Sustainable consumption: from escape strategies towards real alternatives

Better sustainability policy is supposed to lead to better sustainability performance. Nonetheless, recent research predicts further growth of the ecological footprint and stable ecological deficit in Europe and North America despite their impressive policy efforts (Lenzen et al. 2007) [1]. Similarly, individual strategies result in somewhat reduced load for committed consumers, but this reduction cannot offset the total impact of the socio-economic configuration: consumers in higher income countries tend to pollute more. Comitted consumers "offset" a part of their environmental load by carrying out green purchases. A radical change assumes a change in lifestyle (Shove, 2004) [2]. The conference paper is the first step of the study that aims at measuring the significance of attitude elements as compared to the significance of the socio-economic system on different elements of consumption and environmental aspects This paper focuses on measuring the ecological footprint impacts of consumption in different product groups as well as in different income groups of the society.

Mérhető-e a vállalati környezeti teljesítmény? A környezetvédelmi teljesítmény stratégiai alapú értékelése

A cikkben egy bemutatok egy olyan új koncepciót, amely segít a különböző adottságú – pl. kicsi és nagyvállalatok- környezetvédelmi teljesítményének reálisabb megítélésében és összehasonlításában. A koncepciót felhasználva elkészítettem 88 magyar gépipari vállalatra vonatkozóan egy stratégiai térképet, amely egyedüllló eszköznek bizonyult a vállalatok környezetvédelmi stratégiáinak bemutatására, a vállalatok osztályba sorolására, és a különböző vállalati csoportok magatartásának magyarázatára.

A szervezeti kultúra szerepe a környezettudatos vállalati magatartásban

A tanulmány a környezeti tudatosság komponensei közül a környezeti értékeknek a szervezeti magatartásban játszott szerepét vizsgálja. A szerző álláspontja szerint a vállalat által vallott és követett értékek leginkább a szervezeti kultúrában érhetők tetten. Az empirikus kutatás célja ebből következően, hogy megvizsgálja a környezetvédelem szervezeti kultúrába ágyazottságát egy olyan vállalat esetében, amelynek környezettudatos szervezeti magatartása a környezeti tudatosság többi komponensét – vagyis a vállalat ökológiai tudását, környezeti attitűdjeit, cselekvési hajlandóságát, és környezetvédelmi tevékenységét – tekintve egy korábbi kutatás eredményei alapján konzisztensnek bizonyult. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a környezeti értékek kitüntetett jelentőséggel bírnak mind a szervezeti tagok, mind az egész szervezet környezeti tudatosságát illetően, és a szervezeti magatartás ilyen értelemben csak akkor lehet konzisztens, ha a környezeti értékek stabilan és ellentmondásmentesen épülnek be a szervezet kultúrájába.

A környezeti terhek számbavétele a vállalatok tulajdonosváltásánál

A tanulmány rövid áttekintést kíván adni a környezeti terhek meghatározásával, értékelésével, a kockázatok megosztásával és a környezeti terhek feltárásáva1 kapcsolatos problémakörökről. Nem vállalkozik az érintett területek részletes elemzésére, célja inkább csak az ingatlanok vagy vállalatok tulajdonváltozásánál felmerülő problémák feltérképezése.

Climate or rural development policy?

Being heavily energy dependent, it is not much of a surprise that Europe pays special attention to reducing the use of fossil fuels. Each one of the ten new member states is characterized by relatively low per capita energy consumption and relatively low energy efficiency, and the share of renewables in their energy mix tends to be low, too. The paper examines the problem when policy measures create a decrease in environmental capital instead of an increase. In this case it hardly seems justified to talk about environmental protection. The authors describe a case of a Hungarian rapeseed oil mill which would not be of too much interest on its own but given that almost all similar plants went bankrupt, there are some important lessons to learn from its survival. The enterprise the authors examined aimed at establishing a micro-regional network. They completed a brown-field development to establish a small plant on the premises of a former large agricultural cooperative. By partnering with the former employees and suppliers of the sometime cooperative, they enjoyed some benefits which all the other green-field businesses focusing on fuel production could not. The project improved food security, energy security and population retention as well.

