Az értékes fajok fennmaradásának dilemmái az ökológiai hálózathoz tartozó Sas-hegyen

A természetes térstruktúra koherenciájának megőrzését és javítását, ezen belül az élővilág terjedési folyamatainak megoldását elősegítették és a populációk fennmaradását célzó környezetpolitikai törekvések indokolták az Országos Ökológiai Hálózat területének kijelölését 2003-ban. A célok gyakorlati megvalósításában azonban még bizonytalanság mutatkozik. Tanszékünk évtizedek óta foglakozik ökológiai hálózatba tartozó élőhelyek állapotváltozásának vizsgálatával, többek között ökológiai folyosóhoz kapcsolódó, folyó menti területeken (Szentendrei-sziget, Szigetköz, Alsó-Tisza-völgyi holtágak) végeztünk vizsgálatokat. Jelen cikk azonban egy, a száraz gyepek csoportjába tartozó védett területtel, a Sas-heggyel foglalkozik, ahol II. évfolyamos hallgatókkal immár évek óta részt veszünk a természetvédelmi kezelési munkákban is. A főváros ütemes fejlődése következtében szigetté vált sas-hegyi zöldfelület is része az Országos Ökológiai Hálózatnak, és élővilágának értéke képezte alapját egykor a Sashegy Természetvédelmi Terület létrehozásának is. Mára a terület egyszerre jelent menedéket a reliktum fajok egyedei és támadási felületet az agresszívan terjedő növények számára. A kezelők, akik eddig csatákat nyertek a területet csökkenteni szándékozó hasznosítási elképzelésekkel szemben, eszköztelenebbnek mutatkoztak – egészen a közelmúltban megkezdődött helyreállításokig – az állapotrontó inváziós folyamatokkal szemben. Nem hibáztatható ezért senki sem, hiszen az invázió eseteleges általános törvényszerűségeinek ismerete sem elégséges fegyver, mivel minden egyes faj és minden egyes megtámadott élőhely specifikus problémákat támaszt.

Az ajánlati könyv statisztikai tulajdonságai (Statistical properties of the limit order book)

A pénzügyi modellek jelentős része feltételezi a piacok hatékony működését. Ennek következtében számos tudományos kutatás központi témája volt a piacok hatékonyságának tesztelése és ennek igazolása, esetleg cáfolata. Ezen próbálkozások azonban mind a mai napig eredménytelenül zárultak. A tesztelések nyomán a kutatások a termékek áralakulásából indultak ki, és a hozamokat ezen keresztül elemezték. Az elmúlt években azonban a fókusz átterelődött az árak alakulásáról egy elemibb tényezőre, az ajánlati könyvre. Ugyanis végső soron az ajánlatvezérelt piacokon az árakat az ajánlati könyvbe benyújtott megbízások alakulása fogja meghatározni. Mivel a tőzsdék jelentős része ajánlatvezérelt piacként működik, ezért érdemesnek tartották a kutatók, hogy inkább az ajánlati könyv alakulásának statisztikai jellemzőit elemezzék, hátha az eredményre vezet, és sikerül közelebb jutni a hatékony piacok elméletének igazolásához vagy cáfolatához. Jelen tanulmány célja az, hogy az eddig megjelent tudományos kutatások alapján ismertesse az ajánlati könyv alapvető statisztikai tulajdonságait, és rávilágítson arra: mindez valójában hozzájárult-e a hatékony piacok elméletének igazolásához? ______ Most of the fi nancial models assume that markets are effi cient. As a result, numerous scientifi c researchers were focused on testing the effi cient market hypothesis, and tried to prove, or deny it. However, all these attempts are still unsuccessful. During these researches, the analyses of the effi cient market hypothesis were based on the price evolution of a certain asset, and through this the returns were examined. In the recent years the research interest has changed, and instead of analyzing the returns, a more primary factor got into focus, namely the limit order book. The reason is that on order driven markets the prices and the order sizes in the limit order book infl uence the price evolution on the market. Since a notable number of stock markets operate as an order driven market, the researchers thought that it worth analyzing the statistical properties of the limit order book, because maybe it will get us closer to the proof of the effi cient market hypothesis. The purpose of this study is to summarize the statistical properties of the limit order book, based on the scientifi c works published so far. The study would like to highlight whether these studies contributed to the proof or disproof of the effi cient market hypothesis.

