Going beyond the rhetoric: system-wide changes in universities for sustainable societies

In October 2008, the 5th Environmental Management for Sustainable Universities (EMSU) international conference was held in Barcelona, Spain. It dealt with the need to rethink how our higher educational institutions are facing sustainability. This special issue has been primarily derived from contributions to that conference. This issue builds upon related academic international publications, which have analysed how to use the critical position of universities to accelerate their pace of working to help to make the transition to truly SUSTAINABLE SOCIETIES! This issue focus is on the ‘softer’ issues, such as changes in values, attitudes, motivations, as well as in curricula, societal interactions and assessments of the impacts of research. Insights derived from the interplay of the ‘softer’ issues with the ‘harder’ issues are empowering academic leaders to effectively use leverage points to make changes in operations, courses, curricula, and research. Those changes are being designed to help their students and faculty build resilient and sustainable societies within the context of climate change, the Decade of Education for Sustainable Development (DESD), and the UN Millennium Development Goals (MDGs). The overall systems approach presented by Stephens and Graham provides a structured framework to systematize change for sustainability in higher education, by stressing on the one hand the need for “learning to learn” and on the other hand by integrating leadership and cultural aspects. The “niche” level they propose for innovative interactions between practitioners such as EMSU is exemplary developed by all of the other documents in this special issue. To highlight some of the key elements of the articles in this issue, there are proposals for new educational methods based in sustainability science, a set of inspirational criteria for SD research activities, new course ranking and assessment methods and results of psychological studies that provide evidence that participatory approaches are the most effective way to change values within university members in order to facilitate the development and sharing of new sustainability norms.

From eco-efficiency to eco-effectiveness: The policy-performance paradox

The internalisation level of sustainability issues varies among topics and among countries. Companies give up less internalised issues for more internalised ones. Discrepancies between legal, market and cultural internalisation lead to different escape strategies: firms develop a high level environmental management system and they have nice sustainability policy and reports. These achievements cover the fact that their total emission keeps increasing and they do not proceed in solving the most crucial global community or corporate governance problems. ‘Escaper’ firms are often qualified as ‘leading’ ones, as a current stream of research is also ‘escapist’: it puts too much emphasis on sustainability efforts as compared to sustainability performance. Genuine strategies focus on hardcore sustainability issues and absolute effects rather than on issues easily solved and having high PR effects. They allow for growth in innovative firms, if they crowd out less efficient or more polluting ones. They produce positive environmental value added when sector average eco-efficiency is used as benchmark and do not accelerate market expansion and consumerism.

The calculation of dynamic ecological footprint on the basis of the dynamic input-output model

The Leontief input-output model is widely used to determine the ecological footprint of consumption in a region or a country. It is able to capture spillover environmental effects along the supply change, thus its popularity is increasing in ecology related economic research. These studies are static and the dynamic investigations are neglected. The dynamic Leontief model makes it possible to involve the capital and inventory investment in the footprint calculation that projects future growth of GDP and environmental impacts. We show a new calculation method to determine the effect of capital accumulation on ecological footprint. Keywords: Dynamic Leontief model, Dynamic ecological footprint, Environmental management, Allocation method

The resource conservation effect of recycling in a dynamic Leontief model

The aim of the paper is to investigate the impact of recycling on the use of non-renewable resources in the economy. The paper tries to generalize the classical dynamic input–output model. In this regard we extend the standard Leontief model with the balance equation of recycled products, and we establish some properties of this augmented model. We investigate how recycling extends the availability of non-renewable natural resources for the next generations in an inter-industry framework. Supposing a balanced growth both for production and consumption, we examine the existence of the balanced growth path of this model and compare the results to the classical Leontief model. We try to answer the question whether recycling/reuse increases the growth possibility of an economy. Finally, we illustrate our results with a simple numerical example. Thus, we analyze a possible sustainable development of the economy on the basis of the product recovery management of industries.

Maximizing the Efficiency of Greenhouse Gas Related Consumer Policy

Consumer policy approaches regarding green products and solutions can be differentiated by their main focus. “Green positioning” is basically targeted at environmentally aware consumers, while “efficiency-focused positioning” concentrates on the efficiency gain of the product or solution, targeting the whole society, regardless of consumers' environmental awareness. The paper argues that the scope and total environmental benefit can be increased if green products or solutions are promoted in different ways, not only as “green” but also based on other arguments (like cost-efficiency, return on investment, etc.). The paper suggests a model for improving the efficiency of greenhouse gas (GHG)-related consumer policy. Based on the marginal social cost curve and the marginal private cost curve, different (green, yellow, and red) zones of action are identified. GHG mitigation options chosen from those zones are then evaluated with the help of profiling method, addressing the barriers to implementation. Profiling may help design an implementation strategy for the selected options and make consumer policy more effective and acceptable for mass market. Case study results show three different ways of positioning of GHG-related consumer policy in Hungary from 2000 and give practical examples of profiling, based on the latest marginal social cost curve and the contemporary energy saving policy of the state regarding the residential sector.