A környezethez való jog és a Kiotói Jegyzőkönyv (Right to environment and Kyoto Protocol)

A Kiotói Jegyzőkönyv az 1992-ben Rio de Janeiro-ban megrendezésre került Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján elfogadott nyilatkozatának 1997-ben aláírt kiegészítő jegyzőkönyve. A Kiotói Jegyzőkönyvben minden aláíró ország vállalta, hogy egy bizonyos százalékos arányban csökkenti országában a kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségét, ezáltal mérsékelve a globális felmelegedés előrehaladtát. A Jegyzőkönyvhöz az Egyesült Államok és több fejlő ország, mint Kína vagy India gazdasági megfontolásból másrészt politikai szűklátókörűségből nem csatlakozott. Ez azonban a komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a környezetvédelmi szabályokat betartó államok erőfeszítései önmagában elegendőek lesznek-e a globális felmelegedés megállítására, de legalábbis csökkentésére. _____________ The Kyoto Protocol signed in the Japanese city in Kyoto in 1997 is a supplemental document to the United Nations Conference on Environment and Development organized in Rio de Janeiro. In the Kyoto Protocol individual countries have mandatory emissions targets for the greenhouse gases they must meet to slow down global warming. The United States of America, and several developing countries, as China and India did not yet joined the Protocol partly because of economic reasons and other ways because of narrow-minded political interests. This brings up serious doubt weather the efforts of the parties of the Protocol can make any change in the recent global processes.

Climate change in game theory context

The aim of this paper is to survey the game theory modelling of the behaviour of global players in mitigation and adaptation related to climate change. Three main fields are applied for the specific aspects of temperature rise: behaviour games, CPR problem and negotiation games. The game theory instruments are useful in analyzing strategies in uncertain circumstances, such as the occurrence and impacts of climate change. To analyze the international players’ relations, actions, attitude toward carbon emission, negotiation power and motives, several games are applied for the climate change in this paper. The solution is surveyed, too, for externality problem.

Contradictions inherent in the management of natural and industrial disasters

These days people keep wondering whether the world is more dangerous now than it was before. Do natural disasters really happen more frequently or is it just that the damage they cause that has become greater? The situation is not quite clear. As a result of the globalizing world and advanced communication infrastructure, the number of known / reported catastrophes is relatively high, but that does not necessarily mean there has been an actual increase in frequency. The red mud spill in Hungary was a special combination of industrial and natural disasters. This is one of the reasons why it is very hard to pinpoint who is responsible for the event. Natural disasters tend to raise questions about responsibility that are different from those concerning industrial catastrophes. Interestingly enough, however, nature often plays an important role in industrial disasters. The present article is concerned with how the issues of responsibility are handled in the case of industrial disasters.

Some aspects of European climate policy

Being heavily energy dependent, it is not much of a surprise that Europe pays special attention to reducing the use of fossil fuels. Each one of the ten new member states is characterized by relatively low per capita energy consumption and relatively low energy efficiency, and the share of renewables in their energy mix tends to be low, too. The paper examines the problem, when the policy measures create a decrease in environmental capital instead of an increase. In this case it hardly seems justified to talk about environmental protection. The authors describe a case of a rapeseed oil mill which would not be of too much interest on its own but given that almost all similar plants went bankrupt, there are some important lessons to learn from its survival. The enterprise the authors examined aimed at establishing a micro-regional network. They completed a brown-field development to establish a small plant on the premises of a former large agricultural cooperative. By partnering with the former employees and suppliers of the sometime cooperative, they enjoyed some benefits which all the other green-field businesses focusing on fuel production could not. The project improved food security, energy security and population retention as well.

