Economics of the new member states: A post-crisis perspective

This essay addresses four major issues confronting the Central and Eastern European new members of the European Union in the decade to come. First: what to think of the financial meltdown of 2008-2009. Second, what have they learned from the tremors, having shaken the previous star performers of the EU? Third we ask if we can expect a return to ‘normalcy' as forecast by most models of financial rating agencies and international financial institutions? Fourth the question is raised what did the new members benefit from their EU membership? Some conclusions on the future of EU reforms and policies close the overview.

Financial crisis and the change in the practice of applying common charge costs

The global financial crisis has not left the members of the EU untouched. Financial results have significantly dropped, businesses were folded in great numbers, the rate of employment decreased, social tension got fortified, and so did the national deficits in the budget in the majority of the countries. The decisive members of the community reacted fairly quickly to the challenges of the global economic crisis, and among the steps taken there were simultaneously ones to boost the economy and others to lower the expenses of the expenditure. The author examines what role was given to the steps in taxation policy as indirect regulating tools, and that how the decisions brought touch upon the previously issued harmonization strategy.

Fiscal adjustment and economic growth in the European Union

The current world economic crisis induced countries to launch wide-scale spending programmes all over the world. Member states of the European Union have not been an exception to this trend. While deficit spending may increase the aggregate demand, it can also accelerate indebtedness and make the required spending cuts politically risky later on. However, deficit financing is not a new phenomenon in the EU; it has been widely practiced in the last couple of decades. As the crisis seems to come to an end, countries with huge deficits should adopt exit strategies now, thereby reducing deficit and debt and reintroducing fiscal discipline, a requirement laid down in the Stability and Growth Pact. Nevertheless, former adjustment processes can provide ample evidence for successful and politically viable fiscal consolidations. In certain cases, even economic activity started to accelerate as a response to the welldesigned adjustment measures. Based on the previous experiences of EU states, the aim of this paper is, therefore, to identify the conditions that may determine a fiscal consolidation to be successful in terms of a reduced debt ratio and a positive economic growth.

Out of credit: Evaluating the impact of the EU structural funds on Hungarian small business growth and access to finance

Totaling EUR 29 billion, Hungary is in the midst of implementing its largest economic development program in its young democratic history. At the center of the European Union led development program is an effort to revitalize and reequip Hungary’s languishing small and medium sized enterprises (SME), long the country's heart of employment. This paper examines the efficiency and impact of two Structural Fund's instruments to enhance SME development – ECOP 2.1.1 and JEREMIE. A survey of 1275 SME and interviews with dozens of top policy-makers paint a flawed development program in dire need of reform. Despite this, empirical analysis suggests JEREMIE funds may have dampened the effects of the financial crisis and are crucial for the continued liquidity of SME, who have been particularly hit hard by the world financial crisis.

Negyven éves a magyar jövőkutatás

A magyar jövőkutatás intézményesült fennállásának és egyetemi szintű oktatásának 40 éves évfordulóját ünnepeltük 2008-ban. A Római Klub alapításával azonos évben, 1968 szeptemberében egyetemünk jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Népgazdaság Tervezése Tanszéken Dr. Kovács Géza, tanszékvezető egyetemi tanár által a jövőkutatás témakörében meghirdetett, kutatószemináriumként működő szakszeminárium tekinthető az első meghatározó lépésnek a hazai jövőkutatás és annak oktatása terén. A sok tekintetben újszerű vállalkozásnak (ami adódott a jövőkutatás mint sajátos ismerethalmaz és mint tudományterület újszerűségéből, valamint a kutatás és az oktatás sajátos szerves egységéből, azaz: az oktatómunkához kapcsolódó tudományos kutatásban partnerségi alapon egyetemi hallgatók is részt vettek) különösen erős volt akkor a kisugárzó hatása. Ez ösztönözte leginkább, volt hallgatóin keresztül is, a jövőkutatás további kutatóhelyeken, egyetemeken való megjelenését és művelését. Ez az oka annak is, hogy a hazai jövőkutatók és a külföldi jövőkutatási műhelyek is a Kovács Géza professzor által alapított kutatóhelyet tekintik a hazai jövőkutatás bölcsőjének.

