Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek’s theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisible-hand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek’s theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisiblehand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek's theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Az állami támogatás hatása a projektfinanszírozásra erkölcsi kockázat és pozitív externáliák mellett

Elméletben és gyakorlatban is tisztázatlan az a kérdés, hogyan hat az állami támogatás a vállalkozó viselkedésére és ezen keresztül a gazdasági növekedésre. Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy az állam jelenléte a finanszírozásban rontja az ösztönzőket, de abban már megoszlanak a vélemények, hogy ha figyelembe vesszük az externális hatásokat, akkor az állami támogatások hatásainak eredője nem válik-e mégis pozitívvá. Számos szerző foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az egyes támogatási formák (visszatérítendő/vissza nem térítendő, kezdeti/utólagos, feltételes/feltétel nélküli) közül melyik az optimális. Mi egy háromszereplős (állam, vállalkozó, magánfinanszírozó) modell keretében megmutatjuk, hogy egyszeres erkölcsi kockázat és pozitív externáliák mellett az állami támogatás értéket teremt, sőt a helyesen megtervezett támogatási rendszer nem rontja, hanem kifejezetten javítja az ösztönzőket, ezáltal nem kiszorítja, hanem katalizálja a magánfinanszírozást. A konkrét támogatási forma megválasztása azonban semleges, mivel optimumban ugyanazt a jóléti hatást lehet elérni mindegyikkel. Kivétel ez alól a minden esetben visszatérítendő állami hitel, mert annak semmiféle gazdaságélénkítő hatása nincs a modell keretei között.

A málnaültetvények integrált védelmének fejlesztését elősegítő rovartani kutatások eredményei

A málna hazánk adottságainak megfelelő integrált védelmének kidolgozása fontos feladat. A folyamat részeként a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének kutatócsoportja 2002 óta rendszeres vizsgálatokat végez a jelentősebb magyarországi málnatermesztési körzetekben, melynek eredményeként új adatokkal bővültek a málna ízeltlábú közösségével, a kulcsfontosságú kártevők dominancia-viszonyaival, az egyes kártevők biológiájával és gazda–parazitoid viszonyával, valamint a málnafajták kártevőkkel szembeni ellenállóságával kapcsolatos korábbi ismereteink. Kutatómunkánk során az előzőeken túl vizsgáltuk a termesztési módok károsítókra gyakorolt hatását is. A vizsgálatok kiterjednek minden olyan további terület kutatására (rajzásmegfigyelési lehetőségek, kártevők megjelenésének pontos előrejelzése), melyek a hatékony és egyben környezetkímélő védekezés megvalósításához alapvetően szükségesek. Jelen dolgozatunkban e vizsgálatsorozat eddig elért néhány fontosabb részeredményét ismertetjük.

Hálózatosodás az agrárgazdaságtanban. Szerzői és hivatkozási kapcsolatok a Kelet-Közép-Európáról szóló szakirodalomban

A cikk a tudományos hálózatok publikációs és hivatkozási mintáit mutatja be az elmúlt közel negyed évszázadban a kelet-közép-európai régióról szóló agrárgazdasági szakirodalom alapján. Az elemzések során láthatóvá válnak a nemzetközi agrárgazdasági szakma vezető kutatói és a közöttük megjelenő szerzői és hivatkozási kapcsolatok. A minta alapját az 1990–2013 között a régióról írt 238 angol nyelvű tudományos cikk adja. Az eredmények szerint a régió agrárgazdasági szakirodalmát alapvetően néhány szűk szerzői csoport (klikk) írja, ami jelzi e csoportok kiemelt szerepét a tudományos előrehaladásban. Világossá válik továbbá az is, hogy az egy-egy klikkbe tartozó szerzők az átlagnál gyakrabban hivatkoznak egymásra, gyorsítva ezzel tudományos karrierjük haladását. Végül az adatok azt is alátámasztják, hogy a "központi" szerzőkre az átlagnál gyakrabban hivatkoznak.