The evolution of the car-making industry

Mass-production, cars, pollution – they all have long become well known and well connected phenomena of the modern life. Nowadays the people can also add to the list such items like awareness, scientific approach, long-term thinking, and environmental responsibility. They are surrounded by a multitude of consumer goods, most of which are produced in a scientific manner, and all of which will more sooner than later end up in the garbage. Cars are the most noticeable – both by size and by numbers – and also the most expensive of all the mass products in people’s view. For many of them they are a clear target for reprimand and regulation, and, as a result, the automotive industry is being increasingly brought under bureaucratic control, together with its whole supplier and distributor network. The author started writing this article in an attempt to place the above process under scrutiny, because it is his firm belief that similar measures, similar tough governmental control will inevitably spill over to other industries, which at the moment are producing more inconspicuous, but still polluting products. The present paper shows the relationship between car-making, supply chain management and the efforts of public administration to protect the environment – a connection with clear practical implications.

Készletgazdálkodás és visszutas logisztika

A modern gazdaság egyre inkább szembesül a természetes erőforrások beszűkülésével. A meg nem újuló erőforrások készleteinek csökkenése a gazdaság szereplőit arra kényszeríti, hogy korlátozottan rendelkezésre álló ásványi anyagokat megkímélje. Ez a koncepció vezet a fenntartható fejlődés vállalati gazdálkodásba történő átültetésének szükségességéhez. A dolgozat célja a környezettudatos anyag- és készletgazdálkodás matematikai modelljeinek vizsgálata. A környezettudatos anyag- és készletgazdálkodást a magyar szakirodalomban az utóbbi időben nevezik visszutas logisztikának, inverz logisztikának, de néha hulladékkezelési logisztikának is. A magyar szóhasználat tehát nem egységes a terület megnevezésére. Angol elnevezése azonban meglehetősen egységes: „reverse logistics”. E kifejezésnek legtalálóbb magyar megfelelője talán a visszutas, esetleg reverz logisztika. A jelenleg is használt inverz logisztika kifejezést azért nem javasolt használni, mert annak angolul az „inverse logistics” felel meg, amit csak nagyon szűk körben – főleg Japánban - használnak a nemzetközi irodalomban, ezért fordítási zavart okozhat. Európában és az Egyesült Államokban a „reverse logistics” terjedt el. Így a terület magyar elnevezését a dolgozatban visszutas logisztikának választom.

Spirituality and sustainable lifestyle

The paper aimed to provide additional insights into the wide and partly uncovered area of interactions among spirituality, happiness, life satisfaction and sustainability, supported by a survey representing the Hungarian society. As results reflect, spirituality definitely proves to matter in pro-environmental behaviour, sustainable consumption, happiness and life satisfaction.

Szervezetek közötti együttműködés a fenntartható fejlődés szolgálatában (Cooperation among the organisations in service of the sustainable development)

A vállalatok egyre gyakrabban alakítanak ki olyan kapcsolatokat, melyek célja az egymással, illetve más típusú szervezetekkel (pl. kormányzati vagy civil szervezetekkel) különféle célok érdekében megvalósuló együttműködés. Ezen együttműködési formák egy része kedvező hatással van a vállalatok környezeti, illetve társadalmi teljesítményére is, és ezáltal – a szűken vett profitérdekeken túl – elősegíti a fenntartható fejlődés társadalmi céljának megvalósítását is. Jelen cikk célja, hogy bemutassa a vállalati szférára jellemző együttműködési formákat magyarázó legfontosabb szervezetelméleti megközelítéseket, majd ezek tükrében ismertesse a fenntartható fejlődés ügyét is elősegítő együttműködési kapcsolatok korszerű megnyilvánulási formáit. _________ Corporations more and more often engage in relationships, which aim at cooperation with each other and other types of organisations (e.g. governmental or nongovernmental organisations). Some of these collaborative efforts have a positive impact on the environmental and social performance of participating organisations and thus – apart from their positive impact on profitability – also foster the implementation of sustainable economic and social development. The objective of this article is to introduce the most important organisational theories, which give an explanation of the cooperative efforts of the corporate sector and, using this as a basis, to provide an overview of the most up-to-date forms of cooperation, which enhance our chances in the direction of a sustainable future.