Innováció, adaptáció és imitáció. Az új közszolgálati menedzsment

Az Új Közszolgálati Menedzsment (NPM) az elmúlt harminc évben megvalósult közmenedzsmentreformok áttekintése után egyértelműen az uralkodó reform-irányzatnak tekinthető. A nemzetközi szervezetek, így többek között az OECD és az Európai Unió, teljes mellszélességgel támogatták az NPM reformok bevezetését, e kísérletek többsége azonban fájdalmas kudarccal végződött. Mára világossá vált, hogy az NPM nem csodaszer, de kevés tudományos igényű elemzés született arról, hogy mitől is függ az NPM reformok sikere. A szerző jelen könyvében e kérdés megválaszolására vállalkozik. Az új intézményi közgazdaságtan elméleteit felhasználva rávilágít az irányzat intézményi meghatározottságára. A kérdés a gyakorlati szakemberek és a politikusok számára is releváns, hiszen a közmenedzsment reformok sikeres megvalósítása az ő döntéseiken is múlik, ezért nem mindegy, hogy milyen tényezőket vesznek figyelembe ezek meghozatala során. A szerző arra a következtetésre jut a könyvben feltárt összefüggések alapján, hogy a társadalom tagjai által követett normarendszer és a kultúra befolyásolja leginkább az NPM reformok bevezetésének sikerességét. A könyv egyik fő üzenete, hogy a magyar társadalomtól eltérő kultúrával, tradíciókkal és hagyományokkal rendelkező országokban sikeresen alkalmazott közmenedzsment reformok másolása nagy valószínűséggel kudarccal végződne hazánkban.

Globális világgazdasági válság. A megoldások vitája

A globalizáció révén egyre szervesebbé váló világgazdaság nem lehet válságoktól mentes mindaddig, amíg a rá jellemző mély egyenlőtlenségeket és szerkezeti aránytalanságokat nem orvosolják. Erre viszont elszigetelt, nemzeti receptek nem vagy nem kielégítő mértékben alkalmasak: a rendszerszintű aránytalanságok kezelése rendszerszintű, nemzetközi/globális együttműködést sürget. A jelenlegi világgazdasági válság megoldásánál jól hasznosíthatók az 1929/1933, valamint az 1973/1975-ös, az 1979/1980-as válságok tanulságai. A legfontosabb következtetés az, hogy a lényegesen megváltozó nemzetközi gazdasági és politikai környezetben még egyébként koherens válságmegoldási mechanizmusok sem képesek eredményt hozni. A 2007-ben kezdődött válságnál tehát olyan gazdaságpolitikai lépésekre van szükség, amely a nemzeti és globális környezet jelentős változásait is figyelembe veszi. Ehhez a nemzetközi intézmények lényeges reformjára is szükség van.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió monetáris együttműködéséhez - tanulságok (Hungarian adaption to the monetary cooperation)

A cikk röviden összefoglalja az optimális valutaövezetek elméletének fejlődési állomásait, miközben felvet néhány kérdést a 2008-ban kezdődött válsággal kapcsolatban. Ezt követően áttekinti az elmélet és a válság által felvetett problémákra a gazdasági és monetáris unió által adott válaszokat. Végül az elmélet, az európai szabályozás aktuális állapota és a hazai tapasztalatok, lehetőségek tükrében megvizsgálja, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarországnak milyen érdekei és ellenérdekei fűződhetnek az euró bevezetéséhez. Az írás kísérletet tesz arra, hogy kijelölje a hazai gazdaságpolitika kívánatos irányvonalát. _______ The article briefly summarizes the developments of the optimum currency area (OCA) theory, while states some questions regarding the crises starting in 2008. Secondly, it reviews the solutions given by the economic and monetary union to the problems raised by the OCA theory and the crisis. Thirdly, it evaluates the pros and cons for Hungary to introduce the euro as its own currency in the light of the OCA theory, the state of the European legislation and the Hungarian track record and possibilities. Finally, it shows the desired direction for the official Hungarian economic and financial policy.