Vállalati döntés egy új információbiztonsági eszköz, a kvantumkulcscsere bevezetéséről (Corporate decision about the installation of a new information security device the quantum key distribution)

A szerzők tanulmányukban az információbiztonság egy merőben új, minőségi változást hozó találmányával, a kvantumkulcscserével (QKD-vel – quantum key distribution) foglalkoznak. Céljuk az, hogy az újdonságra mint informatikai biztonsági termékre tekintsenek, és megvizsgálják a bevezetéséről szóló vállalati döntés során felmerülő érveket, ellenérveket. Munkájuk egyaránt műszaki és üzleti szemléletű. Előbb elkülönítik a kvantumkulcscsere hagyományos eljárásokkal szembeni használatának motiváló tényezőit, és megállapítják, milyen körülmények között szükséges a napi működésben alkalmazni. Ezt követően a forgalomban is kapható QKD-termékek tulajdonságait és gyártóit szemügyre véve megfogalmazzák a termék széles körű elterjedésének korlátait. Végül a kvantumkulcscsere-termék bevezetéséről szóló vállalati döntéshozás különböző aspektusait tekintik át. Információbiztonsági és üzleti szempontból összehasonlítják az új, valamint a hagyományosan használt kulcscsereeszközöket. Javaslatot tesznek a védendő információ értékének becslésére, amely a használatbavétel költség-haszon elemzését támaszthatja alá. Ebből levezetve megállapítják, hogy mely szervezetek alkotják a QKD lehetséges célcsoportját. Utolsó lépésként pedig arra keresik a választ, melyik időpont lehet ideális a termék bevezetésére. _____ This study aims to illuminate Quantum Key Distribution (QKD), a new invention that has the potential to bring sweeping changes to information security. The authors’ goal is to present QKD as a product in the field of IT security, and to examine several pro and con arguments regarding the installation of this product. Their work demonstrates both the technical and the business perspectives of applying QKD. First they identify motivational factors of using Quantum Key Distribution over traditional methods. Then the authors assess under which circumstances QKD could be necessary to be used in daily business. Furthermore, to evaluate the limitations of its broad spread, they introduce the vendors and explore the properties of their commercially available QKD products. Bearing all this in mind, they come out with numerous factors that can influence corporate decision making regarding the installation of QKD. The authors compare the traditional and the new tools of key distribution from an IT security and business perspective. They also take efforts to estimate the value of the pieces of information to be protected. This could be useful for a subsequent cost–benefit analysis. Their findings try to provide support for determining the target audience of QKD in the IT security market. Finally the authors attempt to find an ideal moment for an organization to invest in Quantum Key Distribution.

Odüsszeuszi utazás – az előretekintő iránymutatás tapasztalatai = An Odysseian journey - experience with forward guidance

Az alsó kamatkorlát melletti előretekintő iránymutatás a kamatpolitika helyettesítője, a várakozások és a pénzpiaci hozamok befolyásolásának nem konvencionális monetáris politikai eszköze. A jegybank a piaci szereplők számára előre jelezheti az alacsony kamatkörnyezet tartós fennmaradását (delphoi típus), és kötelezettséget is vállalhat erre (odüsszeuszi típus). Ez utóbbi esetben megváltozik a jegybanki reakciófüggvény: a jegybanki kamatdöntésekben nem az inflációs kilátások és az inflációs cél közötti eltérés, illetve a kibocsátási rés jut kitüntetett szerephez, hanem valamilyen állapotváltozó alakulása vagy az időtényező. A reakciófüggvény változásának hitelessége esetén a hozamok csökkenésére lehet számítani. Ha a jegybank a kamatszint fenntartásának feltételéül az állapotváltozók olyan értékeit jelöli meg, amelyek teljesülése esetén az inflációs célkövetés szabályai szerint amúgy sem emelt volna kamatot, akkor az előretekintő iránymutatás „üres beszéd”, és a hozamokra gyakorolt hatás is elmaradhat. Egyelőre nem eldönthető, hogy az előretekintő iránymutatás a kamatpolitika átmeneti helyettesítőjéből annak tartós kiegészítő elemévé válik-e. _____ Forward guidance is a substitute for interest-rate policy where the zero lower boundary applies. It is an unconventional monetary policy instrument intended to influence market yields and expectations. The central bank may give signals (forecasts) to the market on lasting maintenance of a low interest-rate environment (Delphi type) or may commit itself to do so (Odysseus type). In the latter case the reaction function changes: instead of inflation prospects and output gap, the main role in central bank rate decisions becomes the evolution of given macroeconomic state variables or the time factor. If changes of the reaction function are credible, a drop in security yields are expected. Forward guidance is just cheap talk if such values in economic state variables are set as conditions for keeping interest rates unchanged, which based on the rules of inflation targeting would not trigger an interest rate increase, regardless. In that case, no impact on yields may occur. For the time being it cannot be decided whether forward guidance is transitory or a lasting instrument of monetary policy.