Gazdaságelmélet és gazdaságpolitika a válság után

Míg a 2008–2009. években minden fejlett ország az állami beavatkozás és a keresletbővítés kettősének elvi követelmény szintjére emelése felé indult, a következő évtized első fő kérdése az exit strategy, vagyis az, hogy miképp lehet a csak az amerikai gazdaságban 3200 Mrd (!) dollárra tett többletkeresletet és a mérgezett eszközöket a gazdaságból kivonni és az új stagflációt, vagy az újabb visszaesést megelőzni. A tanulmányban a helyzet elméleti értelmezésére majd a lehetséges gyógymód vázolására teszünk kísérletet. Amellett érvelünk, hogy valódi megoldásokat a szabályalapú megoldásokhoz való visszatérés jelenthet, nem a rögtönzés elvi szintre emelése.

A gazdasági válság és az EU közteherviselési gyakorlatának változása

A gazdasági világválság nem hagyta érintetlenül az Európai Unió tagállamait sem. A gazdasági teljesítmények jelentősen visszaestek, tömegesen szűntek meg vállalkozások, csökkent a foglalkoztatási ráta, felerősödtek a szociális feszültségek, s a nemzetállamok többségében megugrott a költségvetési hiány. A közösség meghatározó tagállamai viszonylag gyorsan reagáltak a világgazdasági válság kihívásaira, s az intézkedések között egyidejűleg találhatók gazdaságélénkítő, illetve költségvetési kiadásokat csökkentő elemek. Szerzőnk – a BCE tudományos kutatója, az APEH volt elnöke – azt vizsgálja, hogy az EU-27 országok válságkezelő tevékenységében milyen szerepet kaptak a közvetett szabályozási eszközként működő adó- és járulékpolitikai intézkedések, illetve az életbe léptetett intézkedések miként érintik a közösség által korábban meghirdetett harmonizációs programokat.

A költségvetési politika fenntarthatósága és a szabályalapú gazdaságpolitika (The sustainability of fiscal policy and a rule-based economic policy)

A költségvetési pénzügyek irodalmában a fenntarthatóság koncepciója csak az elmúlt két-három évtizedben került újra a vizsgálódás fókuszába. Ennek oka kettős. Az 1960-as évek végéig a fegyelmezett fiskális politikai gyakorlat nem igényelte annak állandó napirenden tartását. Csak az olajválságok idejére eső és azután állandósulni látszó költségvetési hiányok és a növekvő államadósság-állományok, illetve az ezek okán erősödő adósságkockázat irányította újra a figyelmet a költségvetési fegyelem fenntartásának fontosságára. Ezt a változást a közgazdaságtudományi elmélettörténetben beállott gyökeres változás kísérte. Az aktív keresletmenedzsment bírálataként megfogalmazódó monetarista kritika, illetve annak radikálisabb újklasszikus változata, a politikai döntéshozókról (és így a diszkrecionális költségvetési politika hatásosságáról) lesújtó véleményt fogalmazott meg, ami azután az aktív intézkedések korlátozásának irányába terelte a gazdaságpolitika alakítóit is. A következőkben e kettős – a fiskális politikai gyakorlat és a közgazdasági elméletek területén bekövetkezett –fordulat bemutatására vállalkozunk az Akadémiai Kiadónál megjelenő Költségvetési pénzügyek – Hiány, államadósság, fenntarthatóság című kötetünk bizonyos részeinek felhasználásával.

Megjegyzések Joseph Stiglitz és Amartya Sen "A gazdasági teljesítmények és a szociális haladás mérése" című jelentéséhez

A jelentés nem jöhetett volna soha jobbkor. A felkérés még 2008 februárjában történik. Akkor, amikor sok szakértő azt nyilatkozza, hogy a válságot Európa meg fogja úszni. Valószínűleg a megbízó, Nicolas Sárközy francia elnök sem előrelátóbb, de ösztönösen ráérez a problémára és a lehetőségre. Vagy okos tanácsadói javasolják. A válság mindenesetre még egyértelműbbé teszi, hogy statisztikai rendszerünk több szempontból is tökéletlen. A bizottság mandátuma eredetileg szerényebb, de az új események fényében tevékenységük felértékelődik. A rangos munkaközösség tagjai Joseph E. Stiglitz (Columbia Egyetem) és Amartya Sen (Harvard Egyetem) Nobel-díjasok, a testület koordinátorának Jean-Paul Fitoussi neves francia professzort kérik fel. Rajtuk kívül még 21 közismert szakértő vesz részt a munkában, főként amerikai és francia egyetemekről. A jelentést 2009. szeptember 14-én mutatják be egész napos konferencia keretében a Sorbonne egyetem aulájában.

