Észak Dél ellen? Szabad kereskedelem, protekcionizmus és fejlesztési politika a világgazdaságban

A legradikálisabb globalizáció kritikák a WTO-t mint az ördögi liberalizmus globális szervezetét szeretnék végképp eltörölni. Nem mindegy azonban, hogy a liberalizmus globalitását, vagy egy globális szervezetet nevezünk- e ördöginek

A fordizmus és a toyotizmus a magyar Suzuki beszállítói rendszerében

tanulmány a közvetlen külföldi beruházások és a hazai vállalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszállítói rendszerének példáján keresztül vizsgálja. A beszállítói kapcsolatok kialakulása és a hazai vállalatok transznacionális termelési rendszerekhez történő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppúgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vállalati mélyinterjúkon alapuló elemzés tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszállítóvá válás folyamatát, a technológiai együttműködés kérdéseit, a beszállítók versenyképességének tényezőit. Bár a duális gazdaság képét nagymértékben árnyalni lehet, önmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven működő beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerként a hazai vállalatok számára.

A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenklávé jellege

A cikkben arra keressük a választ, hogy a magyarországi közvetlen működőtőke-beruházások mennyire integrálódtak a magyar gazdaságba, mennyire jelentősek a kapcsolataik a hazai gazdaság szereplőivel. A működőtőke-beruházások befogadó országra gyakorolt pozitív hatásait erősen mérsékelheti, ha ezek a vállalatok szigetszerűen működnek. Az enklávé jelleggel működő külföldi vállalatok előre- és hátrafelé irányuló kapcsolódási hatásai minimálisak. Megmutatjuk, hogy a működőtőke-áramlás elméletei csak részben, illetve közvetve magyarázzák a külföldi tulajdonú vállalatok exportenklávészerű működését. A külföldi vállalatok exportenklávé jellegét néhány különösen fontos kapcsolódási pont vizsgálatával, több, sokszor egymásnak ellentmondó kutatás eredményének fényében elemezzük. Megvizsgáljuk, hogy az enklávé jelleget menyire befolyásolja a beáramlás módja, a betelepülő vállalat jogi státusza, a vállalat ágazati, szektorális besorolása, valamint a beruházások motivációja. A vállalatok exportorientációja és importigényessége is jelezheti a beruházások exportenklávé jellegét. Olyan jelentős kapcsolódási pontokat vizsgálunk, mint beszállítói kapcsolatok, K+F-együttműködések, stratégiai szövetségek.

The Socioeconomic Background of the Divergence of Belarusian and Ukrainian Political Systems

The aim of this paper is to analyze the political, social and economic background of the divergence of Belarusian and Ukrainian transitions. We focus on Belarus in order to find explanation for questions such as why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. On the theoretical framework of elite-sociology, we seek to determine whether the internal factors (as macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system and the structure of the political elite) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution.

Financial crisis and the change in the practice of applying common charge costs

The global financial crisis has not left the members of the EU untouched. Financial results have significantly dropped, businesses were folded in great numbers, the rate of employment decreased, social tension got fortified, and so did the national deficits in the budget in the majority of the countries. The decisive members of the community reacted fairly quickly to the challenges of the global economic crisis, and among the steps taken there were simultaneously ones to boost the economy and others to lower the expenses of the expenditure. The author examines what role was given to the steps in taxation policy as indirect regulating tools, and that how the decisions brought touch upon the previously issued harmonization strategy.

Fiscal adjustment and economic growth in the European Union

The current world economic crisis induced countries to launch wide-scale spending programmes all over the world. Member states of the European Union have not been an exception to this trend. While deficit spending may increase the aggregate demand, it can also accelerate indebtedness and make the required spending cuts politically risky later on. However, deficit financing is not a new phenomenon in the EU; it has been widely practiced in the last couple of decades. As the crisis seems to come to an end, countries with huge deficits should adopt exit strategies now, thereby reducing deficit and debt and reintroducing fiscal discipline, a requirement laid down in the Stability and Growth Pact. Nevertheless, former adjustment processes can provide ample evidence for successful and politically viable fiscal consolidations. In certain cases, even economic activity started to accelerate as a response to the welldesigned adjustment measures. Based on the previous experiences of EU states, the aim of this paper is, therefore, to identify the conditions that may determine a fiscal consolidation to be successful in terms of a reduced debt ratio and a positive economic growth.