Sikertörténet vagy sok hűhó semmiért? (Az előretekintő iránymutatás eredményessége az Egyesült Államokban)

Az előretekintő iránymutatás egy új monetáris politikai eszköz, amely a globális válságot követő monetáris lazítás megvalósításában jutott szerephez. A jövőbeli kamatpályára vonatkozó jelzésekkel a jegybankok részben a piaci bizonytalanságokat kívánják mérsékelni, részben az alacsony kamatú környezet tartós fennmaradásáról próbálják meggyőzni a piaci szereplőket. Jelen tanulmány ennek az új monetáris politikai eszköznek az eredményességét vizsgálja az Egyesült Államok példáján. Bizonyítottnak látszik, hogy az előretekintő iránymutatás érdemi szerepet játszott a 2008 vége és 2012 eleje közötti monetáris lazításban. 2012 és 2014 között a kamatemelési várakozásokat mérsékelte és így része volt a túlzott hozamemelkedés megakadályozásában. A válság lezárulását követően az előretekintő iránymutatás új szerepet kaphat. Rövidesen a kamatemelkedés sebessége és várható mértéke lehet az iránymutatás tárgya. Elvi megfontolások és a vizsgált múltbeli gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a makrogazdasági helyzet normalizálódásával az előretekintő iránymutatás a monetáris politika tartós elemévé válhat.

A CRM hazai gyakorlatának feltáró elemzése

A CRM-elnevezés alig két évtizeddel ezelőtt vált általánossá a marketing köznyelvben. Az azóta eltelt időszakban azonban óriási mértékű fejlődés ment végbe ezen a területen, elsősorban a beszállítói oldalon. A CRM technológiai, informatikai oldalát képviselő partnerek és az alkalmazásokat üzleti szemszögből értelmező tanácsadók egyre inkább összehangolódtak, és komplex, integrált rendszereket képesek ajánlani a vállalatoknak. A felhasználói oldalon azonban nem ennyire egyértelmű a kép. A CRM adaptálása a vállalatok által alkalmazott, szerteágazó eszközrendszerbe nem mindig egyértelmű, és ezekre eltérő gyakorlati megoldások születnek. A tanulmány arra törekszik, hogy feltárja azokat a faktorokat, amelyek a fent említett divergenciát okozzák, megértse azok hatásmechanizmusait és kísérletet tegyen olyan mintázatok kialakítására, amelyek jól leírják egy egyes vállalatcsoportok viszonyát a CRM-mel. A kutatás 20 feltáró interjúra épül, amely öt iparág Magyarországon (is) működő vállalatainak CRM-felelőseivel készült. Az eredmények azt jelzik, hogy a CRM vállalati gyakorlata mögött mind iparági, mind vállalati sajátosságok is megjelenhetnek, egyben számos fejlesztési lehetőség adódik a CRM eredményesebb felhasználása érdekében.

Nagyobb kockázat, nagyobb növekedési ütem - kockázat nélkül nincs növekedés! Hozzászólás Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvéhez (Why are interest rates higher than growth rates? A comment on Thomas Piketty's Capital in the Twenty-First Century)

E rövid írás aktualitását az adja, hogy nemrégen jelent meg magyarul Thomas Piketty híres könyve: A tőke a 21. században. A könyv központi gondolata, hogy az elmúlt kétszáz év átlagában a gazdaság átlagos növekedési üteme, a g jelentősen elmarad az r értékétől, vagyis a tőke átlagos hozamától. A nevezetes r>g összefüggés egyik lehetséges oka, hogy az r szórása nagyobb, mint a g-é. A nagyobb szórás mögött nagyobb kockázati motívumok állhatnak. Ebből következően a Piketty által javasolt adókat jelentős mértékben a pénzügyi tőkének kellene viselnie. ____ The immediacy of this note derives from the fact that Picatty's famous Capital in the Twenty-First Century has been recently published in Hungarian. The central issue in the book is that taking the average of 200 years, the mean growth rate g is lower than the average return on capital r. One possible explanation of this famous r > g inequality may be that the standard deviation of r is greater than that of g because of the greater appetite for risk. The implication to draw from this is that financial capital should bear the majority of the taxes being suggested by Piketty.