Fenntartható fogyasztás: közösségi, vállalati és egyéni kibúvó stratégiák

Minél intenzívebben törekszik a fejlett világ a fenntartható fejlődés elérésére, annál távolabb kerül attól. A legtöbb fenntarthatósági intézkedést felmutató országok környezeti lábnyoma a legnagyobb, és a törekvések ellenére továbbra is nő. Ennek ellenére az empirikus kutatások azt mutatják, hogy a szubjektív boldogság szintje hosszú távon nem nő. Ha erőfeszítéseink nem elég őszinték, elutasítjuk azokat az átváltásokat, és áldozatokat, amelyeket a fenntarthatóság megkívánna, akkor egyszerű, olcsó megoldásokat keresünk, amelyek nem szükségszerűen érik el a kívánt célt. Az ökohatékonyság növekedéséből, a környezettudatos vállalatirányítás és a környezetbarát fogyasztói magatartás terjedéséből származó hasznokat viszont túlkompenzálja a fogyasztás növekedéséből származó megnövekedett környezeti terhelés. Az erőfeszítések és eredmények paradoxona, a szélesség-élesség paradoxona és a fenntarthatósági kérdések internalizáltságának eltérő foka lehetőséget ad arra, hogy a kibúvó stratégiák széles spektrumát hívják életre az államok, a vállalatok és az állampolgárok.A kibúvó stratégiák marginális kérdések megoldására koncentrálnak, miközben elszalasztják a lehetőséget, hogy valódi, lényeges problémákat kezeljenek.

A gazdaságpolitika tökéletlen informáltsága esetén mikor hatékonyabb kvótával és mikor hatékonyabb pigou-i adóval szabályozni az ipari környezetszennyezés mértékét?

Egy saját mikroökonómiai modell bemutatása útján bizonyításra kerül, hogy ha a határprofit és az externális határköltség görbe egyszerre alulbecsült, vagy egyszerre felülbecsült (a kormányzat tökéletlen informáltsága miatt), akkor kvótaszabályozás alkalmazásával közelebb kerülhet a gazdaság a Pareto-hatékony egyensúlyi állapothoz, mint pigou-i adó alkalmazásával. Ha viszont a határprofit és az externális határköltség görbe ellentétes irányban van felül vagy alulbecsülve, akkor inkább a pigou-i adó használata a célszerűbb. Az elméletnek gyakorlati gazdaságpolitikai haszna is van, ugyanis a kormányzatnak lehetnek arra eszközei, hogy megállapítsa, hogy a becsült MNPB és MEC függvények milyen irányba térnek el a valóságtól.

A környezetbarát vállalatirányítás eszközei

A könyv a vállalatok társadalmi felelősségvállalásától kiindulva bemutatja a környezetbarát vállalatirányítás hagyományos és újszerű eszközeit a kockázatkezeléstől a környezetközpontú irányítási rendszereken át egészen a környezeti kontrollingig és környezeti marketingig.

A CSR helye a marketing elméletben

A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák időről időre változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakítása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelítések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósítás szempontjából, mivel a már meglévő gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erőteljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósítása jelenleg még meglehetősen divergens. Az előadás során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.

Fenntartható fogyasztás?

A fenntartható fogyasztás célja, hogy biztosítsuk a társadalom – beleértve a jövő generációkat is – jólétét, miközben a természet által megszabott keretek között tartjuk az erőforrások felhasználását és a szennyezés kibocsátását. Az ambiciózus cél eléréséhez szükséges a gazdaság minden aktorának a hozzájárulása: a fogyasztási minták fenntartható irányba való terelése elképzelhetetlen az oktatás és tudatformálás nélkül, az értékrendszer és az infrastruktúra megteremtése is elengedhetetlen, valamint hatékony technológiák és termékek kifejlesztése a vállalatok közreműködését igényli. Szöveggyűjteményünk célja, hogy bemutassuk a probléma komplexitását többféle aspektusból, és felvázoljuk azokat az utakat és lehetőségeket, amelyek a fogyasztás szerepének újragondolásához vezethetnek. Kötetünket – amely kutatási eredményeken alapul –, úgy állítottuk össze, hogy alkalmas legyen oktatási célra is. Különösen ajánljuk a gazdasági terület hallgatóinak, oktatóinak, de reméljük, hogy a kötetet haszonnal forgatja a téma iránt érdeklő szélesebb közönség is. A tanulmánykötet fejezetei a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott „Fenntartható Fogyasztás, Termelés és Kommunikáció” projekt keretében készültek.

Környezeti vállalatirányítás

Távoktatási jegyzet