A kései antikvitás világa

A történészek sokáig úgy vélték, hogy a nyugat-római birodalom bukásával (Kr.u. 476) véget ért az ókor, és elkezdődött a középkor. Rómában Odoaker, germán testőrparancsnok megdöntötte Romulus Augustulus császár uralmát, ami a kelet-római birodalom értelmezése szerint a nyugati császárság megszűnésével járt. A modern történettudomány szerint azonban ez a változás korántsem járt olyan mélyreható következményekkel, ahogy régebben feltételezték. A nyugat-római birodalom bukása nem alakította át gyökeresen a Mediterráneum gazdasági és kulturális viszonyait. A földközi-tengeri gazdaság egysége és az antik kultúra folyamatossága egészen a Kr.u. 6. század végéig fennmaradt. A történettudomány számára egyértelműnek látszik, hogy Kr.u. 476-ban nem beszélhetünk a klasszikus ókor végéről. Másfelől az is kétségtelen, hogy Augustus és Romulus Augustulus világa között alapvető különbségek figyelhetők meg. Az első és az utolsó császár uralkodása között eltelt négy évszázad alatt nagymértékben módosult a római birodalom politikai berendezkedése és átalakult az egész antik kultúra jellege. A klasszikus világ a Kr.u. 2. század végéig állt fenn változatlan formában. A Kr.u. 3. század politikai és katonai válsága mélyreható változásokat idézett elő. Ezért a Kr.u. 3. századtól a Kr.u. 6. század végéig terjedő időszakot önálló történelmi (al)korszaknak tekinthetjük, amely a „kései antikvitás” elnevezést viseli. Erre vonatkozóan használták a két világháború közötti magyar történetírásban ma már kevéssé ismert „antik középkor” kifejezést. Az elmúlt fél évszázadban a történettudomány az „antik középkor” kronológiai határaihoz is egyre távolságtartóbban viszonyult. A klasszikus antikvitás világosan megvonható időbeli határaihoz képest mindinkább azt hangsúlyozták, hogy az ókorból a középkorba való átmenet a római birodalom és a Karoling-császárság megszületése (Kr.u. 8. század) között eltelt mintegy öt évszázad alatt fokozatosan ment végbe. Így a Kr.u. 6-7. század fordulója sem tekinthető a kései antik és a kora középkor közötti egyértelmű korszakhatárnak. A kései antikvitás lassú letűnése egészen a frank császárság megszületéséig eltartott.

Szabadidősport-piacok Magyarországon (Leisure sport markets in Hungary)

Napjainkra a sport, a valamikori egyértelműen civil tevékenység összetett, folyamatosan változó és jelentős üzleti lehetőségeket rejtő iparággá fejlődött. Ebben az iparágban a hivatásos sport esetében öt piac működik: a fogyasztói piac, a játékos piac, a szponzori piac, a közvetítési jogok piaca és a merchandising piac. A szabadidősport esetében is azonosíthatók piacok. A szerző célja e piacok magyarországi működésének bemutatása, amit 31 kvalitatív mélyinterjúhoz kapcsolódó eredményei segítségével tesz meg _____ Sport, which was the activity of the civil sphere, has become a complex, continuously changing industry with significant business opportunities. In the case of professional sports there are five markets: consumer, player, sponsor, media (broadcasting) and merchandising markets. In the case of leisure sports the author can also identify different markets. The aim of this paper is to present these markets in Hungary with the help of the results of the author’s 31 qualitative in-depth interviews.

Dematerializálódás az értékteremtésben (Demate value creation)

Napjainkra az értékteremtés tényezőiben hangsúlyeltolódás ment végbe a korábban túlnyomó részben tárgyalt tárgyiasult elemekről a tudásalapú, kézzel megfoghatatlan, immateriális elemek felé. Az értékteremtés forrását alkotó erőforrások dematerializálódása, azaz az immateriális erőforrások szerepének növekedése már az 1990-es évek második felétől ismertté vált a nemzetközi szakirodalomban, azonban az érték és az értékteremtési folyamat immateriális elemeiről csak a XXI. században kezdődött vita. A szerző vizsgálatának középpontjában az értékteremtés koncepciója és az ebben fellelhető immateriális elemek állnak, kihangsúlyozva a dematerializálódást. _____ Nowadays we can realize a shift in the focus of value creation from the formerly well discussed tangible factors to the knowledge-intensive, immaterial, intangible factors. The dematerialization of resources, which is the phenomena of growing importance of intangible resources, is known from the second half of 1990’s in the literature, but the discussion from the intangible elements of value creation began only in the beginning of the 21st century. The concept of value creation and its intangible elements are in the focus of the paper as the emphasis of dematerialization.

A válság mint negatív információ és bizonytalansági tényező. A válság hatása az egy részvényre jutó nyereség-előrejelzésekre (The financial crisis as negative information and a factor of uncertainty. Analysing the EPS forecasting error in Hungary and Austria)

A szerző a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság hatását vizsgálja az egy részvényre jutó nyereség előrejelzésének hibájára. Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tényértékeknél szisztematikusan kedvezőbb tervértéket adnak meg az egy részvényre jutó előrejelzéseikben. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy részvényre jutó előrejelzési hiba bizonytalan környezetben növekszik, míg arra is számos bizonyítékot lehet találni, hogy a negatív hírek hatását az elemzők alulsúlyozzák. A gazdasági világválság miatt az elemzőknek számtalan negatív hírt kellett figyelembe venniük az előrejelzések készítésekor, továbbá a válság az egész gazdaságban jelentősen növelte a bizonytalanságot. A szerző azt vizsgálja, hogy miként hatott a gazdasági világválság az egy részvényre jutó nyereség- előrejelzés hibájára, megkülönböztetve azt az időszakot, amíg a válság negatív hír volt, attól, amikor már hatásaként jelentősen megnőtt a bizonytalanság. _____ The author investigated the impact of the financial crisis that started in 2008 on the forecasting error for earnings per share. There is plentiful evidence from the 1980s that analysts give systematically more favourable values in their earnings per share (EPS) forecasts than reality, i.e. they are generally optimistic. Other investigations have supported the idea that the EPS forecasting error is greater under uncertain environmental circumstances, while other researchers prove that the analysts under-react to the negative information in their forecasts. The financial crisis brought a myriad of negative information for analysts to consider in such forecasts, while also increasing the level of uncertainty for the entire economy. The article investigates the impact of the financial crisis on the EPS forecasting error, distinguishing the period when the crisis gave merely negative information, from the one when its effect of uncertainty was significantly increased over the entire economy.

Munkahelyi tanulást befolyásoló tényezők – humán-számítógép együttműködés vizsgálata (Influencing factors of on-the-job learning – Analysis of human-computer collaboration)

A komplex, dinamikus, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, s a munkahely tanulásban betöltött szerepe felértékelődött. A munkahelyi környezet is számos átalakuláson esett át, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésével egyidejűleg lehetővé vált többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. A kutatók arra keresték a választ kutatásukban, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. A kutatás fő üzenete, hogy a tanulás keretrendszere, az egyéni képességek és az észlelt tanulási szituáció együttesen határozza meg a munkahelyi tanulást. A kutatók eredményüket kvalitatív kutatással feltárt három esettanulmányon keresztül ismertetik. ____ In a knowledge-based society not only the forms of learning have been changed but also the places of learning. The role of workplace in the learning process is becoming more important. Meantime, there has been a substantial change in the working conditions as the development in information and communication technologies (ICTs) makes it possible to telecommute transforming remarkably the way of working and the interactions at the workplace. The central question of the research is which intra-organizational factors support or hinder onthe- job learning. The main message of the research is that the learning framework, the individual cognitive competences and the perceived learning situation influence collectively on-the-job learning. Authors present the results of the qualitative research though three case studies.

Alsóági kockázatmérési eszközök és portfólió-kiválasztás

A piaci kockázatelemzés utáni időkben legelterjedtebb és legnépszerűbb eszköze a kockáztatott érték, vagyis a VaR módszere, amely befektetői döntéshozatalnál a veszteségek szintjének korlátozásában nyújthat segítséget. A szerzők azonban nemcsak a VaR és a részvényportfolió-kezelés kapcsolatát mutatják be. Az úgynevezett alsóági kockázatokat (downside risk) elemző és bemutató elemzési eszközök köre meglehetősen régi múltra tekint vissza: gyakorlatilag a klasszikus portfoliókezelés megszületésével párhuzamosan fejlődött ki. A cikk elején az alsóági kockázatmérés eszközeinek bemutatására kerül sor, ezt követően a szerzők különböző portfolió-optimalizálási kritériumokat fogalmaznak meg és az eljárásokat szemléltetik a magyar részvénypiacon elvégzett számításokkal. Az elemzés során a megfelelő feltételek mellett azt is megvizsgálják, miként lehet ötvözni a klasszikus portfolió-elméletet és az ott használatos hozam-szórás diagramokat az alternatív alsóági kockázatelemzés fogalmaival és optimalizálási problémáival.

A közelség szerepének újraértelmezése az innovatív üzleti kapcsolatokban (Rethinking the role of the proximity in the innovative business relationships)

Az innovatív vállalati kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatok sokasága az innovációs folyamatok „kettősségéről” ad számot. Egyrészt felértékelődött a térbeli közelség szerepe, emiatt az innovatív vállalkozások, intézmények térben koncentrálódnak, főleg a nagyvárosokban. Másrészt szerteágazó hálózatok jöttek létre a különböző országokban működő innovatív vállalatok, intézetek között, amelyek többsége a nagy távolságok ellenére is sikeres. Mindezen megfigyelések arra utalnak, hogy pontosítani kell a közelség és távolság üzleti szerepéről vallott ismereteket a változó globalizációs feltételekhez igazítva. A szerzők tanulmányukban áttekintik a térbeli közelség szerepének főbb jellemzőit az innovatív tevékenységeken alapuló vállalati együttműködések kialakulásában és fenntartásában. A hagyományos felfogások rövid ismertetése után a „hálózati közelség”, másképpen „kapcsolati közelség” (relational proximity) egyes típusait elemzik. Részletesen kitérnek a regionális klaszterek és a lokális innovatív miliő főbb jellemzőire, amelyek a térbeli és a kapcsolati közelségekből eredő előnyöket egyaránt hasznosítják. Ezek a mérvadó nemzetközi tapasztalatok itthon is alkalmazhatók az egyetemi és vállalati együttműködések, illetve a helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési programok kidolgozásakor. ________ Multiple studies of innovative business relations give an account about „the double character” of innovative processes. On the one hand, the role of proximity has been appreciated, for this reason, the innovative companies, institutes are concentrated in space, especially in big cities. On the other hand extensive networks have been established among innovative companies, institutes operating in the different countries, most of which are successful in spite of the long distance. All these observations suggest there is a need to clarify business skills on the role of proximity and distance, tailored to the changing conditions of globalization. In their study the authors review the role of the main features of spatial proximity in formation and maintenace of corporate cooperation based on innovative activities. After a brief description of traditional concepts certain types of „network proximity” otherwise relational proximity are analyzed. They cover main features of regional clusters and the local innovative environment which utilize advantages coming both from spatial and relational proximities. This leading international experience are applicable at home as well when elaborating academic and corporate cooperation resp. local development programs for the economy and corporations.