Megjegyzések Joseph Stiglitz és Amartya Sen "A gazdasági teljesítmények és a szociális haladás mérése" című jelentéséhez

A jelentés nem jöhetett volna soha jobbkor. A felkérés még 2008 februárjában történik. Akkor, amikor sok szakértő azt nyilatkozza, hogy a válságot Európa meg fogja úszni. Valószínűleg a megbízó, Nicolas Sárközy francia elnök sem előrelátóbb, de ösztönösen ráérez a problémára és a lehetőségre. Vagy okos tanácsadói javasolják. A válság mindenesetre még egyértelműbbé teszi, hogy statisztikai rendszerünk több szempontból is tökéletlen. A bizottság mandátuma eredetileg szerényebb, de az új események fényében tevékenységük felértékelődik. A rangos munkaközösség tagjai Joseph E. Stiglitz (Columbia Egyetem) és Amartya Sen (Harvard Egyetem) Nobel-díjasok, a testület koordinátorának Jean-Paul Fitoussi neves francia professzort kérik fel. Rajtuk kívül még 21 közismert szakértő vesz részt a munkában, főként amerikai és francia egyetemekről. A jelentést 2009. szeptember 14-én mutatják be egész napos konferencia keretében a Sorbonne egyetem aulájában.

A pénzügyi világválság néhány eddigi tanulsága I.

A tanulmány a jelenlegi pénzügyi és világgazdasági válság hátterét elemzi. Elsőként az észak-amerikai jelzáloghitel-piac vizsgálatán keresztül mutatja be a válság kiindulását és gyökereit, a jelzáloghitelek értékpapírosodására koncentrálva. A cikk bevezeti az árnyékbankrendszer fogalmát, majd a második részben azt bizonyítja, hogy ennek bukása felelős elsősorban a jelenlegi válság elhúzódásáért, illetve a reálszférába történő átgyűrűzéséért. A tanulmányt két részletben közöljük.

Fiscal Divergence and Business Cycle Synchronization: Irresponsibility is Idiosyncratic

Using a panel of 21 OECD countries and 40 years of annual data, we find that countries with similar government budget positions tend to have business cycles that fluctuate more closely. That is, fiscal convergence (in the form of persistently similar ratios of government surplus/deficit to GDP) is systematically associated with more synchronized business cycles. We also find evidence that reduced fiscal deficits increase business cycle synchronization. The Maastricht "convergence criteria," used to determine eligibility for EMU, encouraged fiscal convergence and deficit reduction. They may thus have indirectly moved Europe closer to an optimum currency area, by reducing countries’ abilities to create idiosyncratic fiscal shocks. Our empirical results are economically and statistically significant, and robust.

A comprehensive approach to the euro-area debt crisis

The euro area‘s sovereign debt crisis continues though significant steps have been taken to resolve it. This paper proposes a comprehensive solution to the crisis based on three pillars: a plan to restore banking sector soundness in the whole euro area, a resolution of sovereign debt crisis -including a revision of EU assistance facilities and a reduction of the Greek public debt- and a strategy to foster growth and competitiveness. The paper provides novel estimates and analysis focusing on the current situation of Greece, Ireland, Portugal and Spain.

Beyond the crisis: prospects for emerging Europe

This paper assesses the impact of the 2008-09 global financial and economic crisis on the medium-term growth prospects of the countries of central and eastern Europe, the Caucasus and Central Asia, which began an economic transition about two decades ago. We use crosscountry growth regressions, putting special emphasis on a proper consideration of the crisis and robustness. We find that the crisis has had a major impact on the within-sample fit of the models used and that the positive impact of EU enlargement on growth is smaller than previous research has shown. The crisis has also altered the future growth prospects of the countries studied, even in the optimistic but unrealistic case of a return to pre-crisis capital inflows and credit booms.

Fiscal Federalism in Crisis: Lessons for Europe from the US

The euro area is facing crisis, while the US is not, though the overall fiscal situation and outlook is better in the euro area than in the US, and though the US faces serious state-level fiscal crises. A higher level of fiscal federalism would strengthen the euro area, but is not inevitable. Current fiscal reform proposals (strengthening of current rules, more policy coordination and an emergency financing mechanism) will if implemented result in some improvements. But implementation might be deficient or lack credibility, and could lead to disputes and carry a significant political risk. Introduction of a Eurobond covering up to 60 percent of member states’ GDP would bring about much greater levels of fiscal discipline than any other proposal, would create an attractive Eurobond market, and would deliver a strong message about the irreversible nature of European integration.