Eltérő modernizációs perspektívák a közel-keleti muszlim államokban (Different modernization perspectives in the middle eastern muslim countries)

A tanulmány célja, hogy körüljárja a tágabb Közel-Keleten tapasztalható modernizációs válság hátterét, lehetséges belső okait és következményeit. A szerző rá kíván mutatni az egyes közel-keleti államok modernizációs lehetőségei közötti különbségekre. Az elemzés – interdiszciplináris megközelítést alkalmazva – a modernizáció gazdasági vetülete mellett a politikai és társadalmi kérdésekkel is foglalkozik. A tanulmány nem tér ki a közel-keleti államok makrogazdasági mutatóira, hiszen erről számos munka megjelent magyar nyelven is. / === / The goal of the paper is to analyze the background, potential causes and consequences of the modernization crisis on the boarder Middle East. The author points out the differences between the possibilities these countries have for modernization. The analyses uses an interdisciplinary approach and examines the economic, political and social aspects of modernization.

A gazdaságmodellezési adatbázis szakágazati adatai

A dolgozat az előző számban megjelent tanulmány folytatásaként bemutatja a szakágazati és rétegbontású adatok forrásait, előállítási módszereit (becslések, szétbontások, imputálások stb.) és eredményeit. Az egyes részek az Ágazati Kapcsolati Mérlegek energetikai dezaggregációjával, a jövedelemelosztás és a tőkeszámlák szakágazati bontásával, a beruházási mátrix, az (átértékelt) állóeszközök és munkaerő-állomány meghatározásával foglalkoznak.

A költségvetés és az infláció európai összehasonlító elemzése, 1999-2007

A tanulmány a költségvetési egyenleg meghatározó tényezőit veszi számba. A vizsgálat középpontjában az inflációval való kapcsolata áll. Az elemzés az európai országok körére és az 1999 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, amely alapján nem volt kimutatható a kapcsolat az infláció és a költségvetés egyenlegének alakulása között. A szakirodalomban is küzdenek a két tényező kapcsolatának számszerűsítése során felmerülő problémákkal. Az infláció a költségvetés bevételeire és kiadásaira egyaránt hatást gyakorol, amely hatások kiolthatják egymást, emiatt az egyenleg változatlan szinten maradhat.

Optimal redistricting under geographical constraints: Why "pack and crack" does not work

We show that optimal partisan redistricting with geographical constraints is a computationally intractable (NP-complete) problem. In particular, even when voter's preferences are deterministic, a solution is generally not obtained by concentrating opponent's supporters in \unwinnable" districts ("packing") and spreading one's own supporters evenly among the other districts in order to produce many slight marginal wins ("cracking").

A computational approach to unbiased districting

In the context of discrete districting problems with geographical constraints, we demonstrate that determining an (ex post) unbiased districting, which requires that the number of representatives of a party should be proportional to its share of votes, turns out to be a computationally intractable (NP-complete) problem. This raises doubts as to whether an independent jury will be able to come up with a “fair” redistricting plan in case of a large population, that is, there is no guarantee for finding an unbiased districting (even if such exists). We also show that, in the absence of geographical constraints, an unbiased districting can be implemented by a simple alternating-move game among the two parties.

A New Method For Combining Detrending Techniques with Application to Business Cycle Synchronization of the New EU Members

Decomposing output into trend and cyclical components is an uncertain exercise and depends on the method applied. It is an especially dubious task for countries undergoing large structural changes, such as transition countries. Despite their deficiencies, however, univariate detrending methods are frequently adopted for both policy oriented and academic research. This paper proposes a new procedure for combining univariate detrending techniques which is based on revisions of the estimated output gaps adjusted by the variance of and the correlation among output gaps. The procedure is applied to the study of the similarity of business cycles between the euro area and new EU Member States.