Előtérben a háttér - Az önkéntesség Magyarországon (The background in the foreground – Volunteering in Hungary)

Az önkéntesség témája talán sosem lehetett olyan aktuális, mint 2011-ben, az Önkéntesség Európai Évében. Az e téma köré szerveződött rendezvények talán népszerűbbé tehették az önkéntességet Magyarországon is. Az embereket legjobban a sport szeretete ösztönzi önkéntességre, pl. egy nagy sportrendezvény megrendezésekor a szervezők nagyban támaszkodnak az önkéntes munkaerőre. Azonban fontos lenne, hogy más területeken is felismerjék az emberek az effajta munkavégzés előnyeit. ______ The issue of volunteering may never be so actual, as in 2011, the European Year of Volunteering. The events which are organized around this theme might make volunteering more popular in Hungary. People are mostly encouraged by sport love for volunteering for example when arranging a great sport event the organizers can rely largely on the volunteers. However it would be important that people recognize the benefits of this kind of work in other fields as well.

Az árak észlelése és értékelése(Perception and Evaluation of Prices)

A 2008-ban kezdődött gazdasági válság a korábbiaknál is fontosabbá tette az árakat a vásárlók számára. Azt eddig is mindenki tudta, hogy az árak alapvetően befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntését. Arra a kérdésre azonban, hogy miképpen, már nem mindig tudunk pontos választ adni. A közgazdaságtan szerint az árak csökkenése növeli a fogyasztók vásárlási hajlandóságát és fordítva, az árak emelkedése kisebbíti azt. A valóság azonban nem mindig írható le közgazdaságtani fogalmakkal vagy matematikai képletekkel. _______ Since the beginning of the global economic recession prices have become more and more important for sellers and buyers. To study the role of prices in consumer behaviour is a rather new field of marketing research. The paper starts out from the fact that prices can be regarded as a multidimensional stimulus, which influences the purchasing decision of consumers. The study describes the process how, in this multidimensional pricing environment, consumers get from the perception through the evaluation of prices to the purchasing decision. According to the model constructed by the author the perception of prices depends on the presentation of prices and on the willingness and ability of people to numerically perceive and evaluate the different presentations of prices. In the process how consumers get from the perceived prices through the excepted prices to the purchasing decision the perceived value plays the most important role. The perceived value is motivated by the internal and external reference prices and the perceived reference value. The paper comes to the conclusion that in recession and post recession times, companies are compelled to understand these processes better to be able to set their price points according to the changing buyers behaviour.

Az összehasonlító gazdaságtan és a tranzitológia jövője

A tanulmány első fele az összehasonlító gazdaságtan művelői között kialakult periodizálási vitához szól hozzá. Több szerző két periódusra osztja az összehasonlító gazdaságtan történetét: a régiben a szovjet típusú és a kapitalista gazdaságokat hasonlították össze, a Szovjetunió összeomlásával megkezdődött új periódusban pedig a kapitalizmus változatait kutatják. A szocialista gazdaság kutatása irrelevánssá vált. A tanulmány vitába száll ezzel a periodizálással. Már 1989–1990 előtt összehasonlították a szocializmus különböző történelmileg létezett és elképzelt vagy javasolt változatait, és már akkor is kutatták a kapitalizmus változatait, pl. szembesítették az angolszász és a japán modellt. Az 1989–1990-es fordulat után továbbra is segít a kapitalizmus természetének megértésében, ha szembeállítjuk a szocialista rendszer sok tekintetben pontosan ellentétes természetével. A tanulmány második fele az egykori szocialista gazdaság helyén létrejött kapitalista rendszerek változataival foglalkozik. Ez az országcsoport több szempontból osztályozható. A szerző a kormányzati forma szempontjából három kategóriába sorolja a régió országait: demokráciákra, autokráciákra és diktatúrákra. Az 1989–90 utáni nagy demokratizálási hullám után most több országban ellentétes irányú tendenciák mutatkoznak.