing a 'textbook' model for best practice reform. However, Australia since 1984 has performed much better than New Zealand, whose per capita GDP growth indeed ranked at or near the bottom of the OECD. In this paper, we assess a variety of explanations for the divergences in policies and outcomes.

A költségvetési politika fenntarthatósága és a szabályalapú gazdaságpolitika (The sustainability of fiscal policy and a rule-based economic policy)

A költségvetési pénzügyek irodalmában a fenntarthatóság koncepciója csak az elmúlt két-három évtizedben került újra a vizsgálódás fókuszába. Ennek oka kettős. Az 1960-as évek végéig a fegyelmezett fiskális politikai gyakorlat nem igényelte annak állandó napirenden tartását. Csak az olajválságok idejére eső és azután állandósulni látszó költségvetési hiányok és a növekvő államadósság-állományok, illetve az ezek okán erősödő adósságkockázat irányította újra a figyelmet a költségvetési fegyelem fenntartásának fontosságára. Ezt a változást a közgazdaságtudományi elmélettörténetben beállott gyökeres változás kísérte. Az aktív keresletmenedzsment bírálataként megfogalmazódó monetarista kritika, illetve annak radikálisabb újklasszikus változata, a politikai döntéshozókról (és így a diszkrecionális költségvetési politika hatásosságáról) lesújtó véleményt fogalmazott meg, ami azután az aktív intézkedések korlátozásának irányába terelte a gazdaságpolitika alakítóit is. A következőkben e kettős – a fiskális politikai gyakorlat és a közgazdasági elméletek területén bekövetkezett –fordulat bemutatására vállalkozunk az Akadémiai Kiadónál megjelenő Költségvetési pénzügyek – Hiány, államadósság, fenntarthatóság című kötetünk bizonyos részeinek felhasználásával.

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan. Az adóverseny elméletének néhány tanulsága (Supranational centralization of economic policy-making and community economics: some lessons from the theory of tax competition)

Mennyiben képes jelenleg a közösségi gazdaságtan az adópolitikák nemzetek fölötti centralizációjára vonatkozó politikai döntések megalapozására? Válaszunk röviden az lesz, hogy a közösségi gazdaságtan főárama - noha számos releváns gazdasági és politikai tényező hatását sikeresen elemzi - jelenleg nem kínál kielégítőnek tekinthető döntési kritériumokat a döntéshozók számára. Ennek oka, hogy központi szerepet játszik benne egy, a modellek szempontjából exogén és a közgazdasági elmélettől idegen tényező: a kormányzatok jóindulatára, pontosabban annak mértékére vonatkozó premissza. Tanulmányunk az adóverseny fiskális föderalista elméletét vizsgálja, és megpróbál általánosabb szinten is a közszektor gazdaságelméletének jelenlegi állapotára, valamint továbbfejlesztésére vonatkozó tanulságokat levonni. A kiutat az elméleti zsákutcából a kormányzati működés és döntéshozatal, valamint a kívánatos gazdaságpolitikai döntések elméletének összekapcsolása jelentheti. Erre megtörténtek az első kísérletek, de a szisztematikus és átfogó elemzés egyelőre várat magára. / === / How far can community economics provide a basis for political decision-making on supranational centralization of taxation policies? The short answer here will be that although the mainstream of community economics succeeds in analysing many relevant economic and political factors, it fails at present to provide satisfactory criteria for decisionmakers. This is because a central role is played in it by a factor exogenous to the models and alien to economic theory: the premise of the measure of goodwill from governments. The study examines the fiscal federalist theory of tax competition. It tries to draw conclusions, on a more general level, about the present state of the economic theory of the public sector and future development of it. The way out of the theoretical blind alley could be to link the theories of government operation and decision-making and of desirable economic-policy decision-making. The first attempts to do so have been made, but a systematic and comprehensive analysis is still awaited.

A magyar gazdaságpolitika dilemmái = Dilemmas of the Hungarian economic policy

A cikk a magyar gazdaságpolitika dilemmáit helyezi szélesebb közgazdasági perspektívába, a stabilizációs programcsomag intézkedéseiből kiindulva. Elemzi azokat az összefüggéseket, amelyek a posztszocialista átmenet három súlyosan nyomasztó feladata: a külső egyensúly és belső pénzügyi egyensúly javítása, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése között állnak fenn. A jelen pillanatban a külső egyensúly jól érzékelhető javítása a legsürgősebb; a rövid távú intézkedéseknek elsősorban ennek a feladatnak a szolgálatában kell állniuk. Sajnálatos, hogy az azonnali intézkedések csomagja mindeddig nem ágyazódott be egy meggyőző közép­ és hosszú távú reformtervbe. A cikk végül a gazdasági stabilizáció politikai feltételeit elemzi, és a társadalmi összefogás és önmérséklet jelentőségét hangsúlyozza. / === / The article examines the dilemmas of the Hungarian economic policy, placing it into a wider economic perspective and setting out from the measures prescribed stabilization program. The author analyses the interrelations among the three gravely distressing tasks of the post­socialist transition: improvement of the external balances and domestic financial equilibrium, and creation of the conditions of sustainable growth. For the moment, a well perceptible improvement of the external equilibrium is the most urgent task; the short­term measures have to serve first of all this purpose. Unfortunately, the package of short­term measures has not yet been embedded into a convincing medium and long­term reform program. Finally, the article analyses the political conditions of economic stabilization and emphasesizes the importance of joining the social forces and of